Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-16 / 192. szám

9 Vasárnap, 1959. augusztus 16. / Egyre sűrűbben jelennek meg lapunkban a hirek: itt is, ott is új lakás építését kezdik meg Szegeden. Ugyancsak többször tájékoztattuk már olvasóinkat, hogy a következő évben a város melyik részén indul meg a lakásépítkezés. Ügy. hisszük, nem lesz érdektelen, ha most szemléltetőbben, s mintegy összefoglalóul mutatjuk be, hogyan gyarapodott a város lakásokkal az elmúlt években, azonkívül hová terveznek új háztömböket. 1945—5) között a Petőfi Sándor sugárút és a Faragó utca sarkán épültek az első állami lakások. 1952—56-ban a Jósika utcában, a Hajnóczy utcában és a Marx téren készültek el az új bérházak. 1957 után fokozódott a lakásépítkezés üteme. Ugyancsak a Hajnóczy utcában, a Török utca és a Mérey utca sarkán, magában a Mérey utcában, valamint a Nagykörút és a Mérey utca sarkán készültek el a korszerű épületek. Ezek jól sikerült, több tóínű, derűs homlokzatukkal jelentősen emelik a város képét is. Rajzunkon fekete kör jelzi az 1958—59ben elkezdett új épületeket, amelyekhez — az előbbiekhez hasonlóan — az állam adta a pénzt. Ezek közül a legjelentősebb az a tömb, amely egy TÜZÉP-telep és egy földszintes avult üzletsor helyén magasodik a Marx téren. Egy régi épület lebontása után ugyancsak a Marx térre kei-ült egy 15 lakásos épület, amely magasságával szerencsésen javította meg a Marx tér egy szakaszának arculatát. A Lenin körúton túl a Kossuth és a Teleki utcában ugyancsak ebben az időszakban kisebb lakóházak készültek. Ezekhez hasonló épül a Kálmány Lajos utcában is. A József Attila sugárút és a Brüsszeli körút sarkán egy üres telekre — ugyancsak állami erőből — 24 lakásos szép épületet építenék a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dolgozói. Nagyszámú lakáshoz jutott a város a két laktanya átalakításával. A Honvéd téren és a Londoni körúton egy híjával 200 család kapott lakást. Lehetővé tette az állam, hogv azok, akik bizonyos saját lökével rendelkeznek, öröklakást is vásárolhassanak maguknak. Az Attila utcában és a Rákóczi téren építtetett az Országos Takarékpénztár ilyen öröklakásokat. Külön akciót szervezett a tanács a kis családi házak építésére. A Ságváritelepen és Gedóban létesül a két korszerű település, amely kertváros jellegénél fogva Szeged dísze lesz az akció befejeztével. És nézzük a terveket: 1959—60-ban a Szentháromság utcában, az Oskola utca környéken és a Teleki utcában gyarapodik lakásokkal Szeged. Újszegeden pedig — a rajzon ennek ábrázolására már nem is jutott hely — épülnek meg a szövetkezeti lakások. A következő években — a rajzon ezt sem jeleztük — a Csongrád megyei tanács is sok lakást építtet Szegeden azon dolgozóinak, akik a megyeszékhely áthelyezésével Szegedre költöznek majd. A szovjet—mexikói kereskedelemért Egy mexikói napilap közleménye szerint Mexikó Nemzeti Pártja síkraszállt azért, hogy Mexikó bővítse kereskedelmét a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A párt vezetősége külön nyilatkozatban vázolta a mexikói gazdasági élet súlyos helyzetét, amelyben az is szerepet játszik, hogy a világpiacon egyre nehezebben tudja elhelyezni gyapotját. A párt követeli a mexikói áruk piacának kiszélesítését. A Nemzeti Párt nyilatkozata rámutat, hogy a nemzetközi konszernek megakadályozzák, hogy a latinamerikai országok szocialista államokkal kereskedjenek. Mexikónak — hangsúlyozza a párt — kereskednie kell a Kelettel éppen úgy, ahogyan azt a többi latinamerikai ország is teszi. (A Szovjet Tájékoztató Iroda közleménye) A kormány átalakításáról szóló hírek igaznak bizonyultak. Ma megalakult a Friedrich-korrpány. Ez már nem szakemberekből, hanem politikusokból áll. Legismertebb emberei Lovászy Márton, az -oktobrista- külügyminiszter, Nagyatádi Szabó István a kisgazda földművelésügyi miniszter, Huszár Károly a ^néptanító" kultuszminiszter és a Peidléket lemondató fogorvos, Csilléry András népegészségügyi miniszter. A szociáldemokratáknak fenntartották a kereskedolmügyi és az ipari-munkaügyi tárcákat. A szegediek közül téhát senki nem került be az új kormányba. Mindössze Telekinek ajánlottak fel egy tárcanélküli miniszterséget, ő azonban csalódottan visszautasította ezt. Szolgálataiért úgylátszik többet várt. A kormány már le is tette az esküt József főherceg kezébe. Elsőként a miniszterektől függetlenül Horthy fővezér esküdött. Ezzel is hangsúlyozta különállását, a kormánytól való függetlenségét. József főherceg természetesen nem mulasztotta el az alkalmat és ismételten hangsúlyozta saját maga és a kormány antantbarátságát. Egyébként az antant hatalmak, képviselői — egy-egy tábornok — megérkeztek Budapestre és állandó tanácskozásokat folytattak egymás között, valamint a magyar politikusokkal. Az új kormány első teendője az volt, hogy egy belügyminiszteri rendelettel hivatalosan is megindította a bűnvádi eljárást az összes népbiztosok és minden Tanácsköztársaság idején szerepet játszó egyén ellen. A kormányt egyre másra keresik fel különböző küldöttségek, amelyek felajánlják támogatásukat. Ma az írók képviseletében is megjelent néhány ember a miniszterelnöknél. Vezetőjük Szabó Dezső volt. Hangoztatták: Minden erejüket készek a kormány rendelkezésére bocsátani. Egész napos ünnepségek Tárosunlibán a román nép felszabadulásának 15. évfordulóján Emlékművet állítanak a Szegeden eltemetett román hősöknek :•: Díszünnepség a színházban :•: Irodalmi est Augusztus 23-án ünnepli a román nép felszabadulásának 15. évfordulóját. A fasiszta diktatúra megdöntésének napján a Román Kommunista Pórt felhívására a román katonák fegyverüket a szovjet csapatok oldalán a hitleristák ellen fordították és nemcsak hazájuk felszabadításában vettek részt, hanem Magyarország és Csehszlovákia felszabadításához is hozzájárultak. Mintegy 260 napon át harcoltak a szovjet hadsereg oldalán, több mint ezer kilométer mélységben nyomultak be az ellenséges hadterületre, ennek során majdnem négyezer helységet szabadítottak fel és több mint százezer foglyot ejtettek. összesen 15 román hadosztály vett részt a felszabadító harcokban és román katonák küzdöttek Szeged környékén, a tiszántúli részeken is. A szegediek is hálával tartoznak azoknak a román katonahősöknek, akik lic zzájárultak e város felszabadításához is. E hálának kifejezésére határozta el Szeged m. j. városi tanácsa, hogy emlékművet állít a román hősök tiszteletére. A belvárosi temetőben nyugvó román hősök sírjainál állítják fel a csaknem négyméteres gránit emlékművet, amelyre a Román Népköztársaság bronz címerét helyezik el, alatta pedig aranybetűs felirat hirdeti majd román nyelven: "Örök dicsőség a magyar nép felszabadításáért elesett román hősöknek!" Az obeliszkhez Tápai Antal szobrászművész kovácsoltvas talapzaton bronz, művészi kandallábereket tervezett. Ezeknek lángjai jövő vasárnap, a román nép felszabadulásának 15. évfordulója napján lobbannak fel először, amikoris délelőtt 10 órai kezdettel avatják fel az emlékművet. Az avatóünnepségen Ladányi Benedek, a városi tanács v. b.-elnökhelyettesének megnyitó szavai után Kelemen Sándor százados, a szegedi munkásőr zászlóalj parancsnoka mond beszédet, majd Szeged dolgozóinak küldöttei megkoszorúzzák az emlékművet és a hősi sírokat. Az ünnepséget követően a Széchenyi tér 9. számú történelmi múltú műemlék, a Zsótér-ház falán emléktáblát lepleznek le. E házban találkozott ugyanis egymással 1849. július 14-én — 110 éve — Kossuth Lajos és a román nép nagy fotradalmi vezetője, Balcescu, és írta alá a magyar—román "megbékélési tervezetet." E történelmi eseményt és egyben a magyar és a román nép barátságának a történelemben gyökerező szálait hirdeti majd az emléktábla. Este a Szegedi Nemzeti Színházban díszünnepséget rendeznek a román nemzeti ünnep alkalmából. Itt Biczó György, a városi tanács v. b.-elnökének megnyitója után Kispál Jenő, a Szeged városi pártvégrehajtóbizottság tagja mond ünnepi beszédet, majd felszólal a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségének képviselője is; A megemlékezéseket követő kulturális műsorban román és magyar műveket mutat be a Szegedi Nemzeti Színház több művésze, a battonyai román népi együttes, a szegedi szövetkezeti kórus és a Textilművek tánckara. Ugyancsak a román nép legnagyobb nemzeti ünnepe alkalmából rendez irodalmi estet 21-én, pénteken a központi egyetem aulájában a városi tanács művelődési osztálya. Ezen Dér Endre, József Attila-díjas író mond beszédet, majd a román irodalom fejlődéséről tart előadást Vasile Moldovan, a román nagykövetség tanácsosa. Az irodalmi est műsorában a Szegedi Nemzeti Színház művészei és az Egyetemi Szavaló Kör tagjai román írók és költök műveiből adnak elő. Az újszentiváni Béke Tsz tagjai lépjenek bátran előre! A kis tiszántúli szentiván egykor éppúgy magán viselte a kapitalista rendszer minden átkát, nyomorúságát, mint az egész ország. Alig két tucat módosabb ember uralta a falu határának nagyobb részét, a földek lelkét. A többi százak, cselédek, részesmunkások alamizsna-kenyéren tengették életüket. Aki nem volt módos gazda, annak nem volt becsülete. Ha a béres, napszámos megbetegedett, vagy ha nem kapott munkát — ahogy akkor mondták —, "meg is dögölhetett éhen, a felesége, vagy az árván maradt porontyok megsiratták, de a gazdagok dölyfét, szívét ez soha nem enyhítette". Széthullott Üjszentivánon is ez az embertelen világ. Az emberek nagy többsége — akiknek azelőtt tán még égy cserép muskátli alá való földjük sem volt — földbirtokos lett. A földreform után a földjükön és két dolgos kezükön kívül jóformán semmijük sem volt. Otthonra leltek saját hazájukban, saját falujukban, melvhez régen éppen nekik volt a legkevesebb közük. CsaWiamar élni tudtak a kommunisták adta földdel, szabadsággal. A kapott földön — sokak esetében a kapott házakban — az egykori nyomorult zsellérek csakhamar dolgos emberségüket megillető gazdákká, középparasztokká váltak. Lakásaikból most nem hiányzik a villany, a szőnyeg, a rádió, pedig azelőtt az agyagpadló is nemzedékről nemzedékre öröklődött. Nem hiányzik az is* állókból az egy-két, sőt a három darab ló a néhánv szarvasmarha. Sok gazda akoliában tucatszám található most is a hízott serlés. Mió+a az űj rendszeiben élnek, nincsenek értékesítési gondok, hiszen sohasem gvőznek annvit termelni földieiken. hogv az áUam fel ne vásárolná tőtök. F.gv-egv parasztesalád évi iövedelme gvakran az 50—60 ezer forintot, sőt a százezret is megközelíti. Jellemző, hogv itt a haevományos korai burgonya 25— 30 ezer forintot is meghoz