Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

Vasárnap. 1959. augnssto i. 10 Szegedi műemlékek Beszédes kövek és falak Hétfőn kezdik a gyermekbénulás elleni védőoltásokat A Tolbuhin sugárút elején van a copf stílusú, ún. Dán! ház, amelyet valószínűleg Szeged nevezetes építésze, Vedres István tervezett. A copfstílus átmenet a barokk és a klasszicizmus között, a barokk visszahatásaként jelentkezett. A barokk nyugtalanságát a copfstilus megszelídíti. Nevét a jellemző, hajfonatra, copfra emlékeztető füzérdíszekről kapta. Maga az épület 1820 táján épült. Az első emelet magasságában kör alakú, zárt erkély díszíti. Az erkélyt kő oroszlánszobor támasztja alá. Jellegzetes ét szép fedélszerkezete van. 1956—57-ben jelentős költséggel restaurálták. Az épület mint a magyarországi copfstilus egyik jellegzetes példája szerepel Gerő László: Az építészeti stílusok c. müvében. Egykori gazdája Dáni Ferenc, a XIX. század elején a haladó szegedi fiatalok vesetője, 1848-ban nemzetőr-kapitány volt. Több alkalommal felhívtuk már olvasóink figyelmét a szülőkre váró teendőkre a gyermekbénulás elleni védőoltásokkal kapcsolatosan Az eddigi szegedi tapasztalatok ls azt mutatják, hogy a gyermekbénulásos megbetegedések nagyobb számú előfordulásának a nyár végi, ősz eleji hónapok kedveznek. A betegség megelőzésére á tisztaság általános szabályainak betartása, valamint a veszélyeztetett korúak tömörülésének elkerülése mellett az eddigi tapasztalatok szerint legalkalmasabb a védőoltás. Az öt éven aluliaknak, mint a legveszélyeztetettebb korcsoportúaknak újraoltását — függetlenül attól, hogy mikor és hány védőoltást kaptak előzőleg — elrendeli és kötelezővé .teszi a városi tanács egészségügyi osztályának főorvosa. A védőoltások a lakhely szerint illetékes egészségvé. delmí tanácsadókban történí nek 1959. augusztus 3-tól 15. ie a szokásos tanácsadási napokon, délelőtt 8-tól 11-ig* délután 3-tól 5-ig. Minden szülő vigye oltásra, vagy újraoltásra az 1955. január 1 és 1958. szeptember 30. között született gyermekét, de ajánlatos az 1958. október 1., és 1959. március 31. között született gyermekek oltása is. Az oltási lapot mindenki vigye magával. Egy levél nyomán még egyszer: Miért maradt le a tervteljesítésben a falemezgyár ládaüzeme? Nem is olyan régen, május végén foglalkoztunk utoljára a Szegedi Falemezgyér ládaüzemével. Arról volt szó a cikkben, hogy a szegezőüzem elmaradt a tervteljesítéssel, mégpedig azért, mivel a márciusi felfejlődés után igen sok dolgozó otthagyta új munkahelyét, s akik maradtak, azok közül néhányan rontották a hangulatot, hátráltatták a termelést, a többség igyekezetét. Érdekelt, hogy megváltozik-e a helyzet a ládaüzemben és normális mederbe terelődik-e a termelés? Égy névtelen levél azonban még előbb felhívta a figyelmünket, hogy feltétlenül érdemes ismét foglalkozni az üzemmel. A névtelen leveleket általában nem szívleljük és sorsuk rendszerint a papírkosár. Most csak azért történt kivétel, mert a levélíró tárgyilagos hangon közölte észrevételeit, s végeredményben semmi oka nem volt elhallgatnia nevét. Az anyagellátás problémái Az igazgatói irodában megtudjuk, hogy a ládaüzem a második negyedévben (részükről az első, mivel április 1-én indult teljes kapacitással) százezer zöldségesláda helyett 90 ezer 700 darabot készített el. Tehát 9 ezer 300 láda a lemaradás. A részleg 176 dolgozót foglalkoztat a tervezett 132-vel szemben. Ennek következtében nyolc százalékkal túllépték a béralapot. Július 1 óta teljesítik a tervet, s van remény arra is, hogy a negyedév végéig behozzák a lemaradást. A délelőtti műszak vezetője, Keresztes Jánosné naplójával bizonyítja, hogy mennyi munkakiesés fordult elő főképp májusban és Június elején. Két-háromFlamingó Szegeden ' Ritka trópusi madár került kézre a minap városunk közelében és jutott a Móra Ferenc Múzeumba. A múlt hónap elején Sövényháza határában szép színű. de Igen furcsa madárra lettek figyelmesek a földeken dolgozók. Gólyanagysigú, nyakigláb, nagyon hoszszunyakú, rózsaszín tollú madár gázolta napokon át a vizes, csatakos réteket. Ménesi László vadász Június 14-én meglőtte a madarat, amely csak a szárnyán •érült meg, de egyébként jó •rőbem volt. Ménesi felajánlotta a madarat a Fővárosi Állatkertnek. Az állatkert azakemberei örömmel vették ét, amelyről első látásra látszott, hogy Afrika és Ázsia melegövi vidékeinek díszes szárnyasa, a flamingó esett fogságba. A hosszú utat — legalább 1300 kilométert — megtett madár sajnos, lőtt sebébe nemsokára elpusz-' tult így sam veszett azonban kárba a tudomány szá- . mára, mert dr. Beretzk Péter ornitológus közbenjárására, az állatkert megküldte az elhullott madarat múzeumunknak. A kánikula ellenére még kl tömésre alkalmas állapotban érkezett meg. Most azonban már Keszei Péter preparátor kezemunkáját dicsérve, ott áll a múzeum előcsarnokában, hogy láthassák a látogatók a hányatott sorsú, ritka madarat. Mindössze a második flamingó ez, amelyet hazánkban elejtettek. Az elsőt Tápiószecső mellett lőtték 1953ban. Madarunk tudományos értéke tehát Igen nagy. A flamingó a Földközi- és Fekete-tenger partvidékén, valamint Ázsia déli részén Ponyva, mely alatt egy fél város elférne Az Újszegedi Kenderfonógyár világhírű termékeiről NEM SOK nagy gyár van bevonni az itt készült pony- nylon- és perion féleségekből Szegeden, de az Újszegedi véval. Egy fél város elférne készülnek újabban ponyKender- *Lens2övŐ Vállalat ilyen hatalmas sátor alatt vák. Az ipari szürőkendők, ezek közé tartozik. Nagy is, Nem hiába, Magyarország melyeket a cukoripar eddig öreg is. A maga 70 évével legnagyobb ponyvagyártó pamutanyagból használt, egyike* volt mindig azoknak üzeme az újszegedi vállalat, most szintén műanyagból az üzemeknek, ahol a szegedi munkásság harcos sorai szerveződtek. Ha a helybeli SZÖ VOLT már a gyár múltjáról, szó a jelenéről, iparról beszélünk, ez a gyár g^^^övő" raly* nek csírái máris fellelhetők. A ponyva előállításánál a valahányszor eszünkbe jut. Már csak azért is. mivel oly távol jér attól az időtől, mikor egyedül a dél-magyarországi kendertermesztés alakulása irányította sorsát amikor távoli országok még csak nem is hallottak létezéséről. A felszabadulás előtti elszórtan jelentkező export hagyományos impregnálási módoktól eltérő módszereknek van nagy jövőjük. Az készülnek. A VÁSÁRLÓK növekvő igényével, a modern követelményekkel csak úgy képes lépést tartani egy üzem, ha állandóan fejleszti technikáját és technológiai eljárásait. Ezen a területen nagy lehetőségei vannak az Újszegedi Kendernek. GépDél-Franciaországban, Rohne-deltában és a etunióban, a Volga alsó fo-í •• lyása mentén fészkel. {Jelenleg az összes termeles Költő területén óriási csa- ^negyede kivitelre kerül, pútokban él a félig sós, vágyj A* ipari és más célokra felsós tavak, meg a tenger Se-S használható ponyvát azívekély partján. Szemtanúk le-f*en vásárolják az egész viimpregnáló anyagot többé parkja — néhány új géptől nem a ponyva felszínére vl- eltekintve — régi, az újítószik, hanem a rostok közé mozgalom számára szinte sütik bele. A Textilipari Ku- korlátlan lehetőséget biztotató Intézet segítségével már s(t Nem véletlen, hogy a elkészült az első gépegység, szegedi üzemek között min^m 180 - * mm órás állásokat okozott, hc#y a gőzfűrész nem bírt elegendő lécet adni, és a szárító "késlekedett. A javulás eredőjéről ez a véleménye: — Folyamatosabb az anyagellátás. Másrészt a dolgozók jobban begyakorlódtak a munkába. Nagy Lajosné (kitűnő szegező) viszont elismeri, hogy az idén kevesebbet tud pro-' dukálni, mint tavaly, 200— 220 oldalt szegez egy nap alatt, míg egy évvel ezelfitt 240-et tudott megcsinálni. Oka? — Mikor milyen az anyag* szárazabb, vagy vizesebb, attól függ. Amik zavart okoznak A vállalat főmérnöke, dr. Amrik László adott felvilágosítást arról, hogy kik kerültek át a fűrészüzembe. — Amikor tavasszal szükség volt emberekre a saroké tőke-vágásnál és a merevítrt, léc-készítésnél, olyanokat : tettünk oda, akik már meg: kapták a szükséges balesetS elhárítási oktatást. Uj dol: gozókat természetesen nem {küldhettünk, mert azok még nem voltak kioktatva, nem dolgoztak fűrész mellett. Tehát olyan dolgozó is került a gőzfürészhez, alti bevált a szeger.öben. Hallottunk panaszt a szegek minőségére is. A főmérnök elmondta, hogy a szegek minősége általában jó, a szabványos 12-szer 20-as szegeket vásárolják. Néha azonban a szállító cég, a Ferroglobus belekever vékonyabb szegeket is a szállítmányba, s ez a szegező dolgozóinak munkájában zavart okozhatott. Jobb körülmények között! Az év eleji fluktuáció már véget ért, a megmaradt dolgozók belelendültek a munkába. Véleményünk szerint azonban hamarabb is bekövetkezhetett volna ez honos. Hozzánk legközelebb j tohetóségek rtUjM*^ M* ^ vetkezhetett volna ez a viSzov- Idítására az újszegedi üzem Lr^wi^ renl" Wi A kfszült <*évé-tzonylag megnyugtató helyiTfe-Ikitűnő terméke: a ponyva. Nemsokára teljes ket, kezdokupokat a gépe-{zet a ládaüzem termeléséKély partján. Szemtanuk le- J s^ZnTc.Jk- szc,Mk- **<"« 62 az áruclkk 8 budapestihez hasonló kot tosítják a munkaerőket, jrasa szerint felejthetetlen tógon Ah S^^ió €ddlg is jó hírnévnek örven- lekcióval szerepel az Ujszf? kellő gondot fordítanak fe* "íl'L " 1.SSSE l^mátkeDáa«TdNo^a * ?ett " A Jövő- gedi Kender- Letuzövfi Vát újonnan beállított dolgo üzemmel indul meg a ter- ken műanyagból helyettesi-{ben, ha