Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-23 / 197. szám

7 Csütörtök, 1959. augusztus 20. JILunka után féltük az - iidiiLh Augusztus 20-án hajnalban a Budapestről érkező személyvonatról harmincöt jókedvű, alaposan lebarnult kislány is leszállt három nevelő kíséretében. Kéthetes nyári táborozásról érkeztek haza MiskolcTapolcáról. Az Egyetemi Gyakorló Gimnázium ta-f nulói. Még most is a vidáman eltöltött két hét hatása alatt állnak, s nem győzik elmesélni, mennyi mindent láttak: hogy jártak Lillafüreden és Garadnán, hogy voltak az Aggtelek-Jósvafől cseppkőbarlangokban, fürödtek a barlangfürdőben Tapolcán, megnézték a DIMÁVAGgyárat és a diósgyőri papírgyárat, gyönyörködtek Miskolcon az egyetemi városrészben és szalonnát sütöttek tábortűz mellett .•.. Csupa feledhetetlen élmény! — Ugy kezdődött — meséli Zsadányi Nagy Árpád, a gyerekek egyik kísérője —, hogy az iskola még a tanév folyamán szerződést kötött a szegedi Táncsics Tsz vezetőségével, hogy a tanulók számára munkalehetőséget biztosítson a nyári szünet alatt. Amikor a tanév végetért, a tanulók fel is vették a munkát és dolgoztak szorgalmasan. No, abból a pénzből, amit kerestek, táboroztak most többek között MiskolcTapolcán is. A táborozás várakozáson felül jól sikerült. Valamenynyien nagyon jól éreztük magunkat. S ez a siker talán biztosíték arra nézve is, hogy jövőre ismét berendezhessünk ilyen tábort, s a gyerekek úgy nyaralhassanak — megkeresve előbb a rávalót —, hogy az a szülőknek ne jelentsen anyagi megterhelést. Már csak azért ls jobb így nyaralni, mert hiszen munka után kétszeresen jól esik a pihenés... Nemsokára itt van szeptember. Kezdődik az új tanév. S a kellemes nyaralás után bizonyára jól fog majd esni — a tnunka. Miért vált feleslegessé \ a szülésznők munkája Szegeden? Számadatok a klinikai szülésekről Itt az alkalom! MQst olcsón vásárolhat az cAiándékhöitlxait (Kárász u. 6. sz.) Tisztaselyem kendőket 28 Ft-tól 140 Ft-ig 40 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL. Strandkendóket 12 Ft-tól 21 Ft-lg 30 SZÁZALÉKOS ENGEDMÉNNYEL. Szezonvégi kiárusítás augusztus 24-tSl szeptember 5-ig 3000 KENDŐBŐL VÁLOGATHATt Egy rövid hír adta a cikk megírásához az ötletet. Körülbelül így jutott el hozzánk: Újszegeden ebben az évben egyetlen egy terhes asszony sem szült otthon. Valamennyi kismama intézetben, a klinikán, a kórházban hozta világra gyermekét. Ezért vált feleslegessé a szülésznő munkája Újszegeden. Az I. kerületi tanács illetékesei ezt az állást meg akarják szüntetni, s körzeti védőnővé nevezik ki a szülésznőt. Eddig a hír. Es most nézzük meg mi áll mögötte. Először talán néhány statisztikai adatot lássunk. A szegedi Női Klinikán a felszabadulás óta több ezer gyermek született. Évenként a következőképpen: 1945: 1168, 1947: 1380, 1949: 1477, 1951: 1741, és a szülések száma 1953-ban érte el a maximumot: 2353 gyermek látott napvilágot abban az évben a Női Klinikán. 99 százalék 1953—54-től csökkent a klinikai szülések száma. 1954-ben "lépett be? a 11-es kórház szülészeti osztálya. Itt elsősorban a Szeged környéki asszonyok szülnek, de a szegediek közül is sok százan keresik fel. A kórházi szülések száma a következő: 1954: (csonka év volt) 639, 1955: 917, 1956: 927, 1957: 908, 1958: 904. Ez év első felében körülbelül 600 gyermek született itt. A számok emelkedése azt bizonyítja, hogy mind több asszony veszi igénybe a klinikát és a kórházat. Igen kevesen szülnek ma már odahaza. Például Szegeden 1958-ban 1036 gyermek született, s mindössze 9 édesanya hozta gyermekét világra otthonában: Ha százalékban akarjuk kifejezni, a szegedi asszonyok 99 százaléka intézetben szüli meg gyermekét. A környék sem marad le De a környező községek asszonyai sem maradnak le. A százalék itt 75—80, ez igen szép, ha