Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

XV. évfolyam, 138. szám Ara: 60 fillér* Vasárnap, 1959, június 11. Képek a genfi értekezletről | # A kongresszusi I verseny eredményeként § Gazdag gázmezőt találtak a Hajdúságban Ásványi kincsekre, ssénre, olajra és ércre bukkantak Néhány hónappal ezelőtt geológusok tudományos mé­réseket végeztek a Hajdú­ságban. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a vidéknek más a geológiai felépítése, mint korábban hitték és a föld mélye gázt rejt Az adatok íelhaoználával fúrásokat is végeztek és gaz­dag gázmezőt találtak. Az itt nyert és a már korábban Nádudvaron, Kábán, Karca­gon és Kunmadarason lelt gázt összegyűjtik és vezeté­ken Debrecenbe juttatják. A Hajdúszoboszló környé­kén elért eredmény hosszú évek munkájának .köszönhe­tő. A szeizmikus mérés ér­dekes vizsgálat; miként az orvos kopogtatással hallgat­ja a beteg testét és zörejek­ből, hangokból következtet a bajra — ugyanúgy jár el a geológus, aki a föld tes­tén dinamittal kopogtat A mesterségesen keltett gyenge földrengéssel lét­rehozott hullámok visz­szaverődéséből deríti ki a föld alatti szerkezeteket, következtet arra, hogy mi­lyen ásványi kincsek rej­tőzhetnek 900, 1000, 2000, 4000 méter mélyen. Magyarországon a rend­szeres szeizmikus kutatás 1952-ben indult amikor a Szovjetuniótól megfele­lő berendezéseket, mérő­kocsikat kaptak a szak­emberek. Azóta a kutatók rendszere­sen "végigkopogtatták* az egész ország területét; sok helyen különleges földtani szerkezetekre bukkantak, ásványi kincseket, szenet, olajat, érceket találtak. A Hajdúságban elért ered­mény igazolja a módszer he­lyességét ahol kimagasló földtani felfedezésre Jutot­tak. A szeizmikus mérések to­vább folytatódnak. A Kő­olajipari Tröszt hét, az Ál­lami Geofizikai Intézet két szeizmikus csoportja So- > mogyban Görgeteg—Babo­csa vidékén, Orosházától délre, Karcag—Kiskunmada­ras határában, Békés me­gyében Szarvas környékén, Somogyban Barcs—Sziget­vár—Nagyatád térségében és a Kisalföld és a Bakony ha­tárában dolgozik. Tervbe vették Magyarország szeiz­mikus mérések alapján szer­kesztett mélyföldtani térképének elkészítését, ebből eredményesen követ­keztethetnek az ország ás­ványi kincseire. Megyénkben járt tegnap Kállai Gyula elvtárs KáDai Gyula elvtárs, as MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja szombaton dél­után meglátogatta a szentesi Koszta József Múzeumot és a vásárhelyi Tornyai János Múzeumot. Vásárhelyen meg­tekintette a "Vásárhely mű­vészete* című kiállítást, va­lamint a Medgyessy-terem­ben lévő Nagy István-tárla­tot Kállai elvtára mind a szentesi, mind a vásárhelyi múzeumban látottakról nagy elismeréssel nyilatkozott Kállai elvtára Vásárhely­ről Szegedre ntazott, ahol megtekintette á Szegedi Nemzeti Színháa szombat esti előadását MyeWünk hatvanezer legfontosabb szavát elemzi az értelmező szótár A hazai nyelvtudomány egyik legnagyobb arányú munkája a magyar nyelv ér­telmező szótárának elkészí­tése. A szótár hat kötetből áll majd, s nyelvünk 60 000 legfontosabb szavát értel­mezi, feltünteti jelentései­ket, jelentés-árnyalataikat, amelyek együttes száma mintegy negyedmillió. A szótár első kötete előre­láthatóan a harmadik ne­gyedévben, második kötete az év végén jelenik meg. Ifjúsági önkéntes munkabrigádok segítik a deszki tsz építkezését Hétfőn indul az első vidám, szorgos csapat TŰZPIROS kis zászló dísz­lik a szegedi József Attila Tanítóképző olvasótermének asztalán. Felirata — »A han­sági önkéntes ifjúsági épí­tőtáborban végzett kiváló munkáért* — az Iskola fia­taljainak a büszkesége. — Azt terveztük — me­sélte Cs. Kovács Attila KISZ. titkár —, hogy most nyáron a mi osztályunk is a Han­ságban szerez érdemeket a társadalmi munkában. Saj­nos, már nem fértünk a -keretbe*, annyi volt a je­lentkező. De ha ez nem is sikerült, találtak más lehetőséget, hogy megmutassák fiatalos lendületüket, lelkesedésüket. Tudomásukra jutott, hogy a deszki Kossuth Termelőszö­vetkezet tagsága nagy fába vágta a fejszét: jórészt sa­ját erőből 48 férőhelyes te­hénistálló építését kezdte el - SZlVES-OROMEST se­gítünk a termelőszövetkezet­nek — mondta például Nó­vák Pál is. — Mi már tud­juk, hogy a mezőgazdaság­ban az igazi felemelkedés alapja a társas gazdálkodás. Huszonhármán megyünk majd hétfőn az építkezés­hez. s bátran állítom, hogy jó kedvvel. Jól is jön ne­künk ez a kikapcsolódás. Most voltak az évzárók, so­kat tanultunk, ránkfér egy kis fizikai munka. — És az izomláztól nem tartanak? — kérdeztük tré­fálkozva. A fiúk elmosolyodtak, s helyettük Bakaity László ta­nár adta meg a választ: •— A mi növendékeink nem most kezdik megis­merni a munkát. Segédkez­tek az iskola költöztetésében, rendbehozásában, igazán csak a dicséret illeti őket. Sőt, még egyéb is kiderült a tanítóképzős fiatalokról. Tavaly Ő6szel a Tiszántúlon csatornázást végeztek, részt vettek a ságváritelepi üzlet­ház építésében is, s a ta­vasszal ők voltak az elsők, akik a Földműves utcai út­építésnél megkezdték a tár­sadalmi munkát. S az a sze­rényen megjegyzett iskola­körüli munka is közel het­venezer forint értékű — az óvatos becslések szerint. Szorgos kis csapat kel te­hát hétfőn reggel útra a deszki tsz-be. Az egész IlI'/a osztály ott lesz. Szállást, el­látást biztosítanak a szá­mukra, ők pedig viszik a takarót, s egyebeket — meg az elmaradhatatlan gitárt, tangóharmonikát és hegedűt is. Elmondták, hogy estén­ként a jól végzett munka utáivjpagyon szeretnek ösz­szeümi, muzsikálni, énekelni, a dolog is még jobban halad a vidámság után. A TANÍTÓKÉPZŐSÖK ön­kéntes munkabrigádja egy hetet tölt el Deszken. Utána következnek más, újabb fia­talok a járásból, akik szin­tén vállalták, hogy segítik a tsz nagyszabású építkezé­sének mielőbbi befejezését. Holnap nyílik Szegeden „A Vörös Hadsereg harcai 1919-ben" című kiállítás Megemlékezésül 1919 nya­rának hősi harcaira, a Sze­gedi Egyetemi Könyvtár em­lékkiállítást rendez -A Ma­gyar Vörös Hadsereg harcai 1919-ben* címmel. A doku­mentumanyag többek között tartalmazza a Vörös Hadse­reg megalakítására vonatko­zó rendelet részleteit, a had­sereg fegyelmi szabályait összefoglaló eredeti köny­vecskét. a vöröskatonák ta­nulását előmozdító korabeli brosúrákat, s a proletár­katonák családtagjairól való gondoskodás eredeti doku­mentumait. Az egyes tárlók anyagát a hadsereg harcai­ról közölt, néhány soros kró­nika ismerteti, s az esemé­nyek szemléltetéséül térké­peket, korabeli fényképek reprodukcióit, számos 1919­es újságot és képeslapot ál­lítanak ki. A Vörös Hadse­reg harcaira vonatkozó tu­dományos müvekből és szépirodalmi alkotásokból is ízelítőt kaphatnak a kiállí­tás látogatói. A komoly érdeklődésre számot tartó kiállítást hét­főn, holnap délben 12 óra­kor nyitják meg. GYORSAN ÉS JÓL f A Szegedi Autójavító Vállalat is nagy gonddal, körülit- j kiütéssel készül a szabadtéri játékokra. A tervezett há- || rom korszerű, modern autójavító műhely június első jg napjaiban elkészült. Képünkön: a hidraulikus emelő- s berendezés látható működés közben, amely szintén ja- g vitja és gyorsítja a munkát. Tudósítás lapunk 3. oldalán. =j|| Rejtvény Síá<$crrcuü UFFLT IM4H 11 HIHIHI (Llebmann Béla felv.) wuinninuiisüiuiiiunmuiu::.; A köszönet szavaival... Nincs Szegeden olyan Iparág, amelyre annyian és olyan nagy érdeklődéssel fi­gyelnének, mint az építőiparra. Ha új gé­peket, modernebb építkezést látunk örü­lünk ennek. A fejlettebb építési eszközök: a daruk, keverőgépek, vakolok, stb., ame­lyek az építkezést gyorsítják, mind re­ményt keltenék a szebb, nagyobb, jobb la­kásokra várakozókban, hogy hamarabb va­lósul meg vágyuk. A gépesítés természe­tesen nem minden. Ezekkel is emberek dolgoznak. Kezelésükhöz jó szakmunkások kellenek, éppúgy, mint a falazáshoz és a többi munkához. Sokat fejlődött az útóbbi években az építőipar, termelékenyebb lett az építők munkája, de a házépítés lelke, a kőműves, a műszaki vehető, a segéd­munkás. őket, s valamennyi építőt köszönt­jük ma s emlékezünk is. Tegnapba nézni és holnapba tekinteni jó alkalom egy-egy ünnepi nap. Az idei építők napja is emlékezés a múltra. Eszünkbe jut e napotn, hogy a tőkés vi­lág szinte legkiszolgáltatottabb idénymun­kása a kőműves, az építő volit. Keserves munkával keresték kenyerüket, ha ép­pen dolgozhattak. Járták az országot ura­dalmakból uradalmakba, városokról váro­sokra. Sokszor gyalogosan cipelték szer­számaikat, tólták talicskájukat: munkát kerestek. Ma viszont az építőipari válla­latok szerte az országban keresik a mun­kást. Ha most nézzük az állványokat, s mellettük a darukat, a modern építőipari gépeket, s a kongresszusi versenyben ve­télkedő embereket, akik egyik legfonto­sabb kérdésünk, a lakásprobléma megoldá­sán fáradoznak, örömmel állapítjuk meg: más az építők élete, mint a múltban volt. A mai visszatekintés, emlékezés arra is, hogy tíz esztendővel ezelőtt államosítot­tuk az építőipart. Amikor erre gondolunk, örömmel állapítjuk meg, hogy a régi ka­pitalista vállalkozások helyén, ma az épí­tőipar szocialista szektorához minisztériu­mi, tanácsi vállalatok és szövetkezetek tar­toznak. Az építőipar Szegeden 1958-ban 113 millió forint értékű munkát végzett. Ez 36 százalékkal több, mint az 1957-ben elért eredmény. Csak a Csongrád megyei Építőipari Vállalat termelése több, mint 44 százalékkal emelkedett egy esztendő alatt. A múlt évben mintegy 1700 munkást fog­lalkoztatott az építőipar Szegeden, 21 szá­zalékkal többet, mint 1957-ben. A havi át­lagkereset egész esztendőben 1527 forint volt. Ez az összeg 420 forinttal haladta meg a két évvel előbbi kereseteket. Sokat mon­dó számok ezek, egy ipar fejlődésének és dolgozói életszínvonalának emelkedéséről beszélnek. Ez az egészséges folyamat az­óta sem állt meg, előrehalad és hirdeti a tíz évvel ezelőtt államosított építőipar fej­lődését, s egyúttal megvilágítja a jövendőt is. A házak, gyártó építőinek köszöntése közben külön köszöntjük azokat, akik ke-_ zéből kivette a kőműveskalapácsot az" idő, a nyugdíjas építőmunkásokat. Ok a megmondhatói igazán, milyen különbség van a múlt és a jelen között. Sokat, na­gyon sokat tanulhatunk tőlük fegyelme­zett munkában, szakmai képzettségben, a munkaszeretetben és a munkahely meg-' becs ülésében. Idős emberek ők már, de most is ott vannak az új közszellem for­málói, alakítói között. A mihályteleki nap­közi otthon tetőszerkezetét, cserepezését öreg nyugdíjasaink végezték el. önként vállalták ezt a munkát, amelynek bére a közösség elismerése. Akkor igaz és mély az ünnep, ha a baráti köszöntés, az ünnepi szó, a fejlő­dés adatai mellett a tennivalókról is be­szélünk. Az elmúlt tíz év alatt majdnem megháromszorozódott az építőipar gépesí­tése. Ennek ellenére a munkások egyhar­mada többnyire olyan területen dolgozik, amely alig van gépesítve. Az építőmunka jellegének megváltozása, a kétszeresére emelkedő lakásépítési program napirendre tűzte az ipar még nagyobb gépesítését és itt elsősorban a kisgépesítésre gondolunk. Mostanáig általában a nehéz fizikai erő­kifejtést igénylő földmunkát, anyagmozga­tást, betonkeverést gépesítettük. De hiány­zik még sok kisgép, amelyeknek ugyan mintapéldányait már elkészítették,, de a szegedi építkezéseknél csak mutatóban, vagy egyáltalán nem láttak. Ilyenek a többi közölt a mész-szóró, a kőcsiszoló, kö­maró, takarítógép, hidraulikus csőhajlító, a hideg padlócsiszoló, stb. A kisgépek al­kalmazásával — nagy általánosságban szá­molva — mintegy megkétszereződhet a je­lenleg kézzel végzett szakipari munka ter­melékenysége. Ez a többi között azt je­lenti, hogy az ilyen gépekkel dolgozó szak­munkás-gárda azonos idő alatt kétszer annyi lakásban tudja majd elvégezni fel­adatát. A gyorsabb munka mellett továb­bi sok bátor és okos lépésre van szükség az építés önköltségének csökkentésében. A kisgépesítéssel könnyítjük az építők munkáját s szinte egyik napról a másikra olcsóbbá tehetjük az építkezést. Ezen túl csökkenthetjük a ma már Szegeden is jelentkező építőipari munkaerő-hiányt Nehéz munkát végző nők, férfiak mun­kájára gondolunk ma, az építők napján, amikor köszöntjük az építőipar államosítá­sának 10. évfordulóját. Rájuk, házaink, gyáraink építőire gondolunk, tóik sárban, fagyban emelik a falat —, otthont és mű­helyt teremtve. A köszönet tiszta szaván túl kívánunk nekik erőt, egészséget!

Next

/
Thumbnails
Contents