Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-18 / 167. szám

3 Szombat, 1959. július 18. Egy hétte[ a játékok előtt A sikerrel haladó előkészületekről tárgyalt a művészeti bizottság A Szegedi Szabadtéri Já­tékok szerteágazó feladatait, különösen művészi tevé­kenységét művészeti bizott­ság fogja össze, amely a já­tékok legfőbb irányítója. E bizottság hét tagból áll és rendszeresen megbeszéli az időszerű tennivalókat. Tag­jai: Hont Ferenc Kossuth­díjas, a Színháztörténeti In­tézet igazgatója, Major Ta­más Kossuth-díjas, a buda­pesti Nemzeti Színház igaz­gatója, Meruk Vilmos, a Mű­velődésügyi Minisztérium színházi és zenei igazgató­ságának vezetője, Nádasdi Kálmán Kossuth-díjas, az Állami Operaház vezető fő­rendezője, Tari János, a sze­gedi városi tanács v. b. el­nökhelyettese, Varga Má­tyás, a budapesti Nemzeti Színház Kossuth-díjas dísz­lettervezője és Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója. E bizottságnak nem minden tagja tartózko­dik állandóan Szegeden, de szoros kapcsolatot tartanak egymással, ezenkívül időn­kénti látogatásaik, s a ka­pott feljegyzések alapján rendszeresen megteszik ész­revételeiket a játékok szín­vonala érdekében. Moet, alig egy héttel a já­tékok megkezdése előtt kü­lönösen nagy fontosságú volt e bizottság tegnap, pénteken Tari János elnöklésével tar­tott megbeszélése, amelyen részt vett a városi pártbi­zottság részéről Sárközi Ist­ván is. E megbeszélés fel­adata mindenekelőtt a ren­dezők beszámolóinak meg­hallgatása volt. Az előadot­takból az derült ki, hogy lényeges problémát most már csak az időjárás okoz, amely sajnos éppen az utób­bi napokban jelentékenyen megzavarta a próbalehetősé­geket. Mikó András, a Hunyadi László rendezője egyebek között elmondotta, hogy a csütörtök esti vihar is ko­moly károkat okozott az öl­tözősátrakban, de e külső körülményeket leszámítva a próbák sikerrel bíztatnak. A kisebb problémák menet­közben megoldódnak és mindannyian bizakodóan tekintenek a megnyitó elé. Kölönösen megnyugtató, hogy a szereplők mindegyike a legnagyobb lelkesedéssel és eredménnyel próbál. Á címszereplő, Simándi Jó­zsef példás lelkiismeretes­séggel készült fel és a tel­Miben jut kifejezésre ez a változás? Abban, hogy meg­élénkült az ellenséges ele­mek tevékenysége, de a szo­cializmus erői is bátrabbak lettek, hatásosabban száll­nak szembe az osztályellen­ség agitációjával. A dolgozó parasztság egy része jobban érdeklődik a termelőszövet­kezet iránt, jó részük azon­ban még most is ingadozik, egy kisebb rész pedig hatá­rozottan idegenkedik a szö­vetkezeti gazdálkodástól. A termelőszövetkezeti tagok elzárkózása a legtöbb he­lyen megszűnt, ami elősegíti az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok megnyerését. A fa­lusi értelmiség zöme is tá­mogatja már a tsz-mozgal­mat. Az utóbbi hónapokban az tapasztalható, hogy az osz­tályellenség az első megle­petés után felocsúdott és most rendezi sorait, fokozza agitációs tevékenységét. Ezért a falvakban a kom­munistáknak, tsz-tagoknak, falusi értelmiségi dolgozók­nak s más agitációs munká­ra alkalmas személyeknek a bevonásával össze kell állí­tani a népnevelő csoporto­kat, s továbbra is folytatni kell a dolgozó parasztokkal való rendszeres beszélgetést, agitációt. Az agitátorok vá­laszoljanak a kérdésekre, mondják meg az egyéni pa­rasztoknak, hogy a párt és a kormány politikája nem változott irányukban, de be­jes szereptudás birtokában jött Szegedre. A statisztériá­ban sincs senki olyan, aki ne a legteljesebb odaadással szolgálná a játékok ügyét. Mikó András elmondotta még azt is: az a törekvése, hogy újat nyújtson az elő­adással, vagyis olyan produkciót mutas­sanak be, amely megfelel a szabadtéri követelmé­nyeknek és azokat a leg­teljesebb mértékben ki is aknázza. A rendezés kiinduló pontja a szabadtéri jellegnek meg­felelő, látványos előadás, természetesen a mondani­való háttérbe szorítása nél­kül. Ez éppen a Hunyadi Lászlónál nem volt egysze­rű probléma, mert hiszen többnyire zárt térben ját­szódik. Mégis megoldották úgy, hogy a kilenc kép a szabadtéri jellegnek megfe­lelő, változatos lesz és né­hány perces szünetekkel gyors egymásutánban követ­kezhetnek. Szinetár Miklós, a János vitéz rendezője hasonlóan kedvező képet nyújtott a próbákról s az eddigi előkészületekről. Sajnálattal közölte, hogy ed­dig még leginkább a János vitéz próbáit zavarta meg az eső. Ha a továbbiakban nem akadályozza majd a próbákat, akkor időben és sikeresen készülhetnek el a július 26-i bemutató elő­adásra. E sikert az a tény is biztosítja, hogy valameny­nyi szereplő jól tudja már a szerepét. Ma, szombaton estére már jelmezes próbát szándé­koznak tartani valamennyi fontosabb szereplő részvé­telével. Külön kiemelte Szinetár Miklós, hogy a János vitéz III. felvonásának igen bá­jos részlete lesz a kis tün­dérkék tánca, akikkel sike­rült már próbát tartani a szabad téren. A tündéreket — mint ismeretes — a két szegedi balettiskola növen­dékei elevenítik meg. A Budai Nagy Antal elő­készületeiről a még távol­levő Marton Endre rendező helyett Czapkó Endre, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti titkára számolt be. Elmondotta, hogy a Budai Nagy Antal sze­replői augusztus 3-án ér­keznek Szegedre és 4-én kezdik meg a próbát, széljenek a nagyüzemi, szö­vetkezeti gazdálkodás elő­nyeiről, s érjék el, az ellen­séges elemek befolyása ne növekedjen, hanem csökken­jen közöttük. Nagyon sok padr°S érint megyénkben is az, hogy milyen mértékben és milyen formákban jelentke­zik ma hazánkban a kizsák­mányolás és spekuláció? Ha­zánkban a kizsákmányolás és spekuláció elleni harc továbbra is az osztályharc fontos részét képezi, mert a kizsákmányolás és spekulá­ció felélénkülésének lehető­sége mindaddig fennáll, míg van kisárutermelés. Azon­ban hazánkban korlátot emelünk a kizsákmányolás­nak azzal, hogy újabb 25 holdnál nagyobb magánbir­tok kialakulását megakadá­lyozzuk, idegen munkaerő alkalmazásánál külön adóz­tatást vezetünk be, s hogy a paraszti adóztatás erősen progresszív. Ennek ellenére van bizo­nyos kizsákmányolás és spe­kuláció nálunk, fennáll ide­gen munkaerő alkalmazásá­nak lehetősége, van iga­uzsora és egyes helyeken vannak még kizsákmányo­lásra épülő kulákgazdasá­gok is. Az ilyen jelenségek ellen nemcsak adminisztra­tív, hanem politikai eszkö­zökkel is kell harcolnunk, főleg azzal, hogy az uzsora, a kizsákmányolás sújtotta dol­A jelek szerint e próbán már teljes szereptudással léphetnek fel, hiszen Buda­pesten mindannyian lelkiis­meretesen tanulják szerepü­ket és részpróbákat is tar­tanak. A jelenlévők megelégedés­sel vették tudomásul, hogy a darab szabadtéri átdolgo­zása kitűnően sikerült, amellyel párosul igen szép nyelvezete is. Arra törek­szik a rendezés, hogy a da­rab társadalmi mondani­valója és történelmi hűsége valóság legyen és az egész előadás mondanivalója meg­egyezzék a történelmi cse­lekménnyel. Reprezentáns előadásnak szánják, amely nem nél­külözi majd a monumen­tális megoldásokat. Öriási tömegeket vonultat­nak fel, megszólaltatják a Dóm orgonáját és harang­jait is. Nagyszerű látványos­ságoknak lehet majd tanúja az előadás közönsége. Varga Mátyás Kossuth­díjas díszlettervező közölte, hogy a János vitéz és a Hu­nyadi László díszletei jó­formán teljesen elkészültek, most készülnek a szovjet balett díszletei is, a Budai Nagy Antaléhoz pedig a jö­vő héten látnak hozzá. Különleges, a szabad tér­nek megfelelő, kifejező, szép díszletekkel igyekez­nek meglepni a nézőket. Várkonyi György gazdasá­gi igazgató a játékoknak a vártnál is nagyobb gazdasá­gi sikereiről beszélt, amely az ország különböző részei­ben jelentkező nagy érdek­lődésben nyilvánul meg. A művészeti bizottság tag­jai és a meghívottak vége­zetül még néhány gyakor­lati kérdést beszéltek meg, s azt a reményüket juttatták kifejezésre, hogy e nagysze­rű vállalkozás — már az eddigi jelekből itélve is — kielégíti majd a megnyilat­kozó érdeklődést. A kongresszusi versenyben: A jutaárugyári fiatal műszakiak az export védnökei Különös adóssággal kezd- hibák. Nem maradtak meg ték április elején a kong­resszusi versenyt a Szegedi Jutaárugyár dolgozói. Az adósság abból származott, hogy az üzemi épület javí­azonban ennél az általános kijelentésnél. Felsorolták pontról pontra, hol és mi a baj. Ugy találták, hogy a többi között nem kielégítő tása és a fonógépek átszer- ^ exportáru minősége. Ez vezése miatt sok gépet új abból is ered, hogy egyesek helyre kellett költöztetni. Az nincsenek valami nagy ba­ebből várható "gépkiesés* miatt 40 tonnával felemel­ték az első negyedévi ter­vet, hogy a második negyed­évben, amikor a gépek egy csoportja nem vesz részt a termelésben, ne maradjanak rátságban a technológiai és munkafegyelemmel, ahogy itt mondják, sokat megen­gednek maguknak. Késvé érkeznek műszakkezdéskor, vagy munka közben "lazsál­nák* a többiek rovására. A el kötelezettségük teljesíté- művezetők munkaszervező sében. A negyedév végén azonban beütött az influen­zajárvány, s az eredeti ter­tevékenysége is hagyott kí­vánnivalót maga után. Az új negyedév kezdetén vet csak 30 tonnával tudták aztán meghányták-vetették, túlteljesíteni. Az elmaradott mit kell tenni a munka meg­Magyar— osztrák légügyi egyezményt írtak alá Pénteken Rónai Rudolf, a Légügyi Főigazgatóság veze­tője és dr. Walter Peinsipp, az Osztrák Köztársaság bu­dapesti követe aláírta a Ma­gyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság lég­ügyi egyezményét. 10 tonna lett a különös adósság. Azóta azonban már estik úgy emlékeznek rá vissza, hogy volt, mert a másik negyedévet is ered­ményesen teljesítették a fennmaradt 10 tonnával együtt. Szóval elmondhat­ták a második fél év elején, hogy jól zárult az első, még­is hozzátették azt is, hogy de...! A teendők megbeszélése A de ez alkalommal is, hogy a meghonosodott, so­kat hallott szavakkal éljünk, azt jelentette: vannak még javításáért. A jutagyári komim nisták sokéves ta­pasztalata bizonyítja: az a jó gyakorlat, ha a bírálatot önmagán kezdi az ember. Ezt tartják érvényesnek a pártszervezet életére, tevé­kenységére is. Ezért előbb taggyűlésen maguk a kom­munisták vizsgálták meg a baj okát. Mit tehetnek ezek megszüntetésére, elsősorban maguk, s azután mások. Itt született meg a javaslat, hogy kérni kellene a műsza­kiak nagyobb segítségét. A taggyűlésen jelenlévő KISZ­titkár a fiatalok nevében ar­ról beszélt, hogy ők bizony járműveik gyakrabban for­duljanak és délután is cse­réljenek üvegeket. A Hun­gária Étterem is ugyancsak szóvá tette a rossz ellátást. A Szikvízüzem hibája miatt volt hűsítő ital a vá­P07Ő nnrncztákat meenver-'":rosban Kifogásolták még tök a szövetkezeti SL llllazt is' h°gy 32 ÜV6gek nCm juk a szövetkezeti gazdalko-||||tiszták_ Az Uzemélelmezési das ugyenek >: vállalat a halhiányon kívül Sokan azt tartjak hogy azij y szódavíz és a Bambiellá­egyemleg gazdalkodo ,pa-ltást kifogásolta. naSZtS,tg, ^o klS r?Zenlkn,-, A Szikvízüzem kiküldötte (körülbelül 12 szazalekanak) próbálta megmagya­kiemelkedoen magas love-l^^ mi miért történt> de delme teljes egeszeben ki--' egyáitalán nem megnyug­zsákmányolasból és spekula-||tató sajnos, nincs biztosít­A gyártó üzem hibájából akadozik a szikvíz- és üdítőital-ellátás Ülést tartott a megyei A megyei áruforgalmi bi­áruforgalmi bizottság. Napi- zottsági ülés másik sokat vi­renden Szeged legérdeke- tátott kérdése a kenyér- és sebb és legfontosabb esemé- péksütemény ellátás volt. A nye, a szabadtéri játékokra kereskedelmi vállalatok és a való felkészülés szerepelt. Vendéglátóipari Vállalat ki­Valamennyi kereskedelmi fogásolta a kenyér, de kü­vállalat elmondotta, mit Ionosképpen a péksütemény­tett már eddig és mit szán- minőségét. Minden válla­dékozik tenni, a szabadtéri lat a maximumot nyújtja, játékok, valamint az ipari majd ezért kérték a Ke­vásár sikeréért. A vendég- nyérgyárat, hogy a lehetö­látóiparon van a fő hang- ségekhez mérten állandóan, súly. Ételben és italban nem de különös tekintettel az lesz fennakadás, van bőven, ipari vásárra és a szabadtéri Jelen pillanatban egyedül a játékokra jóminőségü ke­hűsítő italok nincsenek biz- nyeret és péksüteményt ad­tositva. Szörp ugyan van, a jon a kereskedelemnek. szikvízzel lesz probléma. A , áruforgalmi bi_ Mar vasarnap, a nyar eddigi ^ , ~ . , , „ . . legmelegebb vasárnapján zottsag megfelelő intezke­sem tudták biztosítani a déseket hozott a felvetett szikvizet. A vendéglátóipar problémák megoldására, kérte a gyártó üzemet, hogy szívesen kiveszik részüket ebből a munkából. így ta történt, a következő vasár­nap délelőtt tanácskozásra gyűltek össze a fiatal mű­szakiak. Meghívták beszélge­tésükre az üzem főmérnökét is. Ugy határoztak, hogy védnökséget vállalnak az exportgyártmányok felett Részletesen megvitatták, mi­lyen teendőik vannak az ex­port minőségének javításá­ban. Az előírások megtartásáért Egyöntetű volt a vélemény, hegy mindenekelőtt meg kell javítani a munka­és a technológiai fegyelmet. Mert bizony sűrűn előfor­dult, hogy a törő-, a fonó­és a kártológépeknél nem tartják meg a technológiai előírásokat. Márpedig az áru jó minőségét veszélyezteti, rontja, ha nem fordítanak elég gondot az anyag elő­készítésére. A bálabontások­nál igen sokszor nem alkal­mazták a bontógépet. A pu­hításnál nem egyenletesen ágyazták a jutát, vagy nem megfelelő mennyiségben használták a pácanyagot. A kártológépeknél is sok múlik a helyes ágyazáson, vagy a fonóban a kötözésen; Most a fiatal műszakiak a jó munka őrei. Emellett még kísérletbe ta kezdtek, a len­kóc külön előkészítésével, hogy az eddiginél több anyagot takarfthasanak meg. llj munk aszervezés Tanácskozásukon megálla­pították, hogy a fonodában igen sok az álló óra. Vállal­ták, hogy ezen is segítenek. A problémát úgy oldották meg, hogy az üzemben lévő három előfonógépből ket­tőt három műszakban, egyet pedig két műszakban járat­nak. Egy hete dolgoznak így a gépekkel, s úgy látszik, be­vált ez az új munkaszerve­zés. így szélesült ki a véd­nökség sokirányú, szerte­ágazó tevékenységgel. A kongresszusi nemes ve­télkedés során sok fiatalt formált más emberré a mun­kaverseny, ahogy itt mond­ják, komolyabb dolgozóvá. Hozzátehetjük: olyanokká; akik tovább formálják ma­guk körül az üzemet... cióból származik. Ez nem Xva elegendő mennyiségű 1919 Féktelenül folyik Ta­nác smagyar­ÍÚIiUS országon az ellenforradal­mi agitáció. Különösen ve­szélyessé te­szi. hogy nem­csak a reak­ciós ellenforradalmárok bom­lasztanak, hanem mint He­vesi Gyula népbiztos találó­an megállapítja .. saját so­rainkban is voltak olyanok, akik kellő tisztánlátás, a Idén eddig kilenc termelőszövetkezetet villamosított a D ÁV így van, mert e réteg bizo- i|||szikvíz. Az üzem ugyan vál­nyos része úgy jut maga- |Wiaua, hogy munkáját job­sabb jövedelemhez, hopyXban megszervezi s igyekszik azokkal a gazdálkodási\\\\az igényeket kielégíteni, de ágakkal foglalkozik, ame-liijehhez az szükséges, hogy a lyeknek felvásárlási rend- •'•vendéglátóipari és a keres­szerünk, gazdaságpolitikánké kedelmi vállalatok idejében előnyt biztosít. (Belterjesség,".jelentsék be szükségletüket. szőlő, gyümölcs, marhahiz-"'" lalás, baromfitenyésztés stb.). II Az ilyen munkával szerzett;.; magas jövedelmek is alapját |l|| képezhetik a kapitalizálódás-!||| nak, ezért adórendszerünk X útján igyekszünk elvonni a||l| A Tiszántúli Aramszolgál- Július 16-án befejezték a magas jövedelmek egy re-Wjtató vállalat a kongresszus kilencedik termelőszövetke­szet, másreszt nem enged-:;,tiszteletére versenyre hívta zet villamosítását is. Ez a juk. hogy magankezbe jus-||]az orszag áramszolgáltató szentesi Vörös Csillag Ter­sanak traktorok es nagyobb ...vállalatait, hogy augusztus melőszövetkezet volt Itt a mezőgazdasági gepek, a föld,,, 20-ig fejezzék be az 1959-re MEGYEVILL elkészítette a adásvételét is engedélyhez |||]tervezett termelőszövetkezeti belső berendezést, így már kötöttük; egyszóval igyek-yvillamosítást. A Délmagyar- kigyulladt a fény. Villamo­szünk meggátolni azt, ho0t/l|||országi Áramszolgáltató Val- sították a termelőszövetke­mezőgazdaságunkban a fci-lllllalat is csatlakozott a fel- zet 30 családi házát is. A zsákmányolásnak valami}éle''-híváshoz. A DÁV tervében DÁV makói és hódmezővá­új bázisa jöjjön létre. Más-||||ez évben 11 termelőszövet- sárhelyi építő csoportjai vál­részt különböző intézkedé-i'.kezet villamosítása szerepel, lalták, hogy a még két hát­sekkel harcolunk a spekulá-n/Ny010 termelőszövetkezetet ralévő termelőszövetkezet ció ellen is. Azonban a ki-||||villaiIlosítottak mar eddig, — a hódmezővásárhelyi ~Má­zsákmányolás és spekulációNIgaz' hogy még nem kap" íus x<< ** a mártélyi "Hala­megszüntetését végered-l|||af°itak az aramszolgalta- dás„ Tsz-ek — viUamosítá­ményben csak a falu ^R^fiS*^n-rtjj ^ augus2tus Wg befe]ezik. cialista atalakitasa o'dja,,,készítették el a belső villa- tehát teljesítik kongresszusi meg. 'mos berendezése ket. felajánlásaikat. magasabb forradalmi pers­pektíva híján kritikának ne­vezett ,kritizálgatásaikkal' aláásták és megingadták a tömegek forradalmi elszánt­ságát*. Ezek az emberek ".. . közvetlenül dz ellenfor­radalom számára gyártották a maguk kritikai jelszavait és sokkal többet ártottak a proletariátusnak, mint amennyit használtak volna akkor, ha ilyen politizálás helyett inkább hozzájárul­tak volna ahhoz, hogy a ba­jokon segítsenek«. A közoktatásügyi népbiz­tosság mai rendelete a szak­munkásképző iskolák felál­lításáról gondoskodik. A népiskolai oktatás befejezé­se után a 14—18 éves gye­rekek jelentkezhetnek ezek­be a felállítandó iskolákba. Párizsba Foch marschall a tízek tanácsa elé terjesztette a Tanácsköztársaság ellen indítandó támadás tervét. Szegeden zajlik a »társa­sági* élet. Ma a MOVE ren­dezett színházi estélyt, amelynek kiemelkedő száma a "toborzó tánc« volt. (Min­den eszközt felhasználnak a nehezen gyarapodó nemzeti hadsereg létszámának növe­lésére). A Prónay-század pikniket rendez a csónakázó egyletben. Erősen remény­kednek abban, hogy ez egy­úttal búcsúestély lesz, mert végre elindulhatnak Tanács­magyarország ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents