Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-07 / 184. szám

1939. angusztus 1. péntek 6 Szeged . .. Milyen gondolatokat ébreszt e varosnév? Le­gyen valaki magyar, vagy beszélje akármilyen nép nyelvét is, ha egyszer hallott erről a városról, a paprika, a szalámi és a halászlé Jut az eszébe. Azt is mondják, a textilipar, mások szerint a könnyűipar városa. Üzemeink közül valóban a könnyűipariak a legszámottevőbbek. A Szegedi Kender­fonógyár 75, az Újszegedi Kender- Lenszövő 70, a Gyufa­gyár ion éves. Többségben a régiek vannak öreg, „szakál­las" gépekkel, amelyek szinte kiáltanak az új után. Az öreg gépek megérettek a „leváltásra". Ezt kívánja a techni­kai színvonal emelése. Tpdjuk, hogy a műszaki fejlesztés, a technikai színvonal emelése — mim a munka termelékenysége emelésének alap­vető tényezője — a szocializmus építésének egyik legfon­tosabb gazdasági és politikai feladata. Azt is tudjuk azon­ban, hogy mindent nem várhatunk csak az állami beru­házásoktól. A műszaki fejlesztés legfontosabb feltétele a dolgozó tömegek aktív részvételének, alkotókészségük, mun­kai apaszlalalni felhasználásának bizlosftása. Részt is kér­nek a műszaki fejlesztésből a szegedi műszakiak, munká­sok. Néhány új gép mellet! ezen összeállítás keretében be­mutatjuk alkotótevékenységük egyik-másik kiemelkedő, or­szágos érdeklődésre ls számottarló eredményeit. Ezeknek is jelentős szerepük van Szegeden a technikai színvonal emelésében. A seprükötést is gépesítik Paprikahasítás géppel A hí«es szegedi paprikakikészítési munka egyik legnehezebb, fázi$a a hasí­tás. A csípős erezetet kézierővel távolí­tották el évtizedekig az alsóvárosi asszo­nyok. Ügy látszott az elmúlt hetekig, Sima varró- és cakkozógép Egyszerű, de nagyszerű újítás a Szegedi Ruhagyár gépmű­helyében készült nadrágszar­levasaló-gép. Gőzelszívóval működik. Kettőt állítottak lik az eódlizés, mert nem rojtolpzik ki az anyag. A Csepel 11 l-es varrógépekre szerelik fel a cakkozó részt, illetve alakít­ják át a gépet. Ezt a műveletet is a Sze­gedi Ruhagyárban készítik. Az ország "kü­lönböző konfekciógyárai részére már ed­dig 65 gép készült el Szegeden'. dolgozó Szegedi Seprűgyárban azonban az i elmúlt hetekben munkába állítottak egy J kötőgépet. Érdekes újítás, úgy is mond­hatjuk, hogy találmány ez, megkönnyíti a seprűkötők munkáját, s mintegy meg­háromszorozza a termelékenységet. Még az idén több ilyen gépet állítanak munkába e Szegedi Seprűgyárban. Ilutomata gépsor a Szalámigyárban hónapokig, hpgy ezen a munkán már nem lesz változtatás. Aggódtak is a fel­dolgozó vállalat vezetői, mert a gyakor­lott, régi hasítok megöregedtek, elhaltak, vagy elhagyták ezt a szakmát. Ujak pe­dig nehezen vállalkoztak erre. Ha bele­belekóstoltak is egyik évben, a másikban már nem fogtak hozzá. így hát nemcsak a munka könnyítésére való "törekvés, ha­nem a munkaerőhiány pótlása is szor­galmazta a műszakiakat egy olyan gép készítésére, amellyel elvégezhetik a pap­rika hasítási munkáját. A képen látható az első kísérleti pél­dány, amely ugyan még nem tetszetős, kivitelezése sem tökéletes, de már több hete dolgozik és hozzátehetjük, hogy jól dolgozik. Általában azt mondják, nem kokat mutat ez a gép, de annál több munkát végez. Kettő ilyen masinával az egész Szeged .környéki csípűs-paprikater­més hasítását elvégezhetik. Nadrágssár-vasaló Évi 500 ezer forint megtakarítást hoznak a konfekcióiparban a Szegedi Ruhagyár újítóinak, lakatosainak speciálgépei a si­ma Varró- és cakkozógépek. Szabó Sán­dor főmérnök újítása révén a szövet ösz­szevarrása közben kicakkozza az össze­varrt anyag szélét és igy feleslegessé vá­FÉRCELÉS GÉPPEL A íércelés nélkülözhetet­len munka a ruhakészítő iparban. Leginkább kézzel végzik. Az utóbbi esztendők során több helyen megpró­bálkoztak fércelögépek ké­szítésével. A kísérletek kö­zül jól sikerült a Szegedi Ruhagyár újítóinak vászon alá fércelő gépe. Eddig 12 dolgozik már belőle az ipar­•bán. amelyek évepte 150 0U0 forint megtakarítást hoznak. A seprükötés régi mesterség. Az utóbbi évekig kézműipar maradt. legfeljebb a nyélkészitést gépesíthették. Ma is kézzel varrják, kötik a seprűt. A tizedik éve Munkábnn as „aszfaltgyár" f lői m pu Izu sos hegesztőgép már munkába belőle. Egy műszakban 160—190 nadrá­got vasalnak vele. Segítsé­gével nemcsak gyorsabban halad a vasalás, mint kéz­zel, hanem ^zebb és jobb munkát is végeznek vele. Egy nadrágnál 35 fillér meg­takarítást érnek e! Valóságos gyár a Budapesti Aszfaltút­építő Vállalat Wibao III. típusú aszfalt keverőgépe. A régi vasúti híd volt följá­rójához közel, a vállalat anyagtelepén mű­ködik. Egy müszaik alalt jelentős mennyi­séget: 15 vagon aszfaltot dolgoz fe! Ele­vátor viszi a keveröbe a zúzalékot, majd megfelelő hevítés után a gépből billenő j platós l^hergepkocsikra ömlik a kész asz-> faltanyag. A gépkocsik szállítják azután a feldolgozás színhelyére — pillanatnyilag Alsóvárosra, a Földműves utcába — a for­ró masszát. 1 1 Több nap óta'munkálkodnak már a szezek>k egy több egységből álló auto­mata gépsor szerelésén, összeállításán a Szegedi Szalámigyárban. Az eddigi négy löltő- és egy vágógépet vált fel 'ez a gép­sor, amely automatikusan vágja a húst, kereri a szalámi-pasztát, köznyelven a tölteléket, s légteleníti úgy. hogy bedön­göti a töltötartályokba anélkül, hogy em­beri kéz hozzányúlna. Kis sínen juttatja el ezeket a tartályokat az egyes töltőré­szekhez, s csak itt nyúl közbe ember. Ilyen gépet még nem használnak a ma­gyar szalámigyártásban, ez lesz az első­Működését, munkáját nagy érdeklődés előzi meg Szegeden, de az ország más hasonló élelmiszeripari üzemeiben• is. Néhány hete szerelték be a Szegedi Ruhagyárba a ké­pen is látható hőimpulzusos hegesztőgépeket. A harma­dik negyedévtől már meg is kezdték a sorozatgyártást. Kísérletképpen már az el­múlt negyedévben gyártot­tak rajtuk mintegy ötezer esőkabátot. A harmadik ne­gyedévtől már teljes üzem­mel dolgoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents