Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-22 / 170. szám

Szerda, 1959. Július 22. A tiszaszigeti „leninisták" elébe mentek az időnek A mi parasztságunk sorsa — még ha akadnak is akik kételkednek ebben —, egyszer s mindenkorra összekapcsolódott a termelőszövetkezeti mozgalommal. A napi élet ezernyi jeléből láthatjuk: azok nyernek, akik bátran, minden tétova nélkül nekivágnak, ök hamarább révbe érnek. Ilyen emberek a tiszaszigeti "leninisták* is, akik a tavasz idején alig par hét alatt teljesen egyéni paraszt faluból termelőszövetkezeti községet csináltak. A Lenin Tsz tagjai — mintegy 160-an — nem ácsingóznak többé a régi, nehézkes, gonddal-bajjal teli egyéni élet után. Azt mondják: ha egyszer megalakítottuk a közöst, akkor építsük is, amilyen gyorsan csak lehet —, és elébe mentek az időnek. Még csak jövő nyáron lenne az első közös cséplés, mivelhogy egyezség szerint ősszel kezdődik a kollektív munka, ök azonban nem várták ezt meg. Elhatározták, hogy egyéni gabonatermésük egy részét is az új, nagy szérűn csépelik el. A szalma visszamarad alomnak, a tsz közös jószágai alá. És a szemtermésből is annyi, amennyi szükséges, újig. Felvételeink az új szövetkezeti szérűskertben készültek, a bontakozó új élet első mozzanatait ábrázolják. Rakják az első szövetkezeti szalmakazlat. Most még csak így rudasfákon cipelik csomóba a szalmát Jövőre azonban már elevátor is kell talán több is, hiszen a birtok nagysága háromezer hold körül mozog. (Siflis felvj Csala Nándor hat és fél holdas gazda is megérkezett. Jó lovain ezúttal kilenc kereszt árpát hozott. Csak úgy kocsiról megy a cséplés. Gulyán Lajos, Bódri István, Rácz Mihály, Pópity Lajos, Kozma József, Hegyközi Gyula, Burger Ferenc fogataik után sorolnak a többiek is. Azt mondják: "A faluban a három tsz közül a Lenin a legnagyobb, ebben van a falu többsége. Hát mutassuk meg a Rákóczi, meg a Térvári Tsa-eknek, hogy is kell ezt elkezdeni.* (cs.) Tíz megyei küldött vesz részt a 44. Eszperantó Világkongresszuson A 44. Eszperantó Világkongresszust ez évben Varsóban tartják meg augusztus 1—8 között. A kongreszszus iránt világszerte nagy az érdeklődés — mintegy 50 országból jelentkeztek résztvevők. Az 53 tagú magyar küldöttségben körülbelül 10 Csongrád megyei eszperantista lesz. A 44. Egyetemes Eszperantó Kongresszus varsói rendezősége személy szerint meghívta Baghy Gyula írót, az Országos Eszperantó Tanács elnökét, továbbá Ungár Imre Chopin-díjas, vak eszperantista művészünket, akiket a világkongresszus kulturális műsorában való szereplésre kértek fel és Farkas Ernőt, a Szegedi Ságvávi Egyetemi Gyakorló Gimnázium tanárát, hogy a magyarországi eszperantista békeharcosokat képviseljék a II. nemzetközi eszperantista békekonferencián. A kongresszus keretében tartja második konferenciáját a Mondpaco Esperantisto Movado, az Eszperantista Világbéke Mozgalom. A Kultúra és Tudomány Palotájában nemzetközi kiállítás nyílik az öt világrész eszperantistáinak tevékenységéről. Zamenhofnak, a nyelv megalapítójának sírjánál nagy szabású emlékünnepélyt tartanak. A különböző szakmai és ifjúsági találkozók, mun kaértekezletek mellett dlka lom nyilik kirándulásra és szórakozásra is. Autóbuszok indulnak Chopin és Zamenhof szülővárosába és az ősi Krakkóba, Zakopanéba. A lengyel posta bélyegsorozatot ad ki a kongresszus alkalmából. A prágai és párizsi színházak Varsóban vendégszerepelnek. A kongreszszus védnöke egyébként Josef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök, aki maga is eszperantista. Kirakatok — a kirakatban Városszerte rendkívül nagy a készülődés — külsőségekben is — a szabadtéri játékokra. Nemcsak a játé. kok és az ipari vásár színhelyén, a Beloiannisz téren, illetve a Horváth Mihály utcában szembetűnő ez, hanem mutatják az előkészületeket a feljavított úttestek, a karcsún ívelő fénycsövek, a rendezett kirakatok és így tovább. Az utóbbi példánál álljunk meg egy pillanatra. Annál is inkább, mivel minden bizonnyal a Szegedre érkező külföldi és belföldi vendégek is városnézés közben megállnak majd az üzletek kirakatai előtt. A csinosítások során máris feltűnik például a Tisza Állami Áruház stílszerű János vitéz-kirakata, amelynek elkészítőit dicséret illeti. A Ruházati Bolt, a Kiskereskedelmi Vállalat üzletei, különösen a Kárász utcai árudáinak portáljai igen megkapók, vonzók. Sok szép kirakat tűnik szembe a városban. Akadnak azonban, amelyek nem annyira szembetűnők, inkább szemet szűrők. Szinte bántóan elütnek a többitől. Főképpen a Bajcsy-Zsilinszky utcában, az Aradi vértanúk terén, az Oskola utcában (itt helyenként még Apponyi gróf neve olvasható!) a »maszek* bolthelyiségek kirakatai üresek, porosak, régi lim-lomok csúfoskodnak bennük. És ha azt is figyelembe vesszük, hogy az említett helyek nagyon is a »kirakatban« vannak, akkor feltétlenül szükséges még idejében, bár eléggé az utolsó percekben, rendbehozataluk. A Bajcsy-Zsilinszky utcában a Patyolat nagy kirakatai is üresen tátonganak. E váltalatok és a szóvá tett bolthelyiségekben dolgozó kisiparosok számára sem lehet közömbös az országos — nemzetközi eseményszámba menő Szabadtéri Játékok. Miért húzzák hát ki magukat a "Szép Szegedért* mozgalomból? A szabadtéri jegyirodákban Lehet-e még jegyre számítani?:-: Más városokból érkezők igényei :-: A nézőtér látásviszonyai Minden perc csupa izgalom ezekben a napokban a szabadtéri jegyirodákban. Az érdeklődés egy pillanatra sem csügged, ellenkezőleg: újra és újra jelentkeznek jegyekért csoportos és egyéni vásárlók. Néha hangos szóváltás is kerekedik, mert az igények és a lehetőségek nem minden1 esetben hozhatók közös nevezőre. Forrósítja a hangulatot, hogy a szegedi köztudatban napok óta keringenek való és kitalált hírek. Azok körében, akik eddig még nem jutottak jegyhez, valóságos pánik keletkezett, mert értesüléseik szerint "lezárultak a zsilipek*, azaz elfogyott minden jegy. Emellett Szegeden elégedetlenséget okozott az is, hogy szombati és vasárnapi előadásokra csak igen minimális mennyiségű jegyet hoztak forgalomba, de mivel kényelmesebbnek ígérkeznek ezek a napok, sokan ehhez ragaszkodnának. A harmadik probléma pedig az, hogy mindenki a 45—50 forintos jegyekre vadászik és húzódozik az olcsóbb, de ugyancsak jó helyektől. A szóbanforgó jegyvásárlási gondoknak mi is utána jártunk, s a kérdésekkel kapcsolatos tapasztalattankról számolunk be a következő sorokban. hessenek, s ennek lehetőségét csupán a vendéglátó kötelező udvariasságának alapján is biztosítani kell számukra. így kívánja azonban a játékok szép jövője is. m m Pedagógusok a munkapadok mellett Ma már általánosan helyeselt intézkedés, hogy az általános iskolába bevezették az új tantárgyat, amely gyakorlati oktatás, politechnika néven ismeretes. A szülők és tanulók körében is nagy az érdeklődés e tárgy iránt. Annak gyakorlati értékét még egyelőre fel sem tudjuk becsülni, de máris bontakoznak ki eredményeinek perspektívái. Az új tantárgy tanításáglIlillllllinilUIIHlKIIIIIIIIIHIHIIillllHHIIilllllllllllllll^ 1 Sxáuá tcssvüU 1 Ü azt a tarthatatlan hely- s [I zetet, amelyet a Lenin p H körút 73. számú ház ud- g| Íj varában július 20-án ~ : délután 6 órakor ta- §§ §§ pasztaltunk. Az említett gj s ház udvarán — miköz- jg §| ben ugyancsak az ud- = s varról nyíló orvosi ren- r: H delő várószobájában so- _ s kan várakoztak — az| §§ egyik lakó szőnyegét = g poroltm (mondják, hogy jg s az utóbbi időben na- = H ponként mindig ugyan- §§ m ekkor porol), szemmel s j§ láthatóan örülve annak, = g hogy az orvosi rendelő =g g várószobájába szorul- g g taknak bosszúságot || = okozhat. H Kérdezzük: mi címen § H porolhat valaki szőnye- = g get délután 6 órakor, és - milyen jogon bosszant- g g hat annyi, amúgy is be- g §§ tegeskedő embert, nem g g is szólva a ház lakóiról? eb |§ Hisszük, hogy a ház 1 g felügyelője és a KIK g §g intézkedik e visszás ál- g g Zápot felszámolására. g ÍtllllllllllllllllllllllllllllílllUlllllllllllllill!llllllllllllllll^ nak fontos alapfeltétele a hozzáértő szaktudás. Így kerültek az ország különböző részein megrendezett tanfolyamokra azok a lelkes pedagógusok, akik nyári pihenésüket gyermekeink jövője érdekében szívesen áldozták fel. A munkapadok mellé állva igyekeztek megismerni azokat a szerszámokat, ügyes fogásokat, amelyek birtokában az általános műveltséghez nélkülözhetetlen alapot lerakják. Szegedről, Csongrád megyéből sok pedagógus vett részt a szolnoki tanfolyamon. Öröm volt szemlélni az ott folyó munkát. Mindenki egyet akart: minél többet gyakorlatban elsajátítani. Az ollók csattogás*., a fűrészek, reszelők ritmikus zenéje mellett szép csendesen, de szédületes gyorsasággal készültek el a munkadarabok. A tanfolyam elméleti és gyakorlati foglalkozásaival ismertette meg a munkára való nevelés nélkülözhetetlenségét hallgatóival. A tanfolyam elméleti oktatásai aiellett főként a gyakorlati foglalkozásokon ismerték meg a hallgatók a legszükségesebb tárgyak készítését, így pl. a papírmunka keretében a füzettartó, ásványdoboz, könyvkötés stb. munkáit, a famunkán a famegmunkálás, fűrészelés, gyalúhasználat módjait, s ezáltal kopjafa, sátorcövek, állatok kivágását, szerszámnyelek készítését stb. A fémmunkában; kulcstartó, edénytartó, dugókiemelő, szemétlapát stb. egyszerű eszközökkel történő gyártását. A készített munkadarabok nagy hozzáértésről tettek tanúságot. A korszerű technika, a termelőmunka, a jól alkalmazott politechnika előképzését sürgeti. Ezért igen helyesen kapnak az általános iskolák tekintélyes anyagi támogatást. A termelési ágak révén a legfontosabb szerszámok és gépek kezelését ls hivatott lesz megismertetni e tárgy, melynek végső eredménye a termelőmunkába való odaadó bekapcsolódás. E munkára való előkészületben a legszebb eredményeket érték el pedagógusaink a munkapadok mellett. Kéri Imre Van jegy, vagy nincsen? — ez a legégetőbb kérdés. S erre egyöntetű feleletet igen nehéz adni. Igazság az, hogy a Szegeden és környékén forgalomba hozott jegyeknek, mintegy 95 százaléka már elfogyott. Az egyéni és csoportos előjegyzéseket kielégítették, legfeljebb olyan panaszok adódtak, hogy nem minden esetben az igényelt helyre szólnak a jegyek. Ennek megoldása azonban teljes lehetetlenség volna, hiszen a nézőtérnek csak, mintegy 20 százaléka 45—50 forintos hely, s természetes, hogy nem ülhet több ember ezekre a székekre. Mégsem csukódtak be végleg a lehetőségek a szegediek előtt sem, mert bizonyos kontingenst tartalékoltak a várható külföldi érdeklődők számára, amenynyiben ezekből a jegyekből felszabadul, itt hozzák forgalomba. Az sem titok, hogy érkezhet vissza jegy a vidéki szervezőktől, s ha erre sor kerülne, az újabb elosztás ismét a szegedieknek kedvezne. Természetesen, ebben az esetben is csak igen kis mennyiségre számíthatunk. Szeged egyébként megkapta a jegyek tisztességes nagy százalékát, de a közönségnek meg kell értenie, hogy a szabadtéri játék nemcsak a magunk gyönyörűségére születik újjá. Helyet kell biztosítani az ország más városainak lakossága számára is, nem is szólva a külföldiekről. Vendégeink azért vonatoznak napokat, hogy a nagyszerű produkciónak tanúi leSzombat és vasárnap! Sokat döngetett kapuk. De lássuk csak, kiket várunk ezekre a napokra, kiknek a kedvéért mondanak le a szegediek ezekről a játéknapokról, mint közönség. A komlói bányász, a diósgyőri martinász, a pudapesti lakatos, a békéscsabai és orosházi termelőszövetkezeti tag nem úgy van, mint a szegediek, hogy felöltözik és elsétál a térre, az esti előadásra. A hétvégi, illetve munkaszüneti napokon tud ideutazni a különvonatokkal, hogy ne mulasszon a munkából. Ez a legkevesebb, amit megtehetünk: biztosítjuk számukra, hogy a nekik alkalmas napokon elfoglalhassák a nézőteret. Nem a hatás kedvéért hivatkozunk a munkásokra és a parasztokra. A statisztika hitelesen igazolja, hogy a jegyeknek körülbelül 70—75 százaléka üzemi csoportokhoz, termelőszövetkezeti tagokhoz, állami gazdaságok dolgozóihoz, vasúti, postai alkalmazottakhoz és más intézmények dolgozóihoz került. Minden szegedinek szívügye, hogy ez az új közönség vidékről is eljusson a játékok előadásaira. Mi pedig majd elmegyünk kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken legfeljebb másnap nem nyúlik olyan hosszúra az álmunk. Vendégeink ellenben olyan élményhez jutnak kis lemondásunk árán, amit anélkül elszalasztottak volna. UJ A nézőtérnek nincs olyan pontja, amelyről ne lehetne tökéletesen élvezni az előadásokat. Kipróbáltuk: a 10 és 15 forintos helyekről kitűnően lehet látni, s a modern hangosító berendezés a jó hallást minden ponton egyaránt garantálja. Szükséges azonban másirányú felvilágosítás is: ezeknek a jegyeknek az árát nem azért szabták meg ilyen alacsonyan, mert a művészi élvezet itt kisebb, hanem azért, hogy népszerű, mindenki számára hozzáférhető árakat alakítsanak ki. A jegyek olcsósága tehát ez esetben magyarázat nélkül megtévesztő. Köztudomású, hogy a jövőben tovább építik majd a nézőteret hátrafelé, tehát ínég hátrább is jó látási és hallási lehetőségekkel rendelkezik a tér. Az idegenkedés ezért teljesen érthetetlen és indokolatlan, s nem lehet mással magyarázni, mint helytelen tájékozódással. Országos bélyegkiállítás nyílik Szegeden A szabadtéri játékok idején Szegeden sokféle rendezvény hasznos és tanulságos látnivalóval szolgál a város lakóinak és az ideérkező vendégeknek. A játékok megnyitásának napján, júA III. Internacionálé felhívása nyomán lezajlott az európai munkásság szolidaritási sztrájkja Szovjetoroszország és a Magyar Tanácsköztársaság védelmében. Bár jelentős sztrájkok és tüntetések voltak Európa-szerte, a megmozdulás nem vált általánossá, nem érte el a várt hatást: nem tudta a blokádot megtörni és nem tudta megakadályozni a támadások folytatását a proletárdiktatúrák ellen. A nemzetközi burzsoázia jól szervezett ellenállásán kívül közrejátszott ebben a szociáldemokraták árulása is. A Ludovika Akadémián, a porosz szellemű tiszti képzés fellegvárában megnyílt a Vörös Hadsereg parancs•nok-képző tanfolyama. Háromszáz fiatal, harcteret járt vöröskatonát vezényeltek a hathetes tanfolyamra, akiket Szántó Béla hadügyi népbiztos és Landler Jenő főparancsnok üdvözölt a kiképzés megindulásakor. Lelkesítő beszédben szólítják fel a leendő parancsnokokat az érmen négyhónapos Tanácsköztársaság védelmére. Bizony, máris nagy szükség volna az áruló tisztek helyett igazi vörös parancsnokokra. A tisztek ugyanis a fronton az utánpótlás szabótálásával, összekuszálásával akarják megakadályozni az előrenyomulást. A támadás egyelőre sikeresen halad előre. A főerők elérték Mezőtúrt és Túrkevét. A szegedi munkásság kiábrándulva a jobboldali pártvezetőkből, egyre nagyobb számban hagyja el a szocialista pártot. Ezért a jobboldaliak létrehoznak egy új szervezetet, az ún. "szociális békeműhelyt«, amelynek célja "... a szocialista párttól elszakadó munkásokat felfogni és egy új pártba tömöríteni.* A nemzeti hadseregbe történő toborzás továbbra is sikertelen. Zichy Aladár mozgó toborzó irodák felállítását javasolja, hátha így több jelentkezőt lehette verbuválni. lius 25-én délután a Szegedi Bélyeggyűjtők Köre országos bélyegkiállítása is megnyílik a DÁV szép kulturális termében. Rendkívül érdekes bélyegsorozatokat mutatnak be a 6zegedi és azután természetesen a budapesti és az ország több vidéki városának gyűjtői. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot a különböző motívumgyűjtemények is. Az országos bélyegkiállítás egyik érdekessége, hogy a látogatóknak kérdőíveket adnak, és ha az azon feltűntetett kérdésekre jól válaszolnak, akkor értékes jutalomban részesítik őket. A kiállítás helyiségében alkalmi postahivatal működik majd és a szabadtéri játékok külön bélyegzőjét használják a levelek továbbításánál. A Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat a kiállításon bélyegeket is árusít A Szegedi Vasöntöde a kiállító bélyeggyűjtőknek alumíniumból, a szabadtéri játékok nézőterét ábrázoló emlék-plakettet készített. Az emlékplakettekkel a kiállítókat ajándékozzák meg. A kiállítást augusztus 16ig tartják nyitva?