Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-13 / 137. szám

5 Szombat, 1989. JÚUIHS M. Ritka, mint a fehér holló Szegeden a táppénzcsalás Az SZTK alközpont négy-öt nap alatt házhoz küldi a táppénzt A szegedi SZTK alköz­pontban arra a kérdésre; ho­gyan alakul a táppézkifize­tés? — a következő statisz­tikával válaszol dr Reich Olga főorvosnő. 1953-ban a biztosított létszámhoz viszo­nyítva az évi átlag 3,2 szá­zalék volt Általában 3,5— 3,8 között ingadozik az át­lag. 1858-ban 3,6 százalék volt Az idei év rosszul, nagy influenza-járvánnyal kezdő­dött így alakult ki a szo­katlanul magas negyedévi átlag: 4,5. Százalékokban nem elég beszédes ez a statisz­tika. De ha tudjuk, hogy a 0,1 százalék 12 ezer forin­tot jelent a szegedi alköz­pont viszonylatában, mind­járt változik a kép. És va­jon hány százezer forint or­szágosan egytized százalék? Óriási össz«g«t (izet ki az SZTK biztosítottjai résziére. AZ elmúlt évekhez viszo­nyítva komolyan javult a munkamorál. És ezt itt, az SZTK alközpontban is pon­tosan le lehet mérni. Néhány évvel ezelőtt az itt dolgo­zók munkájának igen ko­moly részét kötötte le a táp­pénzcsalók leleplezése, az ál­Hogyan töltik el a nyarat a szegedi egyeiemisták Az egyetemeken most van az éwégi hajrá, most foly­nak a sok örömet és olykor szomorúságot okozó vizs­gák, aszerint: kl hogyan ké­szült föl a nagy érőpróbára. Aztán pedig itt a nyár, itta pihenés, a sok tanulás után pihenést jelentő munka két hónapja. Van aki pénzt akar keresni új ruhára, van aki külföldre utazik, mások a Balaton partján élő rokonsá­got látogatják meg. Olyanok is vannak, akik a szeptem­beri utóvizsgákra készülnek. 500 szegedi egyetemista és főiskolai hallgató vesz részt ezen a nyáron is a KISZ ál­tal szervezett munkatábo­rokban. A Pedagógiai Főis­koláról 50 fiúhallgató Ba­dacsonyban végez majd ta­lajelőkészítő munkát a nagy szőlőtelepítések számára. A Tudományegyetem 180 férfi­hallgatója Bogyiszlón, az Or­vostudományi Egyetem 190 hallgatója pedig Bodrogke­resztúron csatornázási mun­kában vesz részt. A leány­hallgatók közül összesen 80­an Bodakajtorra mennek és az ottani állami gazdaság­ban dolgoznak majd, segíte­nek a gyümölcstermés betakarításában a gazdaság dolgozóinak. Az egyetemi és főiskolai hallgatókon kívül a megyéből még 320 kö­zépiskolai tanuló is részt vesz ebben a munkában. A diákok június 26-tól augusz­tus 22-lg kéthetes turnu­sokban dolgoznak majd. A munka után pedig két­szeresen jól fog esni- a Ba­laton vize. A Tudomány­egyetem Balatonföldváron berendezett tábora várja a munkából érkező fiatalokat. S szeptemberben megerő­södve, lebarnulva, megújult erővel folytathatják a mun­kát itt az egyetemen. betegek felderítése, az iga­zoló okmányok ellenőrzése. Ma ritka, mint a fehér holló a táppénzcsaló. Az utóbbi években alig fordult elő. De, hogy a kivételek erősítik a szabályt, mi sem bizonyítja jobban: a napokban ítélke­zett a bíróság egy cipőgyári dolgozó felett, aki — kija­vította — előnyére — be­tegségének kezdetét. Ritka, kivételes jelenség. A dolgozók nagy többsége fél a betegségtől, félti egész­ségét, ezenkívül — ezt őszin­tén meg kell mondanunk — a levont forintokat is saj­nálja. Éppen ezért magya­rázható a gyakran előforduló eset: a dolgozó saját felelősségére vállalja a munkát, kéri or­vosát, írja ki, mert már egészséges, keresőképes. Itt is van kivétel. Mert ugyan javult a munkamorál, de sajnos, még akad olyan ember, aki a munka köny­nyebbik végét keresi, vagy egyáltalán