Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-11 / 135. szám

3 Csütörtök, 1959. június Tí. Szabadtéri MI0IZIAI1IK Meghatározták a játéknapokat © Jövő héttől árusítják a jegyeket © Milyenek az ülőhelyek ? © Egyre fokozódik az érdeklődés Már csak hat hét.:. Hamarosan megkezdik a 300 főnyi statisztéria szervezését, már dolgoznak az óriási díszleteken és az utolsó simításokat végzik a hatalmas nézőtéren és színpadon. E nagy lendületű munkálkodással együtt kialakult a végleges program és a játéknaptár is. Eszerint a megnyitó napján, július 25én Erkel Hunyadi László című operáját játsszák (további előadásai: július 27, 29), majd Kacsoh daljátékának: a János vitéznek a szabadtéri premierje következik július 26-án (további előadások: augusztus 12, 13, 15, 16). Az Állami Hangversenyzenekar koncertjét július 28-án rendezik meg, a Moszkvai Sztanyiszlavszkijbalett augusztus 1, 2, 3. napjain játszik, Koós Károly drámája, a Budai Nagy Antal elsőízben augusztus 8-án kerül színre (megismételve augusztus 10 és 11-én), a Magyar Állami Népiegyüttes pedig (bizakodásunk szerint reprezentatív brüsszeli műsorával) augusztus 9-én szerepel a Szegedi Szabadtéri Játékokon, A szervező munka a napokban az ország egész területére kiterjedt és végső gyakorlati stádiumába érkezett A szervezési apparátus jegyigénylő lapokat küldött szét az ország valamennyi városába, üzemébe és intézményébe, s a jegyelosztásnál először az ezeken befutó igényeket elégítik ki. Miinél előbb küldik vissza az igénylők ezeket a lapokat, annál jobb jegyekhez juthatnak. Jövő héten Szegeden 5 helyen kezdik meg a jegyek árusítását: a színházi szervező irodában, a színházi jegypénztárnál, az IBUSZ és a Filharmónia kirendeltségeinél és a Magyar Hirdető Irodájában. A jegypénztárak nyitvatartását úgy szabályozzák, hogy naponta 12 órán át reggel 8-tól este 8ig valamelyik pénztár mindig a közönség rendelkezésére áll. Mint ismeretes, az elővétel a jegy biztosításán túl, engedménnyel is jár. Tegnap, munkatársunk megtekintette a játékok nézőterét, abból a célból, hogy megállapítsa, jól látható-e a színpad valamennyi helyről. A hatalmas tribün tervezése és kivitelezése szinte a tökéletességig alkalmas, mert nincsenek olyan pontok a nézőtéren, amelyekről rossz volna a rálátás a színpadra. Azt a néhány helyet pedig, amelyről nem kifogástalan a rálátás, a közönség számára nem bocsátják rendelkezésére, hanem fenntartják más célokra. A kiadott jegyek tehát minden esetben a legmegfelelőbb helyeket biztosítják a nézőknek. A játékok iránti érdeklődés napjainkban mind itthon, mind külföldön egyre fokozódik. A vidékiek különösen gyakran keresik meg a rendező és szervező testületeket levél útján, vagy telefonon, s jelzik előjegyzéseiket. Számos csoportos igény érkezett be már eddig is. A fokozódó érdeklődés növeli az elszállásolási gondokat. Eddig 1300 kollégiumi férőhelyet foglaltak le különböző napokra. Az IBUSZ bejelentette, hogy a játékok idején szovjet, olasz, csehszlovák, német, osztrák és egyéb nemzetiségű turista csoportok érkeznek Szegedre vonattal és külön autóbuszokkal. A külföldi magánérdeklődés még változatosabb. Világszerte közkér zen forgó prospektusainkra Franciaországból, Bulgáriából, Csehszlovákiaiból, Japánból, Dániából, Szovjetunióból, Kínából, Lengyelországból, az Amerikai Egyesült Államokból és több délamerikai államból érkeztek levelek s így Szeged a szabadtéri játékokkal a hazai közvélemény és számos külföldi érdeklődésének homlokterébe került az idei nyárra, a játékok felújításának alkalmából. Néhány A hadmüveletek súlypontja északról áthelyeződött a Duna feletti területekre.Először ugyan az volt a hadseregparancsnokság elképzelése, hogy a csehszlovák burzsoá hadsereg jelentős visszaszorítása után most már a Tiszán átkelve, a román burzsoázia intervenciósai ellen kell fordulnia a Vörös Hadseregnek. Á Landler-hadtest parancsnokságáénak azonban az a véleménye, hogy a csehszlovák imperialista haderő még nem szenvedett döntő vereséget. Előbb az északi fronton kell tehát véglegesen megszilárdítani a helyzetet. Végülis a hadseregparancsnokság helyet adott ennek az érvelésnek, és úgy döntött, hogy folytatja a csehszlozták burzsoázia csapatainak visszaszorítását a Dunától kiindulva, a Vág völgye- irányában. A proletár állam továbbra sem feledkezik meg a gyermekekről, beköszöntésével gyermeküdültet Természetesen szűkölködő A nyári idő megindult a isi akció, elsősorban a desfi proletárcsaládok gyen i ekeit küldik vidékre, főlqg a Balaton mellé. A burzsoá r >nd régi mulasztását pótol a mai rendeletével a közöl tatásiigyi népbiztosság. A színészoktatás egységesítésére megalakítja a Színészeti Főiskolát. A kommunisták és a baltok előkészüoldali munká letei az általános politikai irtására minlenére tovább sztrájk meg in den akadály e haladtak Szegéden. A szakszervezetek jo ségű összvez mindig ellenél Szegeden működik az ország e!ső vidéki offset-iizeme jboldali többetősége még Helyiipari vállalataink közül a Szegedi valami ideális, felelő helyen van beszorítva Nyomda nem üzemnek megműködik. Oda a Kárász utca 9. szám al i, ahová évtizedekkel ezelőtt telepítették. Itt építették lel 1949-ben a körforgógép termét is. Két éve tovább tí rjeszkedett az üzem, betelep ilt a Kölcsey utcába, a volt Próféta étterembe is. Itt, az emeleti részen kezdte meg működését a kliséüzem, most a földszinten pedig az írszág első vidéki offset nyomású üzeme, amely az ej yes nyomdai munkákat a legkorszerűbben végzi. Az új üzem a korábban felszerelt kliséüzemmel együtt az eddiginél lényegesen több és szebb kivitelű, árnyaltabb, sok színnyomású illusztrált plal iát, színes cimke és könyvi llusztráció készítését teszi lehetővé. Az üzemrész fels íerelésében, a gépeken dolgozó munkások átképzésében a budapesti Kossuth Nyomda segített a szegedieknek. A nagy nyomógépet is a Kossuth Nyomdától kapta a szegedi üzem. Már készülnek az új üzemrész első ternékei. A Szegedi Szahadtí ri Játékokat és a Szegedi Ipi.ri Vásárt nép szerűsítő nagy. mású plakátok. Utána a Szalámigyárnak millió színes tanak majd. A képen a sebb része, rek gúlája lájtható. , több színnyomintegy félcimkét gyárgép legnemenyomóhengegondolat a nemzeti egységről K

