Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-12 / 136. szám

' Péntek, 1959. Június 18. 1 383 A dolgozó emberek Svájcban is reménykednek a külügyminiszterek tanácskozásának sikerében Genfi útjáról nyilatkozott dr. Antalffy György professzor, a Szegedi ludomány egy etem. rektora A genfi egyetem alapításának 400. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségekre és tudományos konferenciákra meghívást kapott dr. Antalffy György professzor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A Genfből visszatérő Antalffy elvtárs lapunk munkatársának a következőket mondotta: — A magyar egyetemek képviseletében vettem részt a genfi egyetem ünnepi ülésein. A Kálvin alapította egyetem konferenciáin jóformán a világ valamennyi országának tudósai részt vettek, köztök a szovjet és a népi demokratikus államok képviselői is. Festői látványt nyújtott a megnyitón a több mint 300 delegátus felvonulása a régi és hagyományos egyetemi öltözékben. A külföldi vendégeket Jaques Courvoisier, az egyetem rektora köszöntötte. Az évfordulóról való megemlékezés két plenáris ülá's keretében zajlott le, egyikén a genfi egyetemmel szőre® kapcsolatban álló tudósokat avattak "honoris causa* doktorrá: köztük olyan neves személyiségeket is, mint Luigi Einaudit volt olasz köztársasági elnököt, vagy a híres nemzetközi jogászt: Hensch Lauterpach-ot. — A különböző tudományos konferenciák közül a jogi kar előadásain vettem részt, amelyeken olyan nemzetközileg ismert előadók tartottak referátumokat, mint például Francis Wolf, a nemzetközi munkaügyi szervezet jogi osztályának vezetője, M. T. Hedayati teheráni professzor. A magyar egyetemek képviseletében latin nyelvű üdvözlő iratot nyújtottam át az egyetem rektorának, s ezt tették a többi küldöttek is. A szovjet delegátus üdvözlését különösen nagy tetszéssel fogadták. — Igen érdekes programpont volt az az ankét, amelynek során a professzorok, a hallgatók és az egyes karok egymás közti viszonyainaK aktuális kérdéseit vitatták meg. A különböző reprezentatív megnyilvánulások közül említésre méltó az az újszerű hang- és fényjáték, amely az egyetem ősi parkjában zajlott le. Hanggal és fénnyel illusztrálták az egyetem alapításának különböző eseményeit, epizódjait, s fényárban úszott Báthory István szobra is. Nagy sikert aratott a külföldi delegátusok körében a genfi Carouge antikszínház produkciója, egy Menander dráma előadásával, amelyen részt vett Michel Simon, a híres francia filmszínész is. A hallgatók és a tanárok színpompás felvonulásával, majd látványos tűzijátékkal fejeződött be az ünnepség. — Genfi tartózkodásom módot nyújtott több világhírű tudóssal való kapcsolatok felvételére, akik közül nem egy hangoztatta a népek, köztük a tudósok öszszefogásának szükségességét a béke érdekében. Elmondották: ismerik a magyar tudomány eredményeit és az volt a benyomásom, hogy a magyarországi helyzetről, egyes sajtóorgánumok elferdítő tudósításai ellenére, Nyugaton reálisabb kép kezd kialakulni. Egyébként nagyon visszatetsző volt — az egyik angol tudós megállapítása szerint is —, hogy egyes nyugatnémet profeszszorok személyes szolgákkal érkeztek az ünnepségre. — Genfben most rengeteg külföldi tartózkodik, s feszült figyelemmel kísérik a külügyminiszteri tanácskozás fejleményeit. A nagy jelentőségű konferenciáról a hivatalos közleményeken kívül ott sem tudnak mást. Beszéltem számos genfi dolgozó emberrel. akik őszintén elmondották, nagyon reménykednek a külügyminiszterek tanácskozásának sikerében, a tartós béke fenntartásában, hiszen Svájc is annak köszönheti többirányú fejlődését — mint mondották —, hogy ott hosszú idő óta nem volt háború. — Történelmi időkben jártam Svájcban, s ha bár másirányú küldetéssel voltam, mégis éreztem annak a politikai atmoszférának nagy hatását, melyből érthető, hogy a világ szemét most Genfre szegeri. Reméljük, hogy az ott folyó négyhatalmi külügyminiszteri tanácskozás meghozza a népek várakozásának megfelelő gyümölcseit — fejezte be nyilatkozatát dr. Antalffy György. M. T. Ki milyen mesterséget választ ? Idén 360-an szerződnek ipari tanulónak Szegeden 9 Ötszáz 14—16 éves fiatalt helyeznek 4—6 órás munkába • A felsőbb osztályos diákok is több munkalehetőség közt választhatnak a nyáron A "Mi szeretnél lenni?* kérdésre minden szegedi nyolcadik osztályos általános iskolás, aki nem akar tovább tanulni, megválaszolt a tanév utolsó heteiben. A kérdésre adott feleletek azóta befutottak már a városi tanács munkaügyi osztályára, s így nyertünk értesülést és kaptunk képet arról, hogy ki milyen mesterséget szeretne választani. Mi tagadás, a serdülő fiatalok legtöbben a vasipari és az elektromos szakmák felé vonzódnak. Mert kit ne érdekelnének e fiúk közül is a motorok, a csillogó gépek, a szerszámok, s a vasiparnak szinte mindmegannyi ága? A vonzódás továbbra is nagy ezen szakmák elsajátítására, négyszerese, ötszöröse a szerződtetési lehetőségeknek. Ugyanilyen vonzó a kereskedői és a fodrászati pálya is, különösen az utóbbi, ahol már bizonyos munkaerő-torlódással kell számolni. Nagy gondot okoz ugyanis a mostanában félszabaduló fodrásztanulók, illetve most mór kész fodrászok elhelyezése is Szegeden. Erre a szakmára mégis közel ötvenen jelentkeztek most tanulónak. Más, ugyancsak jól fizetett és megbecsült mesterségek iránt kisebb az érdeklődés, ilyen például az épí-' tő-, a bőr- és a faipar különböző ága, valamint a bányászat. Szegeden 120-an szerződhetnének tanulónak az építőipar másHtnás területére, a pécsi bányákba pedig 80-an. A bőripar pedig 24 tanulófiút vár. összegezve: a különböző mesterségek elsajátítására mintegy 350—360 tanulót szerződtetnek le Szegeden július 1-től augusztus 15-ig. Az állami és a helyi ipar közel 250, a különféle szövetkezetek 60—70 és a kisiparosok 40— 50 tanulóval kötnek majd szerződést. A pályaválasztási skála nagy, azonban a motorszerelő-, a vasesztergályos-, az elektroműszerész-szakma, általában a vas- és elektroipar több ága érettségihez kötött. Ezekre a pályákra érettségivel rendelkező fiatalokat szerződtetnek. A technika világában ez a kívánalom ma már jogos. Az élelmiszeriparban szerződhetnek fiatalok hentes-, pék-, szakács- és pincérszakmák elsajátítására, a kereskedelemben pedig élelmiszer- és méteráru-kereskedőnek, a faiparban kádárnak, asztalosnak, a bőriparban mechanikai cipésznek, a ruhaiparban pedig szűcsnek, szabónak és így tovább. Az idén mintegy százzal kevesebb nyolcadik osztályos tanuló hagyja el az általános iskolákat, mint a múlt esztendei tanév végén. Számosan vannak közülük, akik nem tanulnak tovább, de mesterséget sem választanak még az idén, majd csak jövőre, vagy utána. Ezek foglalkoztatásáról is gondoskodás történik különböző munkahelyeken, négyés hatórás munkaidőben; miután az iparitanuló-szerződtetések befejeződtek. Előreláthatóan mintegy 400— 500 fiatalt tudnak ilyenformán hasznosan foglalkoztatni, főleg fiúkat. A felsőbb osztályú iskolások nyári foglalkoztatására is történnek lépések. A Szegedi Konzervgyár és az építőipar idényjellegű munkákra alkalmaz számos fiatalt, úgyszintén a Szegedi Szabadtéri Játékokkal kapcsolatos különféle munkaterületeken is lehetőség nyílik, hogy nagyobb számban elhelyezkedhessenek munkába 14—16 évesek, fiúk és lányok egyaránt. Ezenkívül egy-két fiatalt az üzemek is foglalkoztatnak 4—6 órás munkaidőben, alkalmas munkaterületeken, főleg azokat, akiknek a szülei ugyanabban a gyárban vagy üzemben dolgoznak. A kilátások biztatóak; hogy pályát és szakmát választó mindegyik fiatal megtalálja a neki is megfelelő foglalkozási ágat, mint hivatást is. Intézkedések történnek ugyanakkor, hogy a tovább nem tanuló, de szakmát sem választó fiatalok 4—6 órás munkakörben nyerjenek foglalkoztatást, úgyszintén a felsőbb osztályú tanulók is a nyári időszakban. (l-l A műszak előtti áldomásról Kevesebb, - a poharak oszszecsendülése mostanában Szegeden reggel 5 és 6 óra között. De azért jó néhányan a Kálmán utcai italboltban, a Négylámpásban és a Háromlépcsősben (Tolbuhin sugárút és a Londoni körút sarok) kortyolgatnak, áldomást isznak munkakezdés előtt. Nem vagyunk mj ellene egy-két pohár gerjesztette vidámságnak akkor sem, ha barack-, szilva-, vagy törkölypálinka gyöngyözik a kupicákban. Más dolog azonban koccintani munkaszüneti napokon, szombat estéken, vasárnap délutánokon és ha úgy adódik, hétköznap is munka után — munkatársakkal, sógorokkal, komákkal. És megint más dolog a tömény szeszt, pálinkát féldecizni, s néhány perc után a gép mellé állni, dolgozni. Dolgozni? Igen, mert a portás nem ellenőrzi, ki. honnan érkezett és az is véletlen, hogy a művezető észreveszi a "kapatos* munkást. A Szegedi Kenderfonógyárban, ha észreveszik valakin az ittasságot, nem engedik munkába állni. Igaz, sokszor éles szócsatákat kell vívni ezekkel a "színjózan* emberekkel, de végül is érvényesül az álláspont, hogy az ittas embernél a forgógépek szédülést okoznak, könnyen baleset érheti — ezért jobb, ha először kijózanodik. ott helyben. A hivatalos -g*1 statisztikában nem találni kimutatást, hogy milyen arányú az alkohol okozta balesetek száma, de az akták és jegyzőkönyvek sokat tudnak beszélni arról, hány ember élete, egészsége és hány család hajója futott zátonyra az alkohol tengerében. "Kérem, hiszen évek óta iszom reggelenként és semmi baj sem történt velem* •— mondhatnák az "érdekeltek*. Lehet, hogy így is van, de nemcsak az ujjlevágásra, csonkulásos balesetekre gondolunk ilyen esetben, mert a kelleténél több ital nemcsak úgy okoz bajt, hogy baleset érheti az embert, hanem úgy is, hogy a lehörpintett féldecik boszszűt állnak a havifizetésen. És ezek a féldecik nyomot hagynak a termelésben is, mert az alkohol nyomán fáradtabb, később idegesebb, utána pedig álmosabb a munkás. Hazai egészségügyi szervek megállapításaiból és nemzetközi szakirodalomból tudjuk, hogy az alkoholfogyasztás csökkenti a munkás éberségét, teljesítőképességét. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy például 30 gramm tiszta alkohol fogyasztása közvetlenül 10 százalékkal növeli a termelékenységet a dolgozó munkája nyomán, de egy óra múlva már teljesítőképessége az átlag alá esik és három óra munka után 20 százalékkal válik alacsonyabbá a szokásos átlagnál. A pálinka, a sok nagyfröccs, a virtusból felhajtott nagy korsó sör nem erőt adó ital. Ezek, nagy adagokban, legfeljebb kiadós fejfájást eredményeznek és később, rendszeresség esetén deliriumos idegzavart. Nem akarunk lándzsát törni a borivás és a tömény szesz fogyasztása felett, mégcsak az italboltok korai nyitását sem rójuk fel, de a dolgozók védelmében kívánatos. hogy határozottabban, szigorúbban járjanak el néhány üzemben, hivatalban az italos emberekkel szemben. Büntessék meg ják meg az ebédpénz-térítést, csökkentsék a fizetéses szabadságot, csípjenek le a nyereségrészesedésből stb. Büntessék meg azokat, akik az üzembe demizsonnal járnak, mint például egy pusztamérgesi lány a Textilművekbe. A művezető pedig ne ajánljon részeg munkásnak fizetéses szabadságot, hogy tovább folytathassa az ivást, tekintsék igazolatlanul távollévőnek. Mértéktartással igyunk, koccintgassunk pihenőnapokon barátainkkal, de csak addig, amíg az egészségünkre válik. N. P. 1919 Ma temet nagy jelentőségű esemény jtinillC színhelye Bu JU1IIUS dapest. Meg kezdte kétnaMi2r napos tanácskozását az országos pártgyűlés. Az előadói beszédet Kun Béla mondotta. Megvitatásra és elfogadásra ajánlotta a párt programtervezetét. Az akcióprogram bevezető elvi része kimondja a III. Internacionáléhoz való csatlako zást, marxista—leninista alapon vázolja a társadalom fejlődését és leszögezi a proletárdiktatúra szükségességét. Néhány gyakorlati kérdésre is kitért Kun Béla. Követelte többek között a diktatúra következetes alkalmazását, az ingadozás megszüntetését, a bürokrácia elburjánzásának megakadályozását, a hadsereg további erősítését. Beszéde végén javasolta, hogy a párt neve legyen: Kommunisták Magyarországi Pártja. A beszámoló után a szociáldemokraták és a kommunisták közül egyaránt sokan jelentkeztek hozzászólásra. A vita főleg a diktatúra következetes alkalmazásának kérdésében és a párt elnevezése körül bontakozott ki. A kongresszusra egyébként megérkezett o. III. Internacionálé üdvözlő távirata is, amely szintén a kommunista párt megteremtését várja a kongresszustól. A sztrájkoló szegedi újságírók keresik a kibontakozás útját. Maguk is rettegnek attól, hogy sztrájkmozgalmuk a kelleténél jobban kiszélesedik és esetleg a munkásság általános megmozdulásába torkollik. A »progresszív liberális« polgárság Kelemen Béla kezébe került memorandumából is az derül ki, hogy ezek az elemek szívesen támogatják az ellenforradalmi kormányt = ha ők is részesednek a hatalomból. Ma megjelent a sztrájktörő újságírók kormányt támogató jobboldali lapja, az »Üj Magyarország« első száma, amely közli Károlyi Gyula felhívását, méltatja a kormány és az egyes miniszterek "érdemeit*. Terjesztésében buzgón tevékenykednek a Területvédelmi Liga nevű reakciós szervezet tagjai, a TEVÉL-fiúk. Örvendetesen emelkedett a középiskolákba felvett munkás-paraszt tanulók aránya A Művelődésügyi Minisztérium középfokú oktatási főosztályának tájékoztatója szerint az 1959/60. évi középiskolai felvételek a technikumokban — ahol többszörös túljelentkezés volt — lezárultak. A technikumokból helyhiány miatt kimaradt tanulóknak gimnáziumot javasolnak, ott a felvétel folyamatos, augusztus végéig tart. A középiskolákba felvett munkás-paraszt tanulók aránya az elmúlt tanévhez képest örvendetesen emelkedett Két és fél ezerrel több lesz a középiskolákban tovább tanuló