Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-29 / 176. szám

5 Szerda, INC. Jalios M." Gyermekbénulás elleni védőoltások kezdődnek ismét Szegedén Az Egészségügyi Miniszté- tásban, néhányan pedig azok részesültek védőoltásban. Az rium egészen friss rendelke- közül, akik védőoltást kap- eddigi vizsgálatok bebizonyí­zése szerint ismét kőtelező tak. Az utóbbiak esetében a tották, hogy a gyermekbé­védőoltásokban kell részesi- megbetegedések azonban nulást okozó vírusokat azok leni a hat hónapos kortól 5 enyhe formában és lefolyás- terjesztik, akik egyáltalán éves korig bezárólag a ban nyilvánultak meg, a nincsenek beoltva. Ezek az gyermekeket ott, ahol ez He- visszamaradó bénulások a egyedek egyrészt saját ma­resztül vihető, függetlenül minimális határra szorultak guk egészségét is veszélyez­attól, hogy ezen korcsoport- vissza. Éppen ezért szüksé- tetik, másrészt azokat is, ba tartozó gyermekek ko- ges felkészülni jó előre ar- akik niár részesültek oltás­rabban részesültek már ra az időszakra, amikor bi- ban, s valamilyen oknál fog­második, vagy harmadik zonyos évszak kedvező le- va védettségük nem elégsé­gyermekbénulás elleni védő- het a gyermekbénulást oko- ges. oltásban. Ezt az teszi szük- zó vírusok terjedésének. A korábbi gyermekbénu­segessé, hogy a járványos Nagyon szükséges, hogy a lás elleni védőoltások siker­gyermekbénulás úgynevezett szül6k éljenek az egyébként rel jártak Szegeden is, s szezonja a nyar vegere es az ....... .. ........ ... . , ősz eleji időszakra esik. Leg- 18 kotelezo uJraoltasl lehető- szükségessége most bizony­alább is ezt bizonyítják az seggel hat hónaptól ötéves nyal ismét megértésre talál eddigi tapasztalatok, mert korú gyermekük esetében, a szülők körében, gyerme­ebben az időszakban fordul- attól függetlenül, hogy már kük egészsége érdekében. Régi ipari vásárok — mai szemmel ————— A régi szegedi ipari sása- iából azon a területen, me- hogy gyűjtsön a repülőalap rokról egész tanulmányköte- iyen az £dén js nyílik. Ide- számára. E majmocskáról tet lehetne összeírni, mivel cenforaalmára iellemzö hoav zengede»tt az akkori helyi történetük tükörképet nyújt _ ff.??;™ ffff!FF„ " _ ^J46- Mellette még eltörült nemcsak a város, hanem az az az eset is, hogy Krlska tak elő nagyobb számban megbetegedések. Az újabb védőoltásokkal, illetve újra­oltásokkal meg akarják előz­ni azt az időszakot, amely a betegség terjedésének ked­vez, különösen pedig a leg­veszélyeztetettebb korcso­portokra alkalmazva, az öt éven aluliak újraoltásával. Háromezer milliliter Salk­fcle oltóanyag érkezik Sze­gedre a Közegészségügyi és Járványügyi Állomásra, s itt történik meg az oltóanyag elosztása a kerületi egész­ségügyi tanácsadókba. Az újabb védőoltások, illetve újraoltások még a héten megkezdődnek és augusztus közepéig be kell fejeződni­ük. Hathónapos kortól 5 éves korig bezáróan minden gyermeket kötelező újra­oltatni, mint más kötelező oltások vonatkozásában, füg­getlenül attól, hogy koráb­ban már részesültek máso­dik, vagy harmadik Salk­féle oltásban. Aki viszont ez­eddig nem kapott gyermek­bénulás elleni védőoltást, vagy csak egy oltásban ré­szesült, azt most folyamato­san oltják. Szegeden több mint 22 tezer egyén részesült gyer­mekbénulás elleni védőol­tásban, 6 hónapos kortól 18 éves korig, illetve ennél idő­sebb korosztályok is kaptak Védőoltást. Az ismételt ol­tásban most körülbelül 4500 i—5000 öt éven aluli gyer­meket oltanak újra, de ön­kéntes jelentkezés esetén ol­tásban részesülhetnek az 5­tól 12 éves korú gyermekek i6. Az újraoltások kimon­dottan megelőző, preventív jellegűek, noha az elmúlt időszakban Szegeden is tör­téntek gyermekbénulásos megbetegedések, különsen azok esetében, akik egyálta­Tisza nyugati part­jára való visz­szavonása a hadseregnek mételni a május eleji napok hősies megmozdulását. így azonban reménytelennek lát­szik a helyzet. A jövő előrevetített képe pedig Szegeden látható. Sza­a csávátok er- P°rodnak 02 "Meretlen tet­kölcsTértéket tesek~ iUal Evetett gyil­kolcsxertéket. kosságok és a nanúg „ön. narckepesse- ovukosságok„ A tettesek get a legna- " gyobb mér- természetesen nem ismeret­tékben tönkretette. Ezen ku- lenek. Prónay mellett Osten­darc a csapatokban a hiába- burg Károly, Héjas Iván, való küzdelem érzetét kel- Bibó György, Ranczenberger tette a további harcra piin- Viktor és a többiek Szege­den eredményes kilátás nél- den készülődnek »küldeté­kül* — jelenti már a III. sükre*. Igaz ugyan, hogy hadtest is, amely eddig dere- Gömbösnek a franciák köve­kasan állta a sarat. telésére el kell hagynia avá­Az utolsó reménység sem rost> ' azonban valósággal következett be. A burzsoá rnegdicsóülten távozik. Ma, román csapatok nem állnak a MOVE búcsúztatta tüntető meg a Tisza balpartján. Ma ünnepélyességgel vezérét, megkezdték az átkelést a fo- "Emelte « ünnepély fényét lyón. A hadseregparancsnok- Pröhle Vilmos 'OVetemi ta­ság megkísérli az átjutott nar nagyszabású előadása a turánizmusról* -e- írja Kele­alá a hátország hangulatát. Ián nem részesültek védőol- talán még meg lehetne is­ellenséges erők visszaszorítá­sát a túlsó partra. A hadse regnek azonban csak kisebb egységei harcolnak már be­csülettel. A tisztek nagy része otthagyta beosztott­jait és a vezetés nélkül ma­radt alakulatok katonái kez denek elszéledni. Ha az el­lenforradalmárok és a jobb oldali szociáldemokraták ak-i namunkája nem ásta volna men Béla. a hatodikon (1934) 7844, egész ország gazdasági és hetediken 11 ezer 329, a Péter papucsosmestertAl fon­politikai életéről. A húszas nyolcadikon 13 ezer 946 ném dorlatos módon elloptak egy években kezdődött sönté és szegedi ,átogató volt. Ebben pár papureot. Nahát! tartott a második világhábo- " v z-o folytak le ezek a régi rú közepéig. Konjunktúrák mz *vben' 1938"ban építettek iparl vásárok, melyek sorát és dekonjunktúrák, -békebe- fel egyébként az iparcsar- a világháború szakította li« krízisek és háborús de- nok épületét. Az említett m"8- 1942-ben még klnyom­pressziók váltogatták egy- három váiár ^^ 14toga_ tatták a ahi­mast Horthy Magyarorsza- ... , , vatalos levélpapírt, aztán gán: a tóinak száma megközelítette m4gls eimaradt az egész. a 120 ezret Eleinte a vasút Ugyan mit is állítottak vol­burssoá, polgári 33 százalékos kedveanényt W? Akkoriban Berlinben gondolkodásmód adott a vásárra utazóknak, Zm^S^eT^" sűrített kivonata a régi sze- * harmincas évek derekán gedi ipari vásárok története, azonban már 50 százalékos A felszabadulas Máit Az elsó vásárt minden bi- kedvezménnyel utazhattak zonnyál 1927-ben tartották . . meg, bár azt még természe- * ^evezett fillé™* ve­tésén nem nevezték elsó- *<>k hoztak az ország min­r,ek. Egyszerűen vas, gép és den részéből a vendégek se­háztartási kiállítás volt a regét. Először 1938-ban ran­neve. Azután évekig nincs folytatás. Az iparkamara ak- aeiKezeu kori jelentése szerint 1929- fco/mí országot ben azért nem rendeztek . vásárt, mert célszerűtlen jelleggel lett volna, különösen a tom- , , _ . . boló gazdasági válság miatt. » szegedi vásár. Ezen a kéz­Egy év múlva: 1930-ban ta- műipar a hájdipar, ipamtó- ben voltak ^ a „épísrők, vaszi és őszi áruminta vá- vészét es a szegedi gyáripar J ' sárt tartottak, s ekkor ha- produktumait láthatta * ko- «ieyek most rrányítják a tározták cl a vasár rendsze- zönség. 1896 óta 1938 volt a politikát es a gazdaság! éle­resítését. milléniumi Magyarország tet, de még bőven hagyta A harmadik ipari vásár "legfényesebb* nyomát a régi szellem": a 1931-ben nyílt meg Szege- parade páradét követett. . . .. •„„!„* , v-i den, mely már 12 ezer látó- 1938-ban már nyilvánvaló kapitalista fogasok, a kai­Katóval dicsekedhetett. Et- volt, hogy Hitler háborúba márvllág. tői kezdve folyamatosan, év- sodorja Európát, Horthyék Tizenegy év múltán ismét ről évre megrendezték, egé- J«fr eljaUrot^ kisded ja- ^^ k a szegeden az szen 1941-ig. Ekkor volt a tekukat előbb Mussolinival, ^ XIII. ipari vásár a város- ™jd Hitlerrel is Nem ma- ipari vásár. Akik a rétf va­ban radt ki az ünneplésekbe va- sárok folytatását várják, A' regi vásároknak főként k> beleíeledkeaéaekböl Sze- azoJt hanfutatát kérik saá­az a jellegzetessége, hogy ged sem- A *• ipari véaá- biaony ,gen nagyot egyedül a varos kisiparossá- ron Szent István véndorzer- . N _ sa. amint akkoriban büsz- leget alapítottak a legjobb csalódnak. Nyoma aenvma kézműiparotok jutalmazása- radt semak. De ugyan ki ra. bánja? A mostani Szegadi Nagyon Jellemző volt az Ipari vásár és Kiállítás a elsóizben 4946-ban tartották meg a vásárt. Rá egy évre a XV. már háromezer forint tiszta jövedelmet hozott 1948: a XVI. s egyben utol­só a sorban. Még élénken emlékezhetünk a felszaba­dulás utáni első évekre, em­lékezhetünk a legutóbbi ipa­ri vásárokra is. Már feltörő­ga. amint kélkedve nevezték: ipari vásárokra, a XII., me­lyet 1940-ben tartottak. Az nocialista ipar seregsaemle­a kézművesség seregszemléje. Kicsit hasonlítottak egy ki- egész "vásárt a féktelen kai- Je lesz, Saeged kis- ás nagy­rakodóvásárhoz lármájukkal márszellem és az ősmagyar- iparának demonstrációja. Es '"ez nem fog szenzációnak tűnni a mai ember szemé­ben, pedig valójában az: ese­kénytelenek megtar- v°™. dálato. ^záció - ha ösz­,kat. Már akkor is a 8«szkarró1 .8zirmazó ,cetjük a réglekkel. Tthir Kálmán és sokadalmukkal, de amint kodás jellemezte. Es ml 1«­a szabadtéri játékok szele hetett az ipari vásár legna­meglegyintette. egyre in- gyobb nevezetessége? Nehéz kább magasabb színvonalon YOÜ^ kitalálni" a voltak tani azokat Horváth Mihály utcában majom, melyet egy szegedi rendezték be a vásárt, nagy- ^úriasszony* kölcsönzött oda, • WVWWWWWWWWWWWWWWWŐÁŐWENI S zegeden történt. A" két ... .... hét előtt besorozott JOKCll Mór: Vásár alkalmával tekintse meg a Szegedi Háziipari Szövetkezet pavilonját Minőségi áruinkkal a keres­kedelmi vállalatok útján