Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

Péntek. 1959. július 24. $ — flz országgyűlés elfogadta a polgári tdnrégyUgym vonatkozó javaslatot és befejezte jilfosl ülésszakát (Folytaid* az 1. oldalról.) használnunk. A törvényja­vaslat megadja a szövetke­zetek működésének alapvető szabályait. Hangsúlyozza a szövetkezeti politika legfon­tosabb alapelveit: az önkén­tességet és a tagok jogainak egyenlőségét, a szövetkezeti demokrácia megvalósulása érdeké ben pontosan rögzit t a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezetek szervezetét és vagyonfelelősségét. Rendez olyan kérdéseket, mint pél­dául a megalakulás módja és feltételei, valamint a jö­vedelem-elosztás alapvető módjai. Az országos vitában a ter­vezet leginkább vitatott ré­sze az öröklési jogot szabá­lyozó anyag volt. A javaslat öröklésjogi vonatkozásban lényegében a jelenlegi jo­got tartja fenn, kiküszöbölt azonban azokat a hiányossá­gokat, amelyek a gyakorlat­ban jelentkeztek és egysze­rűbb megoldást ad. Az Igazságügy miniszter a továbbiakban a polgárt tör­vénykönyv politikai jelentő­ségét méltatta. Ezzel össze­függésben megemlítette, mi­lyen jelentős szerepük volt Kállai Gyula elvtárt: a politikai és gazdasági kon­szolidáció megteremtésében az igazságügyi szerveknek, a jogászi munkának. A polgá­ri törvénykönyv javaslata és az előkészületben lévő töb­bi jelentős törvény azt acélt szolgálja, hogy még jobban alátámasszuk a politikai és gazdasági stabilizációt, még fokozottabban megteremtsük a jogi élet terén is a stabili­zációt, a kultúrált bírót. ügyészi és államigazgatási munka előfeltételét. *.. A miniszter nagy tapssal fogadott előadói beszéde után dr. Dabronakai Gyula, Sási János, Bodonyi Pálné és dr. Tatár Kiss Lajos kép­viselők szólalatak fel. A polgári törvénykönyvről szó­ló törvényjavaslatot a mó­dosítással együtt elfogadták. Ezután dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter vála­szolt a vitában 'elhangzott felszólalásokra, majd az or­szággyűlés a Magyar Nép­köztársaság polgári tör­vénykönyvéről szóló tör­vényjavaslatot a jogi és igazságügyi bizottság által javasolt módosításokkal, ál­talánosságban és részle­teiben egyhangúlag elfo­gadta. a ránt azt kívánja, hogy a jő mány változatlanul a barát- rég társadalmi bizottságot amely a feladatokat az Ősz­termésből képezzenek közös sáp fenntartására és elmé- küldött ki az iskolai reform- szes lehetőségek Ijözüi a tartalékokat. S ami különö- lyitésére törekszik az egyéni javaslat kidolgozására. A leggyorsabb, legegyszerűbb, sen fontos: az idei jó takar- parasztokkal. Az egyéni gaz- reformjavaslatot széleskörű icít0lcsobb és leghatékonyabb mánygabona-termésből meg- dára mi elsősorban úgy te- társadalmi vitára bocsátjuk, módon oldja meg. Az állam felelő takarmánybázist ala- kintünk, mint a holnap szö- — felhasználva e vita htlyi tseTVtit arra. kell va­kítsanak ki, hogy a termelő- vetkezeti parasztjára, s en- tapasztalatait — a jövő ev- vclnl hoffy ^ varjának szövetkezetek közős állat- nek megfelelően alakítjuk az országgyűlés ele ter- mmdent a ^zponíi hata­állományát az őszi és téli vele viszonyunkat. De nem ltsaiuk. ^ lomtól, hanem a helyileg hónapokban jól elláthassák, csinálunk titkot abból sem, elmu" ev " " megoldható Jeladatokat vé­Az idén, a tavalyinál jobb hogy barátságuk még job- "yclben .nj,gy*^repe gezzék el a