ÉRDEZTEM őket, munkásokat, parasztokat és értelmiségieket arról, hogy mi a véleményük a nemzeti összefogásról, a népi egységről. A válaszok érthetően különbözőek voltak és tartalmuk sem volt egyértelműen azonos. A közvetlen beszélgetésben azonban egy dolog többé-kevésbé egyezett: a nemzeti egység fája a magyar életben, történelmünk során még soha nem volt olyan viruló, egészségesen kibomló, mint most. Okát ennek az eszmecserében ki így, ki úgy magyarázta és nagyon talpraesetten idézték múltunk nagy és dicső dátumait is, amikor, s amiért nemzeti egység volt Csak emlékeztetőül idézem pédául 1848at és 1919-et. Negyvennyolcban Kossuth eszméjével, Petőfi lángoló verseivel, „pirosló arccal és pirosló zászlókkal" is a független Magyarországért, önálló államiságért lelkesült, harcolt és áldozott a nép. Egység volt, mert a nemzetet fenntartó osztályok érdekeltek voltak, haladást kívántak, 1919-ben, idén négy évtizede — amint Juhász Gyula írta — „piros pecséttel nyílott a titok" és győzött a szocialista forradalom. Ekkor a nemzetfenntartók, a munkások és a parasztok urai lettek a hazának. Népi egység volt ekkor, mert a meghatározó, döntő többség egyet akart, mert a célkitűzés jó és üdvös volt a többségnek. Erről a bontakozó új világról magával ragadóan írt Móricz és Móra is. Azután sok lapszerkesztő, mint például a ma is élő és Budapesten lakó, sokáig szegedi Űr György. Még egyet múltunk örökkön ragyogó fejezetéből: 1848 és 1919 célkitűzése — bár a viszonyoknak megfelelően és következésként más és más eszközökkel — egybeesett az általános haladással. S

