Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

Vasárnap, 1959. jűtfus 19. 2 0 Hruscsov: Nincs olyan nemzetközi kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani A lengyelországi Secwcin vénnak népüknek, nem ér* Hiszen ha ebben a térségben •áros néptanácsa pénteki, tik meg rendkívül embersc- háború törne ki, több mi 1116rendkívült ülésén a város ges javaslatainkat. Ugy lát- an pusztulnának el. Aki szediszpolgárává választották szik, nem a megértés hiány- reti a népet, annak meg kell Nyikita Szergejevics Hroa- hanem ezek az embe- értenie ezeket az egyszerű csovot a lengyel—szovjet f®k érdemet akarnak izerez- igazságokat — mondotta, barátság erősítésében, a ni bizonyos köröknél, ame- majd kijelentette, hogy az lengyel határok védelmé- lyeknek érdeke a nemzet- atommentes övezetek fókoben a békéért vívott harc* kdz' feszültség kiélezése.* A zatosan bővülhetnének, amíg ban' szertett nagy érdemel- külföldi atom- és rakétatá- az egész világ meg nem szaért \ néptanács ülésén maszpontokról Hruscsov azt badul a borzalmas tömegme'gjelentck a lengyel párt ™?dot*'a az 'Ti^l!" 1eW»efek}6}- . és kormánv vezetői ls Ustók *Uáspontj* 6 kérdés- Végül kijelentette, hogy Az ülkT kUtai I5é ooo dol- ben téljesen érthető. Hiszen nincs olyan nemzetközt kéreozó részvételével naevevű- hóborü esetén ezekre a tá- dés, amelyet ne lehetne bégozo részvétélevez nagjgyu mas8pontokra 20dulnakmejd kés úton megoldani. Lfetaré'lalT * visszavágó csapások, az • i . atombombák, s kevesebb Szombaton délelőtt különít,*?'I^JSThómba hull majd az 6 or- vonattal Posnanba érkezett kereit mafd Leneyetorszáá sz«8ukra. Az ő álláspontjuk a Lengyelországban tartózérthető, de hogy lehet az, kodó N. Sz. Hruscsoü-vezetfennállázénak ezredik evfor- h mindenki számára vt- te szovjet pórt- és kormány? n ^lőtt íel 'égős, békeszerető javazlalo- küldöttség. A küldöttséggel awin^ H, rutára kat * dán- a norvé8 & rn&t együtt érkezett Wladyslaw amelyben ^z^kroszok é:f len- "^férfiak is elutasítják? Gomulka t, gyelek együtt harcoltak • német lovagok ellen. »Azért beszelünk — mondotta — a múlt tanulságairól, mert vannak emberek, akik megfeledkeznek róluk, vannak szervezetek, lapok és rádióállomások, amelyek a revivionizmust szítják, vannak államférfiak Bonnban, sót nemcsak Bonnban, akik megtűrik és támogatják ezt a levanslszta propagandát nem ismerik el Lengyelország nyugati határalt. Ugy látszik, ezek az urak teljesen elvesztették valóságérzéküket. Arról ábrándoznak, hogy Wroclawból megint Breslau, Gdanskból ismét Danzig, Szczecinből ismét Stettln lesz. D« hadd tudják meg esek az urak, hogy ezek lengyel városok, s örökre azok is maradnakm —jelentette ki Hruscsov. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocialista országok nyugati határa az NDK és az NSZK között húzódik, s ez közös határunk, amely elválasztja a szocializmus éa a kapitalizmus világát. Ez a bojár éppen olyan szent és sérthetetlen a varsói szerződés valamennyi részvevője számára, mint az egyes országok saját határai. S ismét azt kell mondanunk, hogy ezt a határt minden ellenségtől megvédjük — jelentette kl. A nemzetközi helyzetről azt mondotté, hogy ma a legfontosabb feladat a béke megőrzése, a hidegháború megszüntetése. Míg a Szovjetunió békés tárgyalásokkal igyekszik megoldani a vitás kérdéseket, az amerikaiak rakétatámaszpontokat építenek több nyugati országban, Nyugat-Németországot gyors ütemben hagyományos és atomfegyverekkel látjék el. A helyzet azonban nem a katonai kalandok híveinek kedvez. A szocialista tábor ertje és egysége, a világ népeinek béketörekvése, az imperialista tábor gyengülése lehetővé teszi a háború elhárítását. •Egyszerűen nem tudom elképzelni — folytatta ezután Hruscsov —, hogy olyan emberek, akik szívükön viselik hazájuk függetlenségét és tartós békét kíLemondott a kubai köztársasági elnök és a miniszierelnök Pénteken a késő esti órákban Fidel Castro kubai miniszterelnök rádió- és televizíóbeszédben jelentette be, hogy lemond tisztségéről. Mint mondotta, lemondásának oka a közte és t/rrutia köztársasági elnök közötti személyi ellentét. Fidel Castro hangsúlyozta, hogy Vrrutia szabotálta a kubai forradalmat az új törvények aláírásának halogatásával. Fidel Castro lemondása előtt vált ismeretessé, hogy Urrutia is lemondott Mint később közölték, a volt elnök választhat, hogy Kubában marad-e, vagy pedig elhagyja as országot. Fidel Castro lemondásáról és Urrutiával szemben fennálló ellentéteiről meglepetéssel értesült a világ. Fidel Castro volt az ez év Januárjában teljes győzelmet arató kubai forradalom vezetője. A két évi harcok után hatalomra került forradalmi vezétö nagy népszerűségnek örvend a munkások is a parasztok, valamint a fiatalabb.értelmiségiek körében. Személyiben azt az államférfit tisztelik, aki tekintélyt és megbecsülést szerzett a 114 ezer négyzetkilométer nagyságú, hat ée fél milliós lakosságú Kubának, és aki bátran szembeszállt a kubai gazdasági életet fojtogató amerikai gazdasági és politikai nyomással. Fidel Castrot az Egyesült Államok tőkés köreiben »kommunista-bardt*-nak jeW1?!?* kU°nemrégen életbeléptetett földreforma működő amerikai vállalatok számára ls előírja a földbirtoklási tilalmat és a földfelajánlási kötelezettséget Ez természetesen semmiképpen sem jelenít, hogy Fidel Castro kommunista, mindössze azt, hogy az amerikai tőkések számira mindenki *kommunista*, aki nem hajlandó reszükre monopolisztikus jogokat biztosítani. Dorticos, az új kubai köztársasági elnök felkérte Fidel Castrot, vonja vissra lemondását. Kuba-szerte nagy rokonszenvtüntetésekre került sor szombaton Fidel Castro mellett. Sztrájkok Olaszországban Perényl István As olaszországi gazdasági helyset rosszabbodását legszembetűnőbben az egymást kővető sztrájkok bizonyítják. Mint már közöltük, sztrájkba léptek többek között az olasz kereskedelmi tengerészek is, s több helyen összecsaptak a rendőrséggel. Képünk ast a jelenetet ábrázolja, amikor a sztrájkoló tengerészek a Nápoly melletti Tőrre del Grecoban felborítottak és felgyújtottak több rendőrségi autót. ' • ; "Min MII »»»•> reommiM Ötévi börtönbüntetéssel akarják sújtani Glezoszt Szombaton a Glezoaz-per- egyre pedig 4 évi börtön kiben a katonai bíróság fő- s2abását kérte. Végül indítügyésze kérte, hogy Glezoszt ötévi fogházbüntetésre, nagyobb pénzbüntetésre, háromévi j>zámü*etésre és polgári Jogainak hét évre szóló megfosztására