lakosság társa­termésátlagokat értek el és ban elmélyül, méginkább éllami lgaz^tasi » tevékenységének lei­érnek el az egyénileg dolgo- mefftzilárdul, ha a ma még r^mf^nl étá ia^lt eT- bontakoztatásáL tó parasztok is. Az állam \ „ ,,„ parátus munkája javult, ei- . .. támogatását élvezték ők is, egyénileg gazdálkodó pa- végezte feladatait. A szocia- Kállai Gyula elvtárs ez­és élvezni fogják ezt á jő-' raszt belép a termelőszövet- Urmüs építése meggyorsító- után reszletesen elemezte a vőben is. A párt és a kor- kezetbe. sának feladatai azonban nemzetközi helyzetet majd megkövetelik azt, hogy az befejezésül kijelentette: az Ham lahat láléton macvállnt államhatalom és az igazga- 1958. évi állami költségvetés l,fn 1*n®1 ••••'On msgaum ^ központi él helyi tzer. végrehajtásáról szóló Írásbeli Napjainkban forradalmi a földet a niesteleci paraszt- az országgyűlés, a mi- és szóbeli jelentéssel, mint erjedésnek lehetünk tanúi a ság milliói között, történei- Misztériumok, főhatóságok, fejlődésünk reális helyzet­magyar falvakban. A terme- ml mértékkel mérve, csak valamint a tanácsok, tovább képével, egyetértek, azt a lőszövetkezeti mozgalom fej- félmunkát végzett. Az egyé- tökéletesítsék munkájukat. Magyar Szocialista Munkás­lesztésének alapja továbbra ni parcella megszabadította oTW„n, adminuzt- és a forradalmi mun­ts a politikai meggyőző mun- "gyan az országot a három- Számu/ni ke" 32 admlrtl8zt kis-paraszt kormány nevé­ka. Ez minden falusi, állami, millió koldustól, megszabadí- ráclóbój a bürokratikus hu- ben elfogadom s képviselo­párt- és társadalmi' szerve- *®tta a parasztságot az em- zavonát, s olyan ügyintézési társaimnak is elfogadásra zetre, minden kommunlstá- ^f*"3® störnyűségeitől, a 80 rendet kell meghonosítani, ajánlom. ra, ifjúkommuniatára éa szocializmus Ügyéhez hű filléres napszámtól, gátat ve­tett a pusztító népbetegsé­Inlerpelláeiók, ráláttok Megvannak a lehetőségeink a gyorsabb előrehaladásra pártonkívülire azt a köte- ' elindította a pa­1 ess éget rója, hogy szívós l^f,.. , m<*eit 32 embfTÍ Az országgyűlés csütörtöki az idei tapasztalatok feJ­felvilágosítö munkával, ál- D.® . « egyéni ülésén , polgárt törvény- használásával — a termelö­landóan harcoljon a szövet- sem bu' könyvre vonatkozó javastat szövetkezeti építkezések jö­kezeti eszme terjesztéséért, ° Poraszt- eifogadaSa után megkezdőd- vő évi programját. A ter­küzdjön a régi, megszokott, korszerű gazdal- tek az interpellációk. Az el- vezett intézkedések segitsé­begyökeresedett paraszti TOiytasson, nem biz- s6 interpellációt Szobek gével J960-ban nem lesznek ,u h°9V állandóan András képviselő intézte az az ideihez hasonló nehézsé­fokozódó jólétben éljen, nem építésügyi és földművelés- oek. így tovább erősítik, biztosítja azt, hogy mint osz- ügyi miniszterhez a mező- elsősorban a helyi mezőgaz­tály felszámolja a térsada- gazdasági építkezések meg- dasági és építésügyi szak­lom más osztályaihoz viszo- gyorsításáról és javításáról, igazgatási szerveket, a ter­életmódot élő, de már Ide jét múlt szemlélete ellen. A szocializmus hívei tudatosít­sák a még egyéni gazdák­kal, hogy a szocialista me Az országgyűlés szerdai ülésén az 1958-as állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés előterjesztését követően felszólalt Kállai Gyula elvtárs, éllamminisa­ter, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tágja. A