Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-30 / 177. szám

30 Csütörtök, 1959. július 3fl. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) mon is a barátságon alapuló együttműködési akaratnak, megpecsételése az egyre erősödő kapcsolatoknak. A kínai és a magyar nép — híven a proletár Internacionalizmus elveihez — kiterjeszti és a szerződéssel is szorosabbra fűzi kapcsolatait. Ez a szerződés, és azok, amelyeket a többi baráti állammal már korábban kötöttünk, csatlakozást jelent azokhoz a törekvésekhez, amelyek az imperialista hatalmak háborús és agresszív erőivel szemben a béke erőinek közös frontba való tömörítését tűzték W célul — mondotta befejezésül Kiss Károly elvtárs és a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. Dr. Molnár Erik képviselő, a Magyar—Kínai Baráti Társaság elnökének felszólalása után az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Pekingben, 1959. május hó 6. napján aláirt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta, majd áttért az 1958. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására. Az 1958. évi höllaégretéa népgazdaságunk /elenióa eredményeit bizonyítja Antos István pénzügyminiszter előadói beszédében elöljáróban hangsúlyozta, hogy az 1958. évi költségvetés — a tervezettnél nagyobb feladatok megvalósítja mellett — az év folyamán szilárd egyensúlyban volt, majd rámutatott, hogy az 1058. évi zárszámadás 755 millió forint bevételi többlettel zárult. A terven felüli bevételek döntő részét az állami vállalatok fizették be. A tervezettnél nagyobb volt a lakosságtól származó adó- és illetékbevétel is. Az élénk ingatlanforgalom miatt az előirányzottnál több illetéket fizettek be, amellett a kedvező bortermés — a jövedelem emelkedésével egyidejűleg — növelte a borforgalmi adó befizetési eredményeit. A bevételek már az év első felében nagyobbak voltak az előirányzottnál. Ez jelzésül szolgált a kormány számára, hogy a népgazdaságban terven felüli erőforrások jöttek létre, amelyeket fel lehet használni a fő célkitűzések jobb alátámasztására. A kormány ez év derekán 1600 millió forinttal felemelte a beruházási és 400 millió forinttal a felújítási keretet. A beruházási keretek felemelése döntő részben a már folyamatban lévő beruházások mielőbbi befejezését biztosította. Ez az intézkedés is hozzájárult ahhoz, hogy 1958-ban 13,1 milliárd forint értékű beruházást helyezhettek üzembe és így 1958-ban csökkent a befejezetlen beruházások állománya. 1958 folyamán több, a beruházások hatékonyságát kedvező irányban befolyásoló intézkedés történt. A költségvetés végrehajtása során jelentős fejlődést értünk el az egyészségügyi, szociális és kulturális ellátás területén. Az intézmények hálózala számos új létesítménnyel bővült Emellett javult az intézmények áltál nyújtott ellátás, amit elsősorban az alkalmazottak létszámának növelése segített elő. A társadalombiztosításban részvevők számának növekedése következtében emelkedtek az e célra fordított kiadások is. A tanácsok gazdálkodásában eredményesnek bizonyultak a gazdasági önállóság növelésére, a tanácsi hatáskör bővítésére hozott határozatok. A tanácsok 1958ban a saját bevételeknél 145 millió forint, az adóbevételi terveknél 125 millió forint többletbevételt értek el. A bevételi többletet nagyobb részben községfejlesztési célokra, kisebb részben az év közben felmerült újabb szükségletekre fordították. A helyi feladatok jó megoldását segítette a községfejlesztési alap, amelynek bevételei országosan 83' millió forint, kiadásai pedig 587 millió forintot tettek ki. A kiadások azért maradtak el a bevételektől, mert a községfejlesztési tervek kidolgozása elhúzódott. így számos létesítmény befejezése 1959-re húzódott át. A községfejlesztési alap segítségével a tanácsok az év folyamán egyebek között 1,2 millió négyzetméter járdát, 189 kilométer utat építettek, 30 fürdőt és strandot létesítettek, 400 törpe vízierőmüvet és kutat helyezteK üzembe, 250 kultúrotthont adtak át rendeltetésének. 1958-ban a lakosság életszínvonala a tervnek megfelelően alakult. A lakosság 5 százalékkal fordított többet a vásárlásokra, mint 1957ben. Az elmúlt év költségvetése végrehajtásának adatai azt bizonyítják, hogy 1958-ban a népgazdaság és a társadalmi élet minden területén igen eredményesen dolgoztak. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány olyan politikát folytatott, amely az adott körülmények között a dolgozó nép ügyét, a szocialista építést a legeredményesebben szolgálta. Ez a politika megnyerte a tömegek támogatását, milliók aktivitását váltotta ki a gazdasági építő munkában, ezért születtek ilyen kedvező eredmények. A takarékon gazdálkodás — kulcskérdést A továbbiakban azokról az irányelvekről szólt, amelye!? a párt és a kormány helyes gazdaságpolitikáját jellemezték. A korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítottunk — folytatta — a termelés gazdaságosságinak fokozására. A kormány takarékossági felhívása helyesen jelölte meg a további fejlődés egyik kulcskérdéseként a takarékos gazdálkodást az állam eszközeivel. A nyereségrészesedés megteremtette a vállalati dolgozók legszélesebb rétegeinek anyagi érdekeltségét a takarékosság fokozásában. Ez adott lehetőséggt, hogy 1958ban nagyot léptünk előre a termelés gazdaságosságának megjavítására. Célszerűnek bizonyultak a beruházások hatékonyságának emelésére hozott intézkedések. Továbbra is indokolt, hogy a rendelkezésre álló kivitelezési kapacitásokat elsősorban a már folyamatban lévő beruházásokhoz összpontosítsuk. Javulást kell elérni a beruházások koncentrálásában, tovább kell rövidíteni az üzembehelvezési haláridőket, s csökkenteni a költségeket. Helyesnek bizonyult, hogy a gazdasági vezetés olyan nagv figyelmet szentelt a külkereskedelem és a devizagazdálkodás szilárd egyensúlyának. Ezt a helyes módszert a dolgozó parasztságnak az idén ts azzal kelt alátámasztania, hogy pontosan teljesíti földadó-fizetését és más, természetben szolgáltatandó kötelezettségeit és árufeleslegét időben felajánlja eladásra az állami felvásárló szerveknek. az önköltségnél, a vállalatok életbelépett termelói árrend nem sok gondot fordítottak szer — folytatta — szükaz anyag- és energiatakaré- ségessé tette az országgyűlés kosságra és még egyéb fo- által törvényerőre emelt gyatékosságok miatt a régi 1959. évi állami költségveárrendszer alkalmatlannak tés átárazását. Az átárazás bizonyult, hogy helyesen tá- végrehajtására az országgyűjékoztassa a gazdaságosság lés a költségvetési törvényfokozására törekvő vezetőket ben felhatalmazta a magyar és dolgozókat. forradalmi munkás-paraszt — A kétévi alapos mun- kormányt. Bejelentem a kával előkészített és ez év tisztelt országgyűlésnek, január 1-én életbeléptetett hogy az átárazás megtörtént, új termelői árrendszer — és ennek alapján az 1959. folytatta — nagyrészt meg- évi állami költségvetés 58 szüntette ezeket a fogyaté- milliárd 1956 millió 966 Uosságokat. A termelői árak ezer. forint bevételt, .57 miiáltalános rendezésével igen liárd 787 millió 491 ezer fojelentős előnyök mutatkoz- rint kiadást és 409 millió nak: közelebb került egy- felesleget mutat. máshoz a társadalmi és a A költségvetés kiadásai az vállalati érdek, szilárdabb átárazás folytán 5,7 milliárd alapot teremtettek egy he- forinttal, a költségvetés helyes fogyasztói árpolitika vételei pedig 5,3 milliárd céljaira, s anyag- és ener- forinttal magasabbak. A begiatakarékosságra ösztönöz- vételi többlet döntő részben nek. Egyes vállalatok már az állami vállalatoktól szármegkezdték gyártmánykon- mázó bevételeknél jelentstrukcióik átszerkesztését, ez kezik. Az állami vállalatok a folyamat a korszerű, befizetéseinél jelentősen könnyű konstrukciók beve- emelkedett a nyereségrészezetését mozdítja elö. A vál- sedés, csökkent a forgalmi lalatok többségénél az új adó, és új bevételi forrásárrendszer csak ezután ként szerepel az illetményérezteti hatását. adó 4,2 milliárd forintos — Az 1959. január 1-én előirányzata. * t* ér első hat hónapjának kedvezőek az eredményei A régi éa az új termelői árrendszer Antos István a továbbiak- beszélt. Elmondotta, hogy a ban az új termelői árrend- szén. a hengerelt áru, a tégszerröl, illetve a régi ár- la, általában igen sok nyersrendszer fogyatékosságairól anyag ára, alacsonyabb volt Ezután az idei gazdálkodást ismertette. — Az idei esztendő első fél évének tervteljesitése kedvezően alakult. Különösen a második negyedévben gyorsult meg a népgazdaság fejlődése. Az MSZMP Központi Bizottságának márciusi határozata óta fellendült a munkavers e-ny-mozga'.om. A dolgozók szorgalmas munkája, a szocialista építés meggvorsíthsa érdekébeit véghezvitt gyakorlati tettek újból jelentős terven felüli erőforrásokkal gyarapították népgazdaságunkat. — Az 1959 első fél évében az állami ipar 9 százalékkal termeit többet, mint 1958 első fél évében, és ezzel 3 százalékkal túlteljesítette első félévi tervét. — A jelentős tervtúlteljesítés a mezőgazdaság nagymértékben megnövekedett szocialista szektora szükségleteinek fokozott kielégítését, a lakosság ellátásának további javítását, végül az export növelését szolgálta. — Az ipar kedvező irányú tervtúlteljesítése mellett némileg elmaradt a termelékenység növekedése. Ezután hangsúlyozta, hogy az év első hónapjai ban hazánkban jelentősen fellendült a termelőszövetkezeti mozgalom. A termelőszövetkezeti mozgalom örvendetes fejlődése, az új termelőszövetkezetiek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítása komoly erőfeszítéseket követelt az államhalalom központi szerveitől. Elmondhatjuk, hogy népi államunk ez ideig eredményesen oldotta meg ezt a hatalmas feladatot. A termelőszövetkezetek beruházási igényeinek kielégítésére kereken 1500 millió forintot biztosítottunk, ezen belül több mint egymilliárd forintot építkezésekre. Ebből az építési hitelkeretből egy katasztrális hold termelőszövetkezeti szántóterületre kereken 380 forint jut, az 1958. évi 300 forinttal szemben. Májusi adatok szerint a termelőszövetkezetek 135 000 szarvasmarha részéré létesítenek istállót. 73 000 szarvasmarha új istállóban, a többi átalakított épületekben lesz elhelyezhető. Ezenkívül 14 000 sertés részére fiaztató, 44 000 sertés részére sertésól, 89 000 juh részére korszerű juhhodály és 200 000 baromfi részére megfelelő nagyüzemi baromfiól épül a termelőszövetkezeteknél. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek legfontosabb állatférőhely-szükségletét általában ki lehet elégíteni. A közös ' állatállományt — elsősorban a szarvasmarha állatállományt — a termelőszövetkezetek még a tél beállta előtt nagyüzemi épületekben helyezhetik el. A termelőszövetkezetek arra törekednek, hogy a közös állatállományt minél előbb megteremtsék. A belépő parasztok nagy számban vittek be a szövetkezetekbe állatokat. Június 30ig mintegy 80 000 szarvasmarhát, 65 000 lovat és 25 000 juhot vittek be a közös gazdaságokba. Ahogy az istállók elkészülnek, a közös állatállomány természetesen tovább gyarapodik. A közös állatállomány megteremtésére a termelőszövetkezetek és a helyi szervek elsősorban a szarvasmarha-férőhelyeket igyekeznek biztosítani, Ezt a törekvést csak helyeselni lehet. Nem helyeselhető azonban, hogy egyes megyékben a közös szarvasmarhaállomány megteremtése mellett szem elől tévesztelték <t közös sertésállomány megalapozását. Az idei jó takarmánytermés és a nagyüzemi férőhelyek