Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-08 / 158. szám

5 Szerda, 1953, Julit* Megkezdődött a szegedi általános iskolák nyári táborozása Látogatás az újszegedi gyermeküdülőben Szombaton este 350 gye- — Reggel fii 9-re jönnek — Dehogynem. Most be­rek vidám dalolásától vissz- ki a pajtások és este 6 óra- széltilk meg az uszodával, hangzott a petófltelepl I. kor mennek haza. így amíg hogy hetenként háromszor számú általános Iskola előtti a szüleik dolgoznak, a mi biztosítanak nekünk stran­tir. 350 úttörő — a szegedi felügyeletünk alatt haszna- dolásl lehetőséget. Von itt, általános Iskolák tanulói — san is kellemesen töltik el az udvarban ugyan zuha­nyozó, dehát az migsem olyan -igazi- strandolási le­hetőség. Aztán moziba ls já­runk majd, hetenként két­örült a nyári táborozás meg- az időt kezdésének, s a tábortűz magasra fölcsapó lángjainál ~ "ogyanr a Jel* ünnepségen megjelent — Itt van a mai napirend. ^ ^ ,„„,.,«,.. 250 főnyi szülő együtt mula- Délelőtt 9-től Pfóául közös s2ír_ At ú)ntgadl Novem. tott a pirosnyakkendős kis- énektanulás volt 10-lg. Tíz- ber 7 Müveiődéll otthon fiúkkal és kislányokkal a fő ebéd,g pedig vidám ja- mon]a bizto,(tott nekünk szereplök mókázátaln, együtt és sportfoglalkozás Az kedvezményes jegyeket. Nem gyönyörködött velük a népi « legnagyobb problémánk — kM aHil félnünk hogy a táncosok színes, ügyes ián- mondja Karácsonyi tábor- gyerekek unatkoznak. vezető —, hogy lei esi az ud- " cdban. Azóta már Népesedett ^Jt" T. mind a négy szegedi úttörő­tábor, Az újszegedi gyer­meküdülőben 250 pajtás töl­ti jókedvűen, szórakozással « júltust napokat, A móra­városi általános iskolában 35—90. a petófltelepl általá­nos iskolában pedig ugyan­dennap, s mozogni se na- Az udvaron, dúslombú fák gyón tudnak egymástól, árnyékában elhelyezett nyűg Szabadtéri rasssD Emlékek az orchesterben Akik végigmuzsIKálták a Szegedi Szabadtéri Játékokét Már kéazen van az orehes. zenekarból felmentünk a mászkáljon itt, kérem!* — ter dobogója, a kottaállvó- színpadra és tréfából ml Ját- mondták neki.,. nyok lámpáinak csatlakozó szőttük el a dráma egyes — Több neves karmester konektorjait js felszerelték, részletét. Járt Itt annak idején-foly­s a zenekart vékony, színes — Sok érdekes epizód tör- tatja n beszéd fonalát Ká­fémkorlát választja majd el tént a régi játékok Idején — kosi Miklós harsonás. — t rU a közönségtől, Kőröskörül kapcsolódik a beszélgetésbe csai Ferenc, Ferentnik Já­rrreg faállványok tarkítják a Avar József timpanonos. — nos, Beck Miklós. A zone­színpadot, de a formálódó Játszottuk az Erzsébet-oru- kort úgy verbuválták í)sz­hatalma* játékteret, az órí- tóriumot is, amelyet Anios sze, vagyis az akkori sze­nemhogy nyugodtan játsza- ágyakon pihenik kl az ebéd Iás' WJjttnt Mém?\ kLvánR?' Kálmán vezényelt, Ö kitűnő gedl katonazenekart egéttzí­ni. Vgy szakiunk a probló- -fáradalmait- a pajtások. kerM1 ,te1' ^ orgonista, de nem Jó kar- tették kl. mán segíteni, hogy a gyere- - Szerettek-e itt lenni? ceRk' hangszerrel a kezük- mester, örült, ha minden _ igen, húsz évig hada­kek egy része kirándul egy- — kérdezem meg őket le. egy rajvezető *parancsnok- Egyhangú, harsány »lgen« sága* alatt a Tisza-partra, a válasz, vagy az újszegedi parkba. A Az ügyeletes 9, raj, Mt­rsak 83-90 kis úttörő "tábo- rajvetet6k Jöve„d(, pedagó- száros Márta rajvezető leá­razik". De van egy Igazi, valódi sátortáboruk ls a sze­gedi úttörőknek. Ez most gusok. a Pedagógiai Főísko- nyitásával egy kis délutáni la hallgatói. De igy is épp munkára készülődik. Az elég bajuk van a gyerekek- üdülő előtt hozzák rendbe a nyílt meg, hétfőn reggel Do- M> ,l(j2en tgvre s0 pajtál járdát megtisztítják a kö­vek közül itt-ott előbukka­nó fűtől. így legalább az rozsmán, a Sziksós tó mel- ]Ut lett, s augusztus 22-ig, a táborozás befejezéséig, föl- s 0 *x>Msos naplren- inhh„n •.<u váltva e—egy hetet ' tölte- den kívül más programok ""TZ^J^ lZlt™**. nek itt a legjobb rajok, egy- nem teszik változatosabbá a szerre összesen mintegy 95 tdbor életét' gyerek. Jó munkát, pajtások, kellemes táborozást. Papp és A négy tdbor közül az új­szegedi gyermeküdülőbe lá­togattam el, hogy megnéz­zem, mivel töltik el a na­pot Itt a pajtások, meg hogy milyen ls ez a táborozás. Már messziről hallatszott a gyerekek vidám lármája. A kapuban egy pirosnyakken­dős úttörőblúzos kislány fo­gadott szabályos tisztelgés­sel: a napos. 0 kalauzolt az­után a táborlgazgató "paj­táshoz", Karácsonyi István­hoz, akire a konyha körül akadtunk rd, ahol a délutá­ni uzsonnát beszélte meg éppen a szakács nénivel, — Ma délben rizses hús volt az ebéd uborkasalátá­val. Meg se tudtuk enni, olyan sokat hoztak kl —vi­lágosított föl Karácsonyi elvtárs. — Az ebéd csak egy fogásból áll, hogy uzsonnát lé adhassunk a gyerekeknek. 1 forint 60 fillértől 4 forint 20 fillérig terjed a táboro­zás napi dija, s ez az összeg nem terheli meg túlságosan a szülőket. — Es hogy telik el a gye­rekek egy napja Itt? — kér­deztem. Vár rokoni látogatásokat vldékrfll az ünnepi játékokra? Akkor MOST KERESSE FEL as OTTHON Bútorboltot (Bajcsy Zs. u. 19. sz.) Fényezett CSEHSZLOVÁK hálószoba garnitúrák 8 500,—, 9 400,—, 13 800,— Ft. Festett hálószoba garnitúrák 4 910,—, 4 930,— Ft. Csővázas kárpitozott garnitúrák (5 db-ból, 8 800—7 000 Ft. Csővázas kárpitozott szóló rekamiék 3,999—4,440,— Ft. Csővázas televíziós asztal 470,— Ft. Csővázas zsúrkocsl 016,— Ft. Csővázas virágállvány 250,— Ft. NDK Könyvszekrény I 550—2 800,— Ft. NDK zsúrkocsl 1,050,— Ft. FESTETT KONYHABÚTOROK 1,930,—, 3.220,—, 3 250,—, 3 700,— Ft. Kárpitozott "barokk", »prakük«, "kékes* garnitúrák II 800,—, 13,457,— Ft. Tegye kellemessé, széppé otthonát, most vásároljon bútorokat ' az OTTHON Bútorboltból! Az orchcater korlátjánál: jobbról balra Tóth István, Rákosi Miklós, Avar József, Belle Ferenc és Rácz Imre ben talán már 8 zenekari próbára érkeznek ezek a fér­fiak? Egyenesen az orcliea­ter felé tartanak, megállnak, nézgelődnek cs a közös, régi szabadtéri emlékeket idézik. A szegedi színház zeneka­rának tagjai. Hallgussuk csak óket.., — A templomtorony leg­felső kosarában ls fújták a fanfárokat — mondju Tóth István vadászkürtös. — Em­lékszem, a próbák hajnalig tartottak. Hideg volt, fáz­tunk cs a reflektorok fényé­ben melegedtünk. A darab szövegét is már kívülről tud­tuk. Az egyik próba után a fák alatt ber, mire nevellek, iskolázlak én té­ged?