Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

V// EGYETEMI INTEZETEK A A kiállítások, látnivalók Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér): a Fehértó élő világa; régészeti kiállí­tás; Szeged és a magyar irodalom 1848-tól napjain­kig; Tápéi gyékényszövés; Népművészeti háziipari ki­állítás. A múzeum kupolacsarno­kában a Magyar Tanácsköz­társaság emlékkiállítása. A múzeum képtárában (Horváth Mihály utca 5): A szegedi képzőművészek nyá­ri tárlata; Német—osztrák festészet a XIX. században; Rembrandt grafikai kiállí­tás. Pedagógiai Főiskola (Ápri­lis 4 útja 6.): Fotókiállítás. Pedagógiai Főiskola Gya­korló Iskolája (Április 4 út­ja 8.): Országos úttörő-foto­ki állítás. Radnóti Miklós Gimnázi­um (Leóin körút 6.): Szeged épít — dokumentációs kiál­lítás; politechnikai képzés az iskolában; egészségügyi kiállítás. Juhász Gyula Művelődési Otthon (Vörösmarty utca 5.): Textiljáték kiállítás. Postás Szakszervezet (Kos­suth Lajos sugárút 4.): -Ki mit gyűjt?. DáV kultúrterme (Klau­zál tér): Nemzetközi bélyeg­kiállítás. KPVDSZ Csongrád me­gyei központi művelődési otthona, (Tolbuhin sugárút 14.) megyei amatőr fotóki­állítás. Zeneművészeti Szakiskola (Lenin körút TI): Szeged ze­nei életének jelene és múlt­ja. MTESZ-klub (Széchenyi tér 3.): Porcelán, kerámia, üveg­díszműáru kiállítás és vá­sár. Képcsarnok (Klauzál tér 6.): Iparművészeti bemutató. A kiállítások a két utolsót kivéve mindennap délelőtt 10 órától este 6 óráig tar­tanak nyitva. A díszmü-ki­állítás hétköznap reggel 9­től este 8 óráig, vasárnap pedig délelőtt 10-től este 7 óráig tekinthető meg. Heii jáíéknapiár Augusztus 2-án, vasárnap es 3-án, bétfön: Esmeralda — a Sztanyiszlavszkijrol és Dancsen­kcról elnevezett moszkvai opera és balettszinház előadása. Au­gusztus 4., S., «. és 7-én nincs előadás. Augusztus 8, szombat: Budai Nagy Antal; augusztus 9-én, vasárnap: Magyar Állami Népi Együttes. Az előadások mindennap este 8 órakor kezdődnek. Lenin körút 8. Az IBUSZ-nak a Szege­di Szabadtéri Játé­kokkal foglalkozó ki­rendeltsége. Július 1. harc bonyolódik le itt, minden nap, s az alkalmazottak fárad­tan de megelégedet­ten, állják a meg­megújuló ostromot. Mert annak ellenére, hogy Szegeden már megkezdődtek a já­tékok, nem fogy a jegyigénylök sora. Az emberek némi szomorúsággal gon­dolnak a szerencsé­sekre, akik már ré­szesültek a feledhe­tetlen élményben, aztán összeharapják ajkukat és megragad­ják a jegyárusító pult szélét: »én is ott leszek, ha fene, fene t eszik? jeligével... — Ilyen hatalmas érdeklődés ' valóban csak a legnagyobb kulturális eseménye­ket kísért — törli meg verejtékező hom­lokát Péter Ferenc, a kirendeltség vezető adminisztrátora. — A Hunyadi László, a János vitéz, a szov­jet balett-együttes előadására két hét alatt elkeltek a je­gyek. Most az utóbbi napokban a Budai Nagy Antal iránt lob­bant fel az érdeklő­dés. Ez a kiváló al­kotás, amelyet a nagyvonalú rendezés még élvezetesebbé, szebbé tesz, majd mindinkább az ér­deklődés középpont­jába kerül. Sajnos, már itt is csak igen korlátozott mennyi­ségben tudunk a kö­zönség rendelkezésé­re állni. A pénztár előtt most is tülekednek. Fejkendős nénike van soron. — Kérek aranyos­kám kettőt arra a balettra — már ten­né is hozzá, hogy melyik napra, de az alkalmazott szava közbevág: — Sajnos, nincs már egy darab se. Majd jövőre, néni­ke kedves. — Hol leszek én már akkor — legyint szomorúan. — Ugyan már... hiszen még húsz évet is élhet a nénike ... — szól kedvesen az árusító, és ez látha­tóan megnyugtatja az elszomorodott nénit. Ezt a kis intet ­mezzót annak bi­zonyságául örökítet­tem meg, hogy a ki­rendeltség alkalma­zottai a legnagyobb udvariassággal, segí­tőkészséggel igye­keznek eleget tenni — vagy legalábbis megnyugtatással szol­gálni a vevőknek. — Persze, nem megy mindig ilyen kony­nyen — mondja Pé­ter elvtárs. — A múltkor például egy termetes hölgy kije­lentette, hogy Algé­riából 30 rokona ér­kezett, s ennek meg­felelő jegymennyi­ségre van szüksége. Mikor némi kétke­déssel fogadtuk eme bejelentését, még meg is sértődött... A példák ékesszó­lóan bizonyítják: a főváros kultúráért rajongó lakossága tisztában van azzal, hogy a szabadtéri já­tékok a legnagyobb élményt jelentik ezen a téren. Az eladott jegyek 40 százalékát Budapesten vásárol­ták meg! S akinek nem sike­rült? Hát, nem köny­nyú a vigasz! Mi is csak azt mondhat­juk: majd jövőre ... Sigrai A játékok A szabadtéri játékok szín­helyét, a Beloiannisz teret a híd felől (az Oskola utcán át) vagy az Aradi vértanúk terén keresztül lehet meg­közelíteni. A főbejárat az Aradi vértanúk terén van. A másik bejárat magán a téren, a Dóm sarkánál ta­lálható. A közönség mindkét bejáratot használhatja. Az IBUSZ és az Idegen­forgalmi Hivatal információé Rtrrich Béta téri bejárat színhelye szolgálata a Beloiannisz téri bejáratnál, jobb oldalt mű­ködik. Ugyancsak a Beloiannisz téri bejárattól jobbra, a mellékutcában (Eötvös utca) a sarki épületben található egy nagyobb WC-csoport. Egyébként a teret körülve­vő egyetemi épületekben lé­vő WC-k is igénybevehetók az előadások szüneteiben. Andi vértandk TERTF FFBÉJÁONÉÍ SJINPÁO Beloiannisz tér Vasárnap, 1959. augusztus 2. 1 ESMERALDA YAEltasAGOK Ahol annyi jókedvű ember van együtt, mint ezekben a napokban Szegeden, ott a szellemes megjegyzések, de­rűt okozó kiszólások egy­mást érik. A szabadtéri is meghozta a maga sajátos hu­morát, hiszen oly sok érde­kes dolog történjjítait-Jiapról napra. tmrfííSíii fink Fát keaves ­i& Az énekkar próbál, ismé­tel, újra és újra ismétel, mert hiányzik • szó­lamok közötti megfelelő összhang. Az egyik szólam két taktust késik. A gyakori ismétlésnél is nehezen megy a csorba kiküszöbölése, ezért ai egyik drukker megkérde­zi a másiktól indulatosan: — De miért késik az a szó­lam újra meg újra?! A mellett álló nyugodtan felemeli a fejét, szembenéz a kérdezővel és csak ennyit mond lakonikus egyszerű­séggel: — Azok, kérlek, biztosan' később kapják a fizetésüket. * Az Eemcmlda^d&ttúp esti előadásén a szervezők be­szélgettek a szünetben a Dö­mötör torony mellett. Szá­mukra minden este külön izgalom, mert ha az idő el­rontja az előadást, sok mun­kájuk akad a jegyek árának visszafizetésével. Akkor azonban, amikor a második felvonás kezdetit veszi, már elmúlik az izgalom, lehet hát beszélgetni. — Elég szerencsések va­gyunk ... kezdi az egyik — De rolóban... Itt ke­rülget bennünket szinte min­den nap a zápor, mégis kisi­mul az ég, mire megszólal­nak a harsonák. Erre aztán a szervezőtit­kár sem marad szótlan. Ki­húzza magát, s a boldog elé­gedettség és büszkeség pózá­ban így zárja le a témát: — Ja, nekem jó összeköt­tetéseim vannak ott fenn is. Á közönség percekig tartó ünnepléssel fogadta az Esmeraldát Csodálatosan szép nap volt a tegnapi! Aki részese lehe­tett a szabadtéri játékok idei legfényesebb eseményé­nek, az Esmeralda bemuta­tójának évekig sem felejti el ezt a nagyszerű élményt. A Beloiannisz téren ezút­tal két nemzeti himnusz csendült fel, jelezve, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok rangját, hírnevét szovjet ba­rátaink is segítenek építeni. Azután köszöntő szavak hangzottak el kölcsönösen. Biczó György, a városi ta­nács v. b.-elnöke üdvözölte a szovjet művészegyüttest és a város más vezetőivel együtt virágokat nyújtott át a Sztanyiszlavszkij és Dancsenkó Színház művé­szeinek, akiknek nevében Kondakov, a Szovjetunió kulturális minisztériumának munkatársa köszönte meg a meghívást és a kedves fo­gadtatást. Az ötezres közönség döb­benetes csendben várta az előadást, s minden jelenetet és minden szólót dübörgő tapssal jutalmazott. Az elő­adásról alkotott vélemények általában egyszavasak vol­tak: "Csodálatos? — "Bá­mulatos? — "Gyönyörű?. Akik eddig minden bemu­tatón részt vettek, egysé­gesen vallották, hogy az Es­meralda az idei program egyik legragyogóbb gyöngy­szeme. A nézőtér hangulatára jellemző volt,, hogy az elő­adás után az emberek per­cekig tartó ütemes tapssal, állva köszönték meg a szovjet balettművészeknek a nagyszerű művészeti él­ményt. Mikor a köszönet szimbólumául Szeged párt­és állami vezetése, Szeged dolgozói, valamint a ma­gyar művészek nevében Ta­ri János v. b. elnökhelyet­tes, illetve Miklós Klára és Kormos Lajos színművészek óriás virágkosarat nyújtot­tak át az együttes tagjainak, valóban ezrek szeretetét, megbecsülését tolmácsolták. A forró sikerű est rész­letesebb méltatására lapunk következő számában vissza­térü"1­Balett 3 felvonásban, 8 képben. Zenéjét szerzette: Pugni; P. M. Glicr, az OSZSZK népművésze és SZ. N. Vaszilcnko. A librettót Victor Hugó "A párizsi Notre Dame? c. regénye nyomán D. Tyihomirov, az OSZSZK népművésze és V. P. Burmeiszter Sztálin-díjas, az OSZSZK és az Észt SZSZK érdemes művésze készítette. Szereplők: E. E. Vlaszova ez OSZSZK érdemes wdvteee E. V. Kuznyecova A. A. Klein az OSZSZK érdemes mOveti: I. V. Kurílov A. V. Csicsinadze V. I. Filimanova J. D. Trepihalin M. M. Gazijev V. V. Csigirev A. G. Krupcnyina 0. A. Bcrg T. N. Arhipova 1. N. Daskova G. G. Ruhadze M. E. Rcgyina az OSZSZK érdemes műves;­M. I. Szalop G. I. Trutánov A. I. Lazarev H. M. Azarin V. I. Dobrjakov I. A. Jelenyin A táncokat a balettkar adja elő. Rendező: V. P. Burmeiszter, Sztálin-díjas, az OSZSZK és az Észt SZSZK érdemes művésze. Vezényel: V. A. Edelman. Díszlettervező: A. F. Lusin, a Türk­mén SZSZK érdemes művésze. Koncertmesterek: J. K. Csapkovszkij és V. Sz. Fidler. Az előadást vezeti: A. G. Sztoljarova. Közreműködik a Szegedi Bartók Béla FllharmonikM Zenekar. * A hétfő esti előadáson a szereposztásban "újabb változások lesznek, a kettős szereposztás értelmében. Ekkor Esmeralda szerepét Sz. A. Vinogradova veszi át; Guillaume: K. Sz. Bityilev; Clopin: L.N. Litvak; Gringoire: O. A. Iljicsev: Cigánylány: V. I. Kirpics­nyikova lesz. Fleur de Lys barátnői között mutat­kozik be E. V. Talickaja. a tisztek és a bolondok kö­zött pedig J. A. Jelenyin és B. I. Kulikov, illetve L. J. Kinzelovszkij. Esmeralda Gudule Claude FroO© Quasimodo Phoebus Fleur de Lys Guillaume Clopin Gringoire Cigánylány Fleur de Lys anyja Fleur de Lys barátnői Tisztek A hóhér A bolondok (Liebmann Béla felv.) A bolondok pápájának megválasztása — jelenet az I. felvonásból. A második felvonás első jelenetének szép tablója.

Next

/
Thumbnails
Contents