megfelelő ütemben való eií készítésé kedvező körülményeket teremtett a termelőszövetkezetek nagyüzemi állattenyésztésének fejlődéséhez. Ezt az egészséges fejlődést állami eszközökkel is elő kell segíteni. A termelőszövetkezetek állami támogatását oly módon kell szabályozni, hogy kifizető legyen a saját tenyésztés. Megnövekedett feladatok Az a körülmény, hogy a termelőszövetkezetek zöldterülete az Idén több mint kétmillió holddal növekedett, nagymértékben fokozta a mezőgazdaság gépszükségletét. Csupán traktorból 3600-at kellett terven felül biztosítani. A jelentősen megnövekedett igényt a belföldi mezőgazdasági gépipar csak kis részben tudja fedezni, ezért barátainkhoz fordultunk, nyújtsanak részünkre segítséget, terven felült gépszállitásokkal. A belső erők mozgósítása és a baráti segítség együttesen biztosítja a megnövekedett gépi munkaigény zavartalan ellátását. A mezőgazdaság fejlesztésében az idén sikerül a kettős feladatot végrehajtani: szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorát és ugyanakkor a dolgozó népünk növekvő szükségleteinek fedezése céljából növelni a mezőgazdasági termelés mennyiségét is. Az idei év emellett azt is bizonyítja, hogy lehet olyan politikát folytatni, úgy haladni, a szocialista mezőgazdaság megteremtésének útján, hogy ezalatt az egyéni parasztgazdaságok termelése is kedvezően alakuljon. A tervezettnél kedvezőbben alakult az idei év első felében külkereskedelmi helyzetünk is. 1959. eláö felében a kivitel 18 százalékkal, a behozatal 7 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. A párt és a kormány politikájának fontos elve, hogy a szocialista építésben elért sikerekkel párhuzamosan biztosítani kell a lakosság életszínvonalának rendszeres emelését. — Az 1958. éri terv eredményes túlteljesítése alapján ez év elején több, a lakosság jelentős rétegeit érintő intézkedés történt. Megemlítette ezzel kapcsolatban, hogy több fontos élelmezési cikk ára csökkent, ugyanakkor egyes dolgozórétegek bére számottevően emelkedett. Az átlagbérek az év folyamán ugyancsak emelkedést mutatnak: A munkások havi keresete 1959. első félévében három százalékkal haladta meg az 1958. első félévi átlagkereseteket. A keresők száma az állami iparban az év júniusának végén 63 000-rel volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Mindezt egybevetve, 1959 első felében a bérből és fizetésből élők pénzbevétele 9 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év első felében. Ennél kisebb arányban, hat százalékkal növekedett a parasztság vásárlóereje, nagyobb részben a felvásárlási kifizetések, kisebb részben pedig a termelőszövetkezetekbe bevitt állatok és felszerelések meghitelezése következtében. A kiskereskedelem első félévi forgalma 8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azoftos időszakában. Az élelmiszerforgalmon belül a hús, a tej, a tojás és a zöldség- és gyümölcsíorgalom emelkedett nagyobb mértékben. A múlt évhez képest jelentős a ruházati cikkek forgalmának növekedése. Az igények jobb felmérésével, jobb áruterítessel és az ipar részéről a rendelések pontos és időben való teljesítésével kell elejét venni annak, hogy a tavaszi forgalom fő időszakában előfordult kisebb ellátási zavarok a jövőben megismétlődhessenek. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a növekvő igényeket az ipar, és a kereskedelem összefogása alapján zavartalanul kielégíthessük. A legnagyobb forgalomemelkedés ez évben az úgynevezett vegyesiparcikkeknél jelentkezett. Ide olyan termékek tartoznak, mint az építőanyag, televízió, rádió, motorkerékpár, háztartási gépek, bútor, stb. Ezekben a cikkekben 13 százalékos volt a forgalom emelkedése. Ez év első felében — csak áruhitel — akció keretében 17 700 motorkerékpárt, 22 700 mosógépet és 26 000 rádiót vásároltak. A bútorforgalom két év alatt megduplázódott és még igy sem tudjuk az igényeket zavartalanul kielégíteni. A lakosság növekvő életszínvonala nemcsak a kereskedelmi forgalom növekedésében, hanem a betétállomány erőteljes gyarapodásában is kifejezésre jut. 1953ben — fél év alatt — egymilliárd 36 millió forinttal nőtt a betétállomány. Ezután hangsúlyozta, hogy a költségvetés a félév folyamán szilárd egyensúlyban volt, majd aláhúzta, hogy még nagy feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy az év végére a hároméves terv legfontosabb mutatóit illetően elérjük az eredetileg 1960-ra kitűzött szintet. A termelékenység emelésénél, az önköltség csökken- . tésénél a feladat nagyobbik része az év második felérő maradt. Ezért most — az új áras tervek birtokában — szükséges, hogy valamennyi vállalat felmérje tennivalóit és megtegye a szükséges intézkedéseket a március 6-1 határozat előírásainak megfelelő. a termelékenységet fokozó, a költségek színvonalát csökkentő intézkedésekre. A hároméves terv eredményes teljesítése a műszaki intézkedések egész sorának sikeres végrehajtásától függ. Végül nagy fi<"'elmet kell fordítani a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításával kapcsolatos feladatokra. Expozéja befejező részében Antos István kérte a múlt évi zárszámadásról szóló • törvényjavaslat elfogadását. Ezt követően az 1958. évi költségvetésről szóló jelentéshez az alábbi képviselők szóltak hozzá: Gácsi Miklós, Papp Károly, Kállai Gyula, Bondor József, Mészöly Gyula, Fodróczi Lajos, Straub Gyula. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter felszólalását holnapi lapunkban ismertetjük. Ezután dr. Antos István pénzügyminiszter válaszolt a vitában elhangzottakra. Az országgyűlés az 1958, évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Dinnyés Lajos, az országgyűlés alelnöke bezárta a tanácskozást. Az országgyűlés csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Napirenden szerepel a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat, amelynek előadója Nczvál Ferenc igazságügyminiszter. A parlament csütörtöki ülésén kerül sor az interpellációkra. Jól bevált a 14—16 éves fiatalok továbbképzését szolgáló iskolatípus A fővárosban és a vidéken a múlt év utolsó hónapjában és 1959 elején néhány helyen — kísérleti jelleggel — megnyíltak a 14— 16 éves fiatalok továbbképző iskolái. Az első néhány hónapos tanítási időszak — amely júniusban zárult — tapasztalatait felhasználják a kötelező jellegű továbbképző iskolák megindításánál, amelyre a Minisztertanács határozata értelmében az idén őszre kerül sor. Budapesten, valamint vidéken összesen 40 továbbképző iskola működött az elmúlt hónapokban. Az általános iskolára épülő iskolatípus a kísérleti időszakban jól vizsgázott. Bebizonyította, hogy szükség van azoknak a 14—16 éves fiataloknak a továbbképzésére, akik az általános iskola után nern jelentkeztek ipari tanulónak és nem folytatják tanulmányaikat a középiskolákban sem. ősszel 130 új továbbképző iskolában kezdődik meg a tanítás. Országszerte 12 000 14—16 éves fiatalt . yunnak be az általános iskolára épülő oktatásba, ez a szám a következő években 110 000re növekszik. Az iskolák számára egységes tantervet dolgoznak ki három változatban. Külön tantervet állítanak össze az ipari jellegű, valamint a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vidéken működő továbbképző iskoláknak. Nixon Novoszibirszkben és Saveidiovszkban Nixon, az -Egyesült Államok Szovjetunióban időző alelnöke kedden Novoszibirszkben látogatást tett a város gépgyárában, ahol elbeszélgetett a munkásokkal. Este — feleségével együtt — rés2t vett a novoszibirszki színház díszelőadásán. Az amerikai alelnök Novoszibirszkből szerdán repülőgépen Szverdlovszkba utazott, ahol a város vezetői fogadták.