Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-10 / 160. szám

Péntek, 1959. július 10. 6 TOVÁBB TART A MELEG IDO Várható időjárás péntek estis: kevés nappali felhő­képződés, legfeljebb egy-két helyen délutáni záporral. Mérsékelt légaramlás. A meleg Idő tovább tart. Varható legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken 29—32 fok között. Tavolabbi kilátások: me­leg idö, de zivatarok már lehetnek. 1959 JULIUS 10, FENTEK MOZIK Szabadság: 6 és I órakor: Cirkusz művészei. — széles­vásznú szovjet film. Klsérö mű­sor: Vulkánok és geizirek. jú­lius 12-ig. Korhatár nélkül aján­lott. Vörös Csillag: 6 és 3 órakor: Kigyúlnak a fények. — Magya­rul beszélő szovjet film. — Jú­lius 12-lg. 10 éves körtől aján­lott. Fáklya: Negyed 7 és negyed 9 órakor: Per a város ellen. Ma­gyarul beszélő olasz film. Jú­Uus 15-ig. 14 éves kortól aján­lott. Postás Otthon: 6 és 8 órakor: Chaplin-parádé. Amerikai film. Korhatár nélkül. Dugonics Mozi: 6 és 8 órakor: Kard és kocka. Magyar film; Korhatár nélkül. Tömörkény István Kulturális terem (Petőfltelep, III. u.) 8 órakor: Es Varsó messze van. Lengyel film. 10 éven alul nem ajánlott. Ságváritclepl Művelődési Ott­hon, este 8 órakor: Oké Néró. Olasz film. 14 éven alul nem ajánlott NEMZETI SZÍNHÁZ Ma nincs előadás. KAMARASZINIIAZ Nyári szünet. x Beiratkozás a Városi Balett­Iskolába az 1959/60-as tanévre, JúUus 1-től 10-ig, naponta dél­előtt 10—12 őrólg és délután 5— 7 óráig. Felvétel 4 éves kortóL Az Iskola vezetője Till Elza. Rádióműsor Péntek KOSSUTH-KADIO 4,27 Rákóczi Induló. 4,30 Hírek, Idójárásjclentés. 4,40—7,59 Vidá­man, frissen. Közben: 5,00 Falu­rádió. Utána: n vidéki színházi műsor. 5,30 Hirek, időjárásjelen­tes. 6,20 Jó reggelt! 6.59 Idő­jelzés. 7,00 Hírek, időjárásjclen­tes. 7.10 UJ könyvek. 7,25 Szín­ház-, hangverseny és mozimű­sor. 7,45 Naptár. 7,59 Időjelzés. 8.00 Műsorismertetés, időjárás­jelentés. 8,08 Technikai szünet. 8.10 Régi magyar operettekből. 8 55 Ismerkedés a gyárral. 9,10 Zongoramuzsika négykézre és két zongorára. 9,35 Indulók és táncok fúvószenekarra. 9,50 Sár­közi György verseiből. 10,00 Hí­rek, lapszemle, ldőjárásjelentes. 1010 Népdalok. 10,40 Oláh Gá­bor két elbeszélése. 11,00 Men­delssohn szimfóniáiról. 12,00 Dé­li harangszó, hírek, időjárásje­lentés. 12,10 Könnyűzene ebéd­szünetben. 13,00 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.15 Operarészletek. 13,50 Tánc­zene. 14,10 Úttörő híradó. 14,35 Naptrenden ... 14,40 Mendels­sohn-kórusok. 15,00 Hírek, köz­érdekű közlemények. 15,08 Idő­járásjelentés. 15.10 Könnyűzene. 15,30 A tuUpánkert. Verses me­se. 16,00 A Magyar Rádió gyer­mekkórusa énekel. 16,15 Szív küldi szívnek. 16.55 Műsoris­mertetés. 17.00 Hirek. Időjárás­jelentés. 17,15 Uj zenei újság. 18,10 Fórum. 18.25 Hawai da­lok. 18.40 Magányban. Arany Já­nos verse. 18,45 UJ magyarnóta­felvételelnkből. 19.10 Ifjú Fi­gyelő. 19.30 Benjamino Gigli clasz operákból énekel. 19,54 Jó éjszakát, gyerekek! '20,00 Esti krónika. Időjárásjelentés. 20.30 Tánczene. 21.00 A berchtesgade­nl sasfészektől a berlini bun­kerig. 21,15 A szlmfónikus ze­ne mesterei. A szünetben: Kb. 23.00—22,20 Hirek. Kb. 23.05 Nyári éjszaka . . . 24,00 Hírek, Időjárásjelentés. 0,10 A pécsi népi zenekar játszik. PETOFI-RADIO 5,00 RcggeU zene. 6,30 Színház, tárlat és hangversenymüsor. 6.50 Torna. 7,15 Az lzraeUtafe­le kezet negyedórája. 8,00—8,10 Hirek, Időjárásjelentés. 14,00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14 óra 15 Kemény Egon daljátékai­ból. 15.00 Zenekari hangverseny. 15.45 Az első közös aratás a Kis-Alföldön. 16.00 Könnyűzenei híradó. 16,30 Romantikus ope­rákból. 17.15 Alszik a város . . . Riportmüsor. 17,25 Verbunkosok, csárdások. 18.00 Kecskés tanár úr. Rádiójáték. 18.50 pótanyag? - Műanyag! 19.00 Hírek, Idő­járásjelentés. 19,05 Ezer szó oro­szul. 19,15 Beethoven: c-moll szonáta. 19.30 Német munkásköl­tők. 19,45 sporthíradó. 20.00 He­<i hangversenykalauz. 20.40 Fa­'.uradló. 21.00 Hirek, 31,05 Zenés találkozó Prágában — Budapes­ten. 21.55 Falusi kislány Pes­ten. Vers. 22,00 Mikádó. Ope­rett részletek. 23,00 Hírek, idő­MM-ásjelentés. 23,15 Műsorzárás. BŐVÍTIK A SZEGEDI FOLDGAZLEFEJTO ÁLLOMÁST Ez év tavaszán fejeződött be a rókusi állomás melletti a Sze­gedi Gázmű földgázlcfejtő állo­másának építése. Eddig 16 gáz­tartályban min»egy 700 köbmé­ter gázt tudta* tárolni. Most újabb 31 tartállyal bővítik az állomást. Szombathelyről 16, Mis­kolcról 15 tartály érkezik Sze­gedre. Ha ezt felszerelik, mint­egy 2000 köbméter gázt tudnak tárolni az állomáson. — Meggyulladt Kiskundorozs­raán a keresztekbe rakott búza a József Attila Termelőszövet­kezet földjén. Márta Gábor, a dorozsmai gépállomás traktorosa G 35-ös típusú vontatójával a tarlót gereblyézte fel és eköz­ben a traktor hibás kipufogó­jából kipattant szikra három ke­reszt búzát gyújtott fel. A tü­zet a termelőszövetkezet dol­gozói és a traktoros közösen oltották el. Márta Gábor ellen az eljárás megindult, mert a kiadott tűzrendészen felhívás és oktatás eUenére hibás szikra­togót hagyott a kipufogócsőben. A fenti tűzesettel kapcsolatban a tűzoltóság felhívja az érdekel­teket, hogy szigorúan tartsák be a tűzrendészeti előírásokat az aratás és cséplés Idején. — Baleset a Tisza töltésén. Szerdán a késő esti órákban az algyői híd közelében a Tisza-töltésen lovasszekér ha­ladt, a lovak megvadultak, a töltésről magukkal rán­tották a kocsit. A kocsin ülő 10 éves K. Hona, al­győi lakos leesett, a kerék és egy íatuskó közé szorult. A kiérkező mentők a Sebé­szen Klinikára szállították. ALLATORVOS1 INSPEKCIOS SZOLGALAT Szeged város területén július 4-től 11-ig este 6 órától reggel 6 óráig (vasárnap nappal is) elsősegély és nehézellés ese­tén inspekciós Palotás Gyula ál­lami állatorvos. Lakása: Parti­zán u. 7. Telefon: 26-94. Az állatorvos kiszállításáról a hivő fél köteles gondoskodni. x Az Ujszegedl November 7 Művelődési Otthon nyári társas tánctanfolyamot tart 1959. július 10-től. A tanfolyam vezetője: PUlich GIca, tánctanárnő. A tan­folyam időtartama: 6 hét. Fog­lalkozások Ideje: minden ked­den és pénteken este 7-töl 9 óiáig. Beiratkozni lehet 7-től kezdődően l(Pig délelőtt 10—12 és délután 18—20 óráig. Minden ér­deklődőt szeretettel vár a veze­tőség. — Megijedt és mentőt hí­vott. újszegedre hívták szer­dán este a mentőket. Rosz­szullétet és eszméletlenséget jelentettek. A mentők kiér­kezésekor D. S. talpon fo­gadta az érkezőket, s kije­lentette. nincs semmi baja. Férjével összeszólalkozott, s elhatározta, nem szól hozzá. Lefeküdt, eszméletlenséget színlelt. A férj megijedt és mentőket hívott. Indokolat­lanul vették Igénybe a men­tőt, éppen ezért megfizetik a 36 forintos kiszállási költ­séget. — Mentőautó ütötte el a sza­bálytalanul közlekedő kerékpá­rost. Szerdán délelőtt az ApriUs 4 útján szabálytalanul a villa­mos sínek közé hajtott Szál­tekl György, Szeged. Török ut­ca 6. szám alatti lakos. Nem vette észre, hogy a mentő meg­előzte, s minden intés nélkül balra fordult. Nekiment a mentőautónak. Bordatörést szen­vedett. A figyelmetlenül köz­lekedő kerékpárost a mentők azonnal elszállították. — TEGNAP DÉLELŐTT vég­rehajtóbizottsági ülést tartott az I. kerületi tanács, nem pedig tanácsülést, mint arról korábban hírt adtunk — A végrehajtóbi­zottsági ülésen Újszeged vízellá­tását és az 1960-as év útépítési tervét vitatták meg. A ta­nácsülést július 17-én, pénteken tartják meg. — A villamossínek közül ré­szegen szedték fel a járókelők Sz. Imre, Lenin körút 39. szám alatti lakost. Felvitték a laká­sára, s mentőket hívtak. Arcán volt zúzódás és repesztett seb. A mentők a helyszínen látták el a részeg embert. — MEGKEZDTEK a borsó­konzerv exportálását a Szegedi Konzervgyárban. Még alig feje­ződött be a gyártás, máris na­ponta mintegy két vagonnylt szállítanak külföldi megrendelők részére, főként a Szovjetunióba. (TZeítifaiif&íyejk Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett drága jó leányom, UZSAK ANNA f. hó 8-án elhunyt. Teme­tése f. hó 11-én du. 14.30 órakor a rókusi temető ra­vatalozójából. Gyászoló édesanyja és rokonai A kárki akármit mond, sokat ért annak ide­jén az a Tolnai Világlapja. Biztosan emlékeznek még rá: minden szerdán jelent meg aktuális furcsaságokkal, képekkel, képtelenségekkel, miegymással. No, szóval so­kat ért. Leginkább a Tolnai Simonnak ért sokat, volt be­lőle mit aprítani a tejbe, de még abba a kis betevő pezsgőbe is. De nem erről van most szó, ha volt, volt, minden­esetre elég volt. Nem lesz többet! Csak hát úgy jött fel róla most a beszéd, hogy ke­zembe akadt az egykori Sze­gedi Szabadtéri Játékok saj­tócikkei után kutatgatva egy régi példányszám e képes­lapból. Huszonhét éve, 1932. június 29-én jelent meg, címlapján a Fogadalmi temp­lom meg az árkádok egy ré­sze állt csalogatóul. Már­mint a szegedieknek, akik hadd tudják meg már ebből is, hogy a nagy lap —, amelynek előfizetési ára ne­gyedévenként 2 pengő 80 fillér, fél évre 5 pengő 80 fillér és a pályaudvarokon is kapható —, most azzal tünteti ki városunkat, hogy e számnak jelentős részét Szegednek szenteli. Elképzelem, micsoda meg­hatottság kaphatta meg a kenderfonógyári munkáso­kat, amikor lapozgatás köz­ben nézegették, hogy Zamo­ra, spanyol köztársasági el­nök miként kóstolgatja egy hadgyakorlaton a gárdisták menázsij át (otthoni nagy ebédjét nem közli felvétel), vagy miként mosolyog a len­csébe nyaralója parkjában Gusztáv Adolf svéd herceg és eljegyzett menyasszonya, a gothai ilyen-olyan herceg­nő — és egyszercsak azt vet­ték észre, hogy gyáruk sze­retett vezérigazgatójának. Wimmer fülöpnek, a Ker. és Iparkam. elnökének portréja tekint rájuk, más finom urak arcképének társaságá­ban. Leírhatja-e toll ezt az örömet? Ott állt a felirat a lap alján, szép szalagban: »Közéleti férfiak*, s micso­da szép neveket olvashattak köztük. Teszem azt, olyat, mint begavári Back Bernát felsőházi tag, meg a dr. Bu­ócz Béla főkapitányhelyet­tes, aztán kormány főtanácso­sok, gyárosok, nagybirtoko­sok, a méltóságos Aigner alispán úr és a nemkevésbé méltóságos Somogyi Szil­veszter polgármester úr ké­peitől körítve. Két teljes ol­dalon pedig bájos női fejek mosolyognak -A szegedi társaságból* címszó alatt. Mind finom úriasszonyok, akárcsak azok a kékrókásak, akik meg a -Szegedi korzó* felirat fölött sétálgatnak. Haj, micsoda szép idők vol­tak, amikor dandár parancs­noki rendelet tiltotta le Kor­zóról a bakákat és így ter­mészetesen mindenféle mun­káslányok sem rontották a hölgyek parádéját. Uanem a legszebb en­nek a számnak mégis­csak az az oldala, amely a *Szeged reménységei* felira­tot viseli. Ami igaz, az igaz: nem rossz cím! Az előbb felsoroltak ugyanis nem sok reménységet jelentettek Sze­gednek. Sőt. ha jól megnéz­zük, inkább reménytelensé­get, legalábbis azoknak, akik e város többségét tették ki. De hát itt vannak a re­ménységek! Egy teljes olda­lon. Csupa gyermekarc. S nem akárkik ám! Ilyenek, mint őrgróf Pallavicini György. A nevét se tudja még kimondani, de már őr­gróf. S még két őrgrófi cse­mete tette le az őrgrófi cuc­lit, amíg erre az oldalra fényképezték. Persze nem mindenkinek juthatott ki, hogy már pelenkás korában ilyen önálló egyéniség le­gyen, s így egyikük-mási­kuknak meg kellett azzal elégednie, hogy papája után kerüljön a tablóba, mint dr. Jósa főszolgabíró gyermeke, meg Titze ezredes gyerme­ke, meg ilyen főjegyző, olyan bankigazgató, emilyen szá­zados gyermeke, s egy-két gyáros, mint a ládagyári Ko­lozsnak, a konzervgyáros Patzauernek és földbirtoko­soknak fia, lánya. Ezekben volt a reménység. No, nem éppen somogyitelepiek, vagy a kendergyári fonónők, tég­lagyári kubikosok és hoz­zájuk hasonlók reménysége. Hova is gondolnánk? Csak nem tették ki az újságba mindenféle proligyerekek arcképét. Inkább szép nép­ünnepélyt rendeztek a felse* gélyezésükre s a Tolnai le­közölhette a felvételt, amint — így szól a képaláírás — »szegedi úrinők trombitát árulnak*. A trombita árából aztán jutott is, maradt is a szegénygyerekeknek. Annyi mindenesetre futotta, hogy Aigner Nándorné képét is beletrombitálták a lapba, mint a jótékony nőmozgal­mak vezetőjéét. Mert jóté­konykodni, azt aztán tudtak. Csupa egy jótékonyság volt az egész életük. Ügy eljóti­konykodták mindenüket, hogy alig maradt az a né­hány fatelepre, gyári részvé­nyekre, pár száz s ezer hol­dacskára való, amibe a -re* ménységek* beleülhettek. Ezek a reménységek azóta felnőttek. S ma már senki nem reménykedik bennük. Egyetlen józan szegedi sem. És lám, milyen is a világ! Akiknek akkor nem hozta arcmását a lap, s akiket nem kiáltottak ki reménységek­nek, akiknek nem volt őr­grófi címer a pelenkájukon, sőt pelenkájuk is alig volt, azok váltották valóra a re­ményeket. Igaz, hogy nem az őrgrófiakat, hanem a pro­likét, meg a becsületes vi­lágot akaró szellemi dolgo­zókét. S ők lettek a szegedi gyárak, üzemek, földek, az egész város reményteli tu­lajdonosai. S milyen jó tu­lajdonosai, milyen jó veze­tői! Még szabadtéri játéko­kat is rendeznek. Mernek rendezni. S lesz olyan jó, mint akkor. S Szeged is lesz olyan reményteli. Sőt, re­ménytelibb, mint bármikor, j^J ost látni, hogy milyen sokan voltak akkor Szeged igazi reménysé­gei. Csak a Tolnaiék nem látták őket. De ha már nem került nevük a Tolnai Vi­láglapjára, annál inkább ke­rül a világtörténelem fényes lapjaira. (lőkös) =r i A Visszapillantás egy bajnokság előzményeire Az idény végére kialakult az az eredmény, hogy a me­gyei labdarúgó-bajnoki cí­met és azzal az NB III-ban való részvételi jogosultságot a Móravárosi Kinizsi nyer­te el. A csapat a tavaszi fordulóban egyenletesen sze­repelt. Az idény folyamán legtöbbször a táblázat má­sodik és harmadik helyén állott, de az izgalmas haj­rában kiverekedte magájiak — népes és hűséges szurkoló táborának örömére — a végső győzelmet. A játékosok lelkesedésén, szorgalmán és felkészültsé­gén kívül elősegítette a szép sikert a szakosztály ve­zetőségének Pécsi Sándor ál­tal irányított jó munkája, ördögh László edző tevé­kenysége, valamint a szur­kolók népes seregének lel­kesítő helytállása. Nem érdektelen e bajnok­ság előzményeinek taglalása több esztendőre visszatekint­ve. A sportkör történetének lapjait visszaforgatva, az 1953. évet találhatjuk kiin­dulási pontként. Akkor esett kl a csapat a megyei baj­nokságból. A lesújtó tény hatására a szakosztály tag­jai nagyrészt szétszéledtek. De a hűséges móravárosi sportolók egy kis csoportja nem vesztette el reményét és példás lelkesedéssel új út­ra lépett. — Kezdjük elölről! — jel­szóval a városrész gyermek­legénykéit toborozták össze és az úttörő-csapat kialakí­tására, majd megerősítésére törekedtek. Király József sportszeretete, szaktudása és nevelőkészsége — amivel az­óta is sikeresen végzi az utánpótlás nevelését — meg­hozta a jó eredményt: az úttörő-csapat teljesítménye hamarosan feltűnést keltett. Két év múlva Pálinkás Józsefet szerződtette edzőül a sportkör. Az edző 1955­ben merész elhatározással az úttörő-csapatból kinőtt, ki­lenc ifjúsági játékossal fris­sítette fel a csapatot. Ez a csapat be is jutott a me­gyei bajnokságba és fokoza­tos fejlődéssel az élcsoport­ba került. 1955-ben a ne­gyedik, 1956-ban a harma­dik, az 1957—58-as sportév­ben a második helyezést ér­ték el, az idén megnyerték a bajnokságot. Meg kell em­lítenünk azt is, hogy most a tartalékcsapat is bajnok­ságot nyert. A sportkör joggal büszkél­kedhetik azzal, hogy a vázolt szép eredményeket olyan já­tékosokkal érték el, akik úgyszólván kivétel nélkül saját nevelésűek, akik gyer­mekkoruk óta a Cserepes-so­ron rúgják a labdát. Lovászi István csapatkapitány már huszonegy éve a móravárosi csapatban játszik. A sport­kör vezetőinek nevelőmun­kája nem korlátozódik a labdarúgásra, hiszen a ke­rékpáros-, kézilabda- és úszó-vízilabdázó szakosztály is jórészt sajátnevelésű fia­talokkal éri el sikereit. Lengyel Sándor Csak szemleigazolvánnyal rendelkező termelő csépeltethet lucerna ős vöröshere magot Az aranka elleni fokozott védekezés érdekében a föld­művelésügyi miniszter 17/ 1959. (VI. 12.) számú rende­letében ismét szabályozta e veszélyes növényi kártevő elleni küzdelmet. A rende­let értelmében a gazdasági felügyelőknek minden egyes lucerna- vagy vöröshere­táblát meg kell szemlélniök és arról jegyzőkönyvet ki­állítaniok. Azok a termelők, akik magfogásra hagyják meg a lucernát, vagy vörös­herét, igazolás nélkül nem csépelhetnek, de nem csé­pelhetik el a termést akkor sem, ha 3 százaléknál több arankát tartalmaz. A szemle során, ha vala­melyik lucerna- vagy vörös­here-táblában arankát talál­nak, azt a termelőnek a köz­ségi tanács által megszabott határidőig ki kell irtania. A védekezés elmulasztása ese­tén a tanács közérdekű vé­dekezést hajtat végre a ter­melő költségére és szabály­sértési eljárást indít ellene. A harmadik kaszálásból fogott maglucernát teljes vi­rágzás előtt kell megszem­lélni. A szemle egyaránt vonat­kozik a magnak és a takar­mánynak meghagyandó pil­langós növényekre, de ezt a jegyzőkönyvben külön fel­tünteti a szemlét végző szak­ember. — Leesett a fáról barackszed <* közben. S. János 35 éves szőregi lakos alatt leszakadt az ág, le­esett, jobb mellkasát ütötte meg. Csonttöréssel és mellkas­züzódással a Sebészeti Klini­kára szállították a mentük. A maratóni futásról Bizonyára ismeretes már olvasóink előtt, hogy július 26-án, a szabadtéri játékok kezdetével egyidőben rendezi meg a Spartacus-Vasas SC a Városi Atlétikai Szövetséggel közösen a lassan már hagyo­mányossá váló szegedi nem­zetközi maratóni futóver­senyt, melyen a legjobb ma­gyar futókon kívül hat nem­zet versenyzői indulnak. A maratóni futók régeb­ben általában idősebb, jóval 35 éven felüli versenyzők vol­tak. Ma már csak az a hosz­szútávfutó próbálkozhat meg sikeresen a maratóni távval, „ki még ereje teljében van és a rövidebb távokon is jó eredményeket ér el. Termé­szetesen nem túl korán, már több éves hosszútávfutó múlt után, 30 év körüli kor­ban kezdhető el a maratóni versenyzés. Az utóbbi évek­ben sokat javultak a hosszú­távfutó-eredmények, s ezért az óriási fejlődés következ­tében mindinkább előtérbe nyomultak azok a marató­nisták, akik előzőleg 10 000, sőt 5000 méteren is kiváló eredményeket értek el. A múlt monoton országúti fu­tásait mindinkább felváltotta a korszerű, különböző képes­ségeket fejlesztő résztávos edzésrendszer. Ezért ma a valóban eredményes szerep­lés alapja a minél jobb 10 000 méteres idő. Az álló­képesség mellett az edzése­ken nagy gondot kell fordí­tani a gyorsaság fokozására. E nélkül ugyanis nem volna képes egy maratóni futó sem a klasszist jelentő két és félórán belül megtenni a 42 195 méteres távot. A szegedi nagy verseny nézői bizonyára élénk ér­deklődéssel figyelik majd a futók küzdelmét. Akár a SZEAC-pályán, a verseny rajtjánál és az ott lévő cél­ban, akár pedig a váro6 ut­cáin, vagy kint a budapesti országúton látják majd őket. Dr. Monostori Tibor OELMAGYARORSZAG a Magyar Szocialista Munkás­part szegedi bizottságának lapja Megjelenik hétfő kivételével mindennap Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: SiklOs János Szerkesztőség: Szeged. Sztálin sétány 18. Telefon: 35-35. 30-03. 40-80 Éjszakéi telefon: 35-06 és 34-38 Kiadta a Délmagyarország LapktadO vállalat Felelős kiadó: Kalmár Jánosné Kiadóhivatal: Szeged. Klauzál tér 8. Telefon: 35-00. 31-18 A lapot nyomja: » Szegedi Nyomda Vállalat Szeged. Kárász utca 9. Igazgató: Vlncze György A lapot árusításban és előfize­tésben a Csongrád megyei pos­tahivatalok terjesztik. Előfize­tési dí.1 egy hónapra 11 Ft. Előfizethető bármely postahi­vatalnál és kézbesítőnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents