Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-10 / 134. szám

5 Szerda, 1959. június 19. Megkezdték a magyar műszőrme gyártását Az egész világon kevés a valódi szőrme, és azonkívül eléggé drága is. Ezért egyre inkább keresett áru lesz a műszőrme. Különösen tért hódít a műszőrme a cipőiparban, ahol azokat hócsizmák és bundacipők bélésére használják fel. Magyarországon eddig műszőrmét nem gyártottak, az igényeket nyugati Importáruval elégítették ki A Békéscsabai Kötöttárugyárban Erdős Károly főmérnök tervei alapján nemrég elkészült egy műszőrmegyártó gép. Ez sokkal jobb, mint a külföldi gépek, mert különleges megoldása folytán rendkívül magas a termelékenysége. Az új berendezésen készül műszőrmék megnyerték a szakemberek tetszését, és az ország négy legnagyobb cipőgyára már 12 ezer négyzetméter műszőrmét rendelt a Békéscsabai Kötöttárugyártól. Lidice és Oradour A BCG-oltás kitűnő eredményei A Világegészségügyi Szervezet beszámolója közli, hogy « BCG-oltás az esetek körülbelül 80 százalékában teljes védelmet nyújt a gümükór ellen. A beszámoló rámutat, hogy a BCG-oltás általánosításáért folyó kampány során 41 ország 88 millió gyermeke részesült tuberkulózis ellent védőoltásban. Hangsúlyozza, hogy az oltással járó kényelmetlenségek, kellemetlen utóhatások mértéke elhanyagolhatóan csekély, az oltás költségei pedig elég alacsonyak ahhoz, hogy minden ország számára lehetővé tegyék a BCG-oltások általános bevezetését Két szomorú évfordulóra emlékezünk, amely még ma is megdöbbentő mementó a fasizmus barbárságára. Tizenhét esztendeje, hogy az SS a csendes csehszlovákiai Lidicében üszkös rommá változtatta az emberi hajlékokat és a szó szoros értelmében kiirtotta a falu valamennyi lakóját. Hasonló sorsra jutott másfél évtizeddel ezelőtt a francia falu: Oradour is s a fasizmus golyói, gránátjai és benzines palackjai tépték, szaggatták a gyermekeket, szüleiket. Lidice és Oradour éppúgy, mint Buchenvvald, Auschwitz és a többi haláltábor vádolja a fasizmust és figyelmeztet a szörnyűségekre, amelyeknek riasztó árnyai még ma is vissza-visszatérnek. Nyugat-Németországban a második világháború hitlerista katonai vezetőinek jó néhány tagja — mint Speidel tábornok és a többiek — megint felelős posztokat töltenek be és játszadoznak a tűzzel, amelyet a dollár élesztget. Ezt és az egész nyugatnémet militarizmust, az eszelős öreg kancellár: Adenauer fenekedéseit a világ minden becsületes, tisztességes embere elítéli. S a világ népei szavaikkal, cselekedeteikkel emelnek gátat a békét fenyegető erőknek, a fasizmus újjáélesztése kísérleteinek. Szegeden az Aradi vértanúk terén kibontották szirmaikat a 11dicei kert rózsái, amelyeket a város dolgos népe ültetett tisztelettel, kegyelettel Lidice népének, és emlékeztetőül is a fasizmus barbárságára. Mert Lidice és Oradour figyelmeztet, hogy soha többé a két falu és lakói sorsát! Terméskilátásaink Befejezés előtt a Tiszapalkonyai Hőerőmű építése A Tiszapalkonyai Hőerőmű építkezésénél befejező szakaszához érkezett a munka. A Romániából érkező földgáz felhasználásával már három 50 megawattos gépegység dolgozik az erőműben, a negyedik pedig, amely magyar mérnökök tervei alapján a Láng-gépgyárban készült; még ebben a hónapban megkezdi a termelést. Helyén áll a félmillió légköbméteres üzemépület és az erőműhöz tartozó összes' segédüzem is. Nyékládháza és Tiszapalkonya között 16 kilométeres • vasútvonalról gondoskodtak az erőmű szénszállításának biztosítására. Rövidesen átadják a korszerű, kétemeletes irodaházat, ahol helyet kapott a hőtechnikai laboratórium és az orvosi rendelő is. Az erőmű közelében 88 lakásból álló házcsoport épüL Kínai diákok érdekes vitája: Miért, hogyan kell tanulni? ' 'A KÖZELMÚLTBAN tanulságos vita zajlott le a kínai Sanhszi tartomány egyik mezőgazdasági főiskoláján. A kérdés így hangzott: Miért és hogyan kell tanulni? A vitát egy Jao Qsen-ping nevű diák viselkedése és gondolkodásmódja váltotta ki. Jao Csen-ping látván, hogy néhány középiskolát végzett barátja gyárban dolgozik és megkeresi a havi 30—40 jüant, arra a következtetésre jutott, hogy nem érdemes elvégezni a főiskolát, sokkal kifizetőbb a középiskola után azonnal gyárban elhelyezkedni. Elhatározta tehát, hogy kimarad a főiskoláról. Haza utazott s az engedélyezett négy nap helyett több, mint egy hónapig otthonmaradt. A diákok körében kétféle vélemény alakult kl. A többség azt vallotta, hogy Jao helytelenül gondolkodik, mert nem látja tisztán, hogy a népért kell tanulni és olyan hosszú ideig; amíg fel nem készül a nép méltó szolgálatára. Az tehát, hogy mit és hogyan tanul az ember, nem csupán tőle függ, nemcsak az ő magánügye. A tanulás csakúgy, mint sok más, közös, országos ügy. A vitában olyan vélemények is elhangzottak, hogy