nem keresi. Egy­szerűen a táppénzből akar megélni. Az idei húsvétkor történt. Az egyik konzerv­gyári dolgozó többet ivott, aztán társával jól összevere­kedett. Lefeküdt, s hívta körzeti orvosát. Az előtt ter­mészetesen ügyesen eltitkol­ta, hogyan szerezte zúzódá­sait. Az orvos kiírta. Az üzemi, társadalmi biztosító tanács leplezte le a táppénz­csalót. A táppénzcsalás fi­nomabb formáját választotta az egyik fiatal kislány. Igen gyakran változtatta albérleti szobáját, de arra vigyázott, hogy min­dig más körzeti orvosa le­gyen. így aztán nyugodtan előhozhatta -tartalék* beteg­ségeit, új körzeti orvosa nem ismerte, s betegállományba vette. Az SZTK szegedi alköz­pontja nagy gondot fordít arra, hogy a dolgozók ide­jében megkapják táppénzü­ket. Ezért vezette be az új módszert. Nem kell órákig várni a pénzre. A biztosí­tott eljuttatja az alközpont­hoz iratait, s innen postán a fél kívánságára munkahe­lyére, vagy lakására küldik a pénzt. Általában 4—5 na­pon belül megkapják a táp­pénzt. Ehhez azonban az szükséges, hogy a munkál­tató igazolványt a munkál­tató pontosan állítsa ki. A késéseket mindig a rossz adatszolgáltatás idézi elő. Az üzemi kifizetőhelyeken is vigyáznak a dátumok pon­tos betartására. Itt a fize­téssel együtt kapják meg a táppénzt a dolgozók. Az SZTK alközpont rendszere­sen •llenőrízni a kifizetőhelyeket, felülvizsgálják az ügyintéző munkáját. A téves számítás­ról mindig értesül a dolgo­zó. Ha többet kapott, levon­ják, ha kevesebbet, plusz­ként megkapja a következő fizetésnél. Igen érdekes je­lenség, hogy általában a túlfizetésről száll a hír: csak azért méltatlankodnak, ha levonják a jogtalanul kapott pénzt. Azt nemigen szokták elmondani, ha megkapják a rosszul számfejtett többletet. Ha táppénzről, betegségről Javul az időjárás Tegnapi számunkban be­számoltunk arról, hogy or­szágszerte nagy esőzések, vi­harok dúltak. A magyaráza­tot erre az Országos Mete­orológiai Intézet a követke­zőkben jelölte meg: "5 B-s időjárás uralkodott Magyar­ország felett*. Ez a furcsa meghatározás azt jelenti, hogv felettünk csapott össze a Földközi-tengerről érkező déli szubtrópikus meleg az északnyugati óceáni hideg levegőtömbökkel. Hatalmas küzdelem folyt a légtöme­gek között, ez eredményezte az egész országra kiterjedő nagy mennyiségű esőzést és a viharos, sok helyütt or­kánszerű szelet. A szél se­bessége a Dunántúlon meg­haladta a száz kilométent. Szentesen is száz kilométer sebességű volt a szélvihar. A Balatonon olyan hatalmas vihar tombolt, hogy az egész hajózást le kellett állítani. — Meddig tart nálunk ez az 5 B-s időjárás? — ér­deklődtünk a Meteorológiai Intézetben. Szombatra az eső megszű­nik, de az erős szél még tartja magát. Vasárnapra azonban az időjárás lénye­gesen megjavul beszélünk, el kell monda­nunk egy igen érdekes je­lenséget. Legegészségesebbek a szegedi alközpont terüle­tén a postások, a pedagógu­sok és az orvosok. Igen rit­kán fordul elő, hogy ezek az emberek igénybe veszik a táppénzt. Sxáuá tciszük hogy a Szabadság Film­színház kivételével ál­landóan régi híradókat vetítenek a filmek előtt. Például június 6-án a "Vörös Csillag*-ban a 20-as számú filmhíradót vetítették: riport az anyák napjáról (anyák napja május 10), riport egy budapesti középis­kolai ballagásról (má­jus elején volt). Kor­mányküldöttsg látoga­tása Kínában. (Régen hazaérkeztek.) Ez még nem lenne hi­ba, hiszen a régi híradó is lehet érdekes, ha ... ha az ember nem látná kétszer-háromszor. Ezt nem