Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

5 Péntek. 1959. agusztus 11. Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogyan él a nyugati életformák, magyarul tőkés viszonyok között a munkásember. Annyi mindent öszBzedicsekedtek a -szabad világ? jól fizetett propagandistái, hogy ha annak csak 10 százaléka lenne igaz, akkor a -tejjel-mézzel folyó Kánaán «-t például Bécsben is megtaláltuk volna. A munkások keresete Az élet- és megélhetési viszonyok szerteágazó képcből lcét tényezőt érdemes szemügyre venni: a béreket és az árakat. E kettő összevetése ad megközelítően hű keresztmetszetet az osztrák munkásság életkörülményeiről. Beszéltem lő—20 bécsi munkással a bérviszonyokról. Akadt közöttük szakmunkás, segédmunkás. Es megkérdezgettem néhány hazai disszidenst, s régi kivándorolt magyart. Ezekből a beszélgetésekből kiderült, hogy egy szakmunkás átlagos heti keresete 400—420 schilling, a segédmunkásé, napszámosé 300—320 schilling. Tehát az első kategóriában a havi jövedelem IbOO—1680, a másodikban 1200—1280 schilling. Mit mutatnak as árcédulák? Ezekkel a bérekkel mérjük össze néhány fogyasztási cikk kereskedelmi árát. A legfontosabbakat vegyük: a kenyér és liszt kilója 3,60 >—4,80. A borjúhús kilója 56, a csont nélküli disznóhús kilója 35—40, a lóhús kilója 28—30 (Bécsben igen kedvelt a lóhús), a marhahús kilója' 28 schilling. A sertészsírt nem fogyasztják, olajjal, növényi zsírral főznek. Hiába próbálja az osztrák kormány mérsékelt áron forgalomba hozni (egy kiló disznózsír 17 Echilling), nem viszik enynyiért sem. Meglepően , alakulnak a gyümölcsárak. Egy negyed kiló őszibarack 2,50, negyed kiló sárgabarack 1,80, negyed kiió szilva 2,20. Az üzletek árjegyzékeiről írtam le a fenti öBszegeket, s amint látható, negyed kilóznak, azért, mert a kilós árak ki, írása üzletrontó tényező. \ zöldfőzelékek, káposzta, karfiol, tök kb. 150 százalékkal magasabb áron jut a fogyasztóhoz, mint nálunk. Ne tévesszük össze, Bécsben nem a szegedi Marx téri piac friss gyümölcséről, zöldségféleségéről van szó, hanem több napos, esetleg egy hetes pangó, aszalodott áruról. Sehol nem láttam a mi ízléseinknek megfelelő, friss, hajnalban szedett gyümölcs- és zöldségféleségeket. Olcsó a gyarmatáru. A narancs kilója 5—7 schilling. a citrom darabja 1 schilling, s olcsó a banán. Miután a citrom közfogyasztási cikk, ezért kétszer olyan drágán adják, mint a narancsot. Persze gyarmatáruval nem lehet jóllakni. Ellenben egy kiló jonatán alma 8—ío schilling, majdnem két kiló narancs ára. A csokoládé kilója 50 schilling. A ruházkodást jól meg kell fizetni Bécsben. Gyenge minőségű, sikerületlen szabású férfi konfekcióöltöny gyapjú-pamut keverékből, kirakati árcédulák alapján 700— 1400, puplining 90—210, •nyakkendő 20—100, kalap 70—250 schilling között kínáltatja magát. Cipő, márhaés lóbőrből — túlzás nélkül a mi gyári cipőinket eg.v esztendőben sem említhetjük ezekkel az alaktalan, forma nélküli lábbeliekkel — 300—500 schilling, a luxuscikk 600—1000 schilling között próbálnak vevőt keresni. A női divat sem egészen olyan, mint nálunk. Az árak itt is magasabbak. Budapesten, vagy Szegeden olcsó hétköznapi kis ruhaként ismert nyári, színes szaténkarton ruha ára ott 220—290 schilling. ízléstelen női papucscipő 200-«500 schillingért látható a kirakatokban. A perion, nylon olcsóbb, mint nálunk. A harisnya 10—25 schilling, női garnitúra — nadrág-kombiné — 95—160 schilling, perionból 1 ujjatlan gyermekpulóver 24 >—35 schilling. Az ausztrál gyapjú is olcsóbb, mint nálunk. Persze a nylon-perionHogyan él a bécsi munkás ? holmit — harisnya kivételével — csak a legkisebb keresetű emberek vásárolják. Nyugaton a tehetősebbek körében nem kurrens cikk a nylon és a perion. A p'.iplin és a selyem maradt továbbra is a keresett, szívesen vásárolt fehérneműanyag. Méregdrága a lakbér, a gáz és a villany A magánkézben lévő házak gazdáinak mohósága okozza a legtöbb keserűséget a kispénzű emberek táborában. Egyszobás-konyhás lakásért elkérnek havonta 100—140 schillinget, kétszobés-konyhás lakásért pedig 240—320 schillinget. Ehhez a lakbérhez számoljuk hozzá egy négytagú család havi gaz- és villanyszámláját, 110—130 schillinget. A közlekedés elképzelhetetlenül magas díjszabását lapunk tegnapi számában már elmondtam. Érdemes megemlíteni, hogy egyszeri telefonbeszélgetés 1 schilling és a hívott fél is 1 schillinget fizet, amikor felveszi a telefonhallgatót. Tehát gyakorlatilag egy telefonbeszélgetés 2 schilling. Bécsben természetesen csak a legtehetősebb társadalmi réteg rendelkezik magántelefonnal. g |A bécsi munkásnak keserűség, nekünk hihetetlen, hogy egy férfi hajvágás 10 schilling. .Nem tévedés, 10 schilling. Érthetően könnyebb a helyzet ott, ahol két-három kereső van egy családban, •de ahol csak egy a kenyérkereső a családban, ott mérhetetlenül nagy a nyomorúság. Altalános, hogy munkáscsaládok 13—14 évesgyerekei munkára mennek. Ezeknek a gyerekeknek nincs lehetőségük középiskolába és később egyetemre kerülniök. E nagyobb műveltséget nvú.itó iskolák csak a tehetősebb osztályok gyerekei részére tartják nyitva kapuikat. Az opera fényei mögött Érdemes elidőzni néhány mondattal a kulturális élet néhány kérdésénél. A tömegkultúrát a film és a ponyva, s a klérus irodalma jelenti. Nem azt állítom hogy Bécsben nincs kitűnő, klasszikus kultúra. Csakhogy ehhez a munkásoknak nincs semmi köztik, mert nem tudják megfizetni. Néhány adat egészen jól bizonyítja ezt. A ponyvairodalom termékeit darabonként 1—2 schillingért árusítják, de például Stendhal, Zóln, Shaw, Thomas Mann, Tolsztoj. Gorkij művei 70—150 schillingért kaphatók. A külvárosi mozikban különösen — a de a belvárosban, is — hemzseg a hollywoodi giccs, lepedőnyí plakátokon cowboy, szekszuális gyilkosság áldozatai, banditatörténetek egy-egy "izgalmas? momentuma látható. A külső részek kis piszkos filmszínházaiban a jegy 3—10 schilling. a belváros előkelő mozijaiban 10—30 schilling a belépő. Tévedés ne essék, itt sem azt állítom, hogy nincsenek kitűnő, tartalmas, sőt progresszív mondán ivalójú filmek, de sainos ezeknek az aránya talán egy <; százhoz. A gyönyörű bécs! opera, s az előkelő belvárosi színházak. mesébe illő reprezentatív hangversenytermeknem illetik meg a bécsi munkást, helvesebben a 40— 80—120 schillinget a munkásemberek nem tud iák megfizetni egy-egv jegvért. Mert egy házaspár színházlátogatása - a csalácj három nani ellátását jelenti. S köz. tudomású, hogy az osztrák állam nem olvan természetű, mint a miénk, nem urila a színházlátogatónak a színházjegyért ugyanazt az öszszeget, mint amennyit a' színházlátogató kifizet jegyéért. A hangszerüzletek kirakatában sok hanglemezt láthatunk. De milyen lemezeket? Tánc, tánc, tánc — swing. csa-csa-csa, meg egyéb természetű mozgásbeli őrület zenei kifejezőit. És ezeket a lemezeket elviselhető áron hozzák forgalomba: 8—20* schilling. De például kértem egy Caruso- és Gigli-lemezt és az elárusító olyan megütközéssel nézett rám, hogy űjrá kértem. -Miért nem tánclemezt kér?« — "Mert nem szeretek csa-csa-csázni« — válaszoltam. Kis mikrobarázdás lemez 1—1 felvétellel Carusólól 91, Gíglitől 67 schilling. Nem érdemes több adatot citálni. A józan ítéietű ember ezekből is megállapíthatja : az agyondicsőített Nyugathoz tartozó bécsi munkásság anyagi és életkörülmenyei lényegesen rosszabbak, mint a magyar munkásoké. 160 ezer munkanélküli De az anyagiak csak a dolgok egyik részét mutatják. Az osztrák munkást egyéb nehéz életkérdések is kínozzák. Súlyos teherként nehezedik rájuk Bécsben az 1 800 000 lakosú város 160 ezer munkanélkülije. Helyzetük javításáért folytatott küzdelmüket gátolja az a ravasz burzsoá fogás, hogyeladásítják őket, különösen a szakmunkásgárdát, A részletakción vásárolt autó, hűtőszekrény, televízió — azt is jelenti egy részletfizetés elmaradása esetén, hogy viszszaveszik az árut. a befizetett pénz pedig elveszik. Tehát az eladósított, lekötött munkás sztrájkig menő bérharcát ez a körülmény igen kedvezőtlenül befolyásolja. Bécsben a kereskedelemnek "szabadságában? áll a kereskedelmi árak önkényes módosítása, ha úgy tetszik óránként. Ott az árakat alapvető mértékben a kereslet és a kínálat szabja meg. Ha egy-egv árunak délelőtt nagy a keletje, délutánra már megemelik az árát. Ez a nylontól kezdve az éttermi árakon át a gépkocsira, motorkerékpárra. háztartási gépekre, egyszóval — az állami monopólium árait kivéve — mindenre vonatkozik. Ebből a helyzetből az is következik —f mivel minden magánkézben van —, hogy az árak az egyéni konkurreneiától ls függnek. A gyakorlott vásárló ezért húsz üzletet bejár, mielőtt megvásárolja, amit akar. Vizsgálja az árakat és közben átkozza a bizonytalan árpolitikát, s a még bizonytalanabb osztrák életet. Burzsoá szédület S ott nincs kinek felpanaszolni a drágaságot, áringadozást, mert minden a vagyonosok kezében van: sajtó, rendőrség, szakszervezet, egyszóval az egész állam. Ezért érthető, hogy a méltatlankodó, hőbörgő emberre ügye? sem vetnek, esetleg kinevetik, de ha túlzásba viszi a hőbörgést, megkapja a két-három kincstári pofonját isten és a szabadság nevében, azután melief dolgára. Szabad kereskedni és mindenki —aki nem dolgozik. s ezekből akad Jócskán t- kereskedik, sefttel valamivel. Vagyis emberek százezrei azon mesterkednek Bécsben, kit hogyan lehet becsapni, könnyűszerrel sok pénzt keresni. Amerre csak lépünk, mindenütt üzérkedés, csencselés, az autótól a műanyagig, az élelmiszerektől a bazáráruig. Nekünk azért furcsa ez a burzsoá szédület, mert elszoktunk ettől, hiszen a mi társadalmunkban minden fordítva van, mint a tőkés világban. De képzeljék el az olvasók. milyen erkölcsi •norma lehet ott, ahol egymás becsapása áll az élet középpontjában. Ez a kapitalizmusban természetes, nálunk főben járó bűn. Részemre elég volt egy hét ahhoz, hogy megismerjem a nyugati "szabadságot? és őszinte utálattal forduljak el ettől az egyént, a személyt letipró, megölő fantasztikus perzsavásártól. (siklós) , Az "itthon fcajló fontos események mellett a lapok közlik egy-egy jelentősebb nemzetközi esemény hírét is. Szovjet-Oroszország Gyenyíkin előrenyomuló bandáival folytat élet-halul harcot. A burzsoá sajtó — nem először és nem utoljára — bejelenti az orosz proletárdiktatúra küszöbönálló bukását. Párizs még mindig tombolva ünnepli a győzelmet, Clemenceauék elkészültek a NémetAusztriávaí kötendő békeszerződéssel is, j A francia burzsoázia általános örömébe' azonban keserű üröm vegyül: a francia munkásság meg-megújuló hatalmas sztrájkokkal tiltakozik a gaztettek ellen. Az egyik párizsi lap a magyar eseményeket kommentálva megjegyzi: "Valóban bizonyost hogy az új kormány legfőbb politikai célja a magyar mágnások szuprémációjának visszaállítása. Ez azbnban bele fog ütközni a nép többségének ellenállásábá? A lapnak igaza van abban, hogy a magyar nép túlnyomó többsége nem akarja a földesurak és a nagytőkések hatalmának visszaállítását. Félrevezetettségükben, szervezettlenségükben és megfélemlítettségükben azonban nem tudják megakadályozni a fasiszta uralom létrejöttét. A Szociáldemokrata Párt ugyan megkísérli rendezni sorait országos méretekben is. Ebben azonban nincs sok köszönet. Szegeden ma történt meg a Szociáldemokrata Párt vezetőségének újjáválasztása. Ábrahámmal és Olejnyikkel az élen a legjobboldalibb, kommunistaellenes elemek kerültek a vezetőségbe. Kiderül, hogy a burzsujok még háláré is képesek. A szegedi kereskedők szövetsége 15 000 koronát gyüjött és adományozott — a rendőrségnek. \ UJ ISKOLA ALGYON wr % \ Következő cikkünk címe: Disszidensek — magyarok Bécsben. Műszak után a gyárban Jegyzetek az ecseigyári párivezeiősóg üléséről Vége a műszaknak, munkás-paraszt szövetség jegyében. ülik meg. Elhatározdélután 2 óra. A Szegedi Ecsetgyár munkásai leteszik a szerszámot, megtisztálkodnak és felüdülve, csinosan kiszállingóznak a kapun. Az üzemi pártvezetőség tagjai még nem mehetnek haza. Rájuk még vár egy kis pluszmunka, amiért nem jár ugyan egy fillér fizetés sem, mégis el kell végezniök az összes dolgozók érdekében. Horváth Márton, Makra János, Gera Júlia, Kocsis Jánosné, Rozsnyai Ferenc friss kedvvel ülnek le az asztal mellé, a fáradságnak nyoma sem látszik arcukon. Első napirendi pont a másnapi párttaggyűlés beszámolójának megbeszélése. Makra elvtárs a titkár, 6 ismerteti" a legutóbbi titkéri értekezleten hallottak alapján, hogy milyen kérdéseket kíván a vezetőség nevében a párttagság elé terjeszteni. Nincs sok vita. A vezetőségi tagok helyesük, hogy szó lesz a vallásról, amely a párton belül nem magánügy. továbbá arról, hogy a munkásosztály helyzetével foglalkozó párthatározat végrehajtása milyen stádiumban van az Ecsetgyárban. Szinte mindenkinek van azonban egy-két észrevétele, megjegyzése, ami arra vall, hogy jól érvényesül a kollektíva bölcsessége. A taggyűlés beszámolója tehát már semmiképpen nem lesz csupán egy ember, a titkár elvtárs véleménye. Ugyanilyen aktivitás nyilvánul meg, amikor az alkotmány 10 éves évfordulójának megünnepléséről van szó. Bőbeszédűség nélkül, velős rövidséggel mondják el a jelenlevők, hogy helyes, ha a nagy napot a ták ennek megfelelően, hogy augusztus 19-én szabad pártnapot tartanak az üzemben, 20-án pedig mintegy 40—50 ecsetgyéri munkás — férfiak és nők vegyesen — ' autóbuszra ül és baráti látogatásra megy a szatymazi Szabadság Termelőszövetkezetbe. Küszöbön a Pá/toktatási év megkezdése is. Az etAelgyBri kommunisták és jórészt a pártonkívüliek is tovább akarják bővíteni marxista politikai tudásukat. A pártvezetőség az igénynek megfelelően úgy döntött, hogy egy "Időszerű kérdések tanfolyamot? és két "Marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamot? indít. Felolvassák a névsort, hogy kit melyik oktatási formára kívánnak javasolni, képzettségének és elfoglaltságának figyelembe vételével. Kocsis Jánosné azt indítványozza: a gyermekes anyákat Jobbára az "Időszerű kérdések tanfolyamára? osszák be, mert őtőlük nem lehet elvárni, hogy munka