Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-25 / 173. szám

* Szombat, 1050. Július 25. Hruscsov és más szovjet vezető államférfiak búcsúzl3tás után megtekintették o moszkvai amerikai elindult a magyar VIT-küldöttség Bécsbe A szovjet vezetők kétórás látogatása az amerikai kiállításon kiállítást A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta és ebéden látta vendégül Nixont és kíséretét Pénteken Nixon, az Egyesült Államok alelnöke látó- ját tekintve ügyvéd. Jó vl­gatást tett K. J. Vorosilovnál, a Szovjetunió Legfelső Ta- tatkozó partner. Ami engem nácsa Elnökségének elnökénél, majd Hruscsovot, a Szov- jilet, sem ákarok lema­jetunió Minisztertanácsának elnökét kereste,fel. redríi, nehogy* bányászaink Hruscsov villásreggelit, majd ebédet adott Nixon al- azj mondják] hogy alulma­elnök és kísérete tiszteletére. radok a vitában — tréfálko­zott Hruscsov. — ön a ka­pitalizmus ügyvédje, én a szocializmusé. SHSE w ~ Államok moszkvai Kiauiw nálunk ^ van már es nem megállapodtak egymással w c„ t T vités, hogy ezen a téren is hogy a televíziós beszélgetés a "-J*p"Tővórosilo) ,ehagy3uk Amerikát - majd és vita anyagát kölcsönösen Brezsnyevet, K J. Vorostlo- nieglillapítotu, hogy a SZ0V- közzéteszik egymás országi­uot, N. O. Ignatovot, r. lt. fet emberek mmdig nagyra- bon. Nagy derültség kisérte Kozlovot, A. I. mkojant, J. b^mj^ az amerikaiakat a jelenlévő újságírók köré­E. Furceuát, P. N. Poszpelo- ^ az eredményeiketi hiszen ben, amikor a szovjet ml­.f, DVS,Z; a csak Jó képességű nép érhet niszterelnök és az Egyesült kiállítás bejáratánál Milton olyan eredményeket, mint Államok alelnöke tréfásan Eisenhower. a kiállítási b - amilyeneket az USA ma fel- parolát adott egymásnak, zottság tágja és G[. Mcclel- muUthat. Dt mi iem mára- A szovjet vezetők ezután lan, a kiállítás igazgatója dunk tétleneki a ml mérnö- megtekintették a Pepsícola köszöntötte. ktlnk tem fogdosnak legye- cég kiállítási pavillonját, A szovjet vendegek tető- kgt _ j^y^ta meg Hrws- majd átvonulták a kiéllité­gatása igen nagy érdeklő- c tréWaan hangsúlyozva: son bemutatott amerikai Iá­dért keltett •t MoKkvátan _ a kit rendner továbbra kőházhoz. Ezt a lakóházat tartózkodo külföldi sajtőtu- (J keljen egymással békés az amerikai sajtóban több dósítók körében. Több mint veruni/re. bírálat érte. A haladó kö­10o amerikai és más nemze- rök megállapították, hogy a tiségü újságíró, fotoriporter, Hruscsoo és Ntóon ezután k(ilutáson genlu(űtott élet­filmriporter, rádiótudósító ós a televízió ^vevőkészüléke forma nm tlpi1ws a2 ame_ televíziós riporter várt a be- előtt helyenként éles, de rí/{ai életkörülményekre és járatnál, hogy megörökítse mindvégig barátsagos, tre- korántsem jut osztályrészül azt a pillanatot, amikor a fas hangú vitát folytatott winden amerikai polgárnak szovjet vezetők belépnek az egymással. Nixon megje- olyan iakóház, mint amilyet amerikai kiállítás területé- gyezte, hogy ózt a beszélge- ezúttal a moszkvai amerikai re. A tudósítók végigkísér- téet a televízió készülékei kiállításon bemutattak, ték a szovjet vezetőket a ki- magnetofonszalagra rögzítik ós később közvetíteni fog­jók Amerikában. -Mi lehc­állításon. Hruscsov, és a többi szov­jet vezető Nixon kíséretében először a kiállítás központi pavilonját tekintette meg, majd a második fő pavilont, ahol főként az amerikai könnyűipar cikkeit állították ki. Hruscsov látogatása során meg ls jegyezte ezt az ame­, ^©^^rlkal alelnöknek. Nixon és tőséget biztosítunk önnek, Hruscsov között élénk vita hogy beszéljen a mi népünk kezdődött a lakás belső be­előtt — mondotta erre Hrus- rendezéséről és a bemutatott csov —, de biztosítsák önök cikkekről. is WíM**' 8 A szovjet vezetők látoga­képviselöink szabadon t4suk ^ rövldeh meg8e. mi kifejthessék véleményüket az kintették az amerikai Cir­Kbben a pavilonban mű- amerikai nép előtt*. keráma filmszínházat is. ködík az amerikai színes te- A vita során Hruscsov A szovjet vezetők mintegy levíziós adóállomás. Az ál- tréfásan megjegyezte: meg- két órát töltöttek a moszk­tomds riporterei megkérték látszik, hogy Nixon szakmá- vai amerikai kiállításon. Hruscsovot és Nixont, te­gyenek rövid nyilatkozatot, amelyet amerikai gyártmá­nyú televíziós magnetofonon rögzítenek és későbbi Idő­pontban az amerikai színes televízióban közvetítenek. A szovjet kormányfő ele­get tett a kérésnek. Beszéde elején elmondottá: még ke­veset látott a kiállításból és így nem alkothatott teljes képet a látottakról; Min­denesetre a kiállítás sok ér­dekes dolgot tartalmaz — állapította meg, majd sikert kívánt a kiállítás szervezői­nek munkásságukhoz, A szovjet miniszterelnök n továbbiakban megállapí­Kiss Károly és Komócsin Zoltán mondottak beszédet Pénteken a kora délelőtti órákban színpompás felvo­nulás és nagygyűlés színhe­lye volt Budapesten a Köz­társaság tér, ahol több ezer fiatal gyúlt össze, hogy bú­csút vegyen a VIT-re utazó magyar küldöttektől. Hét órakor piros szekfúk­kel, virágcsokrokkal, nem­zetiszínű piros és kék zász­lókkal felvonult a térre a világoskék egyenruhába öl­tözött négyszáz tagú VIT­kiildöttség. A Himnusz elhangzása után Nagy Richárd, a buda­pesti KISZ-bizottság első tit­kára köszöntötte a küldött­séget és a nagygyűlés részt­vevőit, majd Komócsin Zol­tán, a VIT-delegáció veze­tője mondott beszédet. A búcsúzás órájában Ko­mócsin Zoltán beszédében többek között mondotta: küldöttségünk valamennyi tagja nevében forró köszö­netünket fejezem ki a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak azért a biza­lomért, amelyben bennün­ket részesítettek, azért a sokoldalú segítségért, amely­lyel lehetővé tették, hogy részt vehessünk a bécsi ta­lálkozón. Küldöttségünk va­lamennyi tagja nevében kö­szönetet mondok mindazok­nak a társadalmi szerveze­teknek, a sokszázezer ftatul­nak, akik anyagilag és más módon is hozzájárultak ah­hoz, hogy négyszáz magyar fiú és leány részt vehet a világ ifjúságának bécsi fesz­tiválján. A magunk részéről mindent elkövetünk majd Bécsben, hogy diadalmas­kodjék a fesztivál szelleme, j a béke és barátság magasz- \ tos eszméje. Ezekben az ünnepélyes percekben, amikor a Bécsbe utazó magyar ifjúsági kül­döttség elbúcsúzik, újra megerősödünk abban a meg­győződésünkben, hogy a fesztivál békés, baráti han­gulatában megbecsülést és dicsőséget szerzünk hazánk­nak, a Magyar Népköztár­saságnak. Ezután az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa _és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány nevében Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnökhelyette­se szólt a fiatalokhoz. Mondjátok el Bécsben — jelentette ki többek között —, hogyan él és dolgozik a magyar Ifjúság, beszélje­tek terveiről, eredményeiről, követek barátságot tnós né­pek fiaival, szerény, öntu­datos magatartástokkal és a sportversenyeken elért ered­ményekkel szerezzetek meg­becsülést népi demokratikus országunknak. Sokféle em­berrel találkoztok majd, gkik nem ismerik és nem értik a mi életünket, sok mindenben nem értenek egyet velünk. Tényekkel, ér­vekkel, saját életetek pél­dájával ismertessétek meg velük népünk és ifjúságunk életét. Pártunk Központi Bizott­sága, az Elnöki Tanács és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében jó utat kí­vánok nektek. Bécsi szerep­lésiekkel szerezzetek dicső­séget hazánknak és a ma­gyar ifjúságnak. — fejezte be beszédét Kiss Károly. A beszédek elhangzása után befutott a térre a 21 tagú VIT-staféta. Kezükben kopjafák, amelyeket az or­szág minden táján színes szalagokkal díszítettek fel a városok és a falvak fiataljai. A sportolók nevében Rózsa­völgyi István köszöntötte a VIT-re Indulókat, s átadta a stafétabotot a delegáció vézetőjének. Ezután a küldöttség nevé­ben Komócsin Zoltán és Borbély Sándor megkoszo­rúzták a budapesti pártszék­ház védelmében elesett már­tírok emléktábláját. Felcsen­dült a DlVSZ-induló, s eb­ben a pillanatban fehér ga­lambok ezrei szálltak a ma­gasba. Az ünnepség után a kül­döttség és az őket kísérő sok ezer fiatal a Hősök te­rére vonult. A Hősök terén a küldöttség tn.rmi egy-egy szál virágot helyeztek el az emlékművön, majd a hoz­zátartozók, barátok, ismerő­sök szeretettel búcsút vet­tek a VIT résztvevőitől, akik autóbuszokon Dunaremetére Indultak, hogy onnan hajón folytássák útjukat Bécsbe. Ha Glezosz nem volt kém, miért nem menletlék fel? —• tessi fel a kérdést egy athéni lap totta: az Amerikai Egyesült Államok több mint másfél évszázada sikeresen fejleszti iparát, gazdaságát. A Szov­jetuniónak eddig alig 40 iv állt rendelkezésére és ennek az időnek jelentős részét is a háborús események zavar­ták meg. Ennek ellenére a Szovjetunió ma már több területen utóiérte és rövid néhány éven belül vala­mennyi fontos területen utoléri és maga mögött hagyja az Egyesült Államo­kat. Hruscsov kijelelhette, ángy a legfontosabbnak ezt a bé­kés gazdasági versenyt tárt* ja. "Versenyezzünk azon a téren, ki ad több árut a nép­nek. Ez mutatja meg, me­lyik társadalmi rendszer a jobb* — mondottá a jelen­lévők helyeslése közepette. Nixon rövid nyilatkozatá­ban hangsúlyozta: első be­nyamásunk azt mutatja, hogy a szovjet közvélemény élénken érdeklődik az ame­rikai kiállítás iránt. Hangsúlyozta: igen örül annak, hogv módja van ta­lálkozni ííruscsot'val, Ősgin­te beszélgetést folytatni a szovjet kormányfővel. Egyetr értett Hruscsovnak a békés gazdasági versenyről tett ki­jelentésével. -Vannak olyan területek, ahol önök túl­szárnyaltak bennünket, így például a rakéták terén, de vannak olyan területek ls, ahol a mi eredményeink jobbak. Itt van például a színes