lehet azzal magya­rázni, hogy mindkét filmszínház utánjátszó. Hogy még frissebb le­gyen a kiadás, június 8-án, műsorváltozás után is ugyanazt a híradót láttuk. VÁRADI ZOLTÁN Gyermelilragédia Mindszenten Megdöbbentő gyermektra­gédia játszódott le csütörtö­kön délután Mindszent köz­ség határában. Néhány hét­tel ezelőtt ugyanis 12—13 éves fiúk titokban két mé­ter mélységű köralakú göd­röt ástak a vágóhíd mellett lévő csemetekert közepén és fákkal fedték le. Délutánon­ként oda jártak háborúsdit játszani, s a *bunker*-ben tartózkodtak. Csütörtökön is délután 3 óra tájban 5 gyermek ját­szott a gödörben. Egyszerre csak váratlanul beomlott a bunker és maga alá temette a fiúkat. Három gyermek ki tudott mászni és segítségért sietett a két betemetett fiú megmentésére. A közelből odaérő felnőttek azonban, mire kibontották a gödröt, Tóth József 13 éves mind­szenti fiú (Hunyadi u. 21) már halott volt. Halálát ful­ladás okozta. Társát comb­töréssel szállították a szen­tesi kórházba. A rendőrség vizsgálatot in­dított, hogy a gyermektragé­diáért kit terhel a felelős­ség. Egyre több édesanya dolgát könnyítik • rr | rr •• • | I " I ' I a bovulo üzemi bolcsodek A könnyű függönyök ha­bosak és hófehérek. A par­kettán korcsolyázni lehetne, de akár tükörnek is hasz­nálható. A egész épületet kellemes szappan és tiszta­ságszag tölti be. Mintha kórházban járna az ember azzal a különbséggel, hogy itt nem betegek, hanem ró­zsás arcú kislányok és kis­fiúk élnek, örülnek és ját­Ezen nem is lehet csodál­kozni, hiszen olyan jó el­látásban van részük, hogy otthon sem kívánhatnának ennél jobbat. Nézzünk meg néhány étrendet, s könnyen megtudhatjuk, milyen a ki­csik ellátása. Csütörtök: spárga, főtt burgonya, csir­kepörkölt, utána citromos tea. A kétkedők mondhat­nák: biztosan kiragadtuk a harc van a szakszervezeti bizottság és az üzemi böl­csőde vezetője között, hogy nem tudnak már több gyer­meket felvenni, mert a zsú­foltság a többiek egészségé­re lenne káros hatással. Igyekeznek is az üzemek vezetői segíteni a probléma megoldásán. A Textllmű­vekben például azt terve­zik, hogy hamarosan emc­(Llebmann Béla felv.) Egy legény, egy leány az egy pár. Egyik ls, másik is egy-egy labda birtokosa, de a fiú magának kaparintotta meg mind a két labdát, s most megcélozta a szomszé­dokat a kisebbel. szanak. Hogy mindez hol található? Nem kell messzi­re mennünk, csak benézni városunk valamelyik böl­csődéjének ablakán. Ezt tet­tük ml is, persze kicsit ala­posabban több üzemben — a Szegedi Kenderfonógyár­ban, a Textilművekben, és a Ruhagyárban — szemlél­tük meg a gyerekek máso­dik otthonát, a tisztaság, egészség és derű birodalmát; Városunk e három nagy üzemében túlnyomórészt nők dolgoznak. Az ő nyugodt munkájuk érdekében létesí­tették az állam segítségével az üzemi bölcsődéket, tipe­gőket, óvodákat. A mamák nem léphetnek be a gyer­mekek -szentélyébe* — kü­lön átvevő helyiségben ad­ják át őket a gondozónők­nek, akik aztán a bölcsődei ruhába átöltöztetve viszik a gyermekeket megszokott he­lyükre. Nyugodtan mennek dolgozni, hiszen tudják: jó kezekben vannak a gyer­mekek. Gyakori az olyan eset, amikor a kisgyermek haza sem akar menni a böl­csődéből, mert olyan jól ér­zi magát a sok pajtás és a kedves gondozónők között. legjobbat; Pedig nem így van. Több heti étrend ta­nulmányozása után meg­tudtuk, hogy hetenként leg­alább kétszer kapnak friss csirkehúst a gyerekek, ezen­kívül napirenden van a csokoládé, citrom, narancs, prlmörgyümölcsök és pri­mőr zöldfőzelékek fogyasz­tása ls. Ez meg is látszik a gyermekeken; E sorokat nem azért írjuk le, mert különösebb ösztön­zés kellene a dolgozó nők­nek, hogy gyermekeiket a bölcsődébe vigyék. Ilyesmi­ről szó sincs, sőt az ellen­kezője a probléma. Kevés a bölcsődei, óvodai férőhely az üzemekben. Pedig jelen­leg is csak e három üzem bölcsődéjében is több száz gyermeket helyezhetnek el a mamák. Mégis örökös letes, tágas épületbe helye­zik át a bölcsődét és óvo­dát, s ez persze a befogadó­képesség növekedését is je­lenti; A §zegedi Kenderfonó­gyárban, s a • Ruhagyárban is mindent megpróbálnak az üzem vezetői, hogy még több dolgozó nő gondját enyhít­sék a bölcsődék bővítésé­vel. Addig is, amíg ez nerti lehetséges, a meglévőt lát­ják el minden jóval. A Sze­gedi Ruhagyárban például központi fűtés, állandó hi­deg-meleg víz szolgáltatás, s a napokban átadott homo­kozó és vízmedence teszi még szebbé a bölcsődei gyermekek életét. S így van ez jól, hiszen a dolgozó nő, anya is csak úgy tudja jól ellátni üzemi feladatát, ha gyermekét jóhelyen, gondos kezekben tudja. TITKOS UTAKON Folytatásokban közöljük Pintér István ós Szabó László könyvét Lapunk olvasói már meg­szokták hasábjainkról a folytatások regényeket, elbe­széléseket, s mindig igényt is tartottak ilyen olvas­mányra. Általában mai sze­gedi, hazai, vagy külföldi írók egy-egy könyvét nyújt­juk át évek óta rendszere­sen, arra törekedve, hogy újdonságot adjunk. Ismét az olvasók igényének kielégí­tése vezérel bennünket, ami­kor bejelentjük, hogy jú­nius 17-én, szerdán meg­kezdjük Pintér István és Szabó László Titkos utakon című érdekfeszítő könyvé­nek folyamatos közlését. A könyv mai kémtörténetekről szól — arról, hogy milyen módon dolgoztak a külföldi kémügynökségek magyaror­szági megbízottai, hogyan szervezkedtek, milyen akció­kat bonyolítottak le. kik irá­nyították őket és milyen mó­don. s végül, hogy miként kerültek kézre. A könyv értékét növeli, hogy a leleplezett kémeket hiteles dokumentumok alap­ján kísérik el útjukon a szerzők, s megmutatják, hogy kik azok, akik hazájuk elleni kémkedésre vállalkoz­tak, s hogyan tevékenyked­tek. A Titkos utakon című ér­dekes és tanulságos olvas­mányt a megszokottnál na­gyobb napi részletekben kö­zöljük, minden lapszámunk­ban közel három hasáb ter­jedelemben. B Magyar Hirdető Kirendfllsége felhívja a vállalatok és hirdetőfeleinek figyelmét, hogy folyó hó 13-tól új helyiségébe költözött, Károlyi u. 3 szám alá, ahol továbbra is felvesz az országban megjelenő összes napi- és hetilapok részére újsághirdetéseket, valamint plakát-, hangos- és kistábla hirdetéseket. Hirdetések felvétele reggel 7—3-ig. A SZABADTÉRI JÁTÉKODRA JEGYEK ELŐVÉTELBEN VÁLTHATÓK. Az E. M. Csongrád megyei Állami Építőipari vállalat azonnali belépésre keres segédmunkás és kub!kus dolgozókat, szegedi munkahelyre. Jelentkezni lehet a vállalat központjában Szeged, Bocs­kai utca 10—12. sz. mun­kaerőgazdálkodáson. liiiiilllimiilliiiiulllluiillliiiuilniiiilllliil Jl ÍG ö3es S3L i s mm kiállítóinak figyelmébe! 4 ii ül p IP iiiiiiiii: iiilil:::: =!; üiíi ii ii: SÍ ' ii; lillp' II Kiállítási pavilonját telepíti, dekorálja a budapesti ipari és mezőgazdasági kiállí­tások kivitelezésében több éves tapasztala­tokkal rendelkező Szegedi ^Dekorációs és (Vecjy es­laifnui rO. Megrendelését a ka­pacitás biztosítása ér­dekében mielőbb adja le. Személyes, vagy írás­beli megkeresés: Szeged. Klauzál tér 7. Telefon: 31-38.

Next

/
Thumbnails
Contents