Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-26 / 199. szám

Csütörtök, 1959. augusztus 26. 8 II nyugati szövetségesek torzsalkodása próbára teszi Eisenhower diplomáciai tudását — állapítják meg az amerikai lapok A nyugati sajtó vezető lapjainak keddi, elsőoldalas cikkei Eisenhower ma kez­dődő nyugat-európai utazá­sának jegyében foglalkoznak ntombombát robbantani, utal arra, hogy az Egyesült Államok to­vábbra ls a legnagyobb je­lentőséget tulajdonit az al­gériai konfliktus békés, de­mokratikus és igazságos megoldásának. amikor a láthatáron már feltűntek a Kelet és a Nyugat közötti megegye­zés lehetőségei. ti nemzetközi eseményekkel, A -Daily Mirror* című, nagy N mutatnak rá arra, miiven példányszámban megjelenő nagy fontosságú Eisenhower londoni lap utal az angol— Az Egyesült Államok sze­bonni, londoni és párizsi iá- francia barátság elavultsá- retné — közű a--New York togatása. gara, s arra, hogy mennyire Times* keddi száma az ame­Elsenhower egyébként ina elítélendő de Gaulle elja- rikai külügyminisztérium reggel indul repülőgépen rása, amikor a meghasonu- egyik államtitkára nyilatko­ICurépába, iás magvait hinti, szét az zatának jellemző részét —, is útjának első állomása Északatlanti Szövetségben.- ha Algéria mint szövetséges Bonn, Nyugat-Németország Hogy teljes legyen a r'ran- fejlődne együtt Franciaor­ideiglenes fővárosa lesz, ahol ciák elkeseredettsége nyu- szággal. megbeszéléseket folytat gati szövetségeseik magatar- Az európai szövetségesek Adenauer kancellárral és tása miatt, az amerikai kül­Heuss köztársasági elnökkel, ügyminisztérium hétfőn is­Az amerikai elnök csütör- mét állást foglalt az algé­tökön Londonba repül és ott, riai kérdésben. A külügymi­illetve Angliában szeptem- nisztérium állásfoglalása — Kétségtelen — írja befeje­ber másodikáig marad, ami- amelynek közzétételét nem zésül e cikkében a lap —, kőris Párizsba látogat. Szó véletlenül határozták el ép- az elnök egy cseppet sincs van arról is, hogy pen hétfőn — nyomatékosan irigylésre méltó helyzetben, az amerikai elnök párizsi viszálya — szögezi le a -New York Times* —pró­bára teszi majd Eisenho­wer diplomáciai tudását. / látogatásának befejeztével, azaz szeptember 4-én két napra visszautazna Ang­liába. ahol Skóciában, egy kastély­ban pihenne két napig. A legfontosabb nyugati la­pok cikkel szinte mottóként állapítják meg, hogy Eisenhower nyugat-euró­pnl útja egy pillanatig sem tekinthető könnyűnek. Hogy milyen nehézségekkel cs problémákkal kell szem­benéznie. azt az Associated Press amerikai hírügynökség kommentárja három pont­ban foglalja össze: BONNBAN Adenauer óva­tosságra akarja inteni Eisen­howert, nehogy tűi gyorsan a részletekbe bocsátkozzék Hruscsovval: LONDONBAN Macmillan reméli, hogy sikerül érvényt szereznie a csúcsértekezlet szükségességéről vallott ál­láspontjának. Meggyőződése, hogy egy ilyen találkozón legalábbis korlátozott megál­lapodásra van lehetőség: PÁRIZSBAN de Gaulle nagyobb szerepet akar kérni Franciaországnak és szeret­né biztosítani az Egyesült Államok "tevékeny támoga­tását* az algériai háborúhoz. Az amerikai kommentál által rajzolt képhez hozzá­tartozik az a megállapítás is. amelyet a Stockholm Ti­cíingen című svéd Inp által közölt kommentár ir, mely szerint Adenauer az crőpolltika további folytatására akarja bírni Eisenhowert. S miközben Bonn, Lon­don és Párizs várja Eisen­howert, változatlan élesség­gel folyik az angol—francia sajtópolémia. A -Liwerpool Post* című angol lap sze­rint a franciák akkor akarnak A laoszi felkelők megközelítették a királyi család székhelyét A laoszi felkelők 35 mér- hingtonnak és a többi nyu­<??, k,teméterre) meg- ti orszignak jontolóra közelítették Luang Prabang városát, a laoszi királyi csa­kellene vennie ezt a lehető­lád székhelyét. A városból séget. érkezett kormánytisztviselők elmondották, hogy körülbe­lül 50 család összeszedte ér­téktárgyait és elmenekült. A kormány hírközlési zár­latot rendelt el. Ennek elle­nére katonai körök hétfőn közölték, hogy az utóbbi öt napon a felkelők befolyása igen elterjedt az országban. Herter hétfőn tanácskozott a szenátus és a képviselő­ház külügyi bizottságainak több tagjával. A külügymi­niszter kijelentette, hogy -nagyon aggasztja* a laoszi helyzet. Az amerikai lapok bőven foglalkoznak a laoszi fel­keléssel. A Washington Post keddi száma arról ír, hogy megfelelő számú nemzetkö­zi megfigyelőt kellene kül­deni Laoszba, akik az ENSZ­nek jelentést tennének az eseményekről. 4* Interparlamentáris Unió — a nemzetközi együttműködés fontos tényezője A nemzetközi politi- gú, az Interparlamentáris hogy Lengyelországot lero­kai élet egyik nagy fontossá- Tanács elnökéből és 8 kép- hanták a hitleri fasiszták és gú eseménye az Interparla- viselőből álló végrehajtó bi- az ülésszak varsói megren­mentáris Unió ez évi au- zottságot. A titkárság fel- dezese közvetve állásfoglalás gusztus 27-én kezdődő' var- adatait ellátó Interparlamen- a háború és a fasizmus fel­sói ülésszaka táris Irodát, amelyet a fő- támadása ellen. Ugyancsak Az Interparlamentáris Unió titkár vezet, az Interparla- jelentős az a tény is, hogy 1889-ben alakult nemzetközi mentaris Tanacs nevezi ki a nemzetközi feszultseg ezek-, szervezet, amely önkéntes 4 évre. , ,, ben, a napokba£. anukoF a alapon tömöríti a különböző Az Interparlamentáris Umo konferencia ülésezik jelen • országok parlamentjeinek ez évi ülésszakának napi- tősen enyhült a közeli Hrus­tagjait. Célja a béke és a rendjén fontos kérdesek sze- csov-Eisenhower találkozo nemzetek közötti együttmú- repelnek A konferencia előzetes eredmenyeként Min­ködés szellemében fejleszte- resztvevői tanácskozni fog- denkeppen helytálló tehát ni a személyes kapcsolata- nak többek között a nem- ásnak kijelentése, hogy az kat. Az Interparlamentáris zetközi feszültség\ enyhítesé- Interparlamentáris •Unió a Unió 56 tagja között van ha- nek lehetőségeiről, a nem- második világáború befeje­zőnk is, azonban a varsói zetk°zi együttműködés to- zése óta még nem ülésezett ülésszakon csak 50 állam vábbi kiszélesítéséről, a le- olyan kedvező légkörben és mintegy 500 küldötte vesz szerelés és a nemzetközi biz- körülmények között, mint az részt; Irak, Szudán, Pakisz- tonság kérdéséről, megvitat- elkövetkező napokban. E tán például parlamentjük íék, miként volna léhetsé- kedvező körülményekből kö­feloszlatása miatt nem kap- ges a háborús propaganda vetkezik annak valószínűsége csolódnak bele a konferen- betiltása, valamint a nem- is, hogy ez az ülésszak egyike cia ez évi munkájába. zetközi köreskedelem fej- lehet a legeredményesebbek­. Az Interparlamentáris Unió lesztése. nek. Nagy tehát a lehetősé­vezető szerve az évente egy- A tanácskozásokon ye ónnak, hogy az Interpar­szer ülésező konferencia. A kj.,ink„u áiláinontok plfosa- lamentáris Unió varsói ülés­konferenciák közti idősrak- Sa terméSen'nem ré- ^mlllöritÁtfi ban _ az Interparlamentáris telező a résztvevő delegáci_ ^^LSSéS­Tanács végzi a szervezet ók számára. A tanácskozó­hoz. Nemzetközi jooászkongre?szust rendeznek Budapesten A Magyar Népköztársaság ratikus országokból, Auszt­alkotmányának tízéves év- riából és Belgiumból, vaía­fordulója alkalmából a Ma- mint Angliából várnak ven­gyar Tudományos Akadémia dégeket. Lord Chorley, az és a Magyar Jogász Szövet- angol egyetemi tanárok szö­ség nemzetközi jogászkonfe- vetségének főtitkára már renciát rendez augusztus 7- meg is érkezett Budapestre. tői 29-ig az Akadémián. Megnyitót dr. Buza László szegedi egyetemi tanár, a Magyar Jogász Szövetség el­nöke mpnd, majd dr. Szabó Imre, a konferencia elnöke, az Állam- és Jogtudományi munkáját, amelybe mind- sok jelentősége azonban egyik tagállam két-két kép- mégis igen nagV, merthiszen Zawadzkl, a lengyel ál­viselőt küld A konferencia ? delegátusok kicserélik vé- lamtanács elnöke az Inter­viselot kuid. A konferencia leményüket és tdjékozódnak parlamentáris Unió üléssra­negy évre valasztja a 9 ta- az egyes országok legfonto- kának résztvevőihez intézett sabb problémáiról, amelyek üzenetében kifejezte azon mindenképpen hasznos ta- óhaját, hogy az értekezlet a nulságokat szolgálnak min- lehető legteljesebb mérték­eién résztvevő számára s ben mozdítsa elő a nagy és elősegítik a legfőbb célok kis, gazdag és kevésbé gaz­egyikét, a személyes kap- dag népek, a különböző po­csolatok kialakulását. litikai, gazdasági és társa­Az Interparlamentáris Unió dalmi rendszerű államok bé­ez évi ülésszakának azért is kés együttműködését. Ebben nagy a jelentősége, mert el- az egész emberiségre nézve ső ízben történik meg a má- olyan fontos kérdésben a sodik világháború befejezé- népeik akaratát tükröző par­se óta, hogy egy szocialista lamentek rendkívül haté­ország fővárosában kerül kony szerepet tölthetnek be megrendezésére sor. Túl — hangsúlyozta üzenetében ezen, az időpont is lénye- a lengyel államtanács elnö­ges azért, mert szeptember ke. elsején lesz húsz esztendeje, Perényi István Megyénként tárgyalják az élelmezésügy ötéves tervét A MAGYAR KÜLDÖTTSÉG ELUTAZOTT VARSÓBA Az Interparlamentáris Unió holnap, augusztus 27-én kezdődő ei évi ülésszakára magyar küldöttség utazott Varsóba, a Lengyel Népköztársaság fővárosába. A kül­döttség tagjai: dr. Molnár Erik országgyűlési képvise­lő, az Interparlamentáris Tanács tagja, valamint Erdei Ferenc, Mihályfi Ernő és dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselők. Az Élelmezésügyi Minisz­Intézet igazgatója tart be-, térium az élelmezésügy vezető előadást alkotmá- második ötéves tervét me­nyunk jelentőségéről és her. gyénként vitatja meg. A lyéről népi demokratikus tervjavaslatok tárgyalásán jogrendünkben. részt vesznek a párt, a ta­A konferenciára a Szov- nácsok és az ipari osztá­jetuntóból, a népi demok- lyok képviselői. A New York Herald Tol-uii,,,,,,!,,,!,!!,,,,,,,,,,,,,;,,,,,,,,;,,,,,,,,,,,,,,,,,,,^,,,,,,,,,,,^^ |l|lM|ll|ll|l|llllllllll1ll|llll>lllllllllllllllllllllllllllllll:lll1llll>llllll>llllllllllllll>ll>l<llllllllllll>lil' bűne arról panaszkodik,! ... „.,.,„ , , hogy az ENSZ főtitkárai Viszonylag rovia idő alatt vagy nem Ismerte fel a! helyzet komolyságát, vagy? pedig rádöbbent tehetetlen-i ségére, ezért a laoszi kor-| mány nem várhat segítsé-? _ , „ , , ,. ',. .... , „ , „„„., * '-11 —rendkívül nagy pusztításokat okozott VT­így győzi le gazdasági téren a Szovjetunió az USA-t íóla, hogyan gondolkodnak rizsből repülőgépen. get az ENSZ-től. Laosznakl A sxociallimus és a kapitaliz­nagyarányú katonai segítsé-§ kdzött végbemenő versenyharc get kellene kérnie külföld-7 « *f dlee a gazdasági ver?e"yo, A ről, nevezetesen az Egyesült- Szovjetunió hétéves népgazdaságfej­Államoktól -' Írja a lap,I e?zté8Í te™e majd hozzáteszi, hogy Was-13elentl a ,«» rendszer közötti gazda­' 9 sági vetélkedésnek. A két rendszer | békás egymás mellett élése feltétele­m:' . fi i ti a i » • ' l rí" zi a politikai és ideológiai harc mel­Miért utazik de Gaulle Algeriabariiett a gazdasági harcot is. E verseny­? ben a szocialista rendszer bebizonyít­De Gaulle tábornok el- az algériai problémáról az? ja, hogy a munka termelékenységé­nőkké választása óta most Algériában harcoló francia! nek növelésében és a dolgozók élet­első ízben utazik Algériába, tisztek és katonák. ? színvonalának emelésében olyat tud A csütörtökön kezdődő ai- így tehát ez az algériai! produkálni, amelyre a kapitalizmus gérlal utazásnak az a cél- utazás kifejezetten katonai? sohasem képes. ja, hogy a tábornok a vonatkozású lesz. De Gaul-é A két rendszer gazdasági verse­helyszinen győződjék meg le csütörtökön indul el Pá-? nyének vizsgálatakor néhány előzetes | ' ' " • s megjegyzést kell tennünk a kérdés 2 könnyebb megértéséhez: a) Akkor, 2 amikor a Szovjetunió és az Egyesült 3 Államok termelési színvonalát egybe­| vetjük, nem azért hivatkozunk az 1 Egyesült Államok gazdaságára, mert | ez példaképként szerepel számunkra, - hanem azért, mért itt érte el a tő-' ? kés gazdasági fejlődés a maximumát. Mtkojan, a Szovjetunió vezető helyen részletesen" Az, Egyesült Államok gazdasága — Minisztertanácsának első beszámol a fogadásról s a! 4dkés gazdaság, ahol a termeles cik­elnökhelyettese hétfőn a létrejött gazdasági megálla-I J'ku8> á"andó a >nunkanélkuhseg, stb Kremlben a Guineai Köz- podásról, hangsúlyozza, mi-, b> Az ESA termelési színvonalanak társaság kormáfiyküldöttsé- lyen nagy jelentőségű az a; az elf.rése f túlszárnyalása még nem ge tiszteletére adott foga- tény, hogy a Szovjetuniőf gjg a ^^XSSikTmS: dáson bejelentette, hogy a gazdasági megállapodást; n}G"e4gazaasaf teiaaafainak a meg Szovjetunió gazdasági segít- kötött a Guineai Köztársa- cídá.sáb Ugyanks a ".uksegletek sze­A Pravda Kadd, aaém. mde francia gíar,n„ v.lt| ^SÍ^Á^T^"^. ^ —»»••• -határozója eay ország lakossága élet­É színvonalának. Ugyanakkor azonban Kulturális csere a Szovjetunió és Nyugat-Némelországj ^ SS között ! gokban jóval magasabb lehet a dol­2 gozók életszínvonala, mivel itt meg­A májusban aláírt szov- napos tanulmányutat tesz a" szűntek a munkanélküli jövedelmek, jet—nyugatnémet kulturé- Szovjetunióban. Ebben azj az egyéni jövedelmek • kiegyenlítődése lis egyezmény értelmében időszakban ugyanennyi; ment végbe és nincs munkanélküliség szeptemberben megindul a szovjet tudós dolgozik Nyu-^ sem. d) A Szovjetunió és az Egyesült két állam között a kulturá- gat-Németországban. | Államok gazdasági versenyének vizs­.1 is,' műszaki és gazdasági Még ebben az évben? gálatakor figyelembe kell vennünk csere. 19-10 tudós utazik Nyu-! aZt is' hogy a Szovjetunió rendkívül A Szovjetunió gazdasági segítséget nyú't a Guineai Köztársaságnak a Szovjetunióban. A második lágháborúban az első szocialista államban mintegy 70 ezer falu és 31 ezer vállalat, üzem pusztult el. A Szovjetunió fennállásának negyven évéből 18—20 évet tett kl a háború és az újjáépítés időszaka. A kél rendszer gazdasági ver­senyének tárgyalásakor a különböző társadalmi-gazdasági berendezkedésű országok termelését a következő há­rom oldalról kell megvizsgálnunk: a termelés fejlődésének üteme, a ter­melés abszolút nagysága és az egy főre eső . termelés nagysága. A szocialista gazdasági rendszernek a fölénye már a két rendszer közötti verseny első időszakában megmutat­kozott abban, hogy gyors volt a ter­melés fejlődésének üteme. A termelés fejlődésének az ütemét kétféleképpen szemlélhetjük; részben úgy, hogy a termelés százalékos növekedését vizs­gáljuk. részben pedig úgy, hogy a termelés abszolút mértékben számí­tott növekedését vesszük figyelembe. A Szovjetunióban az ipari fejlődés 1953 és 1958 között 70 százalékos volt. Addig az Egyesült Államokban — bár 1953—56-ig 7 százalékkal emelkedett — 1958-ban az 1953-as szinten volt az ipari termelés. A Szovjetunióban az ipari fejlődés gyors ütemét mutatja az is, hogy itt a termelés 1913-hoz \iszonyítva 33-szorosára, míg az Egve­sült Államokban 4,1-szeresére nőtt. 1958-ban a Szovjetunió ipara 10 nap alatt termelt annyit, mint a cári Oroszország ipara egy év alatt. Ha 40 év átlagos növekedési ütemét vizs­gáljuk, a következő kép tárul sze­münk elé. Az évi átlagos növekedési ütem a Szovjetunióban 10,1, az USA­ban 3,2, Angliában 1,9 százalék. Ha ebből az időszakból csak a békeéve­ket vesszük figyelembe, akkor meg­állapítható, hogy a Szovjetunióban az ipari termelés 16,2 százalékkal, az jáépítés éveit, akkor ez a növekedési ütem ötszörösen nagyobb a Szovjet­unióban, mint az USA-ban. Az utóbbi években új szakasz kezdődött a Szovjetunióban az ipar fejlődési ütemének alakulásában. Ez abban jut kifejezésre, hogy a Szovjet­unióban a legtöbb termékfajtánál nemcsak az évi százalékos növekedés, hanem a növekedés abszolút terjedel­me is nagyobb, mint az USA-ban. Azt jelenti ez, hogy most a legtöbb ter­mékfajtánál a Szovjetunióban 1 szá­zaléknyi növekedés mögött nagyobb abszolút mennyiségek vannak. Ezt mutatja a következő táblázat: Az évi növekedés 1953—1957 évi át­lagban: Termék Mérték- Szu USA egység ' vasérc mill. to. 6,1 —3,0 nyersvas mill. to. 2,4 0,8 acél mill. to. 3,3 0,3 cement mill. to. 3,2 1,2 Miért jelentős, hogy a Szovjetunió­ban sok termékfajtánál az évi növe­kedés abszolút mennyisége nagyobb, mint az Egyesült Államokban? Azért, mert kihúzza a talajt a burzsoá köz­gazdászok azon "érvelése* alól, mi­szerint a növekedés százalékban kife­jezett gyorsabb üteme azért tartható fenn a Szovjetunióban, mert igen ki­csik azok az abszolút mennyiségek, amelyek a százalékos növekedés mö­gött vannak. A burzsoá közgazdaságtannak még egy ellenvetésével kell itt foglalkoz­nunk, mégpedig azzal, hogy a fejlő­désnek a Szovjetunióra jellemző gyors üteme csak olyan időszakokban kép­zelhető el, amely időszakban az ipa­rosítás fő feladatainak a megoldása van napirenden. Ezt megcáfolják a tőkés országok iparosítási időszakára vonatkozó konkrét adatok is. Az ipa­ri termelés növekedési üteme Nyu­gat-Európában az iparosítás időszaká­ban (1870—1900) évi átlagban 3,7 szá­Egyesült Államokban 2.9 százalékkal, zalék. az Egyesült Államokban (1879 Az egyezmény szerint 1959 és 1960 között 13 nyu- gat-Nemetorszagba, gatnémet tudós 9—12 hó- a Szovjetunióba, - elmaradott gazdaságot örökölt a cári illetve? Oroszországtól, valamint az interven­! ciós háború és a második világháború növekedett évi átlagban. Tehát Szovjetunióban az ipari termelés nö­vekedésének üteme mintegy 2—3-szo­rosa az Egyesült Államokénak. S ha kikapcsoljuk a háború, illetve az új­—1937) 3,5 százalék volt. A Szovjetunióban az ipari termelés fejlődésének gyors üteme végső soron a szocialista termelési viszonyok lé­nyegével (törvényszerűségeivel) kap-

Next

/
Thumbnails
Contents