Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-29 / 202. szám

7 Csütörtök, 1959. augusztus 20. Nyilvános ülést tartott a szegedi kendergyárban a textiles szakszervezet területi bizottsága Tegnap, pénteken délután Javult a dolgozók élelme- általában napi 180—200 gye­a Szegedi Kenderfonógyár zése is, rek jut elhelyezéshez, 40 tanácstermében nyilvános amennyiben az ebédek he- olyan kisgyerek is, akinek ülést tartott a Textilipari jyes étrendösszeállításaival szülei nem ebben a gyár­Dolgozók Szakszervezetének eiejét vették a létszám hul- ban dolgoznak. A leltári és Csongrád megyei Területi lámzásának. Ha a dolgozók egyéb ellenőrzések mindent Eizottsága. Olyan kérdéseket „borítékon kívüli" bérezését rendben találtak, és a bri­tárgyaltak meg, melyek kö- tekintjük, elegendő azt meg- gád megállapíthatta, hogy az zelröl érintik a kendergyári emi(teni példának, hogy a előző két vizsgálat tapaszta­szakszervezeti bizottságot és szakszervezeti üdültetések lataival ellentétben a jóléti az üzem dolgozóit is. elmúlt tíz éve alatt 2075 fő intézmény dolgozói között Elsőnek Suba Lajosné, a (ebből 492 férfi. 1583 nő) vett kellemes légkör, megfelelő területi bizottság munkatár- réSzt kedvezményes üldülte- munkatársi viszony alakult sa számolt be azokról a ta- fősben és paszta latokról, melyeket hat- mjnden évben tagu brigadvizsgalatuk so- utazott a ran szereztek a kenderfono- „várból nyaralásra gyár szakszervezetének szo- Ryarbo' nyaralasra" ciális munkájával és a gyár Az elkövetkezendő időkben bölcsődéjével kapcsolatban, azonban az üdülőjegyek ki­Beszámolójában megállapí­totta, hogy az üzemben behatóan fog­lalkoznak a dolgozók ap­róbb ügyeivel is, különösképpen a műhelytit­károk tesznek sokat a csa­ki. A beszámoló után az ér­deklődők számos kérdést tettek fel az előadónak. a hozzászólások pedig a dolgozók megelégedését tükrözték a hallottakkal kapcsolatban. osztásánál érdemes meghall­gatni a műhelybizottságok és bizalmiak véleményét. így igazságosabbá válhat a ki­jelölés. A beszámoló második ré- ártkongresszus tiszteieté. sze a Kendergyar bölcsőde- . , A nyilvános területi bizott­sági ülésen végül Pesti La­jos területi bizottsági elnök KUIOK. - rr: jében és napközi óvodája- re indított munkaverseny adós nok segit^ere csalad- ^ lefol datQtt vizsgálatrói jelenlegi állásáról tájékoz­SHÜTÍ SS*:: szólt. A két intézményben tatta a résztvevőket. Ut qyácitnáHtyoU a<z> élttmU<zuipae^OH ság elé kívánkozik az ebben az évben kiadott szociális segélyek statisztikája is. IEJISZCRINL/ , , _ . . . . A Kereskedelmi Minőség- bok pritaminnal és máskel­az ev első nyolc honapja- ellenőrző Intézet több új lemes fűszerekkel ízesített ban 321 dolgozo reszesult dle]miszer forgalomba hoza- paradicsommártással készül­szocialis segelyben t„lát engedélyezte. A Duna rek. Megkezdik a polietilén 84 ezer 850 forint összeggel, Konzervgyárban sikerültelő- tubusba csomagolt majonéz nem számítva bele a kü\ön- állítani a külföldi piacon is árusítását is. A legújabb böző szülési, halálozási és kedvelt pritaminos halkon- gyümölcslé-készítmények kü­rendkívüli segélyeket. zervet. A szeletelt haldara- zül a Dunakeszi Konzerv­gyár meggyszörpje és a Bu­dapesti Konzervgyár málna­szörpje felel meg a legjob­ban a követelményeknek. „Banán« nével banán alakú és ízesítésű csokoládét gyár­tanak. »Elefánt« néven sze­szes gyümölcsösdesszerteket hoznak forgalomba, „Bada­csony" néven pedig tetsze­tős díszdobozban burgundi­val, badacsonyi rizlinggel, kajszilikőrrel töltött desszert készül. Négyféle ízben „Stoli« karamella, „Kedvesem* elne­vezéssel narancsos és ka­kaóízű szelet kerül az üzle­tekbe. Horthy tehát megszabadult a román előrenyomulás rémétől. Megnyugodva