Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-19 / 194. szám

Ma: MAGVAR SZOCIALISTA Jelentős társadalmi munka gj Újszegeden f r D r A i Alkotmányunk L A r J A g dicsérete XV. évfolyam, J94. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1959. augusztus 19. = Csongrád megye és Szeged kiskereskedelme több mint 1 milliárd forint forgalmat bonyolított le 1959 első fél évében Olmuélerem Szolidban Már ismeretes 1959 első fél évének mérlege a Statisz­tikai Hivatalnak a népgazda­ság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális helyze­téről szóló jelentéséből. Ez ismerteti az országos adato­kat, amelyek a sok helyi, megyei, városi tényeket fog­lalják össze. Számunkra nem érdektelen e részjelentések szegedi és Csongrád megyei adatai, amelyekből a többi között megtudhatjuk, hogyan alakult itt helyben a ke­reskedelmi áruforgalom Szeged és Csongrád me­gye kiskereskedelme 1959 el­ső fél évében több mint 1 milliárd forint forgalmat bo­nyolított le, 26,4 százalékkal többet, mint 1956, és 6,3 szá­zalékkal többet, mint 1958 első fél évében Ezen belül Szeged város kiskereskedel­mi forgalma nagyobb mér­tékben emelkedett: 1956- és 58 hasonló időszakához ké­pest 36,5, illetve 8,8 száza­lékkal. A kiskereskedelmi forgalmon belül a múlt év első feléhez képest az ál­lami bolti kiskereskedelem forgalma 9,7, a szövetkezeti 1,5, a vendéglátásé pedig 1,6 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti kiskereskedelem részesedése az összforgalom­ból évről évre csökken. A lakosság vásárlási ér­deklődésé — hasonlóan az elmúlt évekhez — 1959 első fél évében is az iparcikkek iránt fokozódott. Az élelmi­szervásárlás aránya az össz­forgalomból változatlan, a ruházati cikkek vásárlása csökkent, a vegyesiparcik­kek iránti kereslet tovább emelkedett az előző év ha­sonló időszakához mérten. Az élelmiszerellátás a fél év folyamán kielégítő volt Hús és húskészítményeknél még mutatkozott esetenként némi hiányosság, főleg a hét­végeken. A választékban még mindig volt kifogásol­ni való. Szegeden az utóbbi időben a kenyér minősége némileg javult. Megfelelő­nek azonban még most sem mondható. A kereskedelem az elmúlt évinél kedvezőbben tudta kielégíteni az iparcikkek iránti keresletet. Az év ele­jén ruházati cikkekből (ny­lon áruból) mutatkozó ellá­tási nehézségek a második negyedévben már jórészt megszűntek. A fél év folya­mán tovább javult a műsza­ki cikk, a jármű és a lakás­bútor-ellátás. A két utóbbi­ból azonban ennek ellenére sem tudta a kereskedelem hiánytalanul kielégíteni a keresletet. A vegyesipari cikkek iránti kereslet emel­kedéséhez hozzájárult a be­vezetett OTP-hitelakció és a hitelakció keretében árusít­ható cikkek körének állandó bővítése. Az akció bevezeté­se óta a fél év végéig Csong­rád megye és Szeged tanácsi kiskereskedelme több mint 5 ezer hitellevélre mintegy 17 millió forint értékű ipar­cikket szolgált ki. Többek között 1822 rádiót, 796 mo­torkerékpárt, 392 mosógépet, 72 lemezjátszót, 56 varrógé­pet és 1,3 miliő forint érté­kű ágynemúvásznat. A megye termelőszövetke­zetei 1959 első fél évében a kiskereskedelemtől 125 va­gon meszet, 223 vagon sze­net, 1437 folyóméter vasbe­tongerendát és 3712 négyzet­méter tetőfedőpalát vásárol­lak. A SZOT tüzelő-utalvá­nyos rendszerének kibővíté­se következtében a megye TÜZÉP-telepei a fél év fo­lyamán több mint 14 ezer tüzelőutalványt váltottak be 5,1 millió forint értékben. A június első hetében megrendezett ünnepi könyv­héten a megye területén a lakosság mintegy 210 ezer forint értékű könyvet vásá­rolt, melyből 160 ezer fo­rint szegedi forgalom volt. A megye bolt- és vendég­látóhálózata a fél év folya­mán tovább fejlődött és korszerűsödött. Különösen Szegeden, ahol csaknem minden bolt és vendéglátó­egység a fél év folyamán felújításra került. A korsze­rűsített boltok általában új kiszolgálási formákat alkal­maznak. A többi között Hód­mezővásárhelyen textil, ci­pő, Makón háztartási, festék, Szegeden élelmiszer és cipő­bolt nyílt, melyek már a kulturáltabb kereskedelem igényeinek megfelelnek. Sze­geden elkészült a megye leg­modernebb könyvesboltja, mintegy 450 ezer forint költ­séggel. Tizenkét napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak a Szegedi Konzervgyárban A konzervgyártás szezon­ja minden évben április 1­én kezdődik, s a következő esztendőben március 31-én ér véget. Ez a hivatalos gaz­dasági év a konzervgyárak életében. Ezért került még­csak most sor a nyereségré­szesedés kiosztására a Sze­gedi Konzervgyárban. Kedden délután 3 órakor gyűltek össze az üzem dol­gozói a nagy kulturális terem­Arvíz Boszniában — havazás Szlovénia hegyvidékein Bosznia-Hercegovina több vidékén a nagy esőzések és felhőszakadások árvizet okoztak. A megáradt kisebb folyók és patakok a Száva jobb partján, valamint a szemberijai mezőségen elön­tötték számos községet és falut. Az anyagi károk kü­lönösen a falvakban nagyok. Ezzel egyidőben a szlové­niai Triglav hegységből ha­vazásokat jelentenek. A más­fél napja tartó havazás kö­vetkeztében a hőmérséklet ott mínusz 2 fokra süllyedt. ben, ahol meghallgatták a vállalatvezetőség beszámoló­ját az 1958—59-es gazdasági évben elért eredményről. A 60 milliós termelési tervet 22 millió forinttal teljesítet­ték túl. Ez 135,4 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A tervezett költségszintet mintegy S százalékkal csök­kentették. Értékesítési tervü­ket is túlteljesítették 12,4 szá­zalékkal. A vállalat több mint kétmillió forintos ered­ménnyel zárta a gazdasági évet. Ebből az összegből kap­ták meg kedden délután az üzem dolgozói 12 napi kere­setnek megfelelő nyereség­részesedést. Mindazok, akik egész évben dolgoztak, tehát tétheti keresetnek megfelelő nyereségrészesedéshez jutot­tak. Ünnepségüket összekap­csolták az alkotmány tízéves évfordulójáról való megem­lékezéssel. Gyűlésükön részt vettek az üzem által patro­nált teramelőszövetkezetek: az újszegedi Haladás és a kisteleki Felszabadulás kép­viselői is. A szövetkezeti dol­gozók előbb megtekintették a Konzervgyár üzemegysé­geit, majd 3 gyűlés után még hosszú ideig elbeszél­gettek az üzem vezetőivel, dolgozóival. 140 kilométeres úton a föld gyomrában Földműves­szövetkezetek | a 63, Országos j Mezőgazdasági I Kiállításon és Vásáron! IlllllllilllllllllllllHIIIHIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIiHllllllllllli; A Bolgár Népköztársa­ság kormánya is hatalmas összegeket fordít a dolgo­zók művelődésének, to­vábbtanulásának biztosítá­sára. Ezt a célt szolgálják a korszerű, jól felszerelt könyvtárak is. Képünkön Szófia egyik legnagyobb könyvtárának, a Vaszil Ko­larovról elnevezett könyv­tárnak olvasótermét láthat­juk, amelyet mindig igen sokan keresnek fei. 'FIHTTHTHFFLHWHHHHIIHWNITMHIÉMAMIRTTFMTIMFFLTHT Már megkezdődtek a jövő évi szabadtéri játékok előkészületei Tovább fejlesztik a nézőteret m Javítják a hang- és világítástechnikai berendezést • Korszerűsítik a színpadot Q Idén nem bontják le a tribünt Műszaki megbeszélés a tanácsházán Még éppen csak befeje­ződtek a Szegedi Szabadté­ri Játékok előadásai, de a város vezetői máris a jö­vő évi játékok előkészíté­sén, sikerén fáradoznak. Ennek érdekében hívta ösz­sze kedden délelőttre a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága a szabadtéri játé­kok műszaki szakembereit, köztük a Csongrád megyei Építőipari Vállalat, a Sze­gedi Tervező Iroda és a DÁV képviselőit. A fontos megbeszélésen részt vett Biczó György elvtárs, a városi tanács v. b.-elnöke is. A végrehajtó bizottság nevében Ladányi Bene­dek v. b.-elnökhelyettes tá­jékoztatta a megjelenteket. Mint mondotta, az idei játékok mind anyagi, mind erkölcsi szempontból olyan siker­rel jártak, hogy bátran lehet beszélni a játékok to váb b fejlesz tésérő 1. Mindenekelőtt szükséges a néíőtér további bővítése, Vagyis a nyolcezer személyes tri­bün megépítése, ezzel összefüggően a hangtech­nikai és világítástechni­kai berendezések további javítása. Ezekhez a munkálatokhoz, illetve előkészítésükhöz, már most hozzá kell fogni, mert a megfelelő tervek kidolgozása és megvalósí­tása hosszabb időt 'gényel. Megoldásra váró feladat a meglevő és lebontásra váró színpadi építmények szak­szerű elhelyezése, a rongá­lódástól való megóvása is. T a r i János v. b.