Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-04 / 181. szám

5 Kedd. IBS?, augusztus «. A kábelgyártás fejlesztésének kérdéseivel SzáZhÚSZ ÖSZÍbaraCkmillta foglalkozik az Elektrotechnikai Egyesület ^ versenyre SZatymaZOII i vándorgyűlése nagy előadótermében. A ván­dorgyűlésre neves tóvárosi és vidéki szaktekintélyek jöttek el, hogy átadják ku­tatásaik eredményeit, a mun­ka során szerzett tapaszta­Művészi9 sokoldalú kiállítások várják Szegeden a látogatókat leány-portréi és Vlasits Ká­roly képei vívhatják ki a látogatók elismerését. A hód­mezővásárhelyi festők kü­lönösen merész és egyéni Az MTESZ rendezésében sokat segíthet, kritikájával adása következett a hazai került sor a Magyar filektro- én az új igények bejelenté- gyártmányú erősáramú ká­techntkai Egyesület VIII. sével Irányt szabhat az el- belekkel szerzett üzemi ta­vándorgyülésére a Szegedi következendő időkre, pasztalatok témaköréből. Tudományegyetem Ady téri A vándorgyűlés tegnapi, Délután Pélos Ferenc, a első napján délelőtt dr. HÁTERV főkonstruktőre és tlrbenek János professzor Vecaey Ágoston, a Kábel­tartott előadást "A Kábel- és Sodronykötélgyér kutatá­kutató Bizottság szerepe a sl osztályának vezetpje mond­hazai kábelgyártás fejlődé* tak vitaindítókat kábelgyár­sében* címmel, táaunkkal kapcsolatban, lataikat egymásnak. A sze- Felkai Aurél, a VAV fő- A vándorgyűlés ma foly­gedi vándorgyűlés témaja osztályvezetője vitaindító elő- tatja munkáját, igen aktuális: a Hazai kábelgyártás fej­lesztésének lehetőségeit tárgyalják meg, különös tekintettel arra, hogy Sze­geden kábelgyár kezdi meg rövidesen működését. A vándorgyűléssel kapcso­latban dr. Urbanek Já­nos Kossuth-díjas professzor, a Villamossági Kutató Inté­zet igazgatója, az Országos Tervhivatal mellett működő kábelkutató bizottság elnöke a Délmagyarország számára arról nyilatkozott. hogy a magyar kábelgyártás jelenleg két irányban -fejti ki tevé­kenységét. Egyrészt emeli a gyártott kábelek mennyisé­gét. másrészt korszerű, nz eddigieknél jobb minőségű megoldásra törekszik, s hi­ányzó típusok gyártásával foglalkozik. — A kábelkutató bizott­ság, mely 1950-ben alakult, előbb átmeneti típusok be­vezetését tűzte ki célul, majd mindjobban áttért a gyárt­mányok műszaki fejlesztésé­re — mondotta. — Kitűnő eredményt érték el az újféle telefonkábelek, valamint az alumínium-köpenyű erős- és gyengeáramú kábelek beve­zetésével. Újabban sokai kísérletez­nek a műanyagok felhasz­nálásával, hiszen világszerte hiány van ólomban, ás a jelenlegi mű­anyagok nem csupán pótol­ják. hanem sok tekintetben felül is múlják ezt a drága anyagot. A magyar kábelgyártás új konstrukciói között tele­víziós, rövidhullámú, koa­xiális kábelok, röntgen s más egyéb Különleges ká­bclfélcségek szerepcinek. Van azonban még számos olyan probléma, melyek meg­oldásában a vándorgyűlés Hétezren tekintették meg az ízléses kiállítást Szombaton nyílt meg a szatymazi népfront-napok keretében rendezett ősziba­rack-kiállítás. A kiállítás megnyitásán megjelentek: Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese ée a megyei párt- és tanácsszer­vek vezetői is. A megnyitót Kamenszky Béla, a Haza­fias Népfront szatymazi bi­Ezekben a hetekben ti­zennégy érdekes kiállítás várja a szegedieket és a hozzánk látogató idegene­ket. Mindegyike más és