folytatja eddigi ténykedését. »Fel­szólítok minden parancsnokságot és közigazgatási hatósá­got, hogy erélyesebb kézzel azonnal lásson hozzá a még működő kommunista központok letöréséhez, a még szaba­don levő izgatók, a múlt, bűnös kommunista rendszerben szereplők letartóztatásához és leggyorsabb elítéléséhez. Egy mindenütt megtörténhető, csak egy órára sikerült puccs megakadályozhatja, hogy a már letartóztatott főbünösök elvegyék büntetésüket. Nem fogadok el semmi néven ne­vezendő kifogást e téren. Azon körülmény, hogy valaki családos és helyben lakik, nem jogosít fel gyengeségre« — hangzik a fővezér mai napon kelt kegyetlen parancsa, amely a továbbiakban beváltással fenyegeti meg azokat, akik nem utasítása szellemében járnak el. A szegedi lapokban is megjelent a kormány újjáala­kulásának a híre. Eredetileg úgy volt, hogy Friedrichnek is mennie kell (József főherceg eltávolításakor ő is le­mondott), azonban foggal-körömmel ragaszkodván a hata­lomhoz, sikerült felszínen maradnia. »Azt az áldozatot már nem vagyunk hajlandók meghozni, hogy mi is félreáll­junk« — hangoztatta az egyik küldöttség előtt. A jól szer­vezett küldöttségjárás egyébként az utóbbi napokban ál­landóan tartott és azt volt hivatva bizonyítani, hogy a kormány milyen népszerű a tömegek előtt. Mozgósították az ébredő magyaroktól kezdve a keresztényszocialistákig az összes reakciós és fasiszta szervezeteket, hogy tüntesse­nek a miniszterelnökség előtt Az új kormányba bekerült Csáky Imre külügyminisz­terként, Benitzky Ödön belügyminiszterként, Rubinek Gyula földművelésügyi miniszterként, Oláh Dániel keresz­tényszocialista ügynök ipari miniszterként, Nagyatádi Szabó István helyett pedig Sokoropátkai Szabó István lett a kisgazda miniszter. Néhány szót a „szegedi vakságáról G yakran előfordul, hogy lebecsülő szegedi vakok. Ök sőt lebecsüljük tereink, ut­egyik-másik szegedi könnyen felismerhetők, hi- cáink szépségét, pompáját, üzem igazgatója, a szen ismertetőjelük általá- Ritkaság és különcködés műszaki vezetők vagy a gé- ban azonos. Többnyire unot- számba vehető egy szegedi pek mellett dolgozó munká- tan mennek el építkezéseink, javaslattevő hosszú beadvá­sok a maguk környezetében eredményeink .mellett, ha nya, aki az élelmiszerellátás nehezebben ismernek fel bi- ezekről hallanak, csak le- javításán fáradozna olykép­zonyos jelenségeket, hibákat, gyintenek. Mindent lekicsi- pen, jiogy a Széchenyi tér Ahogy mondani szokás: nem nyelnek, ami szép. Ezek ter- virágai helyett krumplitöve­látnak túl a gyár kerítésén, mészetesen nemcsak speciali- ket látna szívesen. Ez jólle­Erre használják ezt a kife- san szegediek. Kiterjedt ro- het olyan szélsőség, amit jezést, hogy üzemi vakság, konsággal rendelkeznek az nem vehetünk komolyan, de E különleges betegség meg- egész ország területén. annál inkább egy másikat, nyilvánulási formáira buk- rTY alálkozhatunk olyanok- amely nem látja szívesen a kanhatunk „városi" szinten ) kai, akik elégedetle- virágtöveket a külváros ut­is. Szűkebb hazánk, Szeged nek a szegedi üze- cáin ,a házak udvaraiban, életében többféle ilyen „vak- mek termelésével. Persze Azzal indokolják nézetüket, kai" találkozunk. nem olyan értelemben, hogy hogy nincs szükség az épü­Mit jelent e fogalom: sze- drágán termeinak, magas letek körüli virágosításra, gedi vakság. Körülbelül azt, önköltséggel, vagy, hogy ter- mert abból csak baj szár­mint mikor azt mondjuk va- melékenyebb is lehetne a mazik. Több helyen ugyanis, lakire, hogy nem látja a munka. Nem ez az ő bajuk különösen a Belvárosban, várost a nagy házaktól. Ezt és nem is a szocializmus ahol a lakóházak udvaraiba társadalmi, gazdasági éle- építésének gyorsabb ütemét is jutott a virágtövekből, a