ál­lunk a vásárlóink rendelke­zésére. Kérje gyártmányainkat. Szerelettel üdvözöljük a Szegedi Ipari Vásár látogatóit és felkérjük, hogy szakirodákban is bemutatott nagy választékban rendelkezésre álló árucikkeinket: kerékpárokat. Borra és Panni kismotorokat, wtiönféie rádlókéssttlékelnket, oleoé tűshelyeinkot és alnminlnm, valamint Boméneedényelnkot is tekintsék megt A SZAKARUDÁK MINDEN ÉRDEKLŐDÉSRE RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTANAK! Ctongráémegyei Vag- ég Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat huszárt nagy hamar szaba dóssá léptették elő, mint­hogy írni is tudott. Kapott egy piros bőrke kötött kis tárcát, azt mindjárt oda is dugta mentéje keblébe s vi­selte kevélyen, ki-kívette, meg betette, egy nap ötven­szer is, Dedig még semmi sem volt bele írva. Pedig hogy szerette volna, ha már írhatna bele vala­mit, mikor olyan szép plaj­bász van beledugva; úgy fog, mint a parancsolat. Egyszer jön a rendelet, f hogy nyargalni kell menten Aradra, átvenni ötvenezer töltényt, elhozni Szegedre; kíséret hat legény, meg egy szabados. Ki volt boldogabb, mint Szarka Peti, hogy ezt a fon­tos küldeményt reá bízták; nem is késett, vigyázott mindenre szépen; átvette a töltényeket, kikutatta a fu­varosok zsebeit, nincs-e ben­nük dörzsgyufa, vagy más tűztámasztó szerszám; úton­útfélen kioltatta minden emberrel a pipát, akit elöl­utól talált, s amely faluban megháltak, ott aznap nem volt szabad sehol' vacsorára főzni; mert puskapor van a szekereken, azért vigyáz­zon minden ember. Meg is érkezett szerencsé­sen a városon kívül levő lőporraktárig, ott a paran­csoló tisztnek átszolgáltatta amit hozott; minden hiba és hiányosság nélkül: a lá­dákat leszedték a szekerek­ről, elrakták a magazinba; neki kezébe nyomták a félig írott, félig papirost, melyben elismer­ték, hogy rründen rendén van,­Szarka Péter ezzel nagy önelégülten indult kifelé a házból; a lőporraktárnak nagy, széles kapualja volt, kerek, rovátkos boltozattal; itt megállt, előhúzta kebléből Katonadolog Mon 116 esztendeje, IMS JdL sxáz balettje veit a 2*-in reggel fél kilenckor ha- nak — Irta réla Mért reme talmas robbanás reszkettette meg —, a kSltSnek pedig, akt a tó­it levegőt városunkban. Ablakok pormogutntől néhány lépáemyi­tőrtek be, > Tisza' kicsapott re búzavirágot szedegetett, egy medréből és a dereglyéket ösz- hkjassAU se gdrMlt." szezúzva vetette kl partjára, ha- Jőkal szegedi kapcsolatai ee­jókat éa vízimalmokat rongált rét s tragikus emlékkel ken­nie-. A szabadságharc utolsó nődnek. Később gyakran meg­napjai voltak ekkor. A szegedi fordult még a városban. Itt várbői az újszegedi zsőtér-mag- volt az árvízkor la, sok cikkét tárba átszállított mintegy «é mi- irt a veszélybe kertit, majd as zsa lőpor és töltény robbant tői. tl jáépOlő Szegedről, levelezett A levegőbe röpült ráktár rom- Keméndy Nándentéval, a adne­Jai, tégladarabjai emberi vCg- velés országosan ls úttőrdnek tagokkal vegyest a vár melletti számítő szegedi apostolával Rt­sétányra és a Szabadság térre ső szegedi tartózkodásának tég­la mai Széchenyi térre) hullot- nagyobb élményéből, az djsre­tak. A robbanás okára soha gedi robbanás emlékéből fakadt nem derült fény. ez a novellája, a magyar huszár A kormánnyal és az ország- bátorságának és lélckjelenlátd­gyűléssel együtt Szegedre me- nek humora* története, nekült Jókai Mór ls. „Nyolc- Halmi János piros külsejű hlvataltárcáját, azt szépen kiszabadította hétrétű szíjai közül, kivet­te belőle a plajbészt, azt ke­resztbe tette a fogai közé; azzal megsimította a kitárt tárcát, hogy egyenesen áll­jon, s a falnak fordult, hogy majd ő ahhoz támasztja tár­cáját. beleírja a reportot. II át. amint a falnak for­dult, akkor mér nem volt mellette sem fal, sem ka­pu be a fejét, hanem csak be­lement a sárba nyakig; on­nan kézzel-lábbal felküz­ködte magát a víz színére, mégpedig olyan válogatott szerencsével, hogy éppen a sebesen haladó gőzhajó ke­rekei alá került; ott kézzel megkapta az egyik kerékla- .. ... pátot. az felemelte valaho- Sához tart. A gőzösön levők, kik » borzasztó catasztrophot lété ték amint a lőportár a le­vegőbe repült, élő és halott tömegekkel labdázva a le­vegőben, hüledezve fogták körül a csodásan megmont­kültet s valóozínüleg kérdez­gettek tőle aokat, amire an­nak nem volt moat kedve felelni. \ égre a gőzös kapitá­* nyának volt annyi or­vosi tudománya, hogy elő­hozott egy üveg jóféle tör­kölypálinkát, abból egy po­hárral a plajbáazon keresatül, amit semmi hatalom nem volt képes megingatni a hu­szár fogai között, belet öltött a szájába; vagy háromszor hátba vágta felebaráti sze­retettel; erre a huszár ki­csit magához tért; kezdett ráismerni a világra a pá­llnkaszagról; nagyot léleg­zett. egyenesre állt és azt mondta: -ugyan jó volt-, — Kell-e még eggyel? — Kérek, alázatossággal. Még egy pohárral bevá­gott. — Még egy hátbaütést instálnék. Azt ls kapott hozzá. Ezzel aztán egéazen má­vá, ott talált egy szük lyu­kat, azon keresztül bebújt _ valahová, ott szárazat ér­~sVm"házJ őtet pedig "meg- »44 « alatt, felállt, a kapta valami, mint egy pa­piros sárkányt, felragadta a levegőbe, olyan magaara, hogy szeged városát min­den tornyával s a Tiszát minden bárkájával maga alatt látta; azután pedig el­kezdte pörgetni, mint az or­nyomtátott ^ót, hogy minden látása, hallása elmúlt vele. végtére kényszeríté számtalan buk­fencet és cigánykereket vet­ni a levegőben, melynek mindaddig nem lett vége, míg egyszer fejtetővel a Ti­szába nem esétt; szeret)csé­ré a Tisza fenekén jó mély az iszap, ott nem törhette háta mögött is volt valami, annak nekitámaszkodott a nagyot fújt rá. A plajbász most is Ott a szájában keresztül téve, ahogy írni akart vele, hanem a piros bugyelláris már vissza volt dugva a keblébe. Ezt valószínűleg azalatt dugta oda vissza, míg a levegőben repült, hogy elne veszítse. Egy darabig csak állt ott, mint valaki, aki a földről az égbe esett, az égből a vízbe hullott, a vízből a gőzhajó kerekére mászott és most itt van. — Hát, hogy érd kend magát — kérdé tőle a ka­pitány, egész érzékeny rész­véttel. A huszár helyre aodo­rintá bajszát, kiköszö­rülte torkából a lőporfüstöt éa iszapot — Semmi haj, kapitány uram! — Egy kis katonado­log volt. ... Mikor a ' kisgyerek el­esik és megüti a könyökét, annak szoktak azt mondani: -ne aírj, kisfiam, katonado­log vett*. Hanem Szarka Péter vitéz eméze már csakugyan beil­lik katonadolognak. ö hat másodperc alatt bejárta a felhőket te a viz fenekét s nem eonfundáló­dótt bele,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents