Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-14 / 138. szám

XV. évfolyam, 138. szám Ara: 60 fillér* Vasárnap, 1959, június 11. Képek a genfi értekezletről | # A kongresszusi I verseny eredményeként § Gazdag gázmezőt találtak a Hajdúságban Ásványi kincsekre, ssénre, olajra és ércre bukkantak Néhány hónappal ezelőtt geológusok tudományos méréseket végeztek a Hajdúságban. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a vidéknek más a geológiai felépítése, mint korábban hitték és a föld mélye gázt rejt Az adatok íelhaoználával fúrásokat is végeztek és gazdag gázmezőt találtak. Az itt nyert és a már korábban Nádudvaron, Kábán, Karcagon és Kunmadarason lelt gázt összegyűjtik és vezetéken Debrecenbe juttatják. A Hajdúszoboszló környékén elért eredmény hosszú évek munkájának .köszönhető. A szeizmikus mérés érdekes vizsgálat; miként az orvos kopogtatással hallgatja a beteg testét és zörejekből, hangokból következtet a bajra — ugyanúgy jár el a geológus, aki a föld testén dinamittal kopogtat A mesterségesen keltett gyenge földrengéssel létrehozott hullámok viszszaverődéséből deríti ki a föld alatti szerkezeteket, következtet arra, hogy milyen ásványi kincsek rejtőzhetnek 900, 1000, 2000, 4000 méter mélyen. Magyarországon a rendszeres szeizmikus kutatás 1952-ben indult amikor a Szovjetuniótól megfelelő berendezéseket, mérőkocsikat kaptak a szakemberek. Azóta a kutatók rendszeresen "végigkopogtatták* az egész ország területét; sok helyen különleges földtani szerkezetekre bukkantak, ásványi kincseket, szenet, olajat, érceket találtak. A Hajdúságban elért eredmény igazolja a módszer helyességét ahol kimagasló földtani felfedezésre Jutottak. A szeizmikus mérések tovább folytatódnak. A Kőolajipari Tröszt hét, az Állami Geofizikai Intézet két szeizmikus csoportja So- > mogyban Görgeteg—Babocsa vidékén, Orosházától délre, Karcag—Kiskunmadaras határában, Békés megyében Szarvas környékén, Somogyban Barcs—Szigetvár—Nagyatád térségében és a Kisalföld és a Bakony határában dolgozik. Tervbe vették Magyarország szeizmikus mérések alapján szerkesztett mélyföldtani térképének elkészítését, ebből eredményesen következtethetnek az ország ásványi kincseire. Megyénkben járt tegnap Kállai Gyula elvtárs KáDai Gyula elvtárs, as MSZMP Politikai Bizottságának tagja szombaton délután meglátogatta a szentesi Koszta József Múzeumot és a vásárhelyi Tornyai János Múzeumot. Vásárhelyen megtekintette a "Vásárhely művészete* című kiállítást, valamint a Medgyessy-teremben lévő Nagy István-tárlatot Kállai elvtára mind a szentesi, mind a vásárhelyi múzeumban látottakról nagy elismeréssel nyilatkozott Kállai elvtára Vásárhelyről Szegedre ntazott, ahol megtekintette á Szegedi Nemzeti Színháa szombat esti előadását MyeWünk hatvanezer legfontosabb szavát elemzi az értelmező szótár A hazai nyelvtudomány egyik legnagyobb arányú munkája a magyar nyelv értelmező szótárának elkészítése. A szótár hat kötetből áll majd, s nyelvünk 60 000 legfontosabb szavát értelmezi, feltünteti jelentéseiket, jelentés-árnyalataikat, amelyek együttes száma mintegy negyedmillió. A szótár első kötete előreláthatóan a harmadik negyedévben, második kötete az év végén jelenik meg. Ifjúsági önkéntes munkabrigádok segítik a deszki tsz építkezését Hétfőn indul az első vidám, szorgos csapat TŰZPIROS kis zászló díszlik a szegedi József Attila Tanítóképző olvasótermének asztalán. Felirata — »A hansági önkéntes ifjúsági építőtáborban végzett kiváló munkáért* — az Iskola fiataljainak a büszkesége. — Azt terveztük — mesélte Cs. Kovács Attila KISZ. titkár —, hogy most nyáron a mi osztályunk is a Hanságban szerez érdemeket a társadalmi munkában. Sajnos, már nem fértünk a -keretbe*, annyi volt a jelentkező. De ha ez nem is sikerült, találtak más lehetőséget, hogy megmutassák fiatalos lendületüket, lelkesedésüket. Tudomásukra jutott, hogy a deszki Kossuth Termelőszövetkezet tagsága nagy fába vágta a fejszét: jórészt saját erőből 48 férőhelyes tehénistálló építését kezdte el - SZlVES-OROMEST segítünk a termelőszövetkezetnek — mondta például Nóvák Pál is. — Mi már tudjuk, hogy a mezőgazdaságban az igazi felemelkedés alapja a társas gazdálkodás. Huszonhármán megyünk majd hétfőn az építkezéshez. s bátran állítom, hogy jó kedvvel. Jól is jön nekünk ez a kikapcsolódás. Most voltak az évzárók, sokat tanultunk, ránkfér egy kis fizikai munka. — És az izomláztól nem tartanak? — kérdeztük tréfálkozva. A fiúk elmosolyodtak, s helyettük Bakaity László tanár adta meg a választ: •— A mi növendékeink nem most kezdik megismerni a munkát. Segédkeztek az iskola költöztetésében, rendbehozásában, igazán csak a dicséret illeti őket. Sőt, még egyéb is kiderült a tanítóképzős fiatalokról. Tavaly Ő6szel a Tiszántúlon csatornázást végeztek, részt vettek a ságváritelepi üzletház építésében is, s a tavasszal ők voltak az elsők, akik a Földműves utcai útépítésnél megkezdték a társadalmi munkát. S az a szerényen megjegyzett iskolakörüli munka is közel hetvenezer forint értékű — az óvatos becslések szerint. Szorgos kis csapat kel tehát hétfőn reggel útra a deszki tsz-be. Az egész IlI'/a osztály ott lesz. Szállást, ellátást biztosítanak a számukra, ők pedig viszik a takarót, s egyebeket — meg az elmaradhatatlan gitárt, tangóharmonikát és hegedűt is. Elmondták, hogy esténként a jól végzett munka utáivjpagyon szeretnek öszszeümi, muzsikálni, énekelni, a dolog is még jobban halad a vidámság után. A TANÍTÓKÉPZŐSÖK önkéntes munkabrigádja egy hetet tölt el Deszken. Utána következnek más, újabb fiatalok a járásból, akik szintén vállalták, hogy segítik a tsz nagyszabású építkezésének mielőbbi befejezését. Holnap nyílik Szegeden „A Vörös Hadsereg harcai 1919-ben" című kiállítás Megemlékezésül 1919 nyarának hősi harcaira, a Szegedi Egyetemi Könyvtár emlékkiállítást rendez -A Magyar Vörös Hadsereg harcai 1919-ben* címmel. A dokumentumanyag többek között tartalmazza a Vörös Hadsereg megalakítására vonatkozó rendelet részleteit, a hadsereg fegyelmi szabályait összefoglaló eredeti könyvecskét. a vöröskatonák tanulását előmozdító korabeli brosúrákat, s a proletárkatonák családtagjairól való gondoskodás eredeti dokumentumait. Az egyes tárlók anyagát a hadsereg harcairól közölt, néhány soros krónika ismerteti, s az események szemléltetéséül térképeket, korabeli fényképek reprodukcióit, számos 1919es újságot és képeslapot állítanak ki. A Vörös Hadsereg harcaira vonatkozó tudományos müvekből és szépirodalmi alkotásokból is ízelítőt kaphatnak a kiállítás látogatói. A komoly érdeklődésre számot tartó kiállítást hétfőn, holnap délben 12 órakor nyitják meg. GYORSAN ÉS JÓL f A Szegedi Autójavító Vállalat is nagy gonddal, körülit- j kiütéssel készül a szabadtéri játékokra. A tervezett há- || rom korszerű, modern autójavító műhely június első jg napjaiban elkészült. Képünkön: a hidraulikus emelő- s berendezés látható működés közben, amely szintén ja- g vitja és gyorsítja a munkát. Tudósítás lapunk 3. oldalán. =j|| Rejtvény Síá<$crrcuü UFFLT IM4H 11 HIHIHI (Llebmann Béla felv.) wuinninuiisüiuiiiunmuiu::.; A köszönet szavaival... Nincs Szegeden olyan Iparág, amelyre annyian és olyan nagy érdeklődéssel figyelnének, mint az építőiparra. Ha új gépeket, modernebb építkezést látunk örülünk ennek. A fejlettebb építési eszközök: a daruk, keverőgépek, vakolok, stb., amelyek az építkezést gyorsítják, mind reményt keltenék a szebb, nagyobb, jobb lakásokra várakozókban, hogy hamarabb valósul meg vágyuk. A gépesítés természetesen nem minden. Ezekkel is emberek dolgoznak. Kezelésükhöz jó szakmunkások kellenek, éppúgy, mint a falazáshoz és a többi munkához. Sokat fejlődött az útóbbi években az építőipar, termelékenyebb lett az építők munkája, de a házépítés lelke, a kőműves, a műszaki vehető, a segédmunkás. őket, s valamennyi építőt köszöntjük ma s emlékezünk is. Tegnapba nézni és holnapba tekinteni jó alkalom egy-egy ünnepi nap. Az idei építők napja is emlékezés a múltra. Eszünkbe jut e napotn, hogy a tőkés világ szinte legkiszolgáltatottabb idénymunkása a kőműves, az építő volit. Keserves munkával keresték kenyerüket, ha éppen dolgozhattak. Járták az országot uradalmakból uradalmakba, városokról városokra. Sokszor gyalogosan cipelték szerszámaikat, tólták talicskájukat: munkát kerestek. Ma viszont az építőipari vállalatok szerte az országban keresik a munkást. Ha most nézzük az állványokat, s mellettük a darukat, a modern építőipari gépeket, s a kongresszusi versenyben vetélkedő embereket, akik egyik legfontosabb kérdésünk, a lakásprobléma megoldásán fáradoznak, örömmel állapítjuk meg: más az építők élete, mint a múltban volt. A mai visszatekintés, emlékezés arra is, hogy tíz esztendővel ezelőtt államosítottuk az építőipart. Amikor erre gondolunk, örömmel állapítjuk meg, hogy a régi kapitalista vállalkozások helyén, ma az építőipar szocialista szektorához minisztériumi, tanácsi vállalatok és szövetkezetek tartoznak. Az építőipar Szegeden 1958-ban 113 millió forint értékű munkát végzett. Ez 36 százalékkal több, mint az 1957-ben elért eredmény. Csak a Csongrád megyei Építőipari Vállalat termelése több, mint 44 százalékkal emelkedett egy esztendő alatt. A múlt évben mintegy 1700 munkást foglalkoztatott az építőipar Szegeden, 21 százalékkal többet, mint 1957-ben. A havi átlagkereset egész esztendőben 1527 forint volt. Ez az összeg 420 forinttal haladta meg a két évvel előbbi kereseteket. Sokat mondó számok ezek, egy ipar fejlődésének és dolgozói életszínvonalának emelkedéséről beszélnek. Ez az egészséges folyamat azóta sem állt meg, előrehalad és hirdeti a tíz évvel ezelőtt államosított építőipar fejlődését, s egyúttal megvilágítja a jövendőt is. A házak, gyártó építőinek köszöntése közben külön köszöntjük azokat, akik ke-_ zéből kivette a kőműveskalapácsot az" idő, a nyugdíjas építőmunkásokat. Ok a megmondhatói igazán, milyen különbség van a múlt és a jelen között. Sokat, nagyon sokat tanulhatunk tőlük fegyelmezett munkában, szakmai képzettségben, a munkaszeretetben és a munkahely meg-' becs ülésében. Idős emberek ők már, de most is ott vannak az új közszellem formálói, alakítói között. A mihályteleki napközi otthon tetőszerkezetét, cserepezését öreg nyugdíjasaink végezték el. önként vállalták ezt a munkát, amelynek bére a közösség elismerése. Akkor igaz és mély az ünnep, ha a baráti köszöntés, az ünnepi szó, a fejlődés adatai mellett a tennivalókról is beszélünk. Az elmúlt tíz év alatt majdnem megháromszorozódott az építőipar gépesítése. Ennek ellenére a munkások egyharmada többnyire olyan területen dolgozik, amely alig van gépesítve. Az építőmunka jellegének megváltozása, a kétszeresére emelkedő lakásépítési program napirendre tűzte az ipar még nagyobb gépesítését és itt elsősorban a kisgépesítésre gondolunk. Mostanáig általában a nehéz fizikai erőkifejtést igénylő földmunkát, anyagmozgatást, betonkeverést gépesítettük. De hiányzik még sok kisgép, amelyeknek ugyan mintapéldányait már elkészítették,, de a szegedi építkezéseknél csak mutatóban, vagy egyáltalán nem láttak. Ilyenek a többi közölt a mész-szóró, a kőcsiszoló, kömaró, takarítógép, hidraulikus csőhajlító, a hideg padlócsiszoló, stb. A kisgépek alkalmazásával — nagy általánosságban számolva — mintegy megkétszereződhet a jelenleg kézzel végzett szakipari munka termelékenysége. Ez a többi között azt jelenti, hogy az ilyen gépekkel dolgozó szakmunkás-gárda azonos idő alatt kétszer annyi lakásban tudja majd elvégezni feladatát. A gyorsabb munka mellett további sok bátor és okos lépésre van szükség az építés önköltségének csökkentésében. A kisgépesítéssel könnyítjük az építők munkáját s szinte egyik napról a másikra olcsóbbá tehetjük az építkezést. Ezen túl csökkenthetjük a ma már Szegeden is jelentkező építőipari munkaerő-hiányt Nehéz munkát végző nők, férfiak munkájára gondolunk ma, az építők napján, amikor köszöntjük az építőipar államosításának 10. évfordulóját. Rájuk, házaink, gyáraink építőire gondolunk, tóik sárban, fagyban emelik a falat —, otthont és műhelyt teremtve. A köszönet tiszta szaván túl kívánunk nekik erőt, egészséget!