munkás-paraszt származású fiatalok száma, mint az 1958/59-es oktatási évben. Ugyancsak örvendetes, hogy a felvett fiatalok tanulmányi átlaga igen jó. Több mint 80 százaléka kitűnő-, jeles- és jórendű. fl pártkongresszus tisstoletéra: Újítók sikerei a Cipőgyárban Tavaly augusztusban írtak ki először újítási pályázatot a Szegedi Cipőgyárban. A siker magasan felülmúlta a várakozást: egyrészt ugrásszerűen megnövekedett az újítók száma, fellendült a mozgalom, másrészt előtérbe nyomultak a használható, jó újítások. A három értékes pályadíj eléréséhez 15, 10 és 6 ezer forintos gazdasági eredményt jelentő újítás beadását írta elő a pályázati felhívás, és ezt év végére el is érték. A pályázat végülis 33 ezer forintos megtakarítást hozott az üzemnek. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva hirdettek ebben az évben ismét újítási pályázatot a pártkongreszszus tiszteletére. A feltételek és a pályadíjak is nagyobb igényűek, mint tavaly, amint Marincs Ferenc elvtárs, az újítási előadó (s egyben az utókalkulátorok csoportvezetője) elmondta. A kongresszusi pályázat résztvevőit hat értékes díjjal jutalmazzák október végén, viszont az első három helyezettől 30. 25 és 20 ezer forintos gazdasági eredmény elérését kívánják meg a pályázat feltételei. Azokat az újításokat, melyeket pénzösszegben mérni nem lehet; mert például a balesetvédelemre irányulnak, 2 ezer forint gazdasági eredmény elérésének tekintik. Az elmúlt négy hónapban 31 újítás futott be a felelős kezéhez. Hármat még tavalyról, az ideiek közül pedig kettőt fogadtak el és vezettek be a gyakorlatban. Jelentős Jung Ottó talpszélmaró újítása, mely a talpszélmarógép késéhez álló védőt alkalmazott (eddig a védő a késsel együtt forgott, nagyobb baleseti veszélyt jelentett.) Paróczi Pál művezető a telepen készített bőrmasnik stoppológéppel való varrását vezette be a kézi munka helyett. Balogh László MEO-vezető az exportra készülő kaplis szandálok orrába beragasztható flanell-kaplit javasolt, mely a minőséget javítja. Az eddig benyújtott újítások közül kétségtelenül Faragó István anyagbeszerző újítása a legjelentősebb. Az egész cipőiparban gondot okozott a fehér nubuk (közismert nevén: antilop) cipő "kikészítése*; A porozással végzett művelet nem volt tökéletes. Faragó István újítása szerint most ezt a munkát szórópisztollyal végzik el. Az eredmény kitűnő: nagyobb a termelékenység, és kifogástalan az export minősége; Mióta szórópisztolllyal végzik a nubuk kikészítését 2300 forint munkabér megtakarítást hozott a gyárnak. Az új eljárást ismertették további négy cipőipari üzemmel, és mindenhol folyamatban van annak bevezetése. A pályázat természetesen előbbre viszi a gyár újítási feladattervének végrehajtását. A Szegedi Cipőgyár régi újítógárdája egy pillanatra sem nyugszik. Boros László karbantartó-művezető, Bottyán István és Szegi István karbantartók, Greminger Dezső műszaki osztályvezető, vagy Paróczi Pál művezető rendre adják be újításaikat. Azonban jelentkeztek olyan dolgozók is a pályázat hatására. akik eddig nemigen törték fejük ésszerűsítéseken, újításokon. Ezek közé tartozik Jung Ottó és Ambrus Menyhért. A gyár számtalan helyén látható újításra buzdító plakáton, olvasható a pályázati felhívás. S igazán elmondhatjuk, hogy ebben az üzemben egyre szebben fejlődik az újítómozgalom, mely egyaránt hasznos dolog a munkásoknak, a gyárnak, az egész népgazdaságnak;