* —, és kizavarna a világból. — Hát Igen... igen ... ha meg­tudná, hogy velem jársz, talán elkül­dené a háztól. — Ez az én dolgom, ehhez senki­nek semmi köze, Ú jra hallgattunk. Két kezembe vettem Emőke arcát és néz­tem sokáig, szótlanul, A fö­lénk kerülő hold sápadtabbra festet­te bőrét. Szemében a gyerekes-huncut mosoly vibrált. Éreztem, hogy igaz­ságtalan vagyok vele, de hát apám­mal szemben sem lehetek igazságta­lan ós én .., egy porszemeeske le­hetek ebben a kérdésben. — No, menjél, Bandikám, mindjárt, éjfél. Nem haragszom rád — mel­lemre hajtotta fejét, simogatta vál­lam. Szomorúan indultam, motorkerék­páromat toltam, ahogyan megszok­tuk, ne üssek zajt, a rossz nyelVek úgyis bó fantáziával rendelkeznek. A kerti ablakban világosság gyúlt. — Visszamegyek, vigasztalom — határoztam el és megfordítottam mo­toromat. A tujafák közé ültem, nem mertem kopogni, pedig tudtam, hogy egyedül van. lassan, észrevétlenül valamilyen boldog nyugalom telepedett rám. Vi­gyázok rá, itt vagyok a közelében. — Csak egyszer nézne ki az abla­kon, hogy megláthassam az arcét — mormogtam magam elé. Kis vadrózsát téptem, talán rózsa­színűt, vagy pirosat, nem láttam a színét. Egyenként morzsoltam a leve­leket és megrajzoltam fejemben az ismert estéket: most beszélgetünk, kis csacsiságokat, azután tanítom Ernőkét fizikára, matematikára, alap­tételekre, kicsit hencegőn, hogy én milyen okos ember leszek. — Unalmas — válaszolta —, ho­gyan tud egy fiú ilyen száraz buta­ságoknak hódolni? — Nem érted, azért találod unal­masnak, pedig a logikus gondolkodás elsajátításának ez a legjobb eszköze. Hozzámbújik, hajamat fésülgeti, ingem gallérját igazgatja, tréfál és később térdemre ül. elhallgat... és megszűnik a külvilág. Csak mi élünk, mi ketten. S uhogós, gyors léptek kanyarod­tak be az útról a keskeny be­tonkijáróra, az ablak alá. Há­rom halk koppanás az üvegen. Emő­ke arcát láttam. Meghallottam, mi­lyen hangosan ver a szívem. — A sógornő, az ördög vinné el — korholtam magamban. Bokáig érő, fekete ruhája tovább suhogott, be a verandára. ' — Most újra meglátom, villanyt gyújtanak — nyugtattam magamat. Vártam. Sötét maradt a szürke ház. Nesz sem hallatszott. Fekvőhelyet csináltam magamnak a tuják alatt: -Várok reggelig, beszélek vele-, A ház végénél megtermett kutya tíb­lébolt a bokrok alól. billegve, nehéz­kesen, mintha fladzásra készült vol­na. Mont a Verókék házához. Néhány csöndes másodperc után nyílt a sárga levélajtó, a kutya két lábra állt és belépett a házba. — Verók Manci volt, a vénlány — állt meg lélegzetem —, Irigy kígyó, megállj, majd számolok én veled. Álmosító hajnal nyomta azempíl­lám. Nem alszom el, még majd itt talál Verók Manci, meglét Emőke. A hosszú tarló túlsó végéről halvány­szürke fény taszította szét az éjjelt, Kis idő múltán fölzúgott a cséplő­gép. Szekér zörgött az úton, a tuja­fák közül néztem: a saroglyában egy asszony meg nagyobbacska lány szunyókált. Csöndesek voltak a há­zak, aludtak, akik nem indultak mun­kára. Friss virágillatot hordozott a hajnali szellő. Madarak röpködtek fölöttem, ébresztőt fütyült n fekete­rigó. Fázósan húzgáltam rövidujjú ingem, dörzsöltem lúdbőrös karom. Ostobaságot csinálok, kinevetnének barátaim, ha megtudnák. — Még tíz percet várok — szabtam meg a végső időt. Hogy miért, ma­gam sem tudom. Halk zörej. Ismerős. A veranda­ajtó nyílott, olyan óvatosan, mint amikor én nyitom. Léptek halk csosz­szanása a három lépcsőn. — Emőke, tudtam, hogy érdemes várni — ujjongott bennem minden. Almosságom elszállt. Figyeltem. — Talán elmegy a sógornő. Mert kívántam, hogy menjen. A keskeny betonkijérón Emőke, ró­zsaszínű, selyem hálóingben, kis tur­bánjával, pongyola nélkül, mint ami­kor engem kísér. — Türelem, Bandi, türelem — csil­lapítottam Izgalmamat. Utána a sógornő lép óvatosan, te­kinget jobbra-balra, — Ml az, elment az eszem, meg­őrültem — táncolt nyakamon az ütő. D örzsöltem szememet, szorongó félelemmel küszködtem. — Éz nem a sógornői — szakadt ki belőlem a rémület. — Ez a kis káp­lán! Megálltak. Pár másodpercig figyel­tem. Hallottam a szoknya suhogását. Emőke lépegetett vissza, lassan, zaj nélkül. Csukódott a verandaajtó, a fülemnek ismerős, csöndes nesszel. És én ott ültem, a tujafák alatt... "zűr« nélkül lement a hang­verseny. Egyszer vezénylés közben észrevette, hogy a partitúra mást mutat, mint amit a zenekar játszik. »Hol vagyunk?* — kérdezte súg­va az első fúvóitól. »A Dóm téren* — felelte Bíró István, aki értette a mókát és so­káig derültünk az esetén. — Arra az anekdotára még ma is biztosan sokan emlékeznek — idézi Rácz Imre, aki unnak idején har­sonás volt, most a színház énekkarának jeles tagja —, ami Maseagnlrúl (ejtsd: Mdszkónyi) szól. Ismeretes, hogy a világhírű olasz kar­mester vezényelte Paraszt­it becsület című operáját ós az Jcgyik előadás szünetében a • nézőtérre ment. Az ellenőrök • megállították, kérték tőle a IJegyet, mire Ő felelte: "Mns­• cagni, Mascagnl*. — "Ne köztünk, hogy legyen Sze­gednek önálló szimfonikus zenekHra — említi Belle Te­renc hegedűs. — Most van. Ez pedig fontos, nagy dolog. És a szabadtéri játékok fel­újítása Is túltesz minden lé­ginél. Itt voltunk mind nz öten unnak idején, végig­muzslkáltuk az elöndá lókat, láttuk, éreztük a lechnlkut fogyatékosságot. Most iga­zán örömmel szemléljük a kényelmes zenkari helyet, ragyogó lesz a világítás, az akusztikai megoldás. A Já­tékok műsora is nagyszerű. Egy hónHP múlva már Is­mét itt ülünk az orchester­ben cs reméljük, megint sok éven át muzsikálunk, szóra­koztatjuk u közönség tízez­reit. M. T. MÉG NEM KÉSIK, ha most felkeresi AJÁWÜÉKBOLIOI ! (Kárász u, 0. sz.) Sokszínű, szépformájú DIVATTASKAKBÖL, külföldi BŐRÖNDÖKBŐL, modern ÚTITÁSKÁKBÓL vásárolhat. Mindenkor előzékeny, udvarias kiszolgálásban részesül. Meghívó Az Újszegedi Kender- l.én­szttvfl V. kultürblzottsága f. hó 11-én este 7 órai kez­dette! az üjBZegédl Vigadó helyiségeiben (Rossz idö cselén a Vigadó nagyter­mében reggelig tarló kálat rendez, mélyre mindenkit, szeretét­tel meghív n rendezőség. Kitűnő ételekről, Italokról a Vlgedó vezetősége gondos­kodik. Zenét a 7 tagü egye­temi dzaessz-zenekar szol­gáltatja. Belépődíj 5.— Ft. Ne dobja el cserélje be szlnszappanra az. Élelmiszeripari Mellék­termék és Hulladékfeldol­gozó Vállalatnál Szeged, FelsdUizapart 32 b., Guten­berg ulca 10. és ftákóerl utca 30. Vizsgázott kazánfűtőt azonnali belepésre felvesz a szegedi Tejüzem, jelent­kezés Párizsi krt, 16. aa tBM

Next

/
Thumbnails
Contents