évente egy-egy családnak, bár ez csaik féltermés, mert májustól őszig egy másik jó termést is ad a kitűnő öntéstalaj. Egy pillanatra sem tagadják az újszentiváni emberek, egyetlen éltető elemük, erőt adó levegőjük a néphatalom. Ezek után a legtermészetesebbnek tűnt az, hogy a korábban alakult, egyre gazdagodó helybeli Üj Élet Tsz mellett a tavasz idején »Béke« néven újabb kollektív gazdaság alakult. Ez a 88 családot számláló igen gazdag paraszti közösség azonban az idő előbbrehaladottsága miatt nem tudta tavasz idején megkezdeni a munkát. A felsőbb államhatalmi szervek egyetértésével,"támogat tásával úgy döntöttek, hogy a nyáron rendezik .ügyesbajos egyéni dolgaikat, s ősszel kezdődik az egységes, közös termelés. Ez a néhány hónap arra is kellett, hogy apróbb részleteiben is kimunkálják a leendő kollektív gazdaság arculatát. Azzal kezdték, hogy valamenynyien összeadták belépési nyilatkozataikat, megválasztották maguk közül a tsz vezetőit, s írásban kérték: állami költségen a tanácsi szervek hajtsák végre az általános földrendezést, hógv ősszel már egységes birtokon kezdhessék meg a termelést. Minden rendben, törvényes formák között történt. A községi tanács a felsőbb közigazgatási szervek segítségével csakhamar elkészült a tagosítással. A falu vezetői, kommunistái azonban későn vették észre, hogy az egyéni gazdacsaládoknak ez a nagyszerű, forradalmi lépése az osztályellenség. elsősorban néhány volt kizsákmányoló, a klerikális reakció legelkeseredettebb dühét váltotta ki. Valóságos terrorakciót indítottak el, hogy az embereket megfélemlítsék, s testi épségük veszélyeztetése mellett tagadiák meg önmagukat, becsületüket, kérjék vissza belépés,- nyilatkozataikat, s tartsák magukat távol a közösség minden gondolatától. A kellemetlen helyzetbe került emberek elmondásaiból kitűnik, hogy az egész akciónak kisebb csoportból álló, rosszindulatú, i^pellenes, minden aljasságra kapható irányító vezérkara van. A falu népének érdekeit súlyosan veszélyeztető aknamunka eredményeként ez a 88 parasztcsalád máris nagy veszteség elé került. Ez ugyan jelenleg is teljes mértékben elkerülhető. Arról "van szó,' hogy a törvények értelmében — melyeket a tagok aláírásaikkal magukra nézve teljes mértékben kötelezőnek fogadtak el — a Béke Tsz 600 katasztrális hold nagyságú tábláján hamarosan el kell kezdeni a nagyüzemi termelés előkészítését. Törvénysértést követnénk el akkor, ha bárkit is kényszerítenénk arra, hogy akarata ellenére dolgozzék a közösségben. Ilyen körülmények között a birtokot olyan szomszédos nagy termelőszövetkezeteknek kell áténgedni, melyeknek tagjai a Béke Tsz tulajdonjogainak teljes fenntartása mellett is örömmel hajlandók megművelni. Nem kevesebbről, mint 88 család becsületéről, előrehaladásáról van szó az újszentiváni esetben. A Béke Tsz tagjai ne tűrjék, hogy néhány szánalmas, régi hatalmát, s gazdagságát viszszasíró bujtogató sárral fröcskölje be tisztességüket, "visszalépésre" bujtogatva őket* Elsősorban saját egvéni érdekeik alapján bátran lépjenek e'őre a fejlődés felfelé vezető lépcsőjén! A parasztembernek csak addig van élete, míg földié van. Űjszerjtivánon is életet kaptak az eevkori zselléremberek, amikor földet adtak nekik a kommunisták. Most ehhez az élethez nagyobb erőt, gépet, fejlettebb termelési módszereket kínál a néphatalom. A Béke Tsz tagiainak élniök kell ezzel a lehetőséggel. Nem lehet sok időt adni annak, amikor megvetéssel beszé*nek majd azokról, akik most megpróbáltak követ hengeríteni útjukra.