ELJUTUNK a mához és mostani nemzeti, népi egységünkhöz. Ez az egység szintén „nem az égből hullott", hanem egyenesen abból következik, hogy az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány célkitűzése, politikája a nemzetet fenntartó és hatalmon lévő osztályok, azután valamennyi dolgozó rétegek céljait, vágyait fejezik ki. Ez áll a jövőre is és tántoríthatatlan a szándék: a szocializmus építése eredményeinek együtt kell járnia az életkörülmények javulásával. Mert ezért van, ezért kell lennie a szocializmusnak. A rosszat, — amely a személyi kultusz, a dogmatizmus és a reviziomizmus idején árnyat vetett nagy eredményeinkre, s éppen a hibás politika következtében zilálta a nemzeti egységet — szintén nem akarjuk vissza. A hazafias erők, akik frázisok helyett ténylegesen tenni akarnak országukért és népükért — bár világnézeti különbségek egyes tagjai között lehetnék és vannak is — egy sorban menetelnek. Mert sokat szenvedett hazánknak és népének további javát, még több örömét, kevesebb gondját akarják. Meg nemzetünk és a világ békéjét, amely kell az alkotáshoz, a gyermekek nyugodt álmához, a szerelmesek meghitt sétáihoz — az egész élethez. Céljainkkal, vágyainkkal ntem vagyunk magunkra hagyatottak és erőt, magabiztosságot ad, hogy helyünk ott a szocialista világrendszer nagy és soknemzetiségű családjának asztalánál. Patriotizmusunk cselekvő kifejezését csak termékenyíti az internacionalizmus és viszont. Szükségtelen itt a példa, a magyarázgatás, hiszen olyan nyilvánvaló, életünkben mérhető ennek igazsága is. Akiben szikrája lobban a tárgyilagosságnak, hozzá sem kezd a cáfolathoz. S jó tudni, hogy nemzeti haladásunk egybeesik az általános emberi haladással. A

NEMZETI EGYSÉGNEK nálunk is hagyományai vannak és a fentiekben erre említettem 1848 és 1919 példáját. Már nem Kossuth útján járunk, mert azt becsülettel megtettük, s túljutva rajta, 1919 céljait valósítjuk meg és fejlesztjük tovább. Sok munkával, eredménnyel, üggyel és bajjal épül a szocializmus. A népfront egyik kifejezője a nemzeti egységnek és cselekvő népfrontaktivistaként megtaláljuk ott a munkást, a parasztot, az értelmiségit és a társadalom minden rétegének képviselőit. A legfőbb azonban ebben az egységben talán az az igenlés, amelyet munkájukkal mondanak ki az emberek és azzal a sok-sok észrevétellel, meg kritikával is, amelyekkel az életet akarják szépíteni, a rendszert erősíteni. A népfront nem egy a sok tömegszervezet közül, hanem az a széles, demokratikus, társadalmi, politikai tömegmozgalom, amely egyéni tagság nélkül működik. Mint a népi, nemzeti • egység kifejezője, módot ad — módot kell adnia mindenütt —, hogy a hazafias gondolkodású, de szervezeteken kívülállók is javaslatot, véleményt mondjanak. Szegeden sok szép példát lehet erre felhozni és a népfront különböző bizottságai sereg életrevaló kezdeményezést tették. A Szép Szegedért mozgalom, a műemlékek védelme, a társadalmi munkák innen indultak ki. Segítik a szabadtéri játékok előkészítését, a mezőgazdaság előrehaladását stb. A járási népfrontbizattság szintén sok szép munkát végzett. M

INDEZEKNEK ellenére a népfrontmunka és működés még pezsgőbb módszereinek, a nemzeti egység kifejezése széles skálájának hogyanjait most keresik. A dolog bizony nem egyszerű, azonban az mindenesetre biztató tény, hogy a népfrontbizottság megszabadult a formalizmus köntösétől és így a népfront "érezhető, tapintható*, ha nem is úgy, ahogyan szeretnénk. Helyeselhető, ha a városban és a faluban felkérjük a tisztességes, becsületes volt kisgazdapárti, vagy a volt szociáldemokrata párti vezetőket, hogy működjenek közre a népfrontmunkában. Előfordulhat, hogy ezek az emberek a politika részletkérdéseiben más véleményen vannak. Nos, annyi baj legyen. A fő, hogy őszintén elfogadják és segítsék az alapvető kérdéseket: a szocializmus építését, a béke védelmét, az életszínvonal további emelését. Egy-két helyen még bizalmatlanok az ilyen, volt "más pártbeli* tisztességes emberekkel szemben. Pedig erre semmi ok és ha bevonjuk őket a munkába, általuk is erősödik a népfront tömegbefolyása. A politikai "szemellenzősség* némely embereknél akaratlanul is károkat okoz. Bizony mérgesíti az embert, ha olyasmit hall: X értelmiségiről Y azt mondja, hogy karrierista, karrierizmusból csinál mindent. Ebből a hamis megállapításból az is következhetne, hogy aki becsületesen dolgozik, eleve karrierista. Nos, X értelmiségi nagyon szerényen mindent társadalmi munkában végez a népfrontban már több éve. Munkahelyén most is az, ami volt, nem "Ugrott ki*. Néhány ember miért sustorog hát róla?! Káros és tisztességtelen dolog ez. N