tünkre, a szocializmus épí- igénylik. Rendszerint az fáj virágok védelmének jelsza­tésének munkájára vetítve nekik, hogy ezek az üzemek vával néhány házfelügyelő úgy fogalmazhatnánk meg: nem a hozzájuk hasonszőrű- az utcára kergeti a gyerme­hogy nem látják, vagy nem éknek termelnek, hanem a keket. Úgymond, ott nem akarják látni azt, ami az or- munkásokat szolgálják. Az csinálnak kárt. Ezek nem ruk előtt történik. utóbbi évek eredményeit pe- gondolnak arra, hogy az ut­N emrégiben az üzemi dig felfújt valaminek tart- ca forgatagában minden termelés kérdéseiről ják. Uzemépítkezéseink kö- percben veszélyeztetett a „Tanuljunk egymás- zül a Textilművekre azt gyermek egészsége, életbiz­tól« címmel a tapasztalat- mondják, hogy már régen tonsága. A szülő azonban cserével kapcsolatos cikk je- épült, a ruhagyár számukra aggódik gyermeke egészségé­lent meg lapunkban. Már egyenlő a Dohánygyárral, ért, épségéért és ezért in­másnap eljutott szerkesztő- Üzem az üzem helyén. Nem kább azt mondja: pusztul­ségünkbe egy-két megjegy- számolnak azzal, hogy öt- jon a virág. Az is szegedi zés. Néhányan tájékozatlan- szőr-, hatszorannyi munkást vakság, ha a virágok védel­ságból ex-edőnek vélik azt a foglalkoztat, mint a dohány- mének jelszavával a gyer­javaslatot, hogy idehaza, gyár. A Szőrme- és Bőrru- mekek testi épségét veszé­egymástól is vehetünk át hakészítő Vállalat sem több lyeztetjük. Óvhatjuk és vi­jócskán, vagy adhatunk át egyszerű profilváltozásnál a rágosíthatjuk a várost anél­másoknak hasznos tapaszta- volt Pátria Cipőgyár helyén, kül is, hogy gyermekeinket latokat. Pedig munkatermei mellett sodornánk veszélybe. Akadtak olyanok is, akik eltörpülnek az egykori kis p lőfordul, hogy az üze­egyenesen sértésnek érezték cipőüzem műhelyei. A DÉL- mi és szegedi vaksag azt a megjegyzést, hogy né- ROST újszegedi pozdorjale- összenőtt ikertestve­hányan csak az ország ha- mezüzemére is becsmérlően rekként jelentkezik. Egyné­tárain túlra tudnak kacsint- nyilatkoznak. Pedig ez a kis melyik szegedi vállalatvezető gatni. Pedig így van. Ha 120 elektronikus gép dolgozza lel tízmillió személy adatait üzem, amelyet egy év alatt ugyanis alig győzhető meg ... . , már bővítettek is, termelési arról, hogy helyes, ha üze­technikai újdonságokról esik értékben többet jelent, mint meik termékeit a szabadtéri szó, vagy a műszaki fejlesz- a rostkikészítő termelése. A játékok idején megrendezett tésről, akkor azt mondják: Szegedi Kenderfonógyár ipari vásár alkalmával kiál­» SST2&. ',i2E S&.WSSSS-ÍTt külföldi tapasztalatok, elja- nygirg viszont mellébeszélés- kik? Nyugodtan illethetjük rások átvételével léphetünk, sel felelnek, és arról szólnak, óket a szegedi vakság jel­Ezek a saját eredményünket hogy mi hiányzik esetleg zojevel. Mert itt nem egy­még. A Mérey, a Kossuth szerűen arról volt szó, hogy utcai, a Marx téri űj lakó- vásárolják vagy nem a só­házak láttán viszont azt gedi ipar termekeit. Sereg­hánytorgatják, hogy Móra- U^m^tt «£ városban még vizes lakások- sztae elé^ tá^ta ^Uzemi ban élnek csalados emberek. dol|ozóink készitményeit, Szavaikkal a tudatlanok, a munkáját> ^t remekműveit. A jovo evi népszámlálás összegezéshez, a kombináci- felvilagosulatlanok kozott A íelsoroltak java része, alkalmaval — előzetes szá- ókhoz, a számításokhoz már természetesen fertőznek is az akórcsak az üzemi vakság, mitasok szerint — tízmillió csak lyukkártyák szüksége- ilyenek. Állításaik nemcsaK gyógyítható. Elérhető, hogy szemely, hárommillió lakás sek, melyeken nevek nem torzak, hanem hazugok es a becsületes emberek túl­es kétmillió lakóház adatait szerepelnek. rosszindulatúak is. lássanak a körtöltés szabta dolgozzák fe! A statisztiku- c , . ... .... A "szegedi vakság«-ban határon. Szükség van erre, sok körülbelül egymilliárd .Aw , ' ,fe' A szenvedők között mert mint az elmúlt hetek­bejegyzést összegeznek. leieteket a lyukkartyakra akadnak olyanok is, ben tapasztalhattuk, ránk te­A munka evors oontos le A "bSf? re^ át akik nem rosszindulatból nem kint az ország, figyelemmel kf­bonvSEtását MOTo™! £ ,kartonfokon .a függőleges látják a várost a házaktól, séri munkánkat, eredmenye­elTtroS'és tlektronkus SíISft-ST°j&5S "tTV^^f ^ ^ mi Jf són A I . :., , Jel<nneK, rekkel, akik nappal piszkos- mindannyian becsülni azt, rasrtti** Jí EL fi™1 ? gep h,bátlanul le nak, éjjel sötétnek látják a amit csináltunk, amit eddig a Szók szálI Sfll tUd3a *°1VaSm~ az adatokat várost. A külföldiek áradó- teremtettünk. Tekintsünk sát —emberek végzikA A reTldezőgéPekbe került zását a tiszta Szegedről, csak ezekre úgy, mint valameny­kódolás befejezése után a lyukkártyákat az automata udvarias megjegyzésnek vé- nyiünkére, a közösségére, a beérkezett adatok „személy- óránként negyvenezres se- lik. Vajon nem szegedi vak- ^^mtóyeire Magyaro g •íi„„„n„ -—ró ság-e, hogy nem értékeljük, Nagy Pál telanné" válnak, mert az bességgel válogatja szét. — •"•"•"•"•"•"•"•"•"•"•""""•"•"•--"•"•".H.WU.I.....UR mini.n.n.i!. llll GAZDAG SZÜRET ELŐTT TY - \idMm A finom, korai csemegeszőlők után ér­zik már a zamatja a kadarkának is. Pi­rosodik a kövidinka, édesedik a rizling. Azt mondják a termelők: korábban úgy látszott, lényegesen jobb termés lesz az idén még a tavalyi rekordnál is. Az au­gusztusi esők azonban nemcsak hasznot, hanem kárt is csináltak jócskán. Így hát ha nem nagyobb, de legalább akkora ter­més idén is lesz Szeged környékén, mint a tavalyi. Milyen lesz a minőség? Ez még nagy­mértékben függ a szeptembertől. Ha sok lesz a derült, meleg, napos idő, a cukor­fokok is elérhetik a tavalyi szintet. Az­után a minőség még attól is függ, hogyan készültek fel a termelök, a felvásárlók a szüretre. Kiri János elvtárs, az ásotthal­mi állami pince vezetője arról tájékozta­tott bennünket: a pincészet dolgozóin nem múlik majd a jó minőség. A nagy hordólabifintusban már hetek óta szorgal­mas munka folyik. Lent az ásotthalmi hűvös pincefalak kö­zött az óriási, üvegezett betonhordókban és más edényekben még kétezer hektoli­ter óbor pihen. (Néhány héttel ezelőtt még ötezer hektó volt.) De már nem sokáig. A motoros szivattyúk szünet nélkül töl­tögetik az 1. képünkön látható kis transz­porthordókat, melyek aztán teherkocsikra, vagonokba kerülnek, s elutaznak, mert kell a hely az új termésnek. A nagy szölőgyűjtő kádakon is megszo­rítják az abroncsokat, hogy később azok­kal se legyen már gond. Tizenkétezer má­zsa szőlő érkezett az ásothalmi telepre a múlt évben is. A sok édes must nem. fért a pincében, ezekbe a darabonként 250 hektoliteres alumínium-tartályokba eresz­tették a felesleget. A 2. képünkön bemu­tatott, szinte kisebb lakásoknak is meg­felelő alumíniumedények ugyancsak kita­karítva, fertőtlenítve várják a szüret kez­detét, vagy inkább a végét. Rájuk legin­kább a szüret vége felé szokott sor ke­rülni. (Siflis felvételei) Rengeteg a munka most a présházban is. A tavalyi gépek mellé a kisteleki pin­cészetből újabb hidraulikus prések is ér­keztek. Vámos Sándor szerelő (3. felvéte­lünkön) azonban biztosra mondja: mire megérkezik az első szőlő, készen áll az üzem. Arról szóltak az ásotthalmi pincészet dolgozói, hogy kormányunk árpolitikája következtében az állami pincegazdaságok­ban könnyebbé válik most a munka. Az új árak messzemenően érdekeltté teszik a termelőt abban, hogy szőlő helyett inkább egyszer, meg kétszer fejtett bort adjon el az államnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents