Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

3 Vasárnap. 1959. augusztus 2. flz első nyolc nap statisztikájából Harmincezer néző a szabadtérin £ Ezer külföldi vendég i Hetvenötezer látogató az ipari vásáron r Végnap múlt egy hete, amikor ország-világ előtt megnyílt Szegeden az ün­nepi hét. A szabadtéri játé­kok, valamint az ipari vá­sár sok kül- és belföldi ven­déget vonzott Szegedre. Ezért aztán érthető, hogy az elmúlt nyolc nap alatt lényegesen megnőtt Szege­den a forgalom. Erről egyéb­ként minden szegedi sétál­gatás közben is tudomást szerezhetett. De a vidékiek­nek is feltűnt. A szegedi közlekedési rendőrök egye­dül nem győzték volna irá­nyítani a nagy tömeget, a sok gépkocsit, fgy segítséget kértek a budapesti közleke­dési rendőrségtől. A legforgalmasabb napo­kon húsz fővárosi rendőr irányította a forgalmat. Hogy érzékeltetni tudjuk ezt a sürgés-forgást, lássunk néhány számadatot Az ün­nepi hetek legfőbb eseménye szabadtéri játékok előadásai. A Hunyadi Lászlót, a János vitézt, az Állami Hangver­senyzenekar koncertjét, az Esmeraldát eddig harmincezer ember nézte meg. Az előadás látogatóinak kö­rülbelül fele vidéki volt Nemcsak a környező váro­sokból és falvakból érkeztek Szegedre az előadásokra, ha­nem az ország legtávolabbi vidékeiről is sokan jöttek el. A* ország határain túlnőtt a szegedi ünnepi hetek, a sza­badtéri Játékok, valamint az ipari vásár híre. Több­száz külföldi látogatott el A forradalom lelküsmei*e(e volt • •. Ma negyven éve, augusztus 2-án gyilkolták meg az ellenforradalmárok Szamuely Tibort, a Magyar Tanácsköz­társaság egyik nagy vezetőjét. Szamuely Tibor a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom után tevékenyen részt vett az oroszországi magyar hadifoglyok szervezésében, a kommu­nista szervezetek, az első hadlfogolybizottsigok megalakításá­ban Moszkvában. Hazatérte után, a dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság idején helyettes hadügyi népbiztos, majd közoktatásügyi népbiztos, s a legnehezebb időkben a Front­mögötti Bizottságok elnöke lett — s mint ilyen, kérlel­hetetlenül harcolt az ellenforradalmi mozgalmak ellen, a rend és a fegyelem biztosításáért. Halálának negyvenedik évfordulója alkalmából részletet közlünk Kun Béla meg­emlékezéséből, melyet Szamuely Tibor Riadó cimű kőny Véhez előszóul írt, * "A diktatúra kérlelhetet­len, kemény, gyors és el­szánt erőszak alkalmazását feltételezi a kizsákmányo­lók, a kapitalisták és segéd­csapataik ellen. Aki ezt nem értette meg, az nem forra­dalmár, azt el kell távolíta­ni a proletariátus vezéré­nek, vagy tanácsadójának helyéről.* Ezek a szavak — Lenin szaval. Abból a levél­ből valók, amelyet Szamu­ely Tibor hozott bátor, vak­merő moszkvai útjáról, mint Lenin üzenetét a magyar munkásokhoz. Nem volt senki a magyar forradalom vezetői között, aki jobban megértette volna ezt a ta­nácsot, mint ő, az ingadozás nélküli forradalmár, a pro­letárforradalom lángoló sza­vú, acélkezű harcosa. Kér­lelhetetlen volt, kemény volt, gyors és elszánt volt a forradalmi cselekvésben a kizsákmányolók, a kapitalis­ták és segédcsapataik ellen, olyan, amilyen a diktatúra, a proletariátus forradalmi erőszakának alkalmazása kellett volna, hogy legyen Magyarországon. A forrada­lom lelkiismerete, riasztó harsonája, lángoló pallosa volt Szamuely Tibor, akit életében és halálában a magyar és közép-európai burzsoázia, a munkásosztály minden ellensége olthatat­lan gyűlölettel vett és vesz körül. Forradalmár, akinek emléke a magyarországi proletariátust és annak ve­zető kommunista pártját szüntelenül figyelmezteti, buzdítja kötelessége teljesí­tésére, amelyet hibákkal te­le, hiányosan és tökéletlenül kezdett meg első diktatúrá­ja idején: harcra a forrada­lom ellenségeinek elnyomá­sáért, a dolgozók háborújára kizsákmányolóik, osztályhá­borúra elnyomóik ellen. Győzünk, vagy elpusztulunk — ez volt Szamuely Tibor jelszava a forradalomban. Rendületlenül bízott a győ­zelemben. A győzelemért harcolt rendíthetetlenül. Az önmagában való bizalomra, az önmaga felszabadításáért való harcra hívta fel szünet r.élkül a munkástömegeket. És amikor nem tudott győz­ni, meg tudott halni a pro­letariátus felszabadításá­ért.!, csoportosan és egyénileg ez idő alatt Szegedre. A nyolc nap alatt közel ezer külföldit szál­lásoltak el két nagy szál­lodába, a Hungáriába és a Szeged Szállóba. A külföldiek kö­zül csoportosan érkeztek a csehek és a szovjetek, va­lamint a lengyelek, de egyé­nileg is sokan keresték fel a várost. így például izraeli, nyugatnémet, angol, olasz, görög, francia, -román ven­dégek fordultak meg Szege­den. Hogy még mindig a szá­moknál maradjunk. Szomba­ton estig a jól sikerült Ipari vásárt 75 ezer látogató tekintette meg. Természetesen zömmel sze­gedlek, de sok kül- és bel­földi vendég megcsodálta a szegedi, illetve a Csongrád megyei ipar termékeit. Legnagyobb volt ' azonban a forgalom a vendéglátóipari vállalatoknál., A Szegedi Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat éttermeiben, ven­déglőkben a nyolc nap alatt közel százezer ember evett, ivott. A forgalmuk ebben az Idő­ben az elmúlt évekhez ha­sonlítva kétszeres, sőt voltak napok, amikor háromszoros volt A Hungária, hasonlóan a vendéglátóipari vállalathoz, óriási vendégforgalmat bo­nyolított le. Üzletei közül leglátogatottabb a Virág Cukrászda. Bevételük több mint kétszeres, a szabadtéri játékok ideje óta. Naponta 2—3 ezer ember keres Itt felüdülést egy fekete, egy szörp, vagy egy adag fagy­lalt mellett. A partfürdő büféje, valamint a Körösi Halászcsárda 16 6OK-sok em­bert lát el naponta. Az el­múlt nyolc nap alatt a Hun­gária Vállalathoz tartozó ét­teremben, cukrászdában, és a halászcsárdában több, mint 60 ezer ember fordult meg. Ezek a számok Szeged életében igen nagy jelentő­ségűek. A tájékoztatás sze­rint a mai és a holnapi nap az ünnepi hetek legforgal­masabb napjai lesznek. Ezek Valószínűen lényegesen eme­lik majd * statisztikánk számalt Az egész nép ügye A Magyar Szocialista Munkás Párt Politi­kai Bizottsága ez év május 12-én — mint isme­retes — határozatot hozott a pártalapszervezeti vezető­ségek, a pártbizottságok és revíziós bizottságok beszá­moltatására és újjáválasztá­sára, valamint az MSZMP kongresszusa küldötteinek megválasztására. A vezetősé­gek újjáválasztásúig még egy hónap van. de máris pezsgő élet kezdődött a párt­alapezervezetekben. A vá­lasztások előkészítése ugyan­is egész sor fontos feladat megoldását tűzi az alapszer­vezetek vezetőségei, de az egész párttagság elé. Mindez korántsem jelenti, hogy a választás csupán a párt belső ügye. A párton­kívüli tömegek, a társada­lom különféle rétegei is fi­gyelemmel kísérik a kom­munisták tevékenységét. Ez érthető is. Hazánkban a dol­gozó parasztsággal szövetsé­ges munkásosztály a hatalom birtokosa, s ennek az osz­tálynak az élcsapata a párt. Az üzem, a hivatal, a ter­melőszövetkezet, vagy álla­mi gazdaság — a szocializ­mus építésének egy-egy te­rülete — döntő mértékben aszerint dolgozik jól, vagy kevésbé jól a jövőben, asze­rint alakul ott az élet, hogy miképpen tevékenykednek a pártszervezetek vezetősé­gei. Az egész nép ügye te­hát, hogy egyrészt a kommu­nisták azokat válasszák meg vezetőknek, akik a legtöbb bizalmat élvezik, s akiket legalkalmasabbaknak tarta­nak a párt politikájának még következetesebb érvé­nyesülésének biztosítására, másrészt mélyrehatóan, jól elemezzék a gazdasági és politikai munkát, s megfe­lelő javaslatokat dolgozza­nak ki a további tenniva­lókra. L egtöbb szegedi párt­szervezetünkben eb­ben a szellemben dol­goznak. A legutóbb lezajlott taggyűléseken sok hozzászó­lás hangzott el a vezetőség újraválasztásának előkészí­téséhez. Több helyen három­négy pártonkívüllt bíztak egy-egy párttagra, hogy rendszeresen beszélje meg velük ls a feladatokat, prob­lémákat. Munkabizottságo­kat hoztak létre, melyek a vezetőségválasztó taggyűlés előtti beszámolóhoz egy-egy részletkérdést feldolgoznak és ezenkívül pártcsoport ér­tekezleteken vitatják meg a vezetőség újjá választását. Ennek az aktivitásnak a növelése biztosíték arra, hogy a vezetőségi beszámo­lók valóban határkövet je­lentenek majd a pártszerve­zet életében. Mert ezek a vezetőségválasztó taggyűlé­sek, s az azokon elhangzott értékelések (korszakot zár­E' nak le. Felmérik azt a nagy jelentőségű utat, melyet az 1956-os ellenforradalmi lá­zadás leverése óta bejártunk. Ennek a hároméves szakasz­nak a helyi tapasztalatait, eredményeit és fogyatékos­ságait értékelik a pártszerve­zetekben. S ebből kell le­szűrni a tanulságokat a jö­vőre nézve. A beszámolók foglalkoznak — illetve, kell hogy foglalkozzanak — a termelés mélyreható elemzé­sével, a nagy jelentőségű kongresszusi versennyel, a kulturális kérdésekkel, a pártélet belső helyzetével, a tömegkapcsolattal, a tömeg­szervezetek helyzetével — az élet úgyszólván minden kérdésével. 1 kell mélyedni olyan részletnek látszó kér­désekben is, mint például a párttagok, gazda­sági és pártszervezeti veze­tők egymáshoz való viszo­nya. Van-e személyi ellen­tét — s ha előadódott, mi az oka. hogyan lehet ezt ki­küszöbölni? Vagy például elemezni kell, ha valame­lyik üzemrész lemaradt a termelésben, vagy magas az önköltség. Az élet minden­napi kérdéseire ebben az időszakban még fokozotab­ban kell a kommunisták fi­gyelmét Irányítani, nehogy kimaradjon valami fontos momentum, melyről dönteni kellene. Itt van az egész város fejlődésének és pers­pektívájának a kérdése ls. A kommunisták vitassák meg Szeged általános hely­zetét, fejlődését, az egész ipar alakulását, a kommu­nális kérdéseket (lakásépít­kezés stb.) — és tágabb sí­kon, városi szinten is tegye­nek észrevételeket, javasla­tokat a további tennivalókra. Ebben a felkészülésben és vizsgálatban együtt kell mű­ködnie valamennyi kommu­nistának — figyelembe vé­ve a pártonkívüliek, az egész terület véleményét is. Már ez az irányelv ls mu­tatja a pártdemokrácia szé­leskörű érvényesülését e nagy jelentőségű esemény­nél. Altalánosságban: mi­nél nagyobb közvéleményt kell teremteni a vezetőségi tagok kiválogatásánál, hogy minél alaposabb mérlegelés alapján kerüljenek a legal­kalmasabb kommunisták mindegyik vezető funkcióba. M indezeken kívül nagy biztositéka még a pártdemokráciának a legteljesebb titkos választás, melynek során bárki kihúz­hatja, másokkal helyettesít­heti a jelölteket. Ha még előfordulna is elvétve vala­hol a bírálat bárminemű el­fojtása, ott lesz a lehetőség az újraválasztó taggyűlésen a tiltakozás, vagy az ellen­vélemény nyilvánítására. Az új vezetőséggel egy­idejűen választják meg tag­gyűléseinken a szegedi párt­értekezlet küldötteit ls, akik a városi pártbizottság össze­tételében döntenek majd. Innen küldik képviselőiket a szegedi kommunisták a megyei pártértekezletre, ahol a megyei pártbizottságot, s az országos pártkongresszus küldötteit választják meg. Ezzel érvényesül végig a legteljesebb . pártdemokrácia elve, s a titkos választás út­ján a szegediek hangja. m . z MSZMP november­ben összeülő kong­resszusa kétségtelenül népünk nagy történelmi ese­ménye. Először ül össze az ellenforradalom leverése óta — már ez is mutatja ha­talmas jelentőségét, össze­gezi azokat a tanulságokat, tapasztalatokat, melyekért drága árat fizettünk. Felmé­ri három év munkáját és eredményeit, ennek alapján több évre előre meghatároz­za a jövő feladatait, a párt további politikáját. Nem kisebb jelentőségű kérdések­ben dönt, mint hazáqk új, ötéves terve. Meghatározza a fejlesztés ütemét, jnelyngk segítségével egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy a Szov­jetunióval és a szocializmust építő országokkal többé-ke­vésbé egyszerre lépjük át a kommunizmus küszöbét. Megvitatja e nagy cél érde­kében munkásosztályunk, parasztságunk, értelmisé­günk — az egész dolgozó társadalom minden rétegé­nek feladatait. Tárgyal a kongresszus a mezőgazdaság szocialista fejfesztéséről, a felemelkedés további útjá­ról —, melyen minden be­csületes ember ott akar ha­ladni. Népünk jövőjéről, a mind gyorsabban szépülő élet megteremtéséről határoznak ősszel az országos pártkong­resszuson. S hogy ez a ta­nácskozás mindannyiunk érdekében minél eredménye­sebb legyen, azt a célt szol­gálja párttagságunk minden eddiginél nagyobb aktivizá­lódása, eszmei-politikai fel­készültségének növekedése, az olyan vezetőségek válasz­tása, melyek majd valóban vezetni tudják a dolgozókat a pártkongresszus által ki­tűzött feladatok megvalósí­táséban. Koloszár Béla ÍÖOOOOOOOOOOOO<>OOOOOOOOOOOT)"OOOOOOOOOOOOOOOÖOOÖOO(>OOO<)O<>O<)OOOOOOOOO<K OOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Korszerű paprikafeldolgozás A Szegedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat Il-es számú telepén áll ez a képen látható htdroglóbusz. Az or­szágban mintegy 24 ilyen "víztorony* segíti a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, üzemek vízellátását. Sze­geden ez az elsó. Itt közeiben, az Algyd melletti nagyfal gazdaságban működik már egy ehhez hasonló, csak kisebb űrméretű, mint a Pap­rikafeldolgozó Vállalat hldroglóbusta. Háromtagú brigád szerelte össze, * a Paprikafeldolgozó Vállalat néhány munkásának segítségével állították fel ezt a 23 méter magas hldrogló­buszt, amelyben 500 hektoliter víz fér el. A brigád vezetője, Gerő Sán­dor, mint képünk is mutatja, napon­ta többször megbeszéli brigádtársai­val, Lubovcsák István föszerelövel és Oláh István hegesztővel a feladato­kat. Jó munkájukkal elnyerték a Paprikafeldolgozó Vállalat vezetői­nek, dolgozóinak elismerését. Más jelentős munkálatok is foly­nak a feldolgozó vállalat telephe­lyein. Harmadik képünk a Il-es szá­mú telep aszfaltozási munkáját örö­kítette meg. Mire beköszönt a papri­kafeldolgozási szezon, megérkezik az új termés az üzembe, már a Il-es számú telepen ls minden talpalatnyi helyet beton, Illetve aszfalt borit. A Ul-as telepen új modern cső­vázas épületek falazásán dolgoznak a kőművesek. Ide kerülnek a nyitott pajták alól a tűzőgépek, Itt helyezik majd el az új paprikahasitó gépeket is. iWMMwWifwPfa,'>nl8IWl''i '"•kiWlMlMÉ'i1 'fl"íj % (Llebma&n Béla íelvj \<y

Next

/
Thumbnails
Contents