Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

Szerda, 1959. Július 22. A tiszaszigeti „leninisták" elébe mentek az időnek A mi parasztságunk sorsa — még ha akadnak is akik kételkednek ebben —, egyszer s mindenkorra összekapcso­lódott a termelőszövetkezeti mozgalommal. A napi élet ezernyi jeléből láthatjuk: azok nyernek, akik bátran, min­den tétova nélkül nekivágnak, ök hamarább révbe ér­nek. Ilyen emberek a tiszaszigeti "leninisták* is, akik a tavasz idején alig par hét alatt teljesen egyéni paraszt faluból termelőszövetkezeti községet csináltak. A Lenin Tsz tagjai — mintegy 160-an — nem ácsin­góznak többé a régi, nehézkes, gonddal-bajjal teli egyé­ni élet után. Azt mondják: ha egyszer megalakítottuk a közöst, akkor építsük is, amilyen gyorsan csak lehet —, és elébe mentek az időnek. Még csak jövő nyáron lenne az első közös cséplés, mivelhogy egyezség szerint ősszel kezdődik a kollektív munka, ök azonban nem várták ezt meg. Elhatározták, hogy egyéni gabonatermésük egy ré­szét is az új, nagy szérűn csépelik el. A szalma vissza­marad alomnak, a tsz közös jószágai alá. És a szemter­mésből is annyi, amennyi szükséges, újig. Felvételeink az új szövetkezeti szérűskertben készül­tek, a bontakozó új élet első mozzanatait ábrázolják. Rakják az első szövetkezeti szalmakazlat. Most még csak így rudasfákon cipelik csomóba a szalmát Jövőre azonban már elevátor is kell talán több is, hiszen a bir­tok nagysága háromezer hold körül mozog. (Siflis felvj Csala Nándor hat és fél holdas gazda is megérkezett. Jó lovain ezúttal kilenc kereszt árpát hozott. Csak úgy kocsiról megy a cséplés. Gulyán Lajos, Bódri István, Rácz Mihály, Pópity Lajos, Kozma József, Hegy­közi Gyula, Burger Ferenc fogataik után sorolnak a töb­biek is. Azt mondják: "A faluban a három tsz közül a Lenin a legnagyobb, ebben van a falu többsége. Hát mu­tassuk meg a Rákóczi, meg a Térvári Tsa-eknek, hogy is kell ezt elkezdeni.* (cs.) Tíz megyei küldött vesz részt a 44. Eszperantó Világkongresszuson A 44. Eszperantó Világ­kongresszust ez évben Var­sóban tartják meg augusz­tus 1—8 között. A kongresz­szus iránt világszerte nagy az érdeklődés — mintegy 50 országból jelentkeztek részt­vevők. Az 53 tagú magyar kül­döttségben körülbelül 10 Csongrád megyei eszperan­tista lesz. A 44. Egyetemes Eszpe­rantó Kongresszus varsói rendezősége személy szerint meghívta Baghy Gyula írót, az Országos Eszperantó Ta­nács elnökét, továbbá Ungár Imre Chopin-díjas, vak esz­perantista művészünket, aki­ket a világkongresszus kul­turális műsorában való sze­replésre kértek fel és Far­kas Ernőt, a Szegedi Ságvá­vi Egyetemi Gyakorló Gim­názium tanárát, hogy a ma­gyarországi eszperantista bé­keharcosokat képviseljék a II. nemzetközi eszperantista békekonferencián. A kongresszus keretében tartja második konferenciá­ját a Mondpaco Esperantis­to Movado, az Eszperantista Világbéke Mozgalom. A Kul­túra és Tudomány Palotájá­ban nemzetközi kiállítás nyí­lik az öt világrész eszperan­tistáinak tevékenységéről. Zamenhofnak, a nyelv meg­alapítójának sírjánál nagy szabású emlékünnepélyt tar­tanak. A különböző szakmai és ifjúsági találkozók, mun kaértekezletek mellett dlka lom nyilik kirándulásra és szórakozásra is. Autóbuszok indulnak Chopin és Zamen­hof szülővárosába és az ősi Krakkóba, Zakopanéba. A lengyel posta bélyegsoroza­tot ad ki a kongresszus al­kalmából. A prágai és pári­zsi színházak Varsóban ven­dégszerepelnek. A kongresz­szus védnöke egyébként Jo­sef Cyrankiewicz lengyel mi­niszterelnök, aki maga is eszperantista. Kirakatok — a kirakatban Városszerte rendkívül nagy a készülődés — kül­sőségekben is — a szabadtéri játékokra. Nemcsak a játé. kok és az ipari vásár színhelyén, a Beloiannisz téren, illetve a Horváth Mihály utcában szembetűnő ez, ha­nem mutatják az előkészületeket a feljavított úttestek, a karcsún ívelő fénycsövek, a rendezett kirakatok és így tovább. Az utóbbi példánál álljunk meg egy pillanatra. Annál is inkább, mivel minden bizonnyal a Szegedre érkező külföldi és belföldi vendégek is városnézés köz­ben megállnak majd az üzletek kirakatai előtt. A csi­nosítások során máris feltűnik például a Tisza Állami Áruház stílszerű János vitéz-kirakata, amelynek el­készítőit dicséret illeti. A Ruházati Bolt, a Kiskereske­delmi Vállalat üzletei, különösen a Kárász utcai áru­dáinak portáljai igen megkapók, vonzók. Sok szép ki­rakat tűnik szembe a városban. Akadnak azonban, amelyek nem annyira szembetűnők, inkább szemet szűrők. Szinte bántóan elütnek a többitől. Főképpen a Bajcsy-Zsilinszky utcában, az Aradi vértanúk terén, az Oskola utcában (itt helyenként még Apponyi gróf neve olvasható!) a »maszek* bolthelyiségek kirakatai üresek, porosak, régi lim-lomok csúfoskodnak ben­nük. És ha azt is figyelembe vesszük, hogy az említett helyek nagyon is a »kirakatban« vannak, akkor fel­tétlenül szükséges még idejében, bár eléggé az utolsó percekben, rendbehozataluk. A Bajcsy-Zsilinszky ut­cában a Patyolat nagy kirakatai is üresen tátonganak. E váltalatok és a szóvá tett bolthelyiségekben dol­gozó kisiparosok számára sem lehet közömbös az or­szágos — nemzetközi eseményszámba menő Szabadtéri Játékok. Miért húzzák hát ki magukat a "Szép Szege­dért* mozgalomból? A szabadtéri jegyirodákban Lehet-e még jegyre számítani?:-: Más városokból érkezők igényei :-: A nézőtér látásviszonyai Minden perc csupa izga­lom ezekben a napokban a szabadtéri jegyirodákban. Az érdeklődés egy pillanatra sem csügged, ellenkezőleg: újra és újra jelentkeznek je­gyekért csoportos és egyéni vásárlók. Néha hangos szó­váltás is kerekedik, mert az igények és a lehetőségek nem minden1 esetben hozha­tók közös nevezőre. Forró­sítja a hangulatot, hogy a szegedi köztudatban napok óta keringenek való és ki­talált hírek. Azok körében, akik eddig még nem jutot­tak jegyhez, valóságos pánik keletkezett, mert értesülé­seik szerint "lezárultak a zsilipek*, azaz elfogyott minden jegy. Emellett Sze­geden elégedetlenséget oko­zott az is, hogy szombati és vasárnapi előadásokra csak igen minimális mennyiségű jegyet hoztak forgalomba, de mivel kényelmesebbnek ígérkeznek ezek a napok, sokan ehhez ragaszkodná­nak. A harmadik probléma pedig az, hogy mindenki a 45—50 forintos jegyekre va­dászik és húzódozik az ol­csóbb, de ugyancsak jó he­lyektől. A szóbanforgó jegyvásár­lási gondoknak mi is utána jártunk, s a kérdésekkel kapcsolatos tapasztalattank­ról számolunk be a követke­ző sorokban. hessenek, s ennek lehetősé­gét csupán a vendéglátó kö­telező udvariasságának alap­ján is biztosítani kell szá­mukra. így kívánja azonban a já­tékok szép jövője is. m m Pedagógusok a munkapadok mellett Ma már általánosan he­lyeselt intézkedés, hogy az általános iskolába bevezet­ték az új tantárgyat, amely gyakorlati oktatás, politech­nika néven ismeretes. A szü­lők és tanulók körében is nagy az érdeklődés e tárgy iránt. Annak gyakorlati ér­tékét még egyelőre fel sem tudjuk becsülni, de máris bontakoznak ki eredménye­inek perspektívái. Az új tantárgy tanításá­glIlillllllinilUIIHlKIIIIIIIIIHIHIIillllHHIIilllllllllllllll^ 1 Sxáuá tcssvüU 1 Ü azt a tarthatatlan hely- s [I zetet, amelyet a Lenin p H körút 73. számú ház ud- g| Íj varában július 20-án ~ : délután 6 órakor ta- §§ §§ pasztaltunk. Az említett gj s ház udvarán — miköz- jg §| ben ugyancsak az ud- = s varról nyíló orvosi ren- r: H delő várószobájában so- _ s kan várakoztak — az| §§ egyik lakó szőnyegét = g poroltm (mondják, hogy jg s az utóbbi időben na- = H ponként mindig ugyan- §§ m ekkor porol), szemmel s j§ láthatóan örülve annak, = g hogy az orvosi rendelő =g g várószobájába szorul- g g taknak bosszúságot || = okozhat. H Kérdezzük: mi címen § H porolhat valaki szőnye- = g get délután 6 órakor, és - milyen jogon bosszant- g g hat annyi, amúgy is be- g §§ tegeskedő embert, nem g g is szólva a ház lakóiról? eb |§ Hisszük, hogy a ház 1 g felügyelője és a KIK g §g intézkedik e visszás ál- g g Zápot felszámolására. g ÍtllllllllllllllllllllllllllllílllUlllllllllllllill!llllllllllllllll^ nak fontos alapfeltétele a hozzáértő szaktudás. Így ke­rültek az ország különböző részein megrendezett tanfo­lyamokra azok a lelkes pe­dagógusok, akik nyári pihe­nésüket gyermekeink jövője érdekében szívesen áldozták fel. A munkapadok mellé állva igyekeztek megismerni azokat a szerszámokat, ügyes fogásokat, amelyek birtoká­ban az általános műveltség­hez nélkülözhetetlen alapot lerakják. Szegedről, Csongrád me­gyéből sok pedagógus vett részt a szolnoki tanfolya­mon. Öröm volt szemlélni az ott folyó munkát. Mindenki egyet akart: minél többet gyakorlatban elsajátítani. Az ollók csattogás*., a fűré­szek, reszelők ritmikus ze­néje mellett szép csendesen, de szédületes gyorsasággal készültek el a munkadara­bok. A tanfolyam elméleti és gyakorlati foglalkozásai­val ismertette meg a mun­kára való nevelés nélkülöz­hetetlenségét hallgatóival. A tanfolyam elméleti ok­tatásai aiellett főként a gyakorlati foglalkozásokon ismerték meg a hallgatók a legszükségesebb tárgyak készítését, így pl. a papírmunka kere­tében a füzettartó, ásvány­doboz, könyvkötés stb. mun­káit, a famunkán a fameg­munkálás, fűrészelés, gyalú­használat módjait, s ezáltal kopjafa, sátorcövek, állatok kivágását, szerszámnyelek készítését stb. A fémmun­kában; kulcstartó, edény­tartó, dugókiemelő, szemét­lapát stb. egyszerű eszkö­zökkel történő gyártását. A készített munkadarabok nagy hozzáértésről tettek tanúsá­got. A korszerű technika, a termelőmunka, a jól alkal­mazott politechnika előkép­zését sürgeti. Ezért igen he­lyesen kapnak az általános iskolák tekintélyes anyagi támogatást. A termelési ágak révén a legfontosabb szerszámok és gépek kezelését ls hiva­tott lesz megismertetni e tárgy, melynek végső eredménye a termelőmunkába