pénzügyminiszter elv­társ beszámolójából világo­san elénk tárul hazánk gaz­dasági fejlődésének képe — kezdte beszédét Kállai Gyu­la elvtárs. — Az elmúlt esz­tendőben sikeresen folytat­tuk tovább a szocializmus építését, előbbre haladtunk a szocialista társadalom gazdasági alapjainak megte­remtésében. Itt, az •ország­gyűlés színe előtt nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Ma­ter »r Szocialtsts Munkáspárt, » ntegyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány politi­kájának helyességét, a ma­gyar dolgozó tömegek ra­gaszkodását a szocializmus ügyéhez, valamint a vezetés éa a tömegek szoros kap­csolatát ma már nemcsak a néphatalom helyreállításá­nak és megszilárdításának politikai sikerei jelzik, ha­nem azok a vitathatatlan eredmények is, amelyeket a szocializmus építésének meg­gyorsításában értünk el. Jó úton vagyunk ahhoz, hogy fejlődésünk ütemét tovább gyorsítva, még* napvobb eredményeket érjünk el és viszonylag rövid idő alatt végleg lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait, hogy a környező népi demokratikus országokkal azonos történel­mi időszakban befejezzük a szocializmus építését. Pártunk Központi Bizott­ságának márciusi határoza­ta az egész nép érdekeit fe­jezi ki s éppen ezért végre­hajtásáért a párttagok és pártonkivüliek, munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt dolgoznak. Az ed­digi eredmények alapján joggal számíthatunk arra, hogu a verseny lendülete az év hátralévő részében foko­zódik, i elérjük a Központi Bizottság márciusi határoza­tában kitűzött célt, az éves terv négy százalékot túltel­jesítését. Ahhoz azonban, hogy a Központi Bizottság márciusi határozatában ja­vasolt termelékenységi mu­latót is elérjük, az év hátra­lévő részében nagyobb lépé­seket kell tennünk a terme­lékenység területén. Bizunk abban, hogy iparunk szerve­zői és vezetői — a műszaki értelmiség segítségével, tá­maszkodva a munkásosztály versenymozgalmának nagy lendületére — megoldják est a feladatot is. Hangsúlyozta ezután, hogy a szocializmus építésének meggyorsításában megnöve­kedtek az egyes iparágak féladatai, majd rámutatott: Az élmúlt évben — és 1959 első feleben — tovább javult iparunk szerkezete és műszaki színvonata. Jó úton járunk a hazánk adottságai­nak jobban megfelelő ipari struktúra kialakításában. Meg kell azonban gyorsíta­nunk a dieselesitési prog­ram végrehajtását, valamint egyes új típusú gyártmá­nyok bevezetését. Mindent egybevetve azonban iparunk fejlődése biztató, s ami en­•nél is fontosabb: kezűnkben vannak a lehetőségek a gyors előrehaladásra. Az elmúlt időszakban szá­mottevően haladtunk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Hazánk szántóterületének 50,3 száza­léka termelőszövetkezetek és állami gazdaságok birtoká­ban van. tehát a népgazda­ság szocialista szektorához tartozik. A párt politikája, a mező­gazdaság szocialista átszer­vezésére tett intézkedései helyesnek bizonyultak. A termelőszövetkezetek megszilárdítására, a mező­gazdasági termelés támoga­tódéra tett intézkedéseink hatása jelentkezik a várható terméseredményekben. Az ez évi termésátlagok — a becs­lének szerint — kenyérgabo­nából, takarmánygabonából, burgonyából. cukorrépából és kukoricából meghaladják a múlt évi eredményeket és nagyobbak lesznek a terve­zettnél. Az évi terv elő­irányzatait az állattenyész­tésben is túl fogjuk teljesí­teni. Az idei terméseredmények azok igazát erősítik, akik az év elején megoldhatónak vélték a kettős feladatot: a mezőgazdaság szocialista át­szervezését és a termelési színvonal egyidejű növelé­sét. Most minden erőt meg kell feszíteni, hogy a kedve­zőtlenné vált időjárás elle­nére nagyobb veszteség nél­kül befejezzük az aratás és betakarítás munkálatait. AB állam és a tss-taqság érdek* kÖBÖs Szólnom kell itt — Tisz­telt Országgyűlés —, arról a rendelkezésről is, amelyet a forradalmi munkás-pa­raszt kormány két héttel ez­előtt hozott. A párt és a kormány, szem előtt tartvá a parasztság érdekelt, a jó termés ellenére sem változ­tatta meg az alapvető mező­gazdasági termékek felvá­sárlási árait. Az állam, a munkásosztály most elvárja a dolgozó parasztságtól, hogy felesleges terményeit az ál­lam által biztosított kedvező áron, a felvásárló szervek­nek adja át, • így járuljon hozzá a munkásosztály, a városi lakosság élelmiszer­ellátásához. Az állam és a termelőszö­vetkezeti tagság érdeke egy­zőgazdaság megteremtése az ÜÜÍÍ2ÍÍ kulturá,lls- »zellemi és Megkérdezte a minisztereket: vező, a beruházó és a kivi­-Z-, -J7 . V ''™"'** Politikai elmaradottságát, felkészültek-e az idei mező- telező vállalatokat egyaránt. egész nép, s benne a pa resztság. tehát minden eoúes * /«Wo»ar*<t« nagy mű- gazdasági építkezések, kü- Támogatják és ösztönzik a oczctaegyént értrícTis J" • tJt6zni 0 mtz6' önösen a magtárpadlásos termelőszövetkezeti épitöbri­oa.aa egyéni érdeke i, ^dáság szocialista átszerve- tehénistállók időben való be- gádok szervezését, fokozot­yüT^T*^ ,e,Jödé8 ~éziv"> teremti meg fejezésére, továbbá: hogyan tan gépesitik az épitkezése­kulonben is azt mutatja, át ' Weépes, kultúrált, jó- készültek fel az lOöO-as, az ket. A közös gazdaságokat. mZ,:^*"1™ kMfVkt ?JÍÚ perasztosz- Sl ^obb Sri lehet tályt, amely a munkásosz- megoldására? megoldásában nem JHi _ megállni félúton. — A párt táüyal szövetségben ' tovább és a munkásosztály azzal, halad érdekeltté teszik a helyi építőanyagok gyártásában és haüd a tárinÁéimi sYtt'/ŰY. Trautmann Rezső építés- felhasználásában, meggyor­ix.IliIiríadalmt fejlődés ü , ijrtr Döaei Imre sítják és megjavítjuk a ti­""W szeiione a ranglétráján a szocializmus, rJP, miniszter uogei imre , . , előregyártó z" - • —' dotta, az idei termelőszövet- és födémelemet állítanak ' . _ _ . . . . I . _ A4H CTII L*_ hogy 1945-ben széltörte a kezet'i építkezések jelentős elő, hogy a jövő évi szűk­hányadát az építőipar az ségletet folyamatosan kielé­gítsék. Az interpelláló Szobek Miért valt Mfikség az iskolareformra? ...... , , 1959-es terv jóváhagyá­Az eI,míí'tJ évben e«és"- és jártasságot a fi- ,a után terven felül vál- — „ — segesen fejlodott a kulturá- zikei munkában, ismertesse ialta el. Innen szármáz- András képviselő, valamint lls élet is, az cllenforrada- meg velük az ipari és mező- tak azok az átmeneti nehéz- az országgyűlés az együttes lom kártevését felszámoltuk, gazdasági munka alapjait, s sigek, amelyekről Szobek Választ elfogadta, s ezzel az eszmei politikai továbbtanulásra jogosító András beszélt. Ezután dr. S4ro András feieStáCÍÓ Mzonyitvány mel- Kijelenthetem - mondot- gék<ró megyei ró Péti János Ki™ ró a Utt 'OV szakmában nyújt- U « miniszter hogy az Tolna megye, képviselő he­uen is. Az irodalom és a , , , *' w>i nmnmmot Ni vonatkozasu interoella­művészetek legjobb képvise- *on olyan képzettséget, berultezda^ programot lől ma már eredményein amelynek birtokában az if- beáUta nelr rróet nánilnb «tjvU«- j-< . . . . . leSllJUK. lyi vonatkozású interpellá­cióira válaszolt a földműve­lésügyi miniszter, majd Ró­A miniszter ezután közöl- Sándor elnök az ülés­vesznek rrózt népünk szocia- # nemzedék tehetségének és lista nevelésében. . . , . , ,, ,, , •• — Kulturális életünk kér- megfelelő élet- te, hogy előkészíUk már — szakot bezárta, déset közül ezúttal csak az Pólyát választhat magának. egyik legfontosabb kérdés­ről — az ifjúság szocialista nevelésének megjavításáról, közoktatási rendszerünk re­formjáról kívánok részlete­sebben szólni. Az iskolarend­szer reformját elsősorban azért határoztuk el, mert közoktatási rendszerünk él­»at*rékeay«bb«k aa állami kalyi ssarvak — Iskolarendszerünk át­maradt az élet fejlődésének alakítása az egész társada­ütemitől, különsen az ipar lom ügye. Ezért iskoláink és a mezőgazdaság a tech- átalakítására mozgósítani keU niJca is a természettudomá- .. . , nyok fejlődésétől. Iskola- M tÍRBMWom valamennyi rendszerünk legnagyobb fo- osztályának, rétegének, va­Jó terméseredmények a Szovjetunióban Teljes erővel folyik a is, a kellemes, száraz idő Szovjetunió mezőgazdasági kedvez a mezögazdasagi rítása*' Eddig^ta^kí^társaság- Kazahsztánban ban indult meg az aratás, kedvezőnek ígérkezik az idei hamarosan megindul Kazah- termés. A jó időjárás ls hoz­sztdnban és Szibéria egykori zájórult ahhoz, hogy az egy­szűzföldjein is. Az OSZSZ- kori szűzföld-övezetében az SZK kolhozai és szovhozai idei termés jobbnak igérke­A VII. VIT VAROSA gyatikossága az, hogy a fel- lamennyí saervezetének erő- „ növekvő nemzedéket nem ta- torrésaá. A kormány nem- jórészt befejezték a cséplést 2ífc « tavalyinál, nítja meg dolgozni, s így nem készíti elő megfelelően*' az életre. t — Mindennapos jelenség,' Tisztelt Képviselőtársaim,, hogy a középiskolát végzett' ifjúság jelentős része húzó-J dozik a fizikai munkától.' Sajnos, a szülők egy része* is csak akkor látja gyermeket jövőjét biztosítottnak, ha sz' valamiféle szellemi, hlvstali; pályára láp. Jelentős rété-' gek még mindig nem beesü-J lik kellően a fizikai mun-i kát. E helytelen és káros je-* lenség ellen fel kell lépni, és növelni kell a fizikai» munka becsületét. A szelle-J mi és fizikai munka kösöttl' különbség nem úgy túnikj majd el, hogy csökken a fi-# zlkal munkások száma és' mindenki értelmiségi lesz,* hanem úgy, hogy a fizikát} munkások szellemi sslnvo-} nalá állandóan növekedik, s' megközelíti és eléri a szel-é lenni munkások színvonalát.} Az iskolának est a feladatotJ kell megoldania éa ezt aj folyamatot kell segítenie.' Ezért a megvalósítandó ts-} kolareform alapelve az a} követelmény, hogy sz iskola* adjon korszerű, általánost alapműveltséget, adjon a ta-, nulóknák politechnikai kép-} Július 36-án kezdődött és augusztus 5-in fejeződik be a VII. Világifjúsági Találkozó, amelyet Bécsben, Ausztria fővárosában tar­tanak meg. Bécs körülbelül akkora, mint Budapest: 40o négyzetkilométer, lakóinak száma egy­millió 650 ezer. A VIT legtöbb rendezvé­nyének színhelye a Práter-stadion, de ter­mészetesen más sporttelepen és kultúrhe­lylségben is sor kerül a legkülönfélébb programokra. Térképünk Bécset ábrázolja.

Next

/
Thumbnails
Contents