után, odahaza a gyermekek mellett még rendszeresen el is olvassák a tananyagot. Az a fontos, hogy ők is tájékozódjanak a párt politikáiéról, az időszerű bel- és külpolitikai eseményekről. Ezt a javaslatot a pártvezetőség helyesnek tartja és el ls fogadja, majd úgy dönt. hogy a névsorba vett munkásokkal egyenként beszélgetnek, s az ő meghallgatásuk után osztják be őket véglegesen. A KISZ-titkár, Rozsnyói Ferenc elvtárs beszámol a legutóbbi KISZ-vezetőségi ülésen elhangzottakról, ahol (Bereczkl Tibor íelv.) Az algyőieknek régi prob- betűszorrjjas, csillogó szemű lémájuk, hogy a falu egyik gyereket. Most megoldódott végén lévő iskolába külónö- ez a probléma. Augusztus sén télen igen hosszú utat 20-án, alkotmányunk ünnekellett megtenniük az apró- pén átadják az egymillió Ságoknak. A régi iskola ma- forintos beruházással épült gában nem ls tudta zsúfolt- új iskola épületét. Az új épüság nélkül befogadni a sok let egy csapásra segít majd minden gondon-bajon. A helyét már eleve úgy választották meg, hogy azok, akiknek «túl messze volt a régi iskola, most a közeli új épületbe járhassanak. Természeteseit vége lesz az eddigi Ksúfoltságnak is. Az új iskolaépületben körülbelül 220 gyermek tanulhat majd négy tanteremben. Á gyerekek külön öröme lesz majd a szépen berendezett úttörő-szoba, aminek eddig a zsúfoltság miatt híjával voltak. S délutánonként pedig helyet találnak majd a tantermekben a politechnikai szakkörök is. Alkotmányunk ünnepén tehát az algyőiek kétszeres ünnepet ülnek, mint sok helyén szerte épülő, gazdagodó hazánkban. egy igen komoly probléma került .felszínre. Az egyik dolgozó nő, Szigeti Jánosné kérte, hogy helyezzék más munkakörbe, mert ahol jelenleg dolgozik, ártalmas az egészségére. Ez a kérdés eleven vitát vált kí a pártvezetőségi ülésen, talán éppen azért, mert egy emberről van szó. Ketten felszólaltak, hogy tudnak az illető kéréséről, de mivel nem lehet csak úgy, egyszerűen mást odatenni az ő helyére, közelebbről meg kell vizsgálni az ügyet. Szükséges megnézni például, hogy tényleg bírja-e jelenlegi munkahelyén a munkát és árt-e az egészségének. Kocsis Jtúnosné szavaiból felelősség csendül ki, amikor alaposságra inti a vezetőségi tagokat. Megkezdődött K„eaz gyárban az új pártvezetőség megválasztásának előkészítése is. Ezzel kapcsolatban a titkár elvtárs bejelenti, hogy eddig 70 dolgozónak kérték ki a véleményét, hogy kiket szeretnének beválasztani" az új pártvezetőségbe és feltétlenül ennek figyelembevételével teszik majd meg a javaslatot. Befejezésül az üzemi bizottság részéről Doktor Lajos bejelenti, hogy értékelték a munkaversenyt. Körülbelül másfél óráig tartott az Ecsetgyár pártvezetőségének ülése, de megítélésünk szerint jó munkát végzett. Munkamódszere alkalmas arra. hogy megfelelően irányítsa az üzemi alaoszervezetet és egyre jobb eredményeket érjen- el a dolgozók politikai nevelésében. (—gy —n) Rosszul elhelyezett tizedes vesszük A csütörtöki számunkban megjelent -Érdekes és jelentős adatok? című cikkünkbe (lapunk eliő oldalán) elírás folytén hiba került. Szegeden a száz lakásra jutó lakók száma nem 3,73] hanem 373. Ugyanígy értelmezendő a cikk egy rfiáslk mondata is, miszerint minden száz állami lakásra 596 lakos jut (a közölt 9,86 helyett). A magántulajdonban levő lakásokban száz ilyen lakásra 227 (és nem 2,27) a lakók száma. — ZIKMÜND ÉS HAN: ZELKA csehszlovák utazók Libanonba érkeztek. Távolkeleti útjuk során'eddig 8000 kilométert tettek meg, hét országon keresztül.