való oda­adó bekapcsolódás. E mun­kára való előkészületben a legszebb eredményeket érték el pedagógusaink a munka­padok mellett. Kéri Imre Van jegy, vagy nincsen? — ez a legégetőbb kérdés. S erre egyöntetű feleletet igen nehéz adni. Igazság az, hogy a Szegeden és környékén forgalomba hozott jegyek­nek, mintegy 95 százaléka már elfogyott. Az egyé­ni és csoportos előjegy­zéseket kielégítették, legfel­jebb olyan panaszok adód­tak, hogy nem minden eset­ben az igényelt helyre szól­nak a jegyek. Ennek megol­dása azonban teljes lehetet­lenség volna, hiszen a néző­térnek csak, mintegy 20 szá­zaléka 45—50 forintos hely, s természetes, hogy nem ül­het több ember ezekre a székekre. Mégsem csukódtak be végleg a lehetőségek a szegediek előtt sem, mert bizonyos kontingenst tartalé­koltak a várható külföldi érdeklődők számára, ameny­nyiben ezekből a jegyekből felszabadul, itt hozzák for­galomba. Az sem titok, hogy érkezhet vissza jegy a vidéki szervezőktől, s ha erre sor kerülne, az újabb elosztás ismét a szegedieknek ked­vezne. Természetesen, ebben az esetben is csak igen kis mennyiségre számíthatunk. Szeged egyébként meg­kapta a jegyek tisztességes nagy százalékát, de a kö­zönségnek meg kell értenie, hogy a szabadtéri játék nem­csak a magunk gyönyörűsé­gére születik újjá. Helyet kell biztosítani az ország más városainak lakossága számára is, nem is szólva a külföldiek­ről. Vendégeink azért vona­toznak napokat, hogy a nagy­szerű produkciónak tanúi le­Szombat és vasárnap! So­kat döngetett kapuk. De lás­suk csak, kiket várunk ezek­re a napokra, kiknek a ked­véért mondanak le a szege­diek ezekről a játéknapok­ról, mint közönség. A kom­lói bányász, a diósgyőri mar­tinász, a pudapesti lakatos, a békéscsabai és orosházi termelőszövetkezeti tag nem úgy van, mint a szegediek, hogy felöltözik és elsétál a térre, az esti előadásra. A hétvégi, illetve munkaszü­neti napokon tud ideutazni a különvonatokkal, hogy ne mulasszon a munkából. Ez a legkevesebb, amit megtehe­tünk: biztosítjuk számukra, hogy a nekik alkalmas na­pokon elfoglalhassák a né­zőteret. Nem a hatás kedvéért hi­vatkozunk a munkásokra és a parasztokra. A statisztika hitelesen igazolja, hogy a je­gyeknek körülbelül 70—75 százaléka üzemi csoportok­hoz, termelőszövetkezeti ta­gokhoz, állami gazdaságok dolgozóihoz, vasúti, postai alkalmazottakhoz és más in­tézmények dolgozóihoz ke­rült. Minden szegedinek szív­ügye, hogy ez az új közön­ség vidékről is eljusson a játékok előadásaira. Mi pe­dig majd elmegyünk ked­den, szerdán, csütörtökön és pénteken legfeljebb másnap nem nyúlik olyan hosszúra az álmunk. Vendégeink ellenben olyan élményhez jutnak kis le­mondásunk árán, amit anél­kül elszalasztottak volna. UJ A nézőtérnek nincs olyan pontja, amelyről ne lehetne tökéletesen élvezni az elő­adásokat. Kipróbáltuk: a 10 és 15 forintos helyekről ki­tűnően lehet látni, s a mo­dern hangosító berendezés a jó hallást minden ponton egyaránt garantálja. Szük­séges azonban másirányú felvilágosítás is: ezeknek a jegyeknek az árát nem azért szabták meg ilyen alacso­nyan, mert a művészi élve­zet itt kisebb, hanem azért, hogy népszerű, mindenki számára hozzáférhető árakat alakítsanak ki. A jegyek ol­csósága tehát ez esetben magyarázat nélkül megté­vesztő. Köztudomású, hogy a jö­vőben tovább építik majd a nézőteret hátrafelé, tehát ínég hátrább is jó látási és hallási lehetőségekkel ren­delkezik a tér. Az idegen­kedés ezért teljesen érthe­tetlen és indokolatlan, s nem lehet mással magya­rázni, mint helytelen tájé­kozódással. Országos bélyegkiállítás nyílik Szegeden A szabadtéri játékok ide­jén Szegeden sokféle rendez­vény hasznos és tanulságos látnivalóval szolgál a város lakóinak és az ideérkező vendégeknek. A játékok megnyitásának napján, jú­A III. In­ternacionálé felhívása nyo­mán lezajlott az európai munkásság szolidaritási sztrájkja Szovjetorosz­ország és a Magyar Tanácsköztársaság védelmében. Bár jelentős sztrájkok és tüntetések vol­tak Európa-szerte, a meg­mozdulás nem vált általá­nossá, nem érte el a várt hatást: nem tudta a bloká­dot megtörni és nem tudta megakadályozni a támadá­sok folytatását a proletár­diktatúrák ellen. A nem­zetközi burzsoázia jól szer­vezett ellenállásán kívül köz­rejátszott ebben a szociál­demokraták árulása is. A Ludovika Akadémián, a porosz szellemű tiszti kép­zés fellegvárában megnyílt a Vörös Hadsereg parancs­•nok-képző tanfolyama. Há­romszáz fiatal, harcteret járt vöröskatonát vezényel­tek a hathetes tanfo­lyamra, akiket Szántó Béla hadügyi népbiztos és Land­ler Jenő főparancsnok üdvö­zölt a kiképzés megindulá­sakor. Lelkesítő beszédben szólítják fel a leendő pa­rancsnokokat az érmen négy­hónapos Tanácsköztársaság védelmére. Bizony, máris nagy szükség volna az áruló tisztek helyett igazi vörös parancsnokokra. A tisztek ugyanis a fronton az után­pótlás szabótálásával, össze­kuszálásával akarják meg­akadályozni az előrenyomu­lást. A támadás egyelőre si­keresen halad előre. A fő­erők elérték Mezőtúrt és Túrkevét. A szegedi munkásság ki­ábrándulva a jobboldali pártvezetőkből, egyre na­gyobb számban hagyja el a szocialista pártot. Ezért a jobboldaliak létrehoznak egy új szervezetet, az ún. "szo­ciális békeműhelyt«, amely­nek célja "... a szocialista párttól elszakadó munkáso­kat felfogni és egy új pártba tömöríteni.* A nemzeti hadseregbe tör­ténő toborzás továbbra is sikertelen. Zichy Aladár mozgó toborzó irodák felál­lítását javasolja, hátha így több jelentkezőt lehette ver­buválni. lius 25-én délután a Szegedi Bélyeggyűjtők Köre orszá­gos bélyegkiállítása is meg­nyílik a DÁV szép kulturá­lis termében. Rendkívül ér­dekes bélyegsorozatokat mu­tatnak be a 6zegedi és az­után természetesen a buda­pesti és az ország több vi­déki városának gyűjtői. Nagy érdeklődésre tarthatnak szá­mot a különböző motívum­gyűjtemények is. Az országos bélyegkiállí­tás egyik érdekessége, hogy a látogatóknak kérdőíveket adnak, és ha az azon feltűn­tetett kérdésekre jól vála­szolnak, akkor értékes juta­lomban részesítik őket. A kiállítás helyiségében alkal­mi postahivatal működik majd és a szabadtéri játé­kok külön bélyegzőjét hasz­nálják a levelek továbbítá­sánál. A Szegedi Kiskeres­kedelmi Vállalat a kiállítá­son bélyegeket is árusít A Szegedi Vasöntöde a ki­állító bélyeggyűjtőknek alu­míniumból, a szabadtéri já­tékok nézőterét ábrázoló em­lék-plakettet készített. Az emlékplakettekkel a kiállí­tókat ajándékozzák meg. A kiállítást augusztus 16­ig tartják nyitva?

Next

/
Thumbnails
Contents