Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

Csütörtök, »59. augusztus 2<t Ünnepi gondolatok a dolgozó parasztok hazafias kötelességéről Éív/filócol/től munkás- híján 18 mázsás átlag búza­uyuieoeMUI, paraszt termést takarított be. Le­A városi nőtanács a gyermeknevelésről előadásokat rendez a szülőknek A szegedi városi nőtanács szülői bizottsága a városi ta­paraszt termést takarított be. Le- nács művelődési osztályával találkozóktól visszhangzik het-e hazafias érzésű pa- karöltve a közeli napokban ma az ország. Joggal örül rasztember, aki nem okul a megbeszélésre hívja össze egész dolgozó népünk, hi- mezőgazdasági termelés szen ezeréves nemzeti törté- gyors iramú előrehaladásá­nelme legnagyobb vívmányát nak nagy nemzetközi és ha­ünnepli, azt, amit alkotmá- zai példáin, s nem akarja nyunk első paragrafusa ki- maga is ugyanezt megcsinál­mond: „Magyarország Nép- ni. köztársaság. A Magyar Nép- Csak mn«it láthatillk köztársaság a munkások és m05I lainaiJUK, dolgozó parasztok állama.* bogy földünk tengernyi kin­Tizéves alkotmányunk bir- 32 aranyforintok mii­toklevél arról, hogy a mun- bárdjai folynak el a látha­kásosztály és a parasztság a • tatlan csatornákon, melyek kommunisták vezetésével a maradiság, szűkkeblűség, a végérvényesen birtokba vet- régi kisparcellákhoz való ra­te az országot. A holt gé- gaszkodás most már apadó pek. szerszámok életrekeltői kútfőjéből táplálkoznak, a gyárakat, a parasztság pe- Munkásosztályunk gigászi dig a földet, s meghódítót- erofesziteseket visz most ták a tudományok régióit véghez, hogy a parasztság is. Az alkotmány a népha- 1511:161 elore lephessen egyet talom írott törvénye. Ennek a fejlődésben. Üzemeink fa­pedig legfőbb tartóoszlopa a radhatatlanul ontják a gépe­munkásosztály és a paraszt- ket> a novenyvédoszereket. eág testvéri szövetsége. A gyárak hétköznapi hősei Parasztságunk tekintélyes tudják, hogy ezek mind kel­része a munkásosztály veze- lenek a szocialista mezogaz­tésével belátta: a mai vi- dasag megteremtesehez, mely szonyok között nem elég a nélkül nem lehet szocializ­földnek csupán birtokosává must elkeprelni lenni — többet is kell ter- Ma ünnepi poharazgatasok melni a földön. Ma már az közepette bizonyara felvetik ország szántóterületének 5okan; beleptünk volna mar, több mint a 40 százalékát dehat meg nem látjuk a kollektív szövetkezeti birto- helyi szövetkezettől a jo pel­kok teszik. Bár Csongrád dal', Err<Lcsak leh6t a megye parasztsága az utol- felelet: Tápén, vagy Kiste­sók között van a szövetke- l6k6n- Csengelen, vagy Sze­reti mozgalom fejlesztésé- geden: ha egy-egy kollektív ben, ennek ellenére azon- g^dasag ma még gyengen ban már 20 termelőszövet- termel, az nemcsak tagjai­kereti községgel büszkélked- nak a szégyene, hanem az hetünk. Ezenkívül csaknem egész falué is. Kiváltképp a minden falunak meg van felvilágosultabb, tapasztalt már a maga szövetkezete. S egyéni gazdáké. Ezt az egyet nyitva áll a lehetőseg arra, . ~ hogy egy újabb esztendő 86111x1 56111 kerhetl szanlon az múltán a mostani eredmé- államtól, a munkásosztály­nyeknek akár a duplájáról tói. Arra nem várhatunk, adhatunk számot. A paraszt- hogy mjndenütt valami esz­Sa^máf hofv^az dőrí ^ haladást kikerülni nem le- tői független szövetkezetek het. jöjjenek létre, melyekbe A magyar mezőgaz- örömest belép majd minden­J_ - _ statisztikai évkönyv- ki- A jövőben még inkább aasag vei bizonyítják: élnünk kell 10 éves „birtok­földjeink termőereje az egyé- levelünk* adta beláthatat­ni gatoaságokban kerek . 50 ]an lehetóségeinkkel Az idel esztendő ota semmit sem ° fejlődött: A mai idősebb osz Csongrád megyében, a egyéni gazdák apái, nagy- szegedi járásban is legyen apái már éppúgy tudtak sok-sok újabb parasztközös­mázsa rozsot, 9-12 má- ^ születésének ősze. 1959 zso morzsolt kukoricát, 7—8 mázsa búzát termeszteni P6^ a munkás-paraszt test­holdanként, mint ahogy mai véri szövetség további tere­utódaik, fiaik, és unokáik bélyesedésének esztendeje, tudnak. Annyi és olyan szép állatokat is neveltek, mint CseP» Jozsef 50 évvel későbbi örököseik. Ebből már egyenesen követ­kezik az a kérdés; van-e akárcsak a szegedi járásban is egyetlen becsületes dol* gozó paraszt, akinek joga lenne a nemzeti fejlődést akadályozni? Ragaszkodni továbbra is pár holdacská­jához, amikor ezzel önma­ga boldogulását, a szocialis­ta építést gátolja, s az 50 év előtti termelési állapoto­kat szentesíti. Ilyen paraszt­ember nem lehet. Az orosz muzsik, azután, hogy független szovjet em­berré lett, a szovjet mező­gazdaság hozamait a cári Oroszország 1913-as szintjé­hez képest csaknem 39-srere­sére emelte. A kínai kom­munák 1958-ban 100 száza­lékkal termeltek többet, mint előzően a magánosok. Az idei kínai év volt az első, amikor a kínai szövetkezeti paraszt már annyi rizst tu­dott adni, hogy a 680 mil­liós nemzetet nem fenyeget­heti többé a történelmében végig kísértő éhínség. Vehe­tünk hazai példákat is: a tavalyi aszályos esztendő következményeként. Csongrád megye egyéni parasztságá­nak 5,6 mázsa átlag búza­termése volt. Ugyanebben az évben többek között a köze­pes felszerelésű Gorzsai Ál­lami Gazdaságban 16,4 rr«á­zsa volt az átlagos búzater­més. A szegedi Táncsics Tsz ez évben kilogrammok azokat a szülőket, akiknek gyermekei az idén mennek először iskolába. Ezeken a megbeszéléseken a művelő­dési osztály és, a szülői bi­zottság tagjai tartanak tájé­koztató előadásokat azokról a módszerekről, melyekkel a szülők segíteni tudnak a pe­dagógusoknak a gyermekek nevelésében. Ez az otthoni nevelés, mely az iskolai ta­nítás kiegészítő része, min­denkor, de különösen a kez­dő iskolásoknál nagyon fon­tos, s a gyermekek elsőren­dű érdeke. A tájékoztató előadásokat mindhárom kerületben meg­rendezik. Augusztus 26-án az I. kerületben lakó szülők ré­szére a Népfront Vörösmarty utcai székházában, 27-én a II. kerületieknek Felsőváro­son, a kisipari szövetkeze­tek Móra Ferenc Művelődé­si Otthonában, 28-án pedig a III. kerületbelieknek a Rá­kóczi utcai MÁV Petőfi Sán­dor Művelődési Otthonban. Az előadások mindhárom napon délután öt órakor kezdődnek. A nőtanács szülői bizott­sága az elsőosztályosok foga­dását is megszervezi a tan­év megnyitásakor. A kis is­kolások jórésze idegenked­ve, félénken lépi át először az iskola kapuját, ezért a szülői munkaközösségek tag­jai is külön-külön foglalkoz­nak velük és bátorítják őket. Ezenkívül szép, meseképek­kel díszített órarenddel ajándékoznak meg minden elsőosztályos kisfiút és kis­lányt Mindenütt szeretettel fogadták a szegedi fiatalok az ogyesszai komszomolistákat Szeged fiataljai mindenütt hazatérjenek Ogyesszába, a gatásuk idején mindenfelé, nagy örömmel, szeretettel Fekete tenger partjára, amerre jártak. Jólesően hall" fogadták a városi KISZ-bi- Mint mondották, kedves em- gatták a vendéglátó szalámi<•> zottság vendégeként néhány- lékeik közé tartozik az a gyári kiszesek nevében fel­napos látogatásra hozzánk találkozó is, amelyet a KISZ- szólaló Kiss Ferenc, üzemi érkezett négytagú ogyesszai bizottság rendezett tisztele- KISZ-titkár szavait, aki Komszomol-küldöttséget A tükre a Szegedi Szalámi- ogyesszai élményeit eleveni­komszomolisták megtekintet- gyárban. Itt megjelent Biczó tette fel. Tavaly ugyanis ték a Szegedi Szabadtéri Já- György elvtárs, a mrosi ta- tagja volt annak a szegedi (Uebmann Béla felv.) tékokat, ellátogattak egyebek nács v. b.-elnöke is, a párt- KISZ-delegációnak, amely a között a Textilművekbe, a végrehajtóbizottság képvise- Komszomol 40 éves jubileu­Cipőgyárba, a Jutagyárba, a létében pedig Törköly Fe- . <,,„„„. Konzervgyárba, részt vettek renc elvtárs, a pártbizottság ™ra utazott Szeged ícstver" tegnap este a Haladás Ter- osztályvezetője. Több szege- városába, Ogyesszába. melőszövetkezet tízéves ju- di üzem fiataljával találkoz- Szeged fiataljai kedves bileumi ünnepségén, egy na- tak itt a komszomolisták, bardtokat ismertek meg az pot töltöttek Hódmezővásár- s alkalmuk nyílt a vidám szó- . ., . ......... , helyt is. Gazdag élmények- rakozás mellett baráti be- Ut >art kuld°ttek szemelye­kel indulnak ma tovább, szélgetésre is. Ismerkedtek ben és általuk is forró elv­hogy a Balaton, „a magyar egymás életével, munkájá- társi, baráti üdvözleteiket, tenger- megtekintése után vál, akárcsak a szegedi látó- jókívánságaikat küldik a testvérváros ifjúságának. ünnepségek Szegeden a román nép felszabadulásának 15. évfordulóján Holnap román irodalmi est az egyetemen A román nép felszabadu- den érdeklődőt a rendező­lásának 15. évfordulója al- ség. kaiméból — mint már jelez- A szegedi ünnepségek au­tük — ünnepségeket rendez- gusztus 23-án, a felszabadu­nek Szegeden is. Holnap, lási évforduló napján foly­pénteken este 7 órai kezdet- tatódnak. Délelőtt 10 órakor tel a Központi Egyetem au- a román hősök most készült Iájában rendez irodalmi es- emlékmüvének felavatási tet az MSZMP Szeged vá- ünnepsége kezdődik a Bel­rosi bizottsága, Szeged mj. városi temetőben. Avatóbe­város tanácsának végrehajtó szédet Kelemen Sándor szá­bizottsága, a Hazafias Nép- zados, a szegedi munkásőr­front szegedi bizottsága és zászlóalj parancsnoka mond. a szegedi írócsoport. Itt Utána, déli 12 órakor avat­Dér Endre, József Attila-dí- ják fel a Zsótér-házon el­jas szegedi író mond beszé- helyezett emléktáblát, . an­det, ezenkívül a román iro- nak emlékére, hogy e ház­dalmi élet fejlődéséről Vasi- ban írta alá 110 esztendeje le Moldovan, a Román Nép- Kossuth és Balcescu a két köztársaság budapesti nagy- Duna-menti testvérnép, a követségének tanácsosa tart román és magyar megbéké­előadást. Az ezt követő mű- lési egyezményét. Avatóbe­sorban román és magyar szédet Túri Géza, a városi írók műveiből adnak elő a tanács művelődési osztályá­Szegedi Nemzeti Színház nak vezetője mond. Este mfivészei, ezenkívül Kodály, a Szegedi Nemzeti Színház­Bartók és Liszt műveiből ban rendez díszünnepséget hallunk ének- illetve zon- a városi pártbizottság, a vá­goraszámokat. Eminescu, So- rosi tanács végrehajtó bi­doveanu és Slavici művei zottsága és a Hazafias Nép­mellett Vörösmarty, Petőfi front szegedi csoportja. Un­és Ady verseiből tolmácsol nepi beszédet Kispál Jenő, Kiss Ferenc, a S/egedi Nem- a városi párt-végrehajtó bi­zeti Színház űj tagja, vala- zottság íagja mond és fel­mint Bányász Ilona, Gémes szólal a budapesti román Imre, Katona András, Káró- nagykövetség képviselője. A lyi István. A zenei részben beszédeket művészi műsor Turján Vilma és Szabady követi, amelyben a színház István operaénekesek, Bán művészein kívül öntevékeny Sándor zongoraművész mű- csoportok lépnek fel, köz­ködik közre. Az irodalmi tük a battonyai román estre ezúton is meghív min- együttes. Megérkezett az új termés a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalathoz A Szegedi Paprikafeldol- hogjr minél több jóminőségű kezelhető a paprika. Gon­gozó Vállalat területére már fűszert juttasson az ország doltak a dolgozók balesetvé­beérkeztek az első piros lakosságának és külföldre, delmére is, a hatalmas beton paprikacső-szállítmányok a szinte a világ minden tájá- légszárító pajtákban, úgyne­környékbeli Isz-ekből, első- ra. Hárommillió forintot vezett járórácsokat szerei­sorban Mórahalomról. A fordítanak az üzem fejlesz- tek fel mintegy 400 000 fo­becslés szerint mintegy 300 lésére, új berendezésekre, a rinto6 költséggé! így sen­vagonnal nagyobb mennyi- meglévők felújítására, s így sincs kjtéve annak, hogy ség átvételére számítanak, nem tazta*a füzérek rakodása közben való feldolgozásában. lezuhanjon. Az elmúlt évhez hasonló- Elhárították a hírneves fű­an az idén is forradalmi szer előállításának mintegy újítást vezettek be. Tavaly utolsó akadályát, a gyakori még a malomkövek „nyűg- vízellátási zavarokat is: díjazása-, s új, modern tech- felállították az üzem terüle­nológiai módszerrel való fel- tén Szeged első hidroglobu­váltása volt a „szenzáció*, sat. az ötvenezer literes most pedig a paprikafeldol- gömb-víztornyot. Sok más gozás történetében először helyes intézkedést is tettek alkalmazzák az üzem mű- a vállalat vezetői, dolgozói szaki dolgozói által srerkesz- az új termés fogadására. A tett, újtípusú gépsort a hasi- gépkocsikon, szekereken egy­tásr'a, az erezet eltávolítá- re gyakrabban érkező pap­sára. Ezzel megszüntetik a rikaszállítmányokat már dolgozóknak a paprika ható- Délmagyarország egyik leg­anyaga, a capsaicin által korszerűbbé alakított élel­okozott égő kézfájdalmát, miszeripari üzemében dol­emellett tuuü száz főnyi gozzák fel az űj idényben. mint tavaly. A vállalat jól felkészült a2 új idényre, munkaerővel kevesebbre van szükség. A hasításra egyéb­ként is nehezen tudtak már az utóbbi időben megfelelő számú, szakképzett dolgozót munkábaállítani. A gépsor alkalmazása lényegesen ja­vítja a minőséget is. A módszer ugyanis annyira termelékennyé teszi a hasí­tás folyamatát, hogy az egész idény lerövidül, tehát a paprika nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, nem tarkul meg, nem veszít minőségéből A termelékeny­ség emelésével a minőség­javítással több, mint három­millió forintos megtakarítást eredményeznek évente • a vállalatnak ezek az újtípusú gépek. A feldolgozás is jóval hi­giénikusabb lesz, mint ed­dig, mert a félkész termé­ket, a szárított árut a zsá­kolás helyett pneumatikus berendezéssel csöveken szí­vatják egyik üzemrészből a másikba. Az is a higiéniát szolgálja, hogy a vállalat te­rületéből mintegy 4000 négy­zetmétert aszfaltoztak — te­hát pormentesen, tisztán. D. B. Képünk a KISZ szegedi bizottságának székháza előtt készült a komszomolistákról. Balról jobbra: Ivan Vaszilij esztergályos,. Curkan Lud­milla zeneakadémiai hallga­tónő, Angelov Georgi, a Komszomol ogyesszai terüle­ti bizottságának agit.-prop. titkára, a küldöttség vezetője és Bersackaja Tonja kolhoz­tag Deák Bélával, a KISZ szegedi végrehajtóbizottsága tagjával. A burmai vízilovak védelmében Az aműgyis erősen csök­kent létszámú burmai vízi­lovakat a falusi lakosság is irtja, mivel a víziló véré­nek különleges gyógyítóerőt tulajdonítanak. Egy rangoo­ni újság felhívja a kor­mányt, szerezzen érvényt a nagyvadak védelmét célzó törvénynek, mert rövidesen a kifogyóban lévő vízilovak utolsó példányai is tudatlan és kegyetlen emberek babo­nájának esnek áldozatu! Szabados szegedlek Nem szégyen bevallani, ha valamit nem tud az em­ber, viszont hajlandóságot és szorgalmat tanúsít a tanu­lásra. így vagyunk jóegynéhányan például a helyes köz­lekedéssel is. Nem tudunk úgy közlekedni, vagy legalább­is eddig nem vettük észre, csak a szabadtéri játékok ide­jén, amikor Szeged közlekedési forgalma egycsapásra megnőtt, s a forgalom irányítására fővárosi közlekedési rendörök érkeztek a városba. Igaz, hogy a gyalogos és kerékpáros nem köteles ismerni a KRESZ-t, élete és testi épsége védelmében viszont jó ha tudja, hogyan és mikor lehet áthaladni például a nagy forgalmú útkereszteződés­ben. Mint szemtanú láttam néhány esetben ugrálást, meg­torpanást, összevissza szaladgálást, és hallottam morgást, helyeslést, epés megjegyzést — és csupán azért, mert a közlekedést irányító rendőr jelzéseit sehogy, vagy csak kicsit ismerjük. A minap például egy szőke lány áthalad­tában az úttesten nyugodtan rúzsozott, belefeledkezve kézi táskája tükrébe, miközben majdnem elütötte egy motorkerékpáros. Nem figyelt senki élőlényre, még a fess rendőrre sem, aki pedig neki is jelezte, hogy mikor lép­het le a járdáról az úttestre. Ugyanott történt egy másik eset is: a nagyállomás és Újszeged felöl jött a villamos. A közlekedési rendőr vil­lámgyors jelzéseit látva, mindkét villamosvezető ideges lett, majd jobbnak látták, ha megállnak a kocsival. Egyi­kőjüknek viszont szabad volt az út. Csakhogy Ezek szerint ők sem ismerik a közlekedés ábécéjéf (1-)'

Next

/
Thumbnails
Contents