Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-04 / 155. szám

3 Bxbmbat, 1959. július 4. Lelkes készülődés a szegedi ifjúsági béketalálkozóra Ogyesszai Komszomol-küldöttség érkezik — Összeállították a vidám találkozó gazdag programját A találkozó napján, július 26-án reggel zeneszóra éb­red a város. Utána délelőtt 10 órakor az újszegedi liget­ben ifjúsági bélcegyülést rendeznek. Ünnepi beszédet Nagy Tibor, a KISZ orszá­Idén, július 26-án ismét talok kifejezik békeakaratu­megrendezi a Kommunista kat és hallatják szavukat a Ifjúsági Szövetség Szeged különböző társadalmi be­városi és járási bizottsága rendezkedésű országok békés a már szinte hagyományossá egymás mellett éléséért. A váló és mindig nagy érdek- játékok megnyitójára Sze­lődéssel kísért ifjúsági bé- gedre érkező vendégek is ketalálkozót. Nemcsak a sze- tapasztalhatják majd a vá- gos intéző bizottságának tag­gedi fiatalok, hanem a já- ros, a járás és a megye it- ja, a KISZ országos agitá­rás valamennyi községéből júságának találkozóján, hogy ciós és propagandaosztályá­részt vesznek a lányok és a a fiúk és a lányok óhajtják nak vezetője mond. A nagy­fiúk a gazdagnak ígérkező és akarják a békét. gyűlés után az újszegedi találkozón. Természetesen a A találkozóra már meg- szabadtéri színpadon gazdag megye különböző községei- kezdődött a lelkes és fárad- kulturális műsort mutatnak bői is hatatlan készülődés. Ennek sokan jönnek Szegedre a része, hogy a KlSZ-szerve­jelentős eseményre. zetekben előadásokat hali­Szeretettel várt és kedves gatnak a fiatalok az idősze­vendégek is részt vesznek rű és fontos kérdésekről, va­az ifjúsági béketalálkozón, lamint arról, hogy a világ A KISZ városi bizottsága- ifjúsága miként nak meghívására Szegedre a háborús rém be, majd a különböző sport­pályákon kezdődik a válto­zatos sportműsor. Délután 5 órakor a fiata­lok színpompás karneváli felvonulása adja az ifjúsági fog össze találkozó egyik legérdeke­ellen. A sebb színfoltját. látogatnak Ogyesszának, nagyszabású találkozó sike- A karneválra is nagyban szovjet testvérvárosunknak rét mindenben segíti a vá- készülnek a fiatalok. Komszomol-küldöttei. rosi pártbizottság, a tanács A Szegedi Cipőgyár fiatal­Az ifjúsági béketalálkozó és természetesen hasznos tá- jai például az egri várat. Szegeden azon a napon mogatást adnak a szakszer- hős védőit és török táma­lesz, amikor Bécsben meg- vezetek, a tömegszervezetek, dóit személyesítik meg és nyitják a Világifjúsági Ta- Az ifjúsági béketalálkozó ennek megvalósításához a előkészítő bizottságának vállalatvezetés és a szakszer­most megtartott ülésen vezet anyagi támogatást ad. már teljes egészében ki- A karneváli menet egyéb­bontakozott a találkozó programja. lálkozót, s amikor Szeged és az ország nagy esemé­nye: a szabadtéri játékok kezdődnek. Bécsben és Szegeden a fia­A körzetek átszervezésével is javítják a lakosság egészségügyi ellátását Dr. Simonovits István, az nia egy-egy orvosnak, meg­egészségügyi miniszter első kisebbítjük, s azokat a kör­helyettese a mezőgazdasági zeteket pedig, ahol az át­dolgozok, ezen belül külö- lagnál lényegesen kevesebb nősen az új termelőszövet- a körzet lélekszáma, megna­kezetek dolgozóinak egész- gyobbítjuk. Szükséges a ségvédelméről elmondotta, szakorvosi ellátás továbbiéj­hogy a termelőszövetkezeti lesztése is, különösen a ter­mozgalom kiszélesedésével a melőszövetkezeti megyék­növekvő igények számos ben, ahol ugrásszerűen nőtt szervezési intézkedést tesz- a biztosítottak száma. Itt a nek szükségessé. szakorvosi órák számát a — A legnagyobb feladat a kisegítő szolgálattal együtt körzeti orvosókra hárul. A napi 126 órával növelték, főfeladat az, hogy betöltsék — Jelentősen meg lehet a már megszervezett, üre- javítani a lakosság egész­sen álló körzeti orvosi állá- ségügyi ellátását és az or­sokat Ez év őszén sok ta- vosok munkáját azzal is, pasztáit orvos megy ki a hogy segéderőkkel erősítjük kórházakból, a klinikákról, meg a körzeteket. így 500 hogy a terület ellátását ja- házibetegápolónőt, 62 uj ve­vítsa. Helyüket az egyetem- dőnőt állítottunk munkába, ről kikerült fiatal orvosok- _ Megkönnyíti a körzeti kai töltjük be. orvosok munkáját az is, ha Javíthatjuk a lakosság levesszük az írásbeli munka ellátását azzal is, ha a kör- egy részét, zeteket átszervezzük úgy, — Megnő a gyogyszerta­hogy azokat a körzeteket, rak munkája is, a nyitva­ahol az átlagon felül lénye- tartási idő itt is alkalmazko­gesen több lakost kell ellát- dik a mezőgazdasági élethez. Ma országos orvostudományi ankét Szentesen Ma szombaton jelentós ankéton részt vesz és »Egész­esemény színhelye lesz Szen- ségpolitika« címmel eloadast tes Országos orvostudomá- tart dr. Simonovits István, nyi ankétot tartanak a vá- az egészségügyi miniszter rosban a szentesi megyei első helyettese, kórház és az Orvos,- Egész- Az orvostudomány külon­ségügyi Dolgozók Szakszer- böző ágaiból 15 professzor vezete rendezésében. A ta- tart szakelőadást. Az eloada­nácskozáson 10 esztendő ki- sok elhangzása után a hall­magasló orvostudományi gatósag kérdeseket intezhet eredményeiről cserélnek a szakelőadókhoz. A nagy­j i t i . „ iá fontosságú orvosi megbe­gondolatokat, a szentesi ja- 'széléseRy a szegedi kUmkak rási tanács dísztermeben. A éjj a Közkórház vezető orvo­délelőtt 9 órakor kezdődő nai is részt vesznek. ként délután 5 órakor a Marx térről indul el, s el­halad a Széchenyi téren, majd a hídon át Üjszegedre vonul. A karneváli felvonulás után este 8 órától lampio­nokkal díszített csónakok és kajakok díszelgésében gyö­nyörködhetünk a Tiszán. Ezután kezdődik a fiatalok vidám bálja az újszegedi li­getben. Az értelmiséggel együtt a szocializmusért A termelés időszerű kérdéseiről tanácskoztak a SZOT-ban Budapesti és vidéki üze­mek szakszervezeti termelé­si felelősei pénteken a SZOT székházában megvi­tatták a kongresszusi mun­kaverseny eredményeit, a termelés időszerű kérdéseit. Olajos József, a SZOT ter­melési osztályának vezetője elmondotta, hogy a nép­gazdaság fejlődése a terv­nek, a párt márciusi hatá­rozatának megfelelően ala­kul. A szocializmus építése meggyorsult, s ehhez nagy segítséget jelent a kibonta­kozó kongresszusi munka­verseny. Egyes üzemek már teljesítették is a kongresszu­si felajánlásaik java részét és újabb felajánlásokat tet­tek. Különösen a mezőgazda­ság és az építőipar vár igen sokat az ipar dolgozóitól. A kongresszusi versenyben fel­ajánlott 400 lakás elkészíté­se mindenekelőtt attól függ, hogy más iparágaktól idő­ben megkaDják-e a szüksé­ges szerelvényeket. A termelési osztálv veze­tője ezután a dolgozók mun­kájának megbecsüléséről be­szélt, többek között arról, A GYARAK -Uralmas- — az uráli gépgyár 1933-ban kezdte meg működését és azóta hatalmas fejlődést tett meg. Ma e gépgyárat úgy emlegetik, mint a gyárak gyárát. Gyártmányai a Szov­jetunió minden részén megtalálhatók, de hírük van a népi demokratikus országokban és Nyugaton egyaránt. A gyárak gyára óriási hengerműve­ket, előnyújtó sorokat, nagy teljesít­ményű aprítógépeket, érctömörítőket, salak- és • nyersvasszállító berendezé­seket gyárt, fő munkáját kohászati, olajipari és más iparágú berendezé­S ok szó hangzott el már hogyan nevelnek és mire arról, hogy egyre fordítják az állam pénzét. E jobban el kell mélyí- problémák felvetése jogos, teni a bizalom, valamint a Az első kérdés feltevésénél megértés szellemét a párt, azonban meg kell állni egy a politikai élet vezetői és az pillanatra. Arról vaui szó, értelmiség között. Volt szó hogy ferde szemlélet szület­ennek kétoldalúságáról és het ebből a feltevésből, és arról is, hogy mit értünk ez megmerevítené politikán­azon a lojalitáson, amit pár- kat, végül pedig a helytelen tunk és kormányunk elvár módszerek alkalmazása aka­az értelmiségtől. Szinte sze- dályozna meg bennünket mélyekre bontva elhangzott, szocialista célkitűzéseink hogy kinek mi a feladata a megvalósításában. Nem elég párt művelődéspolitikai ugyanis csak felvetni a prob­irányelveinek gyakorlati lémákat. A hibák puszta ke­megvalósításáért. Történt-e resése nem mozdítja előre előrehaladás az elmondottak az ügyet. Ügy kell foglal­megértetésén és megértésén kőzni azokkal, hogy megol­túlmenően? dásukban segítőeh kivesszük Ez a felmérés mintegy a részünket, másfél évre nyúlik vissza. Az eltelt idő folyamán meg- \T 331 éppen elég sok ten­szilárdult-e az értelmiség \ nivalónk a szocialis­gondolatvilágában az az el- ta értelmiség kialaki­határozás, hogy az egész tásában, a szocialista neve­dolgozó néppel együtt ha- lés és szocialista művészet ladjon a szocializmusért? további erősítésében. Ezért Egységes-e ebben az értei- nem volt felesleges az ed­miség? digi mértékben foglalkozni A szegedi értelmiségről az értelmiség ügyeivel. Ter­beszélek, s ebből is kieme- mészetesnek tartom, hogy a lem az egyetemieket, mivel munkások ügyeivel, vala­az ő hatásuk nálunk döntő mint igényeik kielégítésével erejű a társadalmi rendszerünk­Ma' még gyakran hallhat- ben betöltött szerep és hely juk tiszteletben álló kommu- szerint többet kell törődni, nistáktól is azt a kérdést, A művelődésügy területén hogy az állami és pártveze- fellelhető gátló tényezők , , „ , —- , azonban munkasosztalyunk­tok nem foglalkoznak-e tul- ra ^ parasztságunkra is ságosan sokat az értelmiség- nagy hatással vannak, s csak gel, megéri-e a fáradságot, akkor szüntethetők meg rö­amít értük és érdekükben vid időn belül, ha súlyának x •• , xt • . v,,,, megfelelő helyet kap mun­teszunk. Nap mint nap hall- kánkban Ha ^^ aka_ hatjuk a kérdést: mit esi- raTlk abban, hogy a ma még nálnak az írók, a tanárok, nem marxista, vagy a fél­úton álló tanár minél előbb marxista szellemben tanít­son, neveljen és alkosson, akkor az is szükséges, hogy reálisan lássuk, hol tart ma fejlődésében az egyetemi ér­telmiség. Ezért kell megis­merkedni az egyetemeken folyó munkával. Hasznos az ilyen tapasztalatszerzés és segítés. Hasznos abból a szempontból, hogy a véle­mények közvetlen kicserélé­sével egyre közelebb tudunk jutni a marxista szellemű nevelés egységes megvalósí­tásához. Másrészt hasznos azért is, mert dolgozóink is közelebb jutnak az egyete­men folyó munka problé­máinak megértéséhez. A z értelmiség politikai felfogását, illetve népi demokratikus rend­szerünk iránti magatartását illetően érezhetően kedvező irányban változott meg. Er­re mutatott rá az a két ta­lálkozás is, amely a közel­múltban jött létre a Tudo­mányegyetem Természettu­dományi Karának tanárai és a városi pártbizottság, vala­mint a városi tanács veze­tői között, illetve a város művészeti és irodalmi életé­nek tényezőivel tartott be­szélgetés. E tanácskozások — ahol mindkét részről őszin­tén és nyíltan fejtették ki a véleményeket — azt mu­tatják, hogy kedvezőbb a politikai hangulat tanáraink körében a gyorsabb ütemű "Vpolitikai és ideológiai fejlö­Jdés megindulásához. Mutat­ója azt is, hogv elérkeztünk 'ahhoz a szituációhoz, amire Jrr.ár két éve vártunk. Taná­»raink, a kultúra művelői és Jalkotói ma már leteszik a Í garast az asztalra, bebizo­Jnyítják. hogy merre tarta­Jnak. Ma a törekvések nem 'szembenállnak egymással, 'hanem egymásra találnak és ^közelednek. Az egyetemen a Jprofesszorok elmondották, óörülnek. hogy a város ér­'deklödik tudomfuvos kutató­Jmunkáiuk, az oktatásban ős óa szocialista nevelés terén Jvégzett munkájuk iránt. Ki­fejezték kívánságukat, hogv 'a kapcsolat folyamatos le­jgyen. A továbbiakban egv­fmásután fejtette ki vélemé­Jnyét szinte minden jelen­ólévő azokról a kérdésekről, 'amelyek valóban még ma Jis megoldásra várnak. J Melyek ezek a kérdések? #A tananyagok marxista ^ideológiai szempontból töké­Jletesebb, tudatos, meggyőző J formában történő előadása, a * formál is agyonpolitizálás nél­#kül, ugyanakkor nyílt és ví­Jlágos állásfoglalás a diákok Jaltai felvetett politikai kér­'désekben. A munkás, és pa­hogy a jó eredményeket népszerűsítsék. A szakszer­vezetek vezetői, a SZOT el­nöksége és titkársága is az eddiginél sokkal gyakrabban foglalkozik a jövőben a ter­melés, a szocialista munka­verseny alakulásával és mindenütt segítséget nyúj­tanak, ahol azt a munka me­nete megkívánja. Guineai kormányküldöttség érkezett Magyarországra Budapestre érkezett Kelta N. Famara, a Guineai Köz­társaság miniszterelnökhe­lyettese, honvédelmi minisz­ter és kísérete. Látogatásuk célja, hogy fejlesszék a Ma­gyarország és a Guineai Köztársaság közötti baráti és kereskedelmi kapcsolato­kat. A vendégeket pénteken délelőtt Apró Antal, a Mi­nisztertanács első elnökhe­lyettese, Incze Jenő külke­reskedelmi miniszter, Péter János, a külügyminiszter el­ső helyettese fogadta. A küldöttség tiszteletére Baczoni Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes pénte­ken délben ebédet adott. GYARABAN sek előállítása teszi ki. Leghíresebb gyártmánya a lépkedő exkavátor. Képünkön érctömörítő üzemek szá­mára készülő dobos keverőgépet sze­relnek. Másik képünkön pedig egy vontatókábel kétméteres csörlődobjá­nak felületi esztergályozását láthatjuk. rasztszármazású fiatalok nagyobb arányú biztosítása a felvételek során, valamint azok szakmai támogatása a tanulásban, s a tudományos képzésben. E feladatok megvalósí­tása mellett szólaltak fel Kiss Árpád és Kalmár László professzorok, Szalai László docens. Szőke­falvy Béla, Rédey László és Kiss Árpád professzorok ar­ról is szóltak, hogyan kell szélesíteni és megjavítani a kollégiumi rendszert. A mun­kás- és parasztszármazású fiatalok politikai magatartá­sát és világnézeti fejlődése­nek alakulását nagymérték­ben befolyásolja — mint mondották — a kispolgárok és azok gyermekeinek gon­dolkodása, de emellett az is szerepet játszik, hogy az al­bérleti szobákban lakó diá­kok káros szellemi hatást kapnak a polgári lakástu­lajdonosoktól. Az utóbbiad politikai nézeteivel megter­helve aztán az egyetemisták között helytelen nézetek ter­jednek. E kifejtett gondola­tok a szocialista pedagógui nevelés iránti őszinte aggó­dásának jegyében hangzot­tak el. Ezeken a nehézsége­ken közös erőfeszítéssel kell segíteni. Szó esett a beszélgetés so­rán arról is, hogy szükség lenne az egyetemen folyó tudományos munka és a gya­korlati élet szorosabbá téte­lére, valamint arra, hogy tudósaink jobban hallassák szavukat a társadalmi élet­ben. Nincsen elzárkózás ré­szükről etéren sem. Hang­súlyozták, hogy javaslataik­kal, tanácsaikkal szeretnék elősegíteni az ipar és a me­zőgazdaság fejlődését. Sza­lay László egyetemi docens elmondotta, hogy a népfront kezdeményezésére tanácsko­zást tartottak és részletes javaslatokat dolgoztak ki a zöldségfélék termesztésének megjavítására, figyelembe véve a város környékének kedvező adottságait. Ezt a városi tanács mezőgazdasági osztálya fel is használta. N em üres beszéd tehát, hanem az élet bizo­nyítja, hogy már túl­haladtunk azon az állapoton, amikor csak a feladatokat magyarázgatjuk. Elhamarko­dott lenne azonban messze­menő következtetéseket le­vonni. Vannak még nehéz­ségek. így például az Or­vostudományi Egyetemen még alig mutatkozik ilyen irányú előrehaladás. Bár már ott is folyik a vita arról, ho­gyan és milyen eszközökkel akarják megvalósítani a párt művelődéspolitikájának irányelveit. Némely profesz­szor és más oktató részéről azonban még mindig talál­kozunk hűvös elzárkózással. Vannak már tanárok, de írók és művészek is, akik még mindmáig nem értet­ték meg, hogy személy sze­rint is felelősek a szocia­lista értelmiség kinevélésé­ért, s még nem törekednek tudomásul venni, hogy a szo­cialista rendszerünk vezető erejét megtestesítő munkás­osztály ideológiájával illik megismerkedniük, és főként annak szellemében kell ne­velniük. Ugyanakkor éppen a fejlődést tapasztalva, job­ban mellé kell állnunk azok­nak, akik valahol félúton haladnak, de a jó szándék él bennük, hogy munkájuk­kal kiérdemeljék a bizal­mat. Mert vannak ilyenek is! Ezt kár lenne nem észre­venni. Ideje, hogy nyugod­tan és türelmesen vitatkoz­2unk a még meglévő prob­lémák felett, s fejtsük ki álláspontunkat. Vigyáznunk kell, nehogy távoltartsuk magunktól azokat, akik vár­ják, hogy szóljunk hozzájuk. Természetesen nem kell -udvarolni- senkinek, de célt látva magunk előtt, elő kell segíteni, hogy minél hamarabb bekapcsolódhassa­nak teljes erővel, s tudás­sal az ifjúság szocialista ne­velésébe, alkotásaikkal, fel­fedezéseikkel gazdagíthassák a tudományt és a kultúrát hazánkban. Sárközi István

Next

/
Thumbnails
Contents