ítéljék. A- főügyész halálbüntetést kért Olezosz két társára. Két társára életfogytig tartó fogház, egy vádlottra 15 évi, ványozta 10 vádlott felmentését. Az NDK távozó nagykövetének búcsúfogadása Rudolf Helmer, a Német Demokratikus Köztársaság Kállai Gyula cikke távozó budapesti nagyköve' te pénteken este bucsúfogaa Kommün riszt ban dást rendezett. A fogadáson _ megjelent Fehér Lajos, Kiss Az SZKP Központi Bízott- Károly, Marosán György, a ságának elméleti és politikai Magyar Szocialista Munkáifolyóirata most megjelent párt Politikai Bizottságának 10. száméban közit Kállai tagjai, dr. sik Endre külGyulának, az MSZMP Poll- ^TgTvalLtTTZ tikai Bizottsága tagjának, a aapestre akkreditált diploKözponti Bizottság titkórá- máciai képviseletek számos Ctökhént az cmerikai „külföldi segélyprogram" Az amerikai szenátus éa képviselőház pénteki együttes ülésén elfogadták a külföldi segélyprogram új törvényjavaslatát, amely az Elsenhower által eredetileg javasolt összeg mintegy 10 százalékos csökkentését kéri. Ez a csökkentés a kongresszus tagjainak azt a meggyőződését tükrözi, hogy az amerikai kormány segélyprogramjában túlzottan kiemeli a katonai érdekeket, a gazdasági segítségnyújtás rovására, és egyes országokat lakosságuk életszínvonalának veszélyeztetésére kénynek, -Ideológiai harc a Ma- vezetője. gyar Népköztársaságban* ci- A fogadás meleg, baráti szerltl, miueí indokolatlanul mű cikkét hangulatban zajlott le. j fokozza fegyverkezésüket. Hivatalos nyeremény fegyiék a lottó A játékhetéről í a Játékhetére" darab" A lottó 29. beérkezett 3 S69 244 szelvény, öttalálatos szel-5 vény nem volt. Négy talála-I tot 27 fogadó ért el, a nye-I reményösszeg egyenként I 99146,25 forint. A héromta-I • lé latos szelvények száma • 3310 darab, nyereményük J • egyenként 403,75 forint, KétJ találatot 86 314 fogadó érig el, a nyereményük ként 15,50 forint. A régi és az új Lodz 1 c7í hcHftfúmánifök és a távlatok aámm [ Július 22-en Ünnepli a Lengyel NépköstArassAg népe Az iparmágnások és a kapitalisták nem a munkások bolfetezabadúlseAnak II.^ly d°6Siig" ós kényelme kedvéért építették Lodr.ot Kizárólag megszabadult » fasiszta beto'akoflák «ereoV|™£f, a dolgozók kizsákmányolása érdekelte okét, arra lörekegyetlenkedeeeltol. ünnepre keseuinek az egésa len- kedlek, hbgy n legkisebb befektetéssel maximális nyeregyei dolgosa nóppel együti Szeged lengyel testvér- séghez jussanak és gyarapítsák vagyonukat. Mindez megvtr°ES4an«V 'ünnep11 SSSLTm / ke. varos k«- n^zíti számunkra Lodznok szép, modern várossá alazdttl közelebbi kapcsolatokat Igyekszünk MolgAInl llltagat. azzal, bogy kOaOlJük M. TatarkötvnA nak, a lodai városi pártbizottság első titkárának alábbi eikket, . tegnap ^odajárói—-mint mondottuk —, a csúnya és amelyet a öélmagyarorseág olvaaói számára irt. ^ elhanyagolt Városról vall mér csak az ls, hogy a két világháború között a városnak egyetlen felsőoktatási egyenS

aját városunkról írni, különösen H hozzánk közelálló magyar olvasók számára kellemes, de nem könnyű dolog. Hisszük, hogy a intézménye sem volt, tehát tipikus munkásvárosnak SZámí• hnnZksi „tűi" tott, a tudomány terén múküdö értelmiség nélkül és ao ..." . . -1nnn lUn;JIYp™a távnisée 'ellenére ezer analfabétával. Az Új Lodz viszont a háború Utáni ole t ir^onW - elkk atén ío31ödps várpsu" " ma ielenW» tudományos és kulturális yg-n-- : h°dz,' fi,mi M' la,<,°su gócpontja az országnak. . •J^TgJrWÖStlbbf«nV«Íi taSfR«2HiS..!k2S?,|«vdm.u JeIenle* 8 i'tétve főiskolánk van, ahol Határozatot hozott WL^ST^rLS « kA' •..i.stz.nArt n fiatalkorúak!? ^ ^'fiwfi LS ^ S, n X litt l kásjellegét sem. amiről a következő számadatok lanúsd Mim»*t»rtanac« a fiatalKOruak: ti7,e s^zaléka^ « org^jéxtll. kodnak;.a város 700 .ezer.Itücosa közül több mint 400 ezer munkóbaálKtá.áról (Folytatás az 1. oldalról.) munkaidőben tatul. iS^iTSn^^m^^^^ LbrT!nuénká?lé8bÖ1 616k ^ ^ pedig 25o fMiatkbz "hen városunk barrikádjain harcolt az orosz munk^okkal ]93n,büll tl)|g eíer fl8o lakósban volt vlllanyvilágífofUlköz-;« „d.n^tó lengyel " vato itszera mB 180 ^^ « ^Uk, 1930-ban a város fa»! k?'ÖbbLé!Ck.bej:i „Xomet kossöganak 4 százaléka élvezte csak a vízvezeték és a a lakosság mintegy 72 száítéli szükség_ képsée bővítése a* etiai- 7L. i~ • "V.V' leteK lt,'3es kieiegitese érdekeben egy második vezeték élnél nagyobb lehetőséget nth 3W-490. ae utóbWák aadaimaia, de egyben sokra is kötelez é Ü1 Plllea és Loda kÖEÖtt, ,,, ará- á"0—forlnl- » Július 22-e nagy betűkkel szerepel a lengyel állam , , . . ^ ... . .. ,, nyújtson a lányok sxo kermíny iB milliós ke-J^ a cngyPl nép történelmében. Ezen a napon jött létre „ Lodzban régen jöfermán egyáltalán nem volt nark. m4ra retet biztosított a helyi ta-J!8 Vf^ n' " tóa Idén ünnepeljük ennek 15 év- Csak a gyártulajdonosok palotáit övezte zöld térség, de A tovább nem tanulö vá- ;ia®pknak • , Tm !f sT • , eípket otromba falakkal kerítették el a város rosl fiataloknak, főké.lt a Ebből M össaegból lers-enltérdulojat. Ezért közülünk mindenki, .ki haZaja es szülő- {übb, reBzétáj. legnehezebben elhelyezkedő fR|tt| Mgkö«ölhetnek n fia-a várost hü fiának érzi magát, mérlegre teszi, mivel járult A ft1ÚIt eaegMé8ügy| vtszonvai között a tbé-haland"14—16 éveseknek, elegendő, ulok foglalkoztatását cél-J hozzá országunknak a háborús romokból való űjjáépíté- *ag 13 százalékos volt, a csecsemőhalandóság pedig 19 számukra alkalmas munka- t6 beruházásokat. . oh & az üj ázoclaltsta rendszer felépítéséhez. Azután százalék. Alig 308 orvos működött. Jelenleg — jóllehet az lehetőséget kell biztosítani, A Minisztertanács felkerta; - _ •. eaészsécütív terén méa nem értük el a/ T.szménvi átia. A kormány 19B9-re 10 mit- „ SZOT-ot ás s KISZ Köz-Í^gy kicsit elgondolkozik a regi, — ahogy 1039 előtt mon- egeszsegugy leren meg nem eriuK ei ,iz eszményi alialió forintot bocsát rendelke- ponti Bizottságát, hogy a.dottuk — szomorú Lodzról s egy kicsit az új Lodzról, pótokat —• a belgyógyászok száma háromszorosára növeZésre. társadalmi erők széleskörű J lnejyet ma zökj és vidám városnak nevezünk. kédett, a tbC-halahdőaág pedig 3 százalékra és a csecseEbből az Ideinél több fia- bevonásával szervezzék meg, A kApitaltkta rendszer szomorú Örökségeként egy mőhalaftdóság pedig 5 százalékra csökkent. X™váual»toí rövidített adást.^''^013""91 UnaC""! helytelen építészeti és felépítésű város maradt ránk. A tőkés időben minden ötödik munkaképes ember