más változatos anyag je­lent szórakozást, művelő­dést, gyönyörködést. Ezek­ből adunk most egy-egy pillanatképet. KÉPZŐMŰVÉ­SZÉTI """" TTRÍAT A terem másik oldalán népi hangszerek és szegedi nép­dalok gyűjtőlapjai láthatók Kodály Zoltán kézírásával. S a szemlélőben tisztelet éb­múvészi felfogást eláruló ké- red azok ir4nt u> altlk , leg. A Móra Ferenc Múzeum a Horváth Mihály utcai képtárában mai szegődi és vásárhelyi képzőművészek alkotásaiból mutat be. A # földszinti terembén gyönyörködhetnek ezekben a látogatók. S a „gyönyör­ködhet" szó most az egy­szer nem frázis. Régen volt Szegeden ilyen gazdag anyagú, Ilyen tartalmas és a művészi látásmód tekin­tetében ennyire sokrétű, változatos kiállítás. A sze­gedlek közül Budai Lajos sajátos pcikkel gazdagítják a ki­állítás anyagát. Nóvák La­jos képeit, Kajári Gyula sz.énrajzait, Kohán György Ruhát teregető asszonyát, Német József, Almási Gy. l éla és Kurucz Dezső több alkotásait a legigényesebb műélvezö is érdeklődéssel szemléli meg. A szobrok közül Tápai Antal Pöndör­háló dobó-ja és kútszobrai, lekete János és Kamotssy István kiállított szobrai fi­gyelmet érdemlő alkotások. S aki a Csongrád megyei képzőművészet nagyszerű hagyományaira kíváncsi, az a második emeleten láthat­ja Tornyai János, Kosztű József. Rudnal Gyula, Nyi­lasi Sándor és Heller ödön képeit más, kevésbé jelen­tős művészek muhkáinak társaságában. Sőt! ' Ahhoz, aktívabb szerepet vállalták évtizedeken keresztül a vá­ros zenei életében, s egyút­tal a legnehezebb szerepet iá. A kórusok vezetői: Sze­ghy Endre főiskolai tanár, Kertész Lajos karnagy és a többiek Iránt. POLITECHNIKAI BEMUTATÓ A Radnóti Miklós Altalá­nos Gimnáziumban pedig a politechnikai kiállításon meghatódottsággal vegyes tisztelettel nézzük ml felnőt­tek azokat a kiállított re­mek kézimunkákat, hímzé­seket, rajzokat, aztán virág­állványokat, kalapácsfeje­ket, szemétlapátokat és egyéb hasznos kis tárgyakat, wzui 0UU.. -jv . „„ , 7, . , , z <u • amelyeket talán éppen a mi színezésű kismére- hogy h,líeles kAí*t alkothas- gyerekünk kezdetben még a két ki­tü olajfestményei, Dorogi Imre megfestésében is a monumentalitásra törekvő „Sugárzás a Tisza felett" című festménye és több más alkotása, Erdélyi Mi­hály elgondolkodtató olaj­képei. köztük a „Totózó- mmmmmmmSém ban" című karikatúraszeru EMLÉKÉRE életkép. Jánoska Tivadar fl- " nom virágcsendélete és In- A riporter viszont már terieur-je, Tápai Lajos Asz- c§y másik kiállítás portáján faltozókja Vinkler László kopogtat és kér bcbecsá­son a latogato a megye és nagyon bizonytalan, de az­Srésred város ké02Őművé=ze- tán a nevelók irányításával téról, foltétlenül szükséges egyre magabiztosabb s a megnéznie mind állítást, A TANÁCS' KÖZTÁRSASÁG Baláis Béla emlékéra H etvenöt évvel ezelőtt született Szegeden Balázs Béla, a szocialista magyar Irodalom egyik meg alapozója, aki a misztikus-idealista világlátástól és írói szemlélettől el tudott jutni a szocialista realizmus magas­rendű írói módszeréhez. Mint' ahogy irodalmi pályafutása elválaszthatatlan a Magyar Tanácsköztársaságtól, úgy kap­csolja származása és ifjúkora ehhez a városhoz, Szeged­hez. A Tanácsköztársaság bukása után neki is menekülnie kellett. Huszonhat évig élt emigrációban s csak a felsza­badulás után tirt haza Magyarországra. Az emigrációban eltöltött évek alatt vált fokozatosan a marxista-leninista eszmék meggyőződéses hirdetőjévé, szocialista forradni márrá. Irodalmi munkássága rendkívül sokrétű volt. Irt verseket, meséket, elbeszéléseket, színmüveket. De nem­esek íróként alkotott maradandót. Büszkén mondhatjuk, hogy Balázs Béla volt a filmesztétika tudományának meg­teremtője, az első filmesztéta a világon. A filmesztéták­nak ma ls »kiskátéja« Balázs Bélának a filmművészetről írt két nagy tanulmánya. Népi államunk Kossuth-díjjal tüntette ki. Egykori szegedi lakóházát, a Dugoncis tér 3. számú épület falán emléktábla felöli. Versét születésének hetvenötödik évfordulója alkalmá­ból közöljük. • Imperializmus V érpatak ók dagadó zuhsgása morajlik Bősz millió gyilkos ront Hősz millió gyilkosra. Nem kiesi kézművesek. Ok elavoltan nem ölnek Mechanizálva, legújabb gépipar tépi a húst. Emberek ontják mégis, emberek öntik a vért. Nem érted e miért? — Piacokért: Piacokért: Rajta te munkás! Hisz te csináltad az árut. Érte verejtéket hallattál eddig ls bőven. Vásállni belőle magadnak, nem tellett arra a bérből. Adj rá a vérből, rajta! Másnak eladni lehessen. Nem érted e nélért? —­Piacokért! Piacokért! kiró özvegyek állnak sorban üres kosarakkal, Ébező árvák várnak jegyre kimért falatót, Am puszta a vásár, fro nincsen a boltban. Boltosa hóltan fekszik S hull a rerö ls. Nééi érted • miért? — Pfaeekért! Piacokért! Égnek a gyárak. Törnek a termelő gépek. Már a halál ipara termel csak pusztulást váltig. Romban a raktárak. Az áruházak bedőlnek. Füstölgő szemeten bódultan koldul az ineég. Nem érted e miért? — Piacokért 1 Piacokért! tást az olvasóit érdekében. Itt á Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában a Ma­gyar Tanácsköztársaság em­lékére rendeztek kiállítást. A korabeli dokumentumok, a nagyerejű agitatív plaká­tok s a rengeteg fénykép fölidézi bennünk az évtize­dekkel fölérő nagyszerű né­hány hétnek az emlékét. S nemcsak a dokumsntumok beszélnek, hanem a ' hősi na­pok ma is élő tanúi, a Ta­nácsköztársaság és a mun­kásmozgalom szegedi vete­ránjai. A szegedi általános iskolák úttörői készítettek Ifősök Könyve címmel szép albumot, amelyben ők ma­guk szólaltatják meg a föl­keresett egykori harcosokat, vagy emlékeznek meg azok­ról, kik a temetőben pihen­nek már. Nagy idolt egy­szerű katonái... Hálánkat és szereietünket érdemlik. A fiúk és unokák szerete­tét. ZENE1 ÉLETÜNKRŐL De menjünk tovább! A Zeneművészeti Szakiskolá­ban "Szeged zenei életének múltja és jelene- címmel várja a látogatókat egy má- művészek közül; Angelo Pál, sik kiállítás. Szeged zenei aki évtizedek óta egyik leg munkát egyre jobban meg­szokó keze készített cl. A szegedi általános és középis­kolák, valarnint techniku­mok politechnikai tagozatai­nak, illetve szakköreinek egyévi munkájukról ad ké­pet ez a kiállítás. A kép biztató. Éppen ezért különö­sen azok számára lesz ta­nulságos megtekintése, akik még esetleg most is hitet­lenkedve beszélnek a poli­tecnlkat oktatás szükséges­ségéről. S hogy mire képesek ezek a 12—16 éves gyerekek? Aki kíváncsi rá, nézze meg például a szegedi Süketné­ma Intézet általános isko­lásainak kiállítási anyagát. FOTOKIÁLLlTAS És vege rétül még egy ki­állítást. Olyan művészek ki­állítását, akiket soha nem csókol homlokon a múzsa. No, nem a művészekben van a hiba] hanem abban, hogy a fotoművészetnek nincsen múzsája. De azért, ahogy itt a Pe­dagógiai Főiskolán a Ma­gyar Fotóművészek Szövet­ségének, valamint a szege­di fotóművészeknek közös tárlatát nézegetjük, utóvég­re az a vélemény kristályo­sodik ki bennünk, hogy a fotóművészek egész jól bol­dogulnak" a múzsa csókja nélkül is. A Szövetség a brüsszeli világkiállításra el­küldött anyagnak egy részét hozta el Szegedre. Csak né­hány nevet a szereplő foto­zottságának elnöke, ny. gaz­dasági tanár mondta. Megnyitójában visszapil­lantott a homoki őszibarack­kultúra fejlődésére. Méltat­ta a gyümölcstermelő szak­kör munkáját, mely utat mutatott a termeiét fejlesz­tésében és az új fajták ke* resásében, Javaslatok izület­etek az elmúlt években, ho­gyan termeljen Szatymaz környéke előbb 100 vagon gyümölcsöt, majd 500 va-' gon volt a célkitűzés. Ezt az Idén el is érik. A gyümölcs­fa-összeírás megmutatta, hogy minden eddigi becslés­nél több őszibarackot tele­pítettek. A szatymazi és kör­nyékbeli termelőszövetkeze­tek is kezdik megalapozni új telepítéssel őszibarack­kultúrájukat. ­A kiállítást a gazdasági szakiskola két helyiségében rendezték. Az előző évinél lényegesen szebb anyag gyúlt össze, bár a péntek esti vihar sok nehézséget okozott és sok kiállítási' anyagot tönkretett. A ren­dezés munkáját ls ez hátrál­tatta. A bíráló bizottságnak nem volt könnyű dolga. Sok szén anyagból kellett a leg­szebbet is legiobbat kivá­lasztani. Százhúsz ősziba­rack-minta kelt versenyre. Versenyen kívül bemutatta a Duna—Tisza közi Mező­gazdasági Kutató Intézet ceglédi telepe újabb ígéretes őszibarack-fajtáit. Nagy érdeklődéssel nézték a látogatók egy olasz cég csomagolásét. A Hungaro­fruct Bécsből hozatott ere­deti ládákat és barackot, őszintén meg kell mondani, hopv ügyesebben csomagol­nak az olaszok, pedig a gyü­mölcs egyáltalán nem szebb, mint nálunk. Tanulhatunk fehát tőlük a csomagolás technikájában. Olyan színes csomagolópapírt használnak a barackhoz, mint amilyen­ben mi a . narancsot szok­tuk venni az üzletekben. ízléses volt a kiállított áru elhelyezése. Részben ládák­ban, részben celofános bori* lású müanyagtálcákban he­helyzték el a színpompás gyümölcsöt. Ez biztosította a változatosságot. A finom színek ós reflektorok hasz­' nálata összhangot teremtett és jó benyomást tett a lá­togatóra. Elhelyezték a sze­gedi járás díjnyertes borait Is a kiállításon. A díjnyertes termelők ér­tékes jutalomtárgyakat kap­tak. A termelőszövetkezetek első díját a szatymazi Lenin Tsz nyerte és jutalomtárgy­ként Kovács Margit -Esőt váró asszony- című szobor­kompozícióját kapta, mely­nek eredetije a brüsszeli vi­lágkiállításon díjat nyert. A termelőszövetkezet há­rom díjat nyert, összesen 8 első, 10 második és 7 har­madik díjat osztott kl a bí­ráló bizottság. Az első és második díjasok az oklevél mellé iparművészeti tárgya­kat kaptak. A MÜNÖSZER öt díjat adott kl műtrágyá­ban és növényvédőszerben. Vasárnap megtekintette a kiállítást Szatmári Nagy Imre, 3 Hazafias Népfront országos titkára és Bajcsy Ede, a Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermeszté­si főigazgatóságának helyet­tes vezetője ls. Csongrádról sok termelő jött cl megte­kinteni a kiállítást és ta­pasztalatot gyűjteni, cserél­ni a szatymaziakkal. A jövő­beni feladatokról Nyújtó Fe­renc kutató beszélt a terme­lési tapasztalatcserén. Dél­után a látogatók megtekin­tették a felvásárlást és né­hány kiváló termelót meg­látogattak. A felvásárlás Idén a kiál­lítás időpontjában érte el a csúcspontot. Szombattól már külön irányvonalot indítot­tak exportra őszibarackból. A kiállítást a két nap alatt kétezer embe* tekintette még. Sas Béla tü V ,1 Jó dolga van a kondásnak a drszki Táncsics Termelő­szövetkezet széles, nagy pusztáján. A szövetkezeti tagok sertéseiből összeverődött konda jól érzi magát a bársonyos gyepen. eletéről a beavatottakon kí­vül általában nagyon keve­set tudnak még azok is, akik a zene híveinek egyre bővü­lő táborába tartoznak. Ér* kiválóbb s Európa-hírű fotó­művészünk. Vagy Réti Pál lu'res képe » A hogy a beteg látja*, amely szép elismerést aratott annak Idején a nem­demes nekik ezt a kiállítást zetközi fotókiállításon, S a megtekinteni. Körben a fa- szegediek közül dr. Domb­iakon a nagymúltú szegedi rádi Sándor. Koczka Sándor, kórusok tablóképei sorakoz- dr. Varga Endre, Thernesz nak. A szabadtérin is sze- Géza igen jól sikerült fölvc­replő MAV -Hazánk* kóru- te,ej biz0nv,tJAk| hoJy Sze_ sa és a DAV kórusa, vala- , , ., mint az Allalanos Munkás gednek abben a ™uvéízeté­Dalegylet és a két legna- ben sem kell szégyenkeznie, gyobb szegedi üzem: a Sze- És biztosítva van az után­gedi Kenderfonógyér és az pótlás is. Az országos Üt­űjszegedi Kender- Lenszövő ....... .. kórusának tablói. Alattuk a toro-fotokiÜlít-e ugyancsak nyert díjak, oklevelek, a kó- |tt a foiskolán latható anya­rusok útjának mérföldkövei, ga tanúskodik erről. Tegnap a burzsoá román csapatok Madarescu tábornok parancsnoksága alatt bevonultak Budapestre. Azok az el­lenforradalmár, hazaáruló bandák vezették és kisérték őket, akik az ellenséges szuronyok segítségével remélik visszaállítani a nagybirtokosok és nagytőkések nyílt dik­tatúráját. Ehhez a lépéshez a Peidl-kormány továbbra is előkészíti az utat rendeleteivel. Tegnap elrendelték a pro­letárdiktatúra belső karhatalmának, a Vörös őrségnek a megszüntetését és visszaállították a régi rendőrséget. A mo­narchia több vezeiöállású rendőrtisztjét visszahelyezték ál­lásába. Ma ismét életbe lépett egy, a munkásságot rendkívül súlyosan érintő rendelet, amelynek első paragrafusa így hangzik: -A házak köztulajdonba vételéről szóló rendel­kezések hatályukat vesztik.« Ezzel egyidöben visszavonják a lakbérek leszállítására vonatkozó rendeletet is. Ismét a háztulajdonosok állapítják meg és szedik be tehát a lak­béreket. Uomanelli alezredes, az antant misszió budapesti ve­zetője tudatja Clemeneeauval, hogy a Peidl-kormány ma­radéktalanul hajlandó teljesíteni az eredeti fegyverszüneti feltételeket, csupán azt' kéri, hogy az antant hatalmak mindegyikének egy-egy ezrede vonuljon be Budapestre. Az antant Szárnyai alá akar tehát húzódni a szakszerve­zeti kormány. A szegedi kormány — most már végképp egyetlen hi­vatalos magyar kormánynak tartván magát — nem haj­landó szóbaúllnl Peidlékket. Ugyanis . .meg van győ­ződve arról, hogy a Peidl-féle alakulat nem más. mint a bolsevtzmusnak lepel alatt való fennmaradása-'. Mekkorát tévednek ebbén Ábrahámik! . Horthy parancsára az ügynevezett ••nemzeti hadsereg­clsö egységei elindulnak Dunántúl fele.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents