Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-10 / 160. szám

Péntek, 1959. július 19. A szegedi járás munkaerogazdálkodásának helyzetét tárgyalta a járási tanács végrehajtó bizottsága "A szegedi járási tanács tatni. Ezen az értesítésen ki­végrehajtó bizottsága csü- vül azonban — amint a vég­törtöki ülésén a többi kö- rehajtó bizottság megállapí­zött megtárgyalta a járás totta — más lényeges intéz­m unkaerőgazdálkodásának kedés még nem történt, problémáit, valamint a já- Ezért elhatározták, hogy a rásban lévő üzemek munka- járási tanács végrehajtó bi­védelemmel, balesetelhárí- zottsága is felkeresi a Köny­tással kapcsolatos munká- nyűipari Minisztériumot az ját. ügyben, hogy véglegesen Elöljárójában megállapí- tisztázzák a dorozsmai új tották, hogy mintegy 1600— pamutszövőgyár felépítésével 2000 dolgozó van a szegedi kapcsolatos kérdéseket, járásban, akik elhelyezésre A munkavédelemmel és szorulnak. Megállapította a balesetelhárítással kapcso­végrehajtó bizottság, hogy latban megállapították, hogy ezeknek a dolgozóknak az a Tápéi Hajójavító telepén elhelyezésével kapcsolatban különösen nem tartják be a városi és a járási munka- a szükséges óvintézkedése­erőgazdálkodási csoportok lé- ket. nyegesen jobb együttműkö- Ennél a vállalatnál ebben az desere van szükség. Bebizo- évben hét üzemj baleset volt> nyosodott az is, hogy tobb s ebből kifoiyóiag 131 mun­községben azért növekedet meg az utóbbi időben a munkát keresők száma, mert a család egy tagja a föld­területtel és a gazdaság­gal belépett valamelyik termelőszövetkezetbe, hoz­zátartozói pedig leginkább üzemben szeretnének mun­kát vállalni. Vannak olyanok ls, akik ál­landó ipari munkások vol­tak, azonban korábbi mun­kahelyeikről létszámcsökken­tés címén küldték el őket, kanapkiesés történt. Jó szőlőtermés ígérkezik A megyei tanács mező­gazdasági osztályától szer­zett értesüléseink szerint ebben az évben jó termés­re lehet számítani szőlőter­mő vidékeinken, Megyei átlagban holdanként 17 és fél mázsás termés várha­tó, de helyenként lényege­sen többet mutatnak ennél a tőkék. Csemegeszőlőből főleg Makó és Szentes körzeté­ben várható gazdag termés — holdanként 22, illetve 19 és fél mázsa. A borszőlő­vidékek közül viszont Mó­rahalom, Kistelek és Zá­kányszék határában kiemel­kedő termést várnak a szakemberek, de jónak ígérkezik az Csongrád kör­nyékén is. Az átlagosnál gyengébb szőlőtermés Ígérkezik Pusz­tamérges, Rúzsa és Üllés határában, Doktoravatás és tanévzáró a Tudományegyetemen Az 1958—59-es egyetemi bölcsészt avatnak doktorrá, tanév utolsó napjaiban va- az idén végzett 33 levelező gyünk. Lezárultak az évfo- joghallgatóval együtt. Az lyami és az államvizsgák, avatás hagyományos for­már csak a tanév végén * mák, ünnepélyes külsősé­szokásos ünnepi aktusok gek között történik meg. indokolva azzal, hogy első- vannak hátra, mint a ha- Holnap, szombaton ugyan­sorban helybeli munkásokat gyományos doktorrá avatás csak lesz doktorrá avatás, az alkalmaznak. és a tanévzáró ünnepség, egyetemi évzáró ünnepség Gondot jelent a tanács Ezen a héten e két fontos számára a csökkent munka- esemény is megtörténik a képességű dolgozók teljes Szegedi Tudományegyete­mértékű elhelyezése is. Ügy men. határozott a végrehajtó bi- Ma déü 12 órakor a Köz_ ponti Egyetem aulájában 10 zottság, hogy javaslatot tesz a megyei szerveknek, hogy Mórahalmon és Kisteleken létesítsenek háziipari jellegű üzemeket, melyek valame­lyik már meglévő háziipari szövetkezethez tartoznának, s a csökkent munkaképessé­gűek, mint bedolgozók kap­hatnának ezekben munkát. A vita során felmerült a 13 esztendővel ezelőtt abbahagyott Kis­kundorozsmai Pamutszövő építkezéseinek befejezé­se is. A Könnyűipari Minisztérium illetékes ipari főigazgatósága néhány hónappal ezelőtt írásban értesítette a kiskun­dorozsmai tanácsot arról, hogy a nagyértékű üzemi épület építésének folytatá­sához hamarosan hozzákez­denek, s már az év végére bizonyos mennyiségű mun­kaerőt itt is lehet foglalkoz­programjában. Ezúttal 14 természettudományos kép­zettségű végzett diplomást és a jogi egyetem idén vég­zett 38 hallgatóját avatják doktorrá. A lipcsei új színház. A Nemet Demokratikus Köztársa­ságban 87 színház működik. Ezekben mintegy hatvan­ezer ülőhely van kollégiumi rendszer nagy nevelőerőt képvisel Az új tanévben a Tudományegyetem minden diákotthona kollégiummá fejlődik Számos diákotthonban a ha- munkára is. Szükségesnek mutatkozik az is, hogy ezek a szerveződő kollégiumok megfelelő társadalmi kap­csolatokat építsenek, első­sorban a munkás- és pa­rasztifjúsággal, de az egye­tem egészével is. Ez az in­Az ifjúság nevelésében, politikai és jellembeli tulaj­donságainak kiformálásában rendkívül pozitív szerepük van a jól szervezett közös­íározatot megelőzve is tet­tek már néhány lépést és intézkedést ezen az úton. Jlyen volt például annak a ségeknek. Pedagógiai hagyó- halogató előítéletnek a le­-mányaink között számon is küzdése is, mely szerint a tartjuk az e téren elért diákotthonok jelenlegi nagyszerű eredményeket s azokat hibáiktól megtisztít­va, ma már mind szélesebb körben alkalmazzuk. Bizo­nyára mindenki emlékszik még arra az egész ország­ra kiterjedő kollégiumi há­lózatra, melyben a felszaba­dulás után munkás- és pa­rasztfiatalok tömegei éltek, nevelődtek és tanultak. A népi kollégiumi mozgalom­ban nagyszerű közösségek kovácsolódtak, jóllehet, sú­lyos hibák is kísértettek. Elhamarkodott intézkedéssel azonban megszüntették a kollégiumi rendszert, nem­hogy annak megreformálá­sát, újjászervezését végez­_ zsú­foltsága miatt minden kísér- tézmény ugyanis nem azzal letezés eredménytelen ma- a rendeltetéssel jön létre, rad. hogy eltávolítsa a fiatalo­Kidolgozták hét a kollé- kat az egyetemtől, hanem giumok új szervezési elvét ellenkezőleg: a mindenkép­és ennek helyi alkalmazása Szege­den is megkezdődött. pen elsődleges egyetemi munkára összpontosítsa a közös figyelmet és gondos­kodjék a megfelelő világ­nézeti és politikai nevelés­ről. az egyetemi diákotthonok­ban. A Tudományegyetem Irinyi Kollégiumának 8 szobájában és a József At­tila Kollégium 5 szobájá­ban már az elmúlt egye­temi év során szobaközos­ségek alakultak, amelyek a jövőben alapját képezik a kollégiumi életnek. E kö­ték volna el, s így hosz- zösségek programokat szer- ... , , . .. szú ideig jóformán csak egy- veztek maguknak, aktuális „ V L .. i^S' szerű szálláshelyül szolgál- politikai és kulturális kér­A kollégiumi mozgalom a Tudományegyetem ifjúsá­gának életében máris érez­tette hatását, mindenek­előtt azok körében, akik az ilyen közösségben él­nek. A szobaközösségekben ele­tak a diákotthonok. Később — különösen az ellenforra­dalom után — ismét felme­rült a gondolat, miszerint a régi népi kollégiumok pozitív hagyományainak és az új szükségszerűség követel­ményeinek alapján újjá kell szervezni a kollégiu­mokat, de most már valóban szo­cialista módon. A feladat nem olyan egy­szerű, mint első hallásra tűnik, hiszen a hagyomá­nyok és tapasztalatok sem eszmei, politikai, sem pe­dagógiai szempontból nem voltak egyértelműek. Ma merőben másnak kell len­nie a kollégiumok szere­pének, mint 1946—48 között, reakciós egyetemmel szem­ben még oppozíciót jelentet­tek. A felszabadulás utáni kollégiumi mozgalom bizo­nyos mértékig elszigetelő' déseken vitatkoztak, de az ott lakók felelősséget érez­tek egymás tanulmányi munkájáért, magatartásáért is. Ezeket a közösségeket a diákbizottságok fogják egybe, melyek már teljes kollégiumi viszonylatban te­vékenykednek. Nézzük pél­dául az Irinyi Kollégium féléves politikai és kulturá­re több jele él az önzet­len segítőkészségnek és ilyen társaságban nagyobb, erő­sebb az elhatározó készség is, amit különösen a társa­dalmi munkában való rész­vételüknél lehetett megfi­gyelni. Egymásért minden tekintetben felelősséget érez­nek a diákok, s ez a tudat nagy hatással van az egyén­re is. Az itt élők nagyobb 11- r_ ,, , . ütemben haladnak a poli­l1? P™gY8m.JÍtL_e.lo.adások_at tikai és eszmei érettség felé. A kezdeményezés' széle­és vitákat rendeztek a val­lás keletkezéséről és fejlő­déséről. a húsvéti népszo­kásokról, ankétot tartottak az Ilyen nagy szerelem cí­mű színműről, kirándulást szerveztek Fehértóra és tá­bortüzet rendeztek a Bo­szorkányszigeten. Mint a felsorolásból kitűnik, figye­lemmel voltak a szórakozási sebb körű vonzására jel­lemző, hogy az egyetemi hallgatók nagy része meg­indult egy-egy kis kollektí­va sodrásában az új élmé­nyek és a kialakuló új élet­forma felé és részt kér ab­ból. Közelebb hozta egymáshoz igényekre is. Ezzel egyidő- mo^alomf 32 .. ^ . ben megkezdődött a kollé- °ktatoka<: * az ifjúságot is. amikor^ jórészt ^ könyvtárak szeryezé_ ^^S^SSSÍtsiSTS « o ,. „, . . oktatók a diákok közé, hosz­A Szegedi Tudomanyegye- szasan elbeszélgetnek, vitat­temen a kollégiumok kiala- koznak velük, s ezeknek a kítása felé megtették az találkozásoknak minden eset­ben megvan a kölcsönös hasznuk. A fiatalabb okta­s ma már mindenütt meg- tók a kollégiumi élet szer­vannak annak a feltételei, vezésére vonatkozó taná­hogy a jövő tanévben az csókkal is el tudják látni az átszervezést telies egészé- egyetemistákat, hiszen jó­ben végrehajtsák, dött az ifjűsági mozgalom- első Réseket, tói, ma ellenben főként a kommunista ifjúsági mozga­lomra kell épülnie. Továb­bi nehézséget jelentett az a körülmény, hogy ifjúságunk az utóbbi években elszokott a közösségi élményektől és amihez legtöbb segítséget az KISZ-szervezetek részük részt vett a régebbi kollégiumi mozgalomban; riport népének életében is igen sok válto­zást hoztak. A régi magas szintre fokozott német "felsőbbrendűségi ön­tudat* helyett mindinkább előtérbe kerül más nemzetek megbecsülése. Ezt a fejlődést igen elősegíti az a tény, hogy Németországnak nagy munkásmozgalmi múltja van és igen harcos, kipróbált, a hitleri fasizmus alatt sokat szenvedett munkáspártja. Igen sok elvtárssal beszélgettem, akik a hitleri időszakban a pártban ille­galitásban dolgoztak. Legtöbbjüknek pár évi börtön és internálótábor van a háta mögött. Találkoztam egy 70 éves tanítónővel, akinek 25 tagú kommunista csoportjából egy se ma­radt életben, mert a Gestapo kémei folytán mindannyian lebuktak. Az ő életbenmaradása >s a véletlen műve. Ez a tanítónő még most is dolgozik a pártban, sok ilyen idős és harcos elvtárssal együtt. A német kérdés vizsgálatánál tehát látni kell azt is, hogy ez a párt a Hitler-ellenes har­cokban igen megedződött és koránt­sem volt egész Németország olyan fasiszta, mint amilyen ideológiai egységnek hirdették azt a hajdani magyarországi lapok. Hogy az öltözködésről is írjak, tapasztalataimat így össze­gezhetem: az NDK divatjában az egyszerű ízlésesség a döntő. A nyári divatot a nőknél a széles — harang­szerű — szoknya jellemzi, csipkés, kikeményített alsószoknyával, deré­kon széles, színes övvel. Egészen szép. Nyugat-Berlinből azonban még ma is elég sok ruhaanyagot hoznak át, s némelyik Nyugaton készült szoknyáról az ember a világ nagy­városainak összes nevezetesebb épü­leteit megismerheti, ha idegekkel bírja tanulmányozni. Természetes, ezt a divat- és ruhakérdést azért nem kell nagy problémaként kezelni, annál is inkább nem, mert a Kelet­berliniek külföldi ruhaanyag behoza­tala nélkül is igen csinosan öltöz­ködnek, melyet elősegít az a sok és változatos műanyag is, melyet a keleti zónában forgalomba hoznak, igen változatos mintázatokkal és ki­vitelben. A kulturális élet területét vizsgál­va: igen komoly műsort ad a Brecht Színház, de az operettekben még igen nagy a tarkaság. így: »0 lala, Madame.. .* c. operett franciás pi­kantériájáról a "Szemérmes Zsu­zsanna* múlt százados figurájáig, Suppé "Boccaccio*, Hervé "Mamselle Nitouche*, és Kálmán Imre darab­jáig, minden megtalálható. A operá­ban igen sokszor szerepelnek angol szerzők művei is. Operett díszleteik végleg szakítottak a festett kuliszák megoldásával, helyettük igen szelle­mesen — kissé futurista módon — a jelképes díszleteket kedvelik. Az egyszerűbb városoknak is igen szép színházaik vannak és sok a régi fel­újítás. Érdekes volt Schwerinben látni Gluck "Iphigénia Taurisban* c. operáját. Ami pedig az alaposságot illeti, még él a régi szellem. Ezen a téren az egyik rét tilalmi táblája lepett meg, melyen ez állt: "Ökrökön kí­vül másnak belépni tilos!* Csak azt nem értem, hogy miként olvasták el ezt a tehenek, és hogy ment be az állatokért a gazdájuk. Volt azonban olyan eset is, ami­kor az alaposságba vetett bizalmam megingott: például, mikor a színhá­zakban gyakorta mást kaptám mű­sorul, mint amelyik előadásra a jegyet váltottam. Amiután arról is meggyőződtem, hogy a nagyobb ven­déglökben. akárcsak nálunk, szintén Az új tanév bizonyára még több szemléltető pél­dát nyújt majd arról, hogy a kollégiumi rend­szer az új alapokon való­ban nagyszerű nevelő és .jellemformáló erőt képvi­sel, kamatozni, ezek hiányában tartózkodott egyetemi is a közösségi élettől. nyújtanak. A szervezési kül­Ugyanakor segítő momen- sőségek elvégzésével azon­tumok is közrejátszottak, ban nem tekintik befejezett­nek a feladatot, hiszen J mindez csak keret, amit tar­»nem az én asztalom* pincér-rend-• taimássá kell tenni, hogy a szer van, kissé ugyancsak elgondol-; koi]égiumi közösségek bel- s amit oly sokáig nélkülöz­koztam a regi alaposságon... J ső összetartó ereje növeked- tünk az ifjúság szocialista . ... ' „ arculatának kialakításában, A qváralc már teljes erővel, lek s jusson majd eleg fi- az napról napra jól fog •" termelnek új-"gyeiéin a közös tanulmányi ezentúl ra, és a munkások kezenyomán gaz- ; daságilag is erősödik az ország. Az* " • ** áruellátás is bőséges, semmiben J nincs hiány. A pénz értéke jó, az. emberek megelégedettek. Mindenütt J hatalmas építést lát az ember. A • romokhoz zúzógépeket visznek, hogy • porrá őrölje a romot, melyet újra3 felhasználnak az építkezésnél. Az" újjáépítés egyik legszebb alkotása' a Sztálin út, mely kb. két kilómé-. ter hosszú. A hatalmas, emeletes J házak mindegyike más és más, pom-. pás művészi alkotás. A német elv- • társak terve szerint pár év alatt ha-J talmassá építik Berlint. Még ez év • hátralevő időszakában 10 000 házat; építenek. Saját erejükből oldják meg. az építkezést és a mostani még csen-" des Berlin, szép, kedves és forgai-1 mas lesz újra. . Sokat lehetne még írni Berlinről,",, „. jelent szama- de ugyanakkor a hadsereg a nép életéről, szokásairól, és az!bon: pennyt kincs! Meny- élén maradnak. őket annyira jellemző hagyomá-. "f. S2ePf?'Negy fal köze Gömbös államtitkára buz­nyokról. De az túl hosszú lenne, és"zárta.. nehanV szempár gyo- gólkodásai nyomán újabb hiába is rak egymás mellé sok-sok • nyorusegere a gogos jolla- jelentős események történ­képei az ember, minden újságcikk" "ottsag. A forradalom Diha- fc hadseregben A köz­csak szürke adathalmaz ahhoz, amit:™ most o^szehordta ^.JU naaseregoen. A koz 1919 július 10 Az államo­sított műkin­cseknek a Mű­csarnokban ,,Dől a kalász és gyűl a kéve. Magyar falvak határain. Köszöntelek magyar föld népe Izmos, serény barátaim." Ábrahám Dezső kormány­alakítási munkálatai sikere­sen haladnak előre. Az már rendezett ki- végleges, hogy Kelemen Be­állításáról ír- ia kimarad a kormányból, ja Szakasits Teleki továbbra is külügy­Árpád az Uj miniszter lesz, Horthy és Idők ma meg- Gömbös szintén kiválnak, jelent számá­legények toborzása ugyan nemigen halad előre, a tiszti különítmények azonban le­tették az ünnepélyes esküt. Bevezették az új egyenruhát is a hadseregben. Rendsze­_ késői egy utazás és tapasztalat ad.' Hogy * iOuzságszolgáltatással min­az ember a berlini kérdés megoldá-; öenki számára azokat a kin­sának szükségességét átérezze, hal-*cseket, amelyek mindenki lani kell a berlini elvtársak vélemé-;s2ámára teremtődtek. nyét, látni a propaganda nyugati. Uj renaissance kezdődik reklámjait, hallani feketézők eseteit," rnost. Termékenyebb a volt­— s csak ekkor látja igazán, hogy Inéi. A forradalmas művé­éi szovjet —, és az NDK népének • szét összetalálkozik a fovra- resítették a tiszti sapka mel­e téren való politikai törekvése tel-: dalmas néppel, s e találka- lé a darutollat. Mivel a Fe­jesen indokolt. A nyugati részről* .... .., , , , . . történő huzavonának csak egy lehet;zásbo1 csodak születnek..." herto darvai nem szolgái­éi vége: meghajlás az igazság és a. Szerte az országban folyik tatnak kellő mennyiségű tények előtt. A berlini kérdést meg; az aratás. A nagy munkát harci díszt, a tiszt urak kell oldani, a német nép és a vi-; verssel köszönti a Dózsa Né- kénytelenek voltak ráfanya­lágbéke érdekében. "pe című lap hasábjain egy lodni az alsóvárosi pulykák Bánfalvi József m névtelen proletár költő: farktollaira is. <

Next

/
Thumbnails
Contents