Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-17 / 140. szám

5 Szcrű&, 1989, S&nim Beszélgetés W. Macke német atomfizikussal Egyhónapos tanulmány­úton, a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként ha­zánkban tartózkodik felesé­gével W. Macke német egye­temi tanár, atomfizikus. W. Macke professzor — aki a Né­met Szövetségi Köztársaság­ból települt át a Német De­mokratikus Köztársaságba — a drezdai műszaki egye­temen dolgozik, közelebbről annak atomtechnológiai ka­rán, melynek dékáni tisztét is ellátja. Ezen a karon az atomenergia ipari hasznosí­tásának megoldására ké­peznek kl szakembereket. E munkája mellett W. Macke tagja az NDK Tudományos Tanácsának és Atomenergiai Bizottságának ls. Magyarországi tanulmány­útja során tapasztalatokat gyűjt és eszmecserét folytat egyetemeink és kutatóinté­zeteink munkatársaival ar­ról, hogy náluk miként fog­lalkoznak ezzel a tudomá­nyos és szervezési kérdéssel, s ugyanakkor a német—ma­gyar tudományos kapcsola­tok további erősítéséről tár­gyal illetékesekkel. Hasznos útja során né­hány napra Szegedre is el­látogat W. Macke profesz­szor, megtekintette a Ter­mészettudományi Kar több intézetét és tanácskozott a szegedi atomkutatókkal, el­méleti és kísérleti fizikusok­kal. Itt-tartózkodása idején lapunk munkatársa is felke­reste, akinek kérdéseire készségesen válaszolt. A tudományos kapcsolatok alapja az állandó véleménycsere Arra a kérdésünkre, mely útjának céljára vonatkozott, W. Macke professzor a kö­vetkezőket mondotta: — Az országok és népek közötti tudományos kapcso­lat nem szorítkozhat csu­pán a hivatalos delegációk kicserélésére, mert legalább ilyen fontos az ls, hogy a kutatók megismerjék egy­más témakörét, eredményeit, kicseréljék tapasztalataikat és eredményesen vitatkoz­zanak a még megoldatlan kérdésekben. Ezért minden komoly és egyenlőségi elve­ken nyugvó tudományos kapcsolatnak az állandó vé­leménycsere az alapja. Utazásom és egyhónapos magyarországi tartózkodá­som ezt a célt szolgálja, s ezért feladatom, hogy a ma­gyar kutatókkal közösen megállapodjunk abban, mi­ként lehetne országaink tu­dományos együttműködését továbbfejleszteni. Emellett azt tanulmányozom, hogy a kutatóintézetekben és az egyetemeken milyen módon próbálják megvalósítani az atomenergia ipari hasznosí­tásának időszerű gyakorlati kérdéseit, illetve a szakem­berek e célra való kiképzé­sét. Ez az érdeklődés hozott Szegedre is, hiszen a Ter­Mit vár az idei nyártól a szövölány, a vasünlö, a kereskedő, a színész, a futballista, a pedagógus Kérdésünkre nem is ne­héz válaszolni, hiszen a hosz­bzú őszön, a hideg télen gyakran emlegetjük: majd a nyáron. Mert a nyár az öröm, a vidámság, a bőség szimbóluma. Nyáron vidá­mabbak az emberek, az ét­lap ls változatosabb. Sok kedveset, szépet tartogat számunkra az idei nyár is. Es sokat is várunk tőle. • Csányi Matild fiatal, szép, barna lány. A Szegedi Ken­derfonógyárban, a vizesfonó­ban dolgozik. Míg gépe mel­lett áll, vagy sétál a Tisza­parton, sokat gondol a nyár­ra. Hogy is lesz? Mit is vár ő ettől a nyártól? A jövö hónap elején haza­utazik Dévaványéra. Igaz, hogy a kedvest nem értesí­tette érkezéséről, hiszen már két év óta haragban vannak. De ő ettől a nyártól várja, reméli, hogy meglágyul ked­vese szíve. Igaz, eddig ő ját­szotta a »haragszomrádot«, de mióta eljött Dévaványá­ról — és ennek már két éve —, senkivel 6em áll szóba itt Szegeden. Mindig Karcsira gondol. Az is ott­hagyta a Dévaványai Álla­mi Gazdaságot, Miskolcra ment gépkocsivezetőnek. De úgy értesítették Matildot Dé­vaványán lakó testvérei, Kar­csi is július elején megy haza. Addig sok szép ruhát csi­náltat magának, hogy még jobban mutasson. Biztosra megy. Ezen a nyáron kibé­kül Karcsival, megveszik a bútort. Gyömbér Géza vasöntő is készül a nagy találkozásra, ö ezen a nyáron találkozi* először életében a Balaton­nal. Nem sokat üdült még, mindössze egyszer, 1955-ben nászúton voltak Mátrafüre­den. Azóta nemigen telt uta­zásra, üdülésre, hiszen lakás, bútor kellett, s jött a gye­rek is. De most ezen a nyá­ron ... Feleségével — aki vele együtt a Vasöntödében dol­gozik — július 16-tól két hétre Balatonlellére utaz­nak. Osznak, napoznak, pi­hennek, no meg szórakoznak sokat. Nem raktak ugyan fo­rintokat a takarékba, de azért lesz pénzük. Előzetes számításuk szerint a június végi és a július eleji fizeté­sek biztosítják a gondtalan pihenést, hiszen summás kis összeg; több mint 3 ezer fo­rint. — Kevesebbel el sem in­dulok — mondja Gyömbér Géza jókedvűen nevetve. Legalább is ennyit tud az asszony, a tartalék az meg­lepetés lesz Balatonlellén. • És mit vár Pákásy Aurél­né, a Sirály divatáru szak­üzlet vezetője a nyártól? ö sok-sok munkát. A Fhl­vatalos nyár előtt kivette fi­zetéses szabadságát, igaz, nem volt kötelező, de meg kellett tennie, hiszen nem tudna nyugodtan pihenni, üdülni, amikor munkatársai megfeszítve dolgoznak. A szabadtéri játékok, az ipari vásár idején sok-sok vásárlót várnak üzletükbe. Az igények kielégítésére már jóelőre felkészülnek. Sok kü­lönleges árut szereznek be. Mutatóé, ízléses emlék-ken­dőket, s lévén nyári szezon, csinos fürdőruhákat, shortot, halásznadrágot és egyéb nyá­ri kelléket. Tehát Pákásyné sok-sok vásárló vár ezen a nyáron, jó tervteljesítést, magas prémiumot. És milyen tervet készített 1959 nyarára Kovács János színművész? — Most, hogy sikerült megvennem ezt a kocsit — mármint az autót —, elha­tároztuk a feleségemmel, hogy ezen a nyáron csak utazunk. Elsősorban a du­nántúli tájakkal ismerke­dünk. — S van egy nagy, titkos tervem is. Igaz, ha elmon­dom, már nem lesz titok — mondta nevetve Kovács Já­nos. — Külföldre szeretnénk menni. Természetesen fele­ségemmel együtt, hosszabb időre, legalább egy hónapra. Hogy hova? A Szovjetunió­ba szeretnénk. — Legkedvesebb szórako­zásom a horgászás. És va­jon mit kívánhat egy ra­jongó horgász a nyártól? Jó időt, és sok halat Mindezeket a futballista Bénák András, a SZEAC hátvédje mondta. És er­re a nyárra is úgy állí­totta össze programját, hogy legyen ideje hódolni szenve­délyének. A Balatonra sze­retne menni legalább két hétre családjával együtt, ahol egész idő alatt csak hor­gászni szeretne. Bénák Andrásnak is tit­kos vágya: gépkocsit sze­retne vásárolni. Már együtt a pénz, eladta 250-cs Pan­nóniáját, az elmúlt héten jelentős összeget nyert a lot­tón, most már csak az autó hiányzik. Ha ez meglesz ezen a nyáron, akkor Bé­nák András életének leg­szebb nyara lesz az idei. És mit várhat a nyártól a pedagógus? Erre a kér­désre kértünk választ Pász­tori Bélánétól, a Juhász Gyula Altalános Iskola igaz­gatónőjétől. Mit várhat? Pihenést, pi­henést. — Az idei iskolai év túl mozgalmas volt, események­ben gazdag. Az oktató-ne­velőmunka megfeszített mun­kát követelt valamennyi pe­dagógustól, így tőlem is. Nyáron pihenni szeretnék. Alföldi embernek különösen nagy élményt jelent hegyvi­déken nyaralni. Igen örülök, hogy férjemmel együtt Sop­ronban tölthetünk két hetet. Elhatároztam, nem megyünk sehova, csak pihenünk, erőt gyűjtök az új iskolai évhez. ODMSO mm kiállítóinak figyelmébe! Kiállítási pavilonját felépíti, dekorálja a budapesti ipari és mezőgazdasági kiállí­tások kivitelezésében több éves tapasztala­tokkal rendelkező Szegedi rDekoráció s fa (()e(f ifiét­(aipari Megrendelését a ka­pacitás biztosítása ér­dekében mielőbb adja le. Személyes, vagy irás­beli megkeresés: Szeged, Klauzál tér 7. Telefon: 31-38. mészettudományl Karon olyan kutatásokat folytat­nak, amelyek munkássá­gommal közeli rokonságban vannak. A szegedi kutatási eredmények igen gazdagok Érdeklődtünk W. Macke professzortól az iránt is, hogy milyen benyomásokat szerzett néhánynapos szege­di tartózkodása idején a vá­rosról és az Itt folyó tudo­mányos munkáról. — Szeged nagyon szép, kedves és modern város, s azt hiszem, hogy akik itt él­nek ebben a szép környe­zetben, csak jól érezhetik magukat. Az egyetemi intézetekben szerzett tapasztalatairól a következőket mondotta: — Az általam meglátoga­tott egyetemi intézetekben leginkább az tűnt fel nekem, hogy az atom- és molekula­fizikának igen időszerű, mo­dern kérdéseivel foglalkoz­nak. Itt már több évtizedes tradíciójuk van a különböző kutatásoknak, s különösen lelkesíti a fiatal kutatókat, hogy ilyen alkalmuk és le­hetőségük van a munkába történő bekapcsolódásra. A szegedi kutatási ered­mények igen gazdagok és ezeket még tovább lehetne fejleszteni nagyobb anyagi támogatással, hiszen az al­kalmas kutatógárda rendel­kezésre áll és képességei so­kat ígérnek. Az atomenergia ipari felhasználása áldás lesz az emberiségre Megkockáztattunk egy olyan kérdést is, amelyre ma még csak a témában messze előrelátó tudós illetékes nyilatkozni — nevezetesen, hogy milyen mód nyílik majd W. Macke professzor szerint az atomenergia békés gazdasági felhasználására. Erről a következőket mond­ta szellemesen: — Meglehetősen nehéz er­re a kérdésre válaszolni — legalább olyan nehéz, mint­ha azt kérdeznék egy kis­gyerekre mutatva: mivé vá­lik majd? Annak is fel kell nőnie, hogy teljes bizonyos­sággal nyilatkozhassunk ró­la. A magfizika azonban már meglehetősen serdülő "gye­rek?. Egyes alkalmazási le­hetőségeit már pillanatnyi­lag is látni lehet, sőt alkal­mazzák is. Ide tartozik az izotópok hasznosítása; az üzemek automatizálásánál kínálkozó lehetőségek felis­merése; továbbá a különbö­ző tudományágak segítése magfizikai módszerekkel é6 készülékekkel (biológia, or­vostudomány). S bár távo­labbi feladatnak látszik, de most már határozott terv, elképzelés az ily módon való ipari energiaszolgéltatás is. Az atomenergia békés gaz­dasági felhasználása áldás lesz az emberiségre, hiszen ahhoz, hogy az emberek minden szükségleti és ké­nyelmi cikket megszerezhes­senek — az autótól a ház­tartási gépeken át a televí­zióig — sokkal több ener­giára van szükség, mint amennyit a szén biztosítani tud számunkra. Ezt a célt azonban csak akkor* érhet­jük el, ha sikerül megaka­dályozni, hogy az atomener­giát katonai célokra hasz­nálják fel. Ma az emberiség egyik legégetőbb problémája, hogy biztosítsa az atomenergia nemes célokra való haszno­sítását s ebben támaszkod­hat a világ haladó, felelős­ségtől áthatott tudósaira is, akik anyagi és szellemi jó­létéért dolgoznak — fejezte be nyilatkozatát W. Macke professzor, A VILÁG HALADÓ TUDÓSAI az emberiség jólétéért dolgoznak A szegedi főiskolások kiállításáról A napokban nyitották meg a Pedagógiai Főiskola rajz­tanszéke hallgatóinak kiállítását. A kiállttás tehetseges részvevőinek néhány képét a felfedezés örömével kö­Somosköi Ödön: Utcarészlet Fodor Józs ef: Tisza-part Sifter Éva: Illusztrációk Sagan francia írónő Jó.napot búbánat című kisregényéhez OruMts Gizella: Tanulmány Sttle István: Szegedi városkép

Next

/
Thumbnails
Contents