-elnök­helyettes is arról beszélt, hogy az idei siker arra en­ged következtetni: a szegedi játékok ha­zánk szabadtéri játékai­nak központjává válik, sőt néhány év múlva a szocialista országok együtteseinek szabadtéri színpadává is. Ennek megfelelően kell ki­dolgozni a további terve­ket. így például arra is gondolni kell, hogy a játékok színpadát az eddigieknél sokkalta in­kább szabadtéri jellegű­vé tegyék, vagyis olyan színpadot hoz­zanak létre, amelyen a ren­dező fantáziája még szaba­dabban mozoghat, még több, nagyobb lehetőségek­hez juthat. Az idén kivi­telezésre került színpad­terv ugyanis lényegében megnagyobbított kőszínházi színpad volt. A továbbiakban a részt­vevők igen alapos érvek alapján tanácskoztak meg, hogy miként lenne legcél­szerűbb a továbbfejlesztést megvalósítani. Kalmár Fe­renc, a városi tanács terv­osztályának vezetője egye­bek között arra hívta fel a figyelmet, hogy már az idén meg kell kezdeni a nézőtér bővíté­séhez szükséges műhely­munkákat. A bővítési és a meglevő be­rendezések átdolgozási ter­vét már szeptemberben el kell készíteni, az összes ki­vitelező vállalatok bevoná­sával, hogy mielőbb a szük­séges pénzügyi fedezetet is teljes egészében előteremt­hesse hozzá a városi ta­nács. Sokoldalúan vitatták meg a résztvevők, hogy mi­ként oldják meg a nézőtéri tribün továbbfejlesztését: lebontsák-e, vagy ez év­ben helyén hagyják, leg­alábbis a tartószerkezeti részt. Az érvek és ellenérvek egybevetése után végül is ügy látszott hasznosabb­nak, hogy kivételesen eb­ben az évben ne bontsák le a nézőtér tartószerke­zeti részét. Ezzel ugyanis nemcsak mintegy 350 ezer forintot takarítanak meg, hanem csakis így valósítható meg, hogy a szükséges hang- és világítástechnikai korszerű­sítéseket végrehajthassák. Ezenkívül arra is gondoini kell, hogy már januártól folytatni kell az új háromezres tribünrész felépítéséi. Ez pedig csak úgy lehetsé­ges, ha a meglevő tribün­höz építenek hozzá. A kö­vetkező évektől, 1960-tól kezdve minden nyáron, a játékok végén teljesen lebontják majd a tribünt és mindazokat a létesítmé­nyeket, amelyeket a sza­badtéri játékokkal kapcso­latosan hoznak létre a Be­loiannisz téren. A színpadi részt a világí­tó tornyokkal együtt idén is teljes egészében le­bontják. E munkálatokhoz már e napokban hozzákezdenek. A megbeszélésen szóba került az is, hogy mindenre kiterjedő, részletes műszaki tervet kell készíteni a sza­badtéri játékok folyamatos bővítése, további korszerű­sítése érdekében. Egyebek között gondoskodni kell olyan látszólag részletkér­désről is, mint a külön rá­dióközvetítő és televíziós­fülkék létesítése. Jövőre ugyanis számítani lehet több külföldi rádió- és te­levízióállomás közvetítésé­re is, ezenkívül filmfelve­vők megjelenésére, amelyek mindegyikének megfelelő helyet kell biztosítani, anélkül, hogy a nézőközön­séget zavarná. Az idei, egyébként sikeres, próba­esztendő után jövőre sok mindennek még precízeb­ben, kialakult rend szerint kell lezajlania. így egyebek között a játékok kötött napokon lesznek, valószínűen kedden, pénte­ken, szombaton, és vasár­nap, hogy az esetleges rossz idő miatt elmaradt előadások számára úgyne­vezett esőnapokat biztosít­hassanak. Korszerűbben akarják megoldani — amint erről is tárgyalt az értekezlet — a büfék, söntések elhe­lyezését is. A város egyik nevezetessé­gét jelentő árkádokat, a Pantheont szabaddá akar­ják tenni, s a vendéglátó­ipari egységeket másképpen helyezik el. E tervezet ki­dolgozása is a közeljövő feladatai közé tartozik. Átadta megbízólevelét az NDK új budapesti nagykövete Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta Walter Vesper rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, a Német Demokratikus Köz­társaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt dr. Sík Endre kül­ügyminiszter, Mihályfi Ernő és Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagjai, Kovács Jó­zsef, a Külügyminisztérium protokol osztályának helyet­tes vezetője és Köteles Jenő vezérőrnagy. Walter Vesper nagykövet megbízólevelének átadásakor beszédet mondott. A beszéd­re Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt.

Next

/
Thumbnails
Contents