Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-21 / 169. szám

3 Kedd, 1959. július 21. Szabadtéri D Nyolcszáz katona tapsolt, kiabált, dübörgött vezény­szóra a nézőtér egy-egy szek­torában, amikor megtartot­ták a Beloiannisz téri szín­pad nézőterének teherbírási próbáját. Szinte meg se rez­dült a döngő katonabakan­csok alatt a nézőtér vas-tar­tószerkezete. "Tízezer em­bert is elbírna, ha elférné­nek annyian a nézőtéren!* — ez volt a jelenlévő fővá­rosi szakemberek, avatott szemű öreg műszakiak vé­leménye a teherbírási próba után. S ez a vélemény a szegedi mérnököknek, a sza­badtéri színház tervezőinek kitűnő munkáját dicséri. Ez az elismerés csendült ki tegnap reggel a műszaki "Vezérkar* értekezletén föl­szólalók szavaiból is. Az ér­tekezleten — amelyet Tari János, a városi tanács v. b. elnökhelyettese hívott egybe — megbeszélték az utolsó hét tennivalóit. És most kez­dődhet a hajrá — szomba­tig!... Tegnaptól kezdődően éjfé­lig tart szolgálatot a szegedi Idegenforgalmi Hivatal. Sikeres nézőtéri teherpréba Kiiltfnrepülttgépek érkeznek :-: Éjszakai sétahajózások :-: I lános vitéz prébéjáréi Egyre sűrűbben érkeznek a vendégek belföldről és kül­földről egyaránt. Elhelye­zésükről, s a külföldiek szá­mára tolmácsról, idegenve­zetőkről a hivatal gondos­kodik. A játékok iránti óriási ér­deklődésre jellemző, hogy különrepülögépjáratok is indulnak Szegedre. Az eddi­gi bejelentések szerint 18 különrepülögép hozza az ér­deklődőket a játékok ideje alatt Szegedre. A különrepü­lögép utasai — zömükben pestiek — két napot tölte­nek majd Szegeden. Sokan használják majd ki az 50 százalékos utazási ked­vezményi; a szabadtéri játé­kok megtekintésére. Számuk­ra közöljük miheztartás vé­gett, hogy a játékokról való visszautazásukra a színházi belépőjegyek szolgálnak majd. Ezeket Szegedre indu­lásuk napján bélyegeztessék le a kiindulási vasútállomá­son az állomás névbélyegző­jével. Visszautazáskor a ki­indulási állomás névbélyeg­zcjével ellátott színházjegye­ket kell fölmutatni a kalauz­nak. A szabadtéri játékok ide­jén a MAHART külön séta­hajó járatokat indít. Erre a célra a Délibáb nevű 200 személyes motoroshajót biz­tosította Szegednek. Délelőt­tönként 9 és 11 órai kez­dettel olcsó, ifjúsági járatok indulnak, délután 2, 4, 6 és 8 órai kezdettel pedig a sze­gediek és ide érkező vendé­geik vehetik a sétajáratokat igénybe. Különlegesség lesz az esti és az éjszakai sétaha­józás, amelyeket kellő je­lentkezés esetén Mártélyra és Csongrádra indítanak. • Vasárnap este ismét az eső szólt bele a Hunyadi Lász­ló próbáiba. A János vitéz­nek már több szerencséje volt: a jelmezes próbák si­keresen haladtak tegnap es­te előre. Egy szerepváltozás is történt: a külföldre induló Domahidi László helyett Márkus Ferenc veszi át a csősz szerepét. A János vitéz szereplői egyébként már teljes lét­számban Szegeden vannak és nagy kedvvel vesznek részt az előkészületeken. Felkészítés az életre N épi államunk, egész szocializmust építő társadalmunk nagy gonddal törődik a fiatalok­kal és sorsuk alakulásával. Azt akarjuk, hogy a fiata­lokból talpig emberek vál­janak, mindegyikük szeresse hazáját, népét és szüleit, hogy megbecsült, vidám és hasznos tagjai legyenek a szocializmust építő társa­dalmunknak. A törődés és a gondoskodás nem szavak­ban, hanem cselekedetekben nyilvánul meg mind az ál­lam, mind a társadalom ré­széről. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség féltőn vigyázza a fia­talok helyzetét és ennek fo­lyamatos javításáért, a lá­nyok és a fiúk talpig embe­rekké válásáért szüntelenül cselekszik. Az MSZMP mű­velődéspolitikai irányelvei, a KISZ nevelési tézisei egyik mérföldkövét jelentik a gon­doskodásnak. Államunk idén is jelentős összeget fordít a politechnikai képzés továb­bi szélesítésére. A népfront országos elnöksége pedig felhívást intézett a társada­lomhoz, hogy ki-ki a maga posztján és eszközeivel já­II Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának kibővített ülése (Folytatás az 1. oldalról.) tiszteletére tett évi fel­ajánlásaikat és az elmúlt napokban már pótfelaján­lásokat is tettek. E gyors és nagyarányú tel­jesítést tükrözi a munkások lelkesedése, de egyben arra is utal, hogy egynémelyik vállalatnál túl szerények voltak a felajánlások megté­telénél. A kongresszusi mun­kaverseny során kovácsolód­tak ki Csongrád megyében is a szocialista munkabrigá­fTündérország a János vitéz harmadik felvonásának dísz- „em °Sforéüta^kVe2^lég gondot e brigádokkal való foglalkozásra. Helyes lenne, ha a termelési tanácskozá­sokon ismertetnék a dolgo­zókkal. milyen célkitűzése­kért dolgoznak e brigádok tagjai. A Szakszervezetek Csong­rád megyei tanácsa kibő­vített ülésén elhatározta, hogy levelet intéz a me­F «* l,MF FIVUUHV ;cti/\Fi letképe, Sándor Lajos munkája. gye szakszervezeti bizal­miaihoz. A levélben üdvözölte a bi­zalmiakat, akik áldozatos társadalmi munkájukkal ki­érdemelték dolgozótársai bi­zalmát és ragaszkodását. Egyben felhívta a figyelmü­ket, hogyan végezzék mun­kájukat a dolgozók, az egész munkásosztály érdekeinek megfelelően. Az ülés résztvevői távira­tot küldtek a genfi külügy­miniszteri értekezlethez. Kérték és követelték a me­gye szervezett dolgozói ne­vében, hogy a külügyminisz­teri értekezlet minden részt­vevője törekedjék a békés megegyezésre és ezt cseleke­deteiben is juttassa kifeje­zésre. Ugyancsak táviratot intéztek az athéni katonai bírósághoz, ebben követelték az ártatlanul bebörtönzött Glezosz szabadonbocsátását. Gencsi Sári (francia királykisasszony) és a címszereplő Sárdy János a nézőtéren várják, amíg rájuk kerül a sor. (Liebmann Béla felv.) Felvételünkön Szinetár Miklós rendező Házy Erzsébetnek, lluska megszemélyesítőjének mutatja az egyik jelenet be­állítását a János vitéz próbáján Mire jó ez? Ha bemegyünk egyik-másik vendéglőbe egy pohár sörre, a pincér azt válaszolja: "Nincs*. És ha megkérdez­zük, mi ennek az oka, lelki nyugalommal válaszolja: "Kérem, a szabadtéri játékokra készülünk*. Ha meg üveges sörrel próbálkozunk, mint például a József Attila sugárút elején lévő csemegeboltban, azt a választ kapjuk: "Kérem, a szabadtéri játékok megnyitásáig ilyesmivel nem szolgálhatunk*. A szegény halandó halat kér, s meg­lepve hallja a választ némelyik vendéglőben: "Várjon a szabadtéri játékokig*. Nem furcsa ez? Annyi sör van Szegeden, hogy a napokban két vagonnal visszairányítottak Kőbányára, mert nem volt keletje. Halból még több lehet, mert ha­lászaink mostanában rendkívül sok halat fognak a Tiszá­ból. Félő most már, hogy ha legközelebb divatáru üzletben nylonharisnyát szeretnénk venni, akkor azt a választ kapjuk: "Várjon, majd a szabadtéri játékok idején kap*. Sőt, ilyen "kereskedelmi viszonyok* mellett megesik, hogy betevő falat kenyerünket is a szabadtéri játékok idejére halasztja néhány buzgó kereskedőnk és pincérünk. Vessenek véget ennek az — enyhén szólva is — os­tobáskodásnak, mert annyi áru van Szegeden, hogy le­roskadnak az üzletben a polcok. S ráadásul éppen a sza­badtéri játékok idejére vagon számra érkezik étel, ital, iparcikk úgyannyira, hogy éppen a mai napon szabják meg illetékes szervek a vendéglátó üzemek, éttermek zár­órai idejének meghosszabbítását: éjjel 2-ig, hajnali 4-ig, reggel 5-ig. Nincs semmi ok arra, hogy ilyen furcsa módon "ké­szüljünk* a szabadtéri játékokra! Az ügyvédek is tehetnének valamit a szabadtéri játékok sikere érdeké­ben. ha nem többet, legalább a portálokat hoznák rendbe az ügyvédi munkaközösségek környékén a Széchenyi té­ren és egyéb helyen. Minden szegedi üzem, hivatal, intéz­mény, kereskedelmi vállalat, portálokkal rendelkező cé­gek csinosítják, szépítik helyiségeik kirakatait. Az ügy­védek meg olyasmit is elkövetnek, hogy a rendbehozott házra ormótlan vasszögekkel szereltetnek fel cégtáblát, mint például a Vörös Csillag Mozival szembeni Jerney­házon. Helyes lenne, ha az ügyvédi kamara felszólítaná a munkaközösségeket, hogy a játékok megnyitásáig hátra­lévő néhány napban hozzák rendbe az ügyvédi munkakö­zösségek portálját. A KIK pedig leszedetheti az emlí­tett táblát, mely esztétikailag rontja e rendbehozott és míivészettörténetileg is váró sképi jelentőségű ház kül­sejét. ruljon hozzá a fiatalok élet­re való felkészítéséhez. . z állami törődésnek j\ egyik fontos útjelző­je, hogy a Miniszter­tanács legutóbbi ülésén — amint ezt lapunkban közöl­tük — a 14—18 évesek helyzetét érintő, életükre ki­hatással lévő határozatokat hozott. A határozatot meg­valósítva lényegében orvos­lást nyert az a probléma, amely az általános iskolát elvégző, de középiskolába nem járó és szakmát nem tanuló fiatalok munkábaállí­tásánál mutatkozott. Koráb­ban különböző értekezlete­ken gyakran szóba kerültek a 14—16 éves fiatalok, akik közül számosan tétlenül, má­sok meg rossz társaságba keveredve töltötték az időt. Most ezen változtat a ren­delkezés. Igaz, az érintett korosztályok tagjai közül már eddig is 4—6 órás csök­kentett munkaidőben dol­gozhattak többen. A határo­zatból adódóan most jelen­tősen tovább bővül az ilyen csökkentett munkaidőben dolgozó fiatalok száma. Szegeden is több üzemben, például a Seprűgyárban és a Kenderfonógyárban dolgoz­nak 14—18 évesek, csökken­tett munkaidőben. A Villa­mosvasútnál 20 hasonló kor­osztálybeli dolgozik, napon­ként 4—6 órát. Most a Villa­mosvasútnál újabb húsz fiút és leányt állítanak majd munkába csökkentett idővel. A minisztertanácsi határo­zat nyomán azonban most Szegeden is az a teendő, hogy a lehetőségeknek meg­felelően tovább bővítsük a fiatalok érintett korosztá­lyainak foglalkoztatását, na­pi 4—6 órában. Az ezzel kapcsolatos felméréseket nagy körültekintéssel most végzik majd el az illetéke­sek. I dén államunk a fiatal­korúak foglalkozta­tási lehetőségének szélesítésére országosan 25 millió forintot fordít. Az összegből 10 milliót az üze­mek, 15 milliót pedig a he­lyi tanácsok rendelkezésére bocsátanak, hogy éppen a fiatalkorúak foglalkoztatásá­ra teremtsenek újabb mun­kalehetőségeket célszerű és hasznos terven felüli mun­kálatok végeztetésével. Kü­lönösen jelentős ez az in­tézkedés a falvakban élő 14—18 éves lányok és fiúk szempontjából, mert szá­mukra eddig — éppen az üzemek hiányából adódóan — szűkek voltak a lehetősé­gek a munkára. A határozat teljesen in­gyenes továbbképző isko­lák létesítéséről is intézke­dik. Az ilyen iskolákban az általános iskolát elvégző, középiskolában nem tanuló fiatalok — akik hetenként 36 óránál kevesebbet dol­goznak — ipari, illetőleg mezőgazdasági szakismere­teket sajátíthatnak el. A lányok részére külön ház­tartási ismereteket is oktat­nak majd. A Minisztertanács határo­zata a fiatalkorúak munká­baállításáról, valamint a to­vábbképző iskolák létesítő­ről az életre készíti fel a leányokat és a fiúkat. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben dolgozva nem­csak a munka örömeivel is­merkednek meg, hanem szakmát is tanulhatnak. A továbbképző iskolákban pe­dig gyarapíthatják szakmai és általános műveltségüket, A 14—18 évesekből is felnő­nek majd ilyen formán az új szakmunkások, az egyes szakmák új mesterei, akik a becsületes munka után nyugdíjba menő idős embe­rek helyébe állnak. A Sze­gedi Seprűgyárban is azok­ból a fiatalokból lesznek majd az új szakmunkások, akik eddig csökkentett mun­kaidőben dolgoztak az üzem­ben, s megállták a helyü­ket. B iztosak vagyunk ab­ban, hogy a 14—18 éveseket szeretettel fogadják az üzemekben és az idős szakmunkások gyá­moiítják majd őket. A kom­munisták és a kiszisták pe­dig mindenben segítik a fia­talokat, hogy munkás élet­útjukon tisztességgel, becsü­lettel dolgozzanak és élvez­zék munkájuk gyümölcsét. Az életre való felkészítés azonban nem csupán az ál­lam, nem csupán a társada­lom vagy a párt és a KISZ ügye. Részt kell vállalnia belőle természetesen a szü­lőknek, a pedagógusoknak és az egész társadalomnak. Együttes erővel népi álla­munk szerető gondoskodása újabb, nagyon gazdag é6 jó eredményeket hoz, minden fiatal maradéktalanul be­váltja majd a hozzáfűzött reményeket. Tegnap meg­indult a Vö­rös Hadsereg támadása. A fő erőknek Szolnoknál több helyen sikerült ki­erőszakolniok az átkelést a Tiszán. Rövid, de nagy ere­jű tüzérségi előkészítés után kezdték meg az átkelést. A románok természetesen már előbb felrobbantották a hi­dat. Az áradásban lévő fo­lyó is nagyon megnehezítet­te az erők átdobását, mégis a nap folyamán a csapatok zöme átkerült a Tiszántúl­ra és sikeresen nyomult elő­re. Ma azonban már erős el­lenállással kellett megküzde­niük a fő irányban támadó csapatainknak. Csongrádnál és Tokajnál is átkeltek a Vörös Hadsereg ott csopor­tosított egységei. Különösen a Csongrádnál indított tá­madás haladt sikeresen elő­re. Ma visszafoglaltuk Szen­test. Működnek azonban az el­lenforradalmár, áruló tisztek is a Vörös Hadseregben. Minden eszközzel igyekez­nek aláásni a támadás sike­rét. Egyikük, Craenenback alezredes éppen ma kapta meg Szegedről Gömbösnek és Soós tábornoknak a leve­lét. A szegedi főparancsnok­ság nevében kijelenti, hogy a főparancsnokság: "önt, tisztjeit és mindazokat, akik a Vörös Hadseregben szol­gálnak bár, de velünk együtt a küzös szent cél érdekében hajlandók működni, a nem­zeti hadsereg exponált tag­jainak tekinti, akik önfelál­dozó tevékenységükért a nemzet hálájára számíthat­nak*. Szegedre is elérkezett Szentes elfoglalásának híre. A munkásság lelkesülten, a reakció megszeppenve fogad­ja a hírt. A munkások bíz­nak abban, hogy a Vörös Hadsereg eljut Szegedre is. Állandó öt sze jöveteleken tár­gyalják az eseményeket, ri­adt detektívjelentések szá­molnak be készülődéseikről. A kormány bevezeti a gyor­sított rendőri büntető eljá­rást.

Next

/
Thumbnails
Contents