EVETSÉGES, azonban megengedhetetlen, amit az egyik faluban hallottunk egy-két vezetőtől egy egyéni gazdáról, aki a népfrontnak jó javaslatot tett: "Á, az megbízhatatlan, mert templomba jár.* A vallási, idealista ideológiával szemben mi a marxista ideológiát hirdetjük. Ennetk nem mond ellent: attól még lehet valaki — éppen az •országot és népét segítő cselekedetei alapján — nagyon jó hazafi és becsületes ember, ha elmegy a templomba. Vagy itt az úgynevezett "kuIák-kérdés*. A tszekben ezt okosan döntötték el a tagok. Ha "Olyannak* találták a volt kulákot, vagy családját, hát felvették a tsz-be tagnak. Ilyenféle és nagyon gondos egyéni elbírálással szükséges disztingválni a népfront-mozgalomban is. Félreértés ne történjék, nem arról van szó, hogy teret engedjünk az ellenségnek a népfrontban, vagy másutt, hiszen éppen a kegyetlen ellenforradalom napjai adták-a leckét arra, hogy résen kell lenni. Ám szükséges — mint már írtuk — az egyéni elbírálás. Az emberekbe, igaz nem lehet belelátni, de tétteik árulkodnak róluk az ellenforradalom előtt, alatt s után is. Szegeden néhány népfront-aktivista, közöttük kommunista is arról panaszkodott, vannak olyan kommunisták a népfrontban, akik nem tartják elég komolynak azt a megbízatásukat, hogy a népfrontban segítsék a munkát. Szóvá teszem ezt nyilvánosan is, mert olyan baj, ami károsan hathat. Mindenesetre a népfrontmunka komoly és nem kisebb a célja, mint a nemzeti egység további szilárdítása, éppen a munkásosztály és kommunista pártja vezette szocialista építés érdekében. Teendő jócskán akad. Itt van például az a feladat, hogy a népfront az eddigieknél jobban segítse összekapcsolni a tömegszervezeteket, a társadalmi és kulturális szervezeteket — a népfront-munka hatékonyabb segítésére. Szükséges azt is megállapítani, hogy a népfront nemcsak munkás, vagy nemcsak paraszti és nemcsak értelmiségi szervezet, hanem a magyar nép egyetemes mozgalma. Kommunistáké és pártonkívülieké. Tehát a népfrontban minden olyan eamben hasznosan tevékenykedhet, aki segíteni akarja a szocializmus építését és a béke védelmét. A népfrontban, mint életünk minden területén a munkásosztály kommunista pártjáé a vezetőszerep. Kádár János elvtárs találóan mondta erről a vezetőszerepről a múlt évben: "A párt vezető szerepe a népfrontban sem uralkodást fejez ki, hanem a nép, a haza alázatos szolgálatát.* A

NÉPFRONTNAK nincs szüksége külön általános politikai programra. Politikai programja — a párt és a kormány programja, amely a nép törekvéseit fejezi ki. Nagyon jól tudjuk, hogy vannak olyan emberek, akik nem tartanak a munkásosztállyal és politikájával. A nemzeti egység azonban — nem csupán a népfront kereteit érteim alatta, hainem elsők között az emberek lelkiismeretes munkáját —, igen erős. Ki az, akit ne érdekelne a szocializmus építéséből, a nép munkájából fakadó további életszínvonal-javítás, a tartós béke biztosítása és védelme, szeretett hazánk további erősítése? Ki az, aM nem adja ehhez a nemes törekvésekhez tisztességes munkáját, javaslatait, vagy éppen jószándékú kritikai megjegyzéseit?! A kérdésre maga az élet ad választ és nem szorul ez sem bizonyításra. Meggyőződéseim, hogy minden hazafias érzelmű, tisztességes dolgozó ember — munkás, paraszt, értelmiségi — a szép célokért még szorosabbra ••na sorait. Hiszen legközvetlenebbül érdekeltek ebben, s tetszésükre szolgál a párt helyes politikája. Morvay Sándor