a vállalat vezelői melés ezen az uj, modern tik. Most kísérleteznek azon, • kevésbé kezelik "mellékberendezésen. hogy a nemcsacél-gyűrűnfu- {üzemként*, ha nagyobb seA szőnyeggyártás terén tókat műanyaggal pótolják*: gítséget nyújtanak anyagszintén újdonságokra törek- A Szegedi Ipari Vásáropjban, ha helyesebben csoporha az -_„._..,. —' FJL-V-'R n+nii NorvésiT ic uc,/* Hi « Juvu- geai Kender- Lenszövő Vátó:"J""11"11 oeauuou dolgozók ™,dár: .a 3'jW ben Inkább a választék bó- lalat. Bemutatja az újdotf t bénítására. Igaz ugyan, vítésére fordítanak gondot: ságnak számító szintetikus! °®v mar hozza napi tervét több szőnyeg, és több min- anyagú ponyvákat műszaki íaz ii2emrész, s lehet, hogy a tás, szép kivitelű szobasző- szöveteket a nagy sikert i f°lduzzasztott lélszám miatt nyeg a cél. Ezt kívánja a aratott sisal-szőnyeaet is:fel]épő béralaptúllépés válladolgozók ízlése, a lakáskul- Mindent, ami jellemző Sze- •8Zinf0n "em ?koz k"la" túra növekvő színvonala. gednek erre az egyik leiin??bb Somlót, mé«is egészMHH M • • 1 A hagyományos alapanya- nagyobb ipari üzemére íSSíífiE , f^üf8 az ilye3Tl1' Póznalábaival ? valamlnt kenderipari cikke- gok kizárólagos felhasznélá- amely reprezentálja e vi:: 2ÍÍ 7J^J** • u "f roznaiBDaivai . kf.«7Ítl az tiíszeeedí sától már eddle i* eltén a" . J " {olyan megoldást találni, a vizet gázol- {j_k .„il^A.T „iSli.. a ros és a szabadtéri játékok-! hogy « ládaüzem jobb köra összesereglő vendégek : rülmények között legyen kéelőtt a gyár jogos hírnevét.'pes érvének maradéktalan I (-ér) falka távolról virágzó ró- {Svédország, a Német De r.sakerthez hasonlít, felri- fmokratikus Köztársaság a asztva pedig {többi európai partner. Körózsapiros fel- {zel- és Távol-Keletre, Pahőként lebeg a • kisziánba és Vietnamba is kék égen. t eljut ez a kiviteli cikk. Eleimét vízben keresi. : A HAGYOMÁNYOS len-. va fejét a víz I Kender: ponyvát, szőnyeget, gyár fenekére dug- ! műszaki szövetet, kárpitosja és kacsa-1 Ip&ri kelléket (matrac- és módra görgt- j nyugágyvászon), kisebb méréséivé, szűrő- f tékben szabóipari kellékgeti ki azt árut is. Termékei jobbára iszapból a ne- {ipari és mezőgazdasági érki való táplá- J deklődésre tartanak számot, lékot. 1 mivel cukorgyárakban, sörNéha egyes! gyárakban, a gumiiparban, példányai | az olajfinomítóknál használmessze elkóbo- í fel azokat. Hevedereket rolnak és ilyen- S ^ártanak gumitextilt, és . .... í így tovább, kor. valószínű-j Egyetlen év alatt körülbeleg erős sze- {lül kilencmillió négvzetmélektól is sodor- § ter szövetféleség kerül ki az va, messzire el- { üzemből. Ebből a mennyijutnak. A ml 5 ségbti! 2 és fél millió négy.... , . • zetméter műszaki szövet, 750 példányunk is {ezeP négyzetméter szőnyeg, ilyen elkóbo-{valamint hárommillió négyrolt egyed le- | zetméter a ponyva. Meggonhet. {dolva, hogv a szegedi BeJloiannisz tér mindössze tízDr. Marián {ezer négyzetméter, ezt a teMlklós ret háromszázszor lehetne néhány terméke: • teljesítésére. ÚJSZEGED) .. , VA Homo Ztifiómie I^IJEV Ogyeetza Ki.tiiy,c v m A gyár 900 kilóMétwhesziÁsáqú 5zoViye9er készít. Zz megfelel a heged -Kijev távo\$áana\c