televízió* — jegyezte II külügyminiszterek csütörtöki ülése után egy kissé kedvezőbb lett a genfi légkör — állapítják meg az értekezlethez közelálló körökben A genfi külügyminisztert gyalágokat, s akkor nem tar- Volt azonban néhány biz­értekezlet csütörtöki plená- tották azokat veszélyesnek. Ha tató momentum is, leglókép­ris ülésén mind a három azonban a Szovjetunió java- pen Selwyn Lloyd beszédé­nyugati külügyminiszter fel- sol hasonlókat, akkor mind- ben, aki szólalt. Érdemlegeset ban nem mondtak. Felszólalásaik propagan­da jellegűek voltak, s ko­rábbi álláspontjukat is­mételték meg — új érvek nélkül. felszólalásának második részében kifejezte meg­egyezési készségét Nyugat­Berlin kérdésének határ­időhöz kitűzött rendezésé­vel kapcsolatban. járt olyan veszélyt látnak, hogy kommunizálni akarjn Nyugat-Németországot. Az ilyenfajta érvek csök­kentik a tárgyalások szín­vonalát és akadályozzák a IPH^^^^^^HB gyors megegyezést. Bizonyéra orra utalt a »Tri­Herter például azzal az ür- Szovjet részről nem veszik bűne de Lausenne^ című Üggyel utasította el ismét át azt a hangnemet — je- svájcl j amikor megál­a két német állam közvet- lentette ki Gromiko —, , ft tt len tárgyalásait, hogy ezek amelyet a csütörtöki ülésen JdPllolld­a "Német Szövetségi Köz- egyesek ^használtak. az előző társaság kommunizálásához A szovjet külugyminisz­vezetnének«. Couve de Mur- ter ezután megállapította, ville francia külügyminlsz- hogy a Szovjetunió korábbi azonban hoBV a, /r'e­ter is régi szólamait han- javaslatéban is indttvanyoz- 'Lili goztatta, s Selwyn Lloyd ta: tárgyaljanak parhuza­is a nyugati javaslatok elő- mosan Nyugat-Berlin prob­nyeíről igyekezett u jelenle- lámájának rendezéséről ós"a vöket meggyőzni. németek közvetlen eszme­Gromiko szovjet külügy- cseréinek formájáról. Lé­miniszter felszólalásában nyegében ilyen óhaj Jutott aláhúzta: a nyugati külügy- kifejezésre Herier felszóia­miniszterek szavaiból kitő- 'ásából is s Így — mivel nik, hogy nyugati hatalmak nem a akarnak hozzájárulni a külügyminiszter két német állam közvetlen tárgyalásaihoz. az elözo ülések pesszi­mizmusa után megcsillant egy reménysugár. kezlet csütörtöki ülésének befejező részében a hangu­lat aránylag kedvező volt, ez annak tudható be, hogy Gromiko és Boiz nem vet­te át a nyugatiak obslruk­clós hangját, hanem nyu­godt okfejtéssel rámutat­a Szovjetunió kész erre — tak az egyhelyben topo­ennek nincs akadálya. gásból r-aló kivezető útra. Lothar Bolz keletnémet A csütörtöki ülés után az felszólalá- az általános vélemény, sa után a konferencia nem hogy Az AFP francia hírügy­nökség pénteki athéni saj­tószemléjében közli a jobb­oldali Ethnosz című görög lap véleményét, amely — jellemzően — szegényesnek iartjá a vádlottak ellen fel­hozott bizonyítékokat. A Vima című lap például a következőket írja: "Egyes körök, különösen a külföl­diek, felvetik a kérdést: ha Glezosz nem kém, akkor miért nem mentették fel? Mint az athéni lapok rá­mutatnak, a per tárgyalásán jelen volt külföldi jogászok­ban az a meggyőződés ala­kult ki, hogy a hadbírósági tárgyalás mindenekelőtt po­litikai per volt és a vádirat a kémkedésnek, vagy a ka­tonai titkok megszerzésenek, illetve továbbításénak egyet­len tényét sem mutathatta ki. Részesítse a görög király kegyelemben Glezoszt és enyhítse a többi elítélt bün­tetését — követeli az Anek­szartirosz Tiposz című gö­rög baloldali lap. Egyórás sztrájk Kubában Fidel Castro visszatérése mellett Kubában csütörtökön dél­előtt egy órára országszerte beszüntették a munkát és a lakosság egy emberként kö­vetelte: Fidel Castro vonja vissza lemondását. Délelőtt 10 és 11 óra kö­zött a fővárosban és a vidé­ken mindenütt megállt a forgalom, az Üzletek redő­nyeit lehúzták. A gyárakban és az üzemekben szünetelt a munka. Havanóban ilyen felira­tok voltak olvashatók* "Fi­del Castrót akarjuk!" "Fidel, jöjj vissza, szükségünk van reád!* A kubai hivatalos lap csü­törtökön kormányrendeletet közölt, amely szabad kezot biztosit Flcfel Castrónalc a földreform kérdéseivel fog­lalkozó országog intézet el­nökének az tntézeti föld- u* pénzalap felhasználásában. Herter megjegyzéseire vála­szolva Gromiko kifejtette: vannak, akiknek peni tet­szik a szocialista országok politikája, mert azok a szo­cializmust és a kommuniz­must építik; a szocialista országok azonban tovább folytatjak eddigi bel- és külpolitika- lentége, hogv az értekezlet döntött a legközelebbi ülés időpontjáról. Abbagi állapodtak meg, hogy ezt a külügyminisz­terek magánbeszélgetései­ken határozzák meg. * A csütörtöki ülés lefolyá­sa után kétségkívül nem volt lehetséges annak kije­egy kissé kedvezőbbé vált a légkör. s az értekezlet a további szakaszban biztatóbb kilá­tással végezheti munkáját. jukat, tekintet nélkül arra, hogy milyen "tanácsokat" adnak nekik. Herter érvelései egyéb­ként azért meglepőek — folyjatta Gromiko —, mert korábban és más összefüg­gésben maguk n nyugati ha­talmak javasoltak ilyen tár­tlőbbrehaladt, A nyugati külügyminiszte­rek — Töplitz keletnémet ál­lamtitkár kijelentésével él­ve ~ úgy beszéltek, mintha Lapzártakor érkezett: Magyar győzelem a kardvívó egyéni világba jnokságba n 1959. évi kardvívó egyéni világbajnok: Kárpáti Rudolf (Magyarország) 0 győzelem­mel. 2. Mendelényj Tamás (Ma­tárgyalóterem ablakán át gyarország) 5 győzelem, propagandabeszédet íar- 3, J. Pawlowski (Lengyel­tanának. ország) 4 gy., 7 kap. tal. Nyomják a tankönyveket A tanév kezdetét megelő­ző időszakban mindig nagy feladatok hárulnak a nyom.­dákra. Az idén is B millió példányban kell készíteniük a tankönyveket a különböző iskolák számára. Az állami nyomdaipar 1700 tonna papírt használ fel a tankönyvekhez. Vala­mennyi könyvnyomda részt vesz ebben a munkában, még a helyiipari vállalatok is. A nyomdák dolgozói a kongresszusi versenyben Igyekeznek helytállni. A tankönyvek 60 százalé­ka júliusig elkészült, a mun­ka dandárja azonban még tart, mert júliusban és au­gusztusban kell átadniok a további 4o százalékot, A lottó e heti nyerőszámai: 13. 26. 45. 77. 86 A 30. játékhéten 3 524 067 szelvény érkezett a Sportfo­gadási és Lottó Igazgató­ságra, Ennek megfelelően egy-egy nyerőosztályra egy­millió 321 525 forint nyere­mény jut. Gárdonyban, az Agárdi nádfedelea csárdában nagy érdeklődéssel megtartott sor­soláson a következő számo­kat húzták kl: 13, 26, 45, 77, 86. 4

Next

/
Thumbnails
Contents