figyelembe vesszük, hogy a felszabadulás előtt legtöbb falusi tanyai asszony bába segítségével vagy teljesen magára hagyva szült. A klinika és a 11-es kórház szülészeti osztályát évenként sok száz vidéki asszony keresi fel. A szegedi járásban "fekete folt? Kistelek és környéke. Ez aránylag távol esik Szegedtől Kisteleken pedig nincs szülőotthon, ezért a balástyái, a kisteleki, a csengelel, a baksi, a sövényházi asszonyok zöme otthon szül. Bábával, vagy anélkül. Kistelek és környéke asszonyainak 50 százaléka intézeten kívül hozza világra gyermekét. Ezen feltétlenül segíteni kellene, modern, jól felszerelt szülészeti otthont kellene létesíteni Kisteleken. Igénylik az intézet segítségét A vidéki asszonyok is igénylik az intézetek segítését, biztonságban szeretnék életre hozni gyermeküket. Hogy ez így van, mi sem bizonyítja jobban, Lajtár Györgyné, Bordány, Seregély utca 102. szám alatti lakos nyilatkozata: Harmadik gyermekét szülte most, a Női Klinikán. — Az első két szülésemet bába vezette le odahaza Bordányban, 1949-ben és 52-ben. Az első szülésem elég simán ment, csak utána voltam gyönge. Két hétig meg sem tudtam mozdulni. 1952-ben pedig halva született gyermekem. Ekkor határoztam el, hogy ha még egyszer sor kerül ilyesmire, azt csak kórházban vagy klinikán hozom világra. Igv is történt, 1954-ben itt a Női Klinikán született István fiam, és most, 41 éves koromban Zoltán. Fiqyelemre méltó számok — Most már idős asszony vagyok, s mégis sokkal erősebb vagyok, itt orvosi felügyelet mellett erősítenek, kapok megfelelő gyógyszert. Mint már mondtam, első szülésem után két hétig mozdulatlanul feküdtem, most 41 éves korom ellenére négy nap után már talpon voltam. Felesleges beszélnem az itt tapasztalt nagy tisztaságról és gondos ellátásról. Mikor otthon szültem, mindig izgulnom kellett, vajon átjön-e a szomszédasszony, kimossa-e a szennyesem. Itt nincsenek ilyen gondjaim. Nyugodt vagyok, jó kezekben érzem magam. Bálint Lajosné, szőregi lakos a 11-es kórház szülészeti osztályán szülte meg második gyermekét, a kis Lajost.. 1947-ben ő is odahaza szült Szőregen. összehasonlítva az otthoni és az intézeti szülést, a következőket mondta: — Nehéz lenne párhuzamot vonni. A második nap belázasodtam, milyen féltő gonddal vettek körül itt. Egyik orvos a másikat váltotta ágyamnál. Injekciókat kaptam. A szülőágyam mellől egy percre sem mozdult el az orvos. Nagyon vigyáztak rám és gyermekemre. Az első szülésem uitám azonnal fel kellett kelnem, s el kellett takarítanom a szülés jeleit. Most semmi gondom, gyermekemre és rám szakorvosok vigyáznak, nem féltem életünket. Az intézeti szülések látható eredményeket hoznak. A csecsemőhalálozási átlag Szegeden jóval az országos százalék alatt van. A szegedi járási csecsemőhalálozási százalék is évről évre csökken, jelenleg körülbelül 5 százalék körül mozog. Ez igen figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy 1945 előtt 10 százalék felett volt a csecsemőhalálozás a szegedi járásban. Horváth Lászlóné ("PINTÉR—SZABÓ:"*) Jitkte utakon >00-CK>0000<>CK>0<>00<>0<X>0<>0<^^ mivel az embert gazdaságilag kiszolgáltatja az államnak,? lehetetlenné téve ezzel az igazi politikai szabadságot is,/ végül rossz azért, mert rossz.. . Nem is kertelek sokat.' Mi a magántulajdon elvén állunk, szerintünk a tőke képviselőjét ugyanolyan megbecsülés illeti, mint a munkásét. A kapitalista gazdasági rend önmagában véve nem volt' rossz. Ráadásul a földi javak magántulajdon formájában, való birtoklása természetjogilag megalapozott. Remélem,' ebben sem lesz vita közöttünk. J Ügy nézett körül, mint egy győztes hadvezér, vagy' valamelyik népboldogító szónok a Hyde-parkban. A he-J lyeslés most sem maradt el. — Bizony már ideje, hogy visszaállítsuk a magántulajdont — kontrázott Szepeshelyi. — Amikor az államo-j sítás hírét vettem, napokig zokognom kellett a magam és< barátaim élete miatt. Milyen dicső nap lesz, amikor aj győztes Keresztény Front ismét visszaadja számunkra,' amit elvettek tőlünk! — És mi lesz a földdel? — kérdezte Szigeti Imre. — Mindazok a gazdálkodók, akiknek birtoka nemj haladta meg a magántulajdon keretét mind ingatlanban,' mind pedig ingóságokban — ide értve az élő és holt! felszerelést is — vissza kell, hogy kapják birtokukat —< válaszolt Soltész. Szegedi Cipőgyár fiú ipari tanulókat vesz fel. Jelenljtezni lehet a vállalat személyzeti irodájában regei 8 h-tól. (35) — Gondoskodni fogunk arról is, hogy a Keresztény Front szellemiségét széles körben hirdesse a sajtó és a rádió, annak alapján neveljék az új generációt az iskolákban. Engedtessék meg nekem, hogy szó szerint felolvassak egy részt programunkból, amely tömören foglalja össze a sanyarú jelent, amely a Keresztény Front államának idején mér csak rossz emlékű múlt lesz: "Borzalommal kell gondolnunk a közelmúlt nehéz éveire. Nemcsak a vér és a könny, nemcsak a hivatásnélküli robot, nemcsak a szörnyű bizonytalanság stb. volt az, ami embert pusztított, ha: nem a szellemi, erkölcsi bilincs, amely azt a szörnyű mozdulatlanságot okozta, amelyben haldokoltunk, azok is, akik ma élünk... Ezt a kollektív szellemi rabságot szolgálta a korszak eszeveszett kultúrpolitikája?. Soltész letette szemüvegét. — Eddig testvéreim, az idézet. Hiszen gondoljuk csak el, hogy a vörös rendszer beengedte az iskolák falai közé azokat, akiknek nem lett volna ott helyük. Nem a régi magyar társadalom tanulni képes, s vezető értelmiségi szerepre leginkább alkalmas fiai kerültek be az iskolapadokba, sőt azok — mindnyájan tudunk ilyen eseteket — kiszorultak onnan. Mi majd gondoskodunk arról, hogy azok tanulhassanak, akik a Keresztény Front jó harcosai lesznek. Ezért minden kormányzóságban .és vármegyében fel szándékozunk állítani a "Rendi Társadalmi Szellemi Erkölcsi Központot?. Természetesen ez a központ működik majd országos vonatkozásban. Kötelezővé tesszük minden nyomdatulajdonosnak, hogy minden egyes sajtóterméket terjesztés előtt mutasson be a Rendi Társadalmi Szellemi Erkölcsi Központnak annak elbírálására, hogy a sajtótermékek megfelelnek-e a Keresztény Front elképzeléseinek, s amennyiben nem, úgy a terjesztést megtiltjuk. Természetesen szó sem lehet a Keresztény Front nsajdani államában olyan írásművek kinyomtatásáról, amely ellentétben van a Keresztény Front céljaival, a pápa őszentsége enciklikáival, s egyéb szent megnyilatkozásaival. — Nagyon helyes! — szólt közbe Kemenes Erzsébet. — Legalább majd többen vásárolják a mi lapjainkat. Soltész helyeselt Kemenes Erzsébetnek: — Egyetértek a betúszolgálatosok e kitűnő tagjának véleményével. Feladatunk átnevelni a mi szellemünkben az egész társadalmat. E célt szolgálja nemcsak kulturális, hanem gazdaságpolitikai programunk is. A szocialistakommunista gazdasági rendszer rossz, ezt elvetendőnek kell ítélnünk elvi és gyakorlati szempontból egyaránt. Ez a rendszer tarthatatlan, mert az állam kezébe adja az egész gazdasági életet, rossz tóvábbá, mivel csaknem egészen megszünteti a magántulajdont, rossz azért is, « Felszabadulási pályázatot hirdet a városi tanács Szeged felszabadulásának közeledő 15. évfordulója alkalmából Szeged mj. város tanácsa Irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdet. A pályázaton felszabadult dolgozó népünk életét ábrázoló verssel, prózával és képzőművészeti alkotásokkal lehet részt venni. A pályaműveket jeligével ellátva október 5-ig küldhetik be a résztvevők Szeged mj. városi tanács művelődésügyi osztályára. Az irodalmi, valamint a képzőművészeti pályázat első díja 3000—3000 forint, IL díj: 1500—1500 forint, III. díj: 500—500 forint. 26 forint volt a csirke kilója tegnap a piacon Jóforgalmú volt a tegnapi piac. A csirke azonban még mindig tartja magas árát. Kilónként átlagosan 26 forintért adták. Egyéb baromfi átlagárak kilónként: tyúk 19, pulyka 18, sovány kacsa 17, hízott kacsa 22, sovány liba 16 forint. A tojás darabja 1 forint 20 fillér volt. Zöldségárak kilónként: burgonya 1,80, sárgarépa 1,50, gyökér 2,50, vöröshagyma 1,50, fokhagyma 6, fejes ,káposzta 0,80, kelkáposzta 1,30, paraj 1,50, karalábé 0,90, karfiol 4, paradicsom 0,80, zöldpaprika 1,50, tök 0,40, uborka 1, zöldbab 3, zöldborsó 10 forint. Gyümölcsárak kilónként: alma 1,80, körte 3, őszibarack 4, szilva 2, málna 20, szőlő 4,50, sárgadinnye 0,80, görögdinnye 0,60, a dió 15 forint volt. A Szegedi Konzervgyár azonnali belépéssel alkalmas férfi munkavállalókat segédmunkásnak lg éves kortól kezdődően. Jelentkezés reggel 6 órától a vállalat munkaügyi osztályán. TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉS EGYÉNI TERMELÖK FIGYELEM! Terménycsereakció beirtdult a Csongrád megyei Terményforgalmi Vállalat felvásárló helyein. TSZ-EK RÉSZÉRE árpáért, zabért, ó-kukoricáért, új-kukoricáért árpát, zabot és korpát korlátlan mennyiségben cserélünk! EGYÉNI TERMELÖK RÉSZÉRE KORPÁT cserélünk KUKORICÁÉRT. Bővebb felvilágosítást A HELYI TERMÉNYFORGALMI TELEPEK ÉS FELVASÁRLÓHELYEINK ADNAK. — És mi a magántulajdon kerete? — kérdezte Ge-< bora. — A magántulajdon a mammut-üzemekig, a nagybankokig és a nagybányákig terjed. Ezeknek nem áll módunkban — bármennyire is szeretnénk — visszaadni elveszett javaikat. Nagy felzúdulás lenne ebből, hiszen ismerik testvéreim, mennyire megmételyezte a kommunista propaganda az embereket. De azokat a testvéreinket, akik nem kaphatják vissza, amit elvesztettek, kártalanítani fojriuk és résztulajdonosoknak bevesszük őket az üzemekbe. így kellett gondolkodnunk, mert mi a reálpolitika alapján állunk, s számolni kellett azzal, hogy kü-v lönösen a parasztok nehezményezik majd — mivel nem® értik meg, hogy tulajdonképpen ez az ö javukat szol-0 gálja — a földek és a gyárak visszaadását. Ezért gon-5 doskodtunk arról is, hogy meghatározzuk, kitől lehet elvenni a földet. Programunkban ez szóról szóra igy szerepel: Soltész ismét feltette szemüvegét, s egész közel hajolt a papírhoz, úgy olvasott rövidlátó szemeivel: — "Megmásíthatatlan elvként szögezi le a Keresztény Front, hogy mindazok az egvének, akik a juttatás megtörténte után a magyarsággal szembeni magatartásukkal méltatlannak mutatkoztak a nagyértékű juttatásra, elválasztandók a földtől...« Mit jelent ez, kedves Előkészülök Tábora? Hát ki mutatkozott magatartásával méltatlannak? Természetes, hogy mindenki, aki ura és parancsolója, egykori földesura akarata ellenére elfogadta a földet Hiszen a magyar földbirtokos ccztály ezerszer megmutatta a történelem során, hogy szívén viseli a szegény nép sorsát s mindig az érdekében cselekszik. Ha tehát a parasztnak az lett volna az érdeke, hogy földet kapjon, a földesúr amúgyis adott volna neki. Ha elfo-[ gadta, amit nem a földesúr adott, méltatlannak mutatkozott a juttatásra. Világos ez? — Mint Assisi Szent Ferenc fején a glória — mondta Szigeti páter. (Folyt köv.) Jön! Szegedre Jön! F EI> A Tbadaftcsl NAGYCIRKUSZ című kétrészes világvárosi jjijljjijj cirkuszrevű műsorával. Svájci, nyugatnémet oszt- Ijiiiülli rák, világot járt magyar Hiiiij artisták! ........ :::::::::: ff ff Szenzációs állatszámok! Bemutató díszelőadás an- jjjíjfjjjji gusztus 26-án este 8 órakor a Marx téren. ILIIIILILLI! iiiiii Jegyelővétel: a Magyar Hlr- jjjüiiüpi detőnél. Károlyi u 3. Tele- |jíÍ;|j!Í|;: fon: 41-80 és a Tisza. Allanti jjjjjjjjjjjj Áruházban. ———————• Nagy élmény a Budapest Nagycirkusz •;::::;::!!; 1959. évi műsora!