Jaonak igaza van, mert a tanulás magánügy, amelynek semmi köze az országhoz, az általános érdekekhez. A kommunisták véleménye szerint Jao ott követte el a hibát, hogy nem mérte fel kellőképpen, mi a tanulás legdöntőbb célja? A PARTS7EBVF7FT nyilvános vitájában a diákok nagy többsége helyes választ adott, arra a kérdésre, miért tanulnak. Azt mondották a fitalok, hogy a tanulásnak is a szocializmus építését és a kommunista társadalom megvalósítását kell szolgálnia. Rövidlátó az az ember, állapították meg, aki ilyen célokat havi 30—10 jüanért felad Egyesek azonban kijelentették: -Ha a főiskola elvégzése után úgyis munkások leszünk, akkor mi szükségünk van a továbbtanulásra? Ez a vélemény felvetette a kérdést: Lehet-e igazán jó munkás, aki nem szerez megfelelő képzettséget? A felszólalók megállapították, hogy a szocializmus építése nem egyszerűen csak ••munkásembert?, hanem olyan embereket igényel, akik kultúráltak, magasképzettségűek, s kitűnően megállják a helyüket a fizikai és a szellemi munkában egyaránt A pórtszervezet képviselői ezután feltették a kérdést, hogyan kell tanulni? S a válasz a következő volt: öszsze kell kapcsolni a tanulást a munkával. A diákoknak nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is képezni kell magukat. Ugy kell tanulniok, hogy helyt álljanak a termelő munkában is. Jang Pujung diák így világította meg a problémát: a munkások és a parasztok keményen dolgoznak, hogy teljesítsék az idei tervfeladatokat. A kínai iparban és a mezőgazdaságban az idén is ugrásszerű lesz a fejlődés. Miért ne követhetnénk ml is a munkások és a parasztok példáját? Miért nem indítunk mozgalmat a kemény tanulás és a kemény munka érdekében a főiskolákon és az egyetemeken? Ezzel a véleménnyel nagyon sok diák egyetértett. Szóba került az ls, hogyan kell helyesen tanulni. Az általános vélemény volt, hogy a diák mindenekelőtt használja a saját fejét, s legyen nr,gyon szorgalmas és kitartó a tanulásban. Ez azonban még korántsem elegendő. A tanultakat át kell ültetni a gyakorlatba. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy a gyakorlati alkalmazás rendkívül megkönnyíti a tanult ismeretek elmélyítését és önbizalmat ad a diákokban a további tanuláshoz. TÖBB FELSZÓLALÓ kitért a tudományos kutatómunka fontosságának kérdésére is. Megállapították, hogy a múltbeli gyakorlattal ellentétben a diákoknak már a főiskolán aktívan be kell kaposolódniok a tudományc® kutatómunkába* a kilátásaink. jeepen Egész szocialista fejlődésünk optimizmussal tölti el a dolgos emberek tömegeit, s ráadásul most az idei nyáron a gabonavetések is jó terméssel kecsegtetnek. A dolgozó parasztság — Szegeden és a szegedi járásban — bizakodással eltelve, jó kedéllyel néz előre a holnapba, mert a párt és a kormány bölcs politikája és helyes intézkedései eredményeként biztosítottnak látja jövőjét, boldogulását. Egyetlen mezőgazdaságban dolgozó ember sem fél már a nincstől, mert tudja: ha dolgozni akar, erre van lehetősége, s munkájának pedig mindenkor megterem a gyümölcse. A határ mindenfelé szemet gyönyörködtető. A járás homokos részein 180— 200 centi magasan ringatja a szél a rozskalászokat, a búza se mindenütt bírja egyenes derékkal súlyos termését. Mivel a termelőszövetkezetek a szegedi járásban 3250 katasztrális hold kenyérgabonát pétisóztak vagyis ezt a munkát 100 százalékig elvégezték — az amúgyis kedvező időjárás következtében a növény zöld részei olyan dúsan fejlődtek, hogy jelenleg a kalászosok ledűlésének veszélye fenyeget. Már eddig is fekszik a szövetkezeti gabonáknak közel 20 százaléka, s félő, hogy zivatarok esetén aratásig ez a szám tovább növekszik; Érdemea megjegyezni ugyanakkor, hogy a szegedi Haladás Termelőszövetkezetben a kombinált műtrágyázás hatására a 18 mázsát ígérő 70 holdnyi ősziárpa is szilárdan talpon áll. Bizonyára nem közömbös a városi ember számára sem, sőt túlnyomó többségüket) megnyugtató érzéssel tölti el, hogy az előbecslések szerint mind Szegeden, mind a szegedi járásban több gabonát arathatunk a tervezettnél; Ha a tsz-ek és egyénileg gazdálkodók eredményeit egybevesszük; akkor búzából 10—10,5, rozsból 7,2—7,5, őszi árpából 12—12,5, zabból 8 mázsás holdankénti termásátlag ígérkezik; Ha ezt összehasonlítjuk a múlt évi átlagos hozamokkal (búza 6,7, őszi árpa 8,7, rozs 5,1 mázsa katasztrális holdanként) akkor láthatjuk: ebben az esztendőben az eddigieknél is nagyobb karéj kenyeret szelhetünk, s az állatok is bővebben kaphatnak takarmányt; Nem hallgathatjuk azonban azt a tényt, hogy a termelőszövetkezetek kényérgabonatermése legkevesebb 1,8 mázsával többet ígér holdanként az egyéniekénél, ami tanúsítja, hogy a múlt év őszén és ez év tavaszán kézzelfogható haszonnal járt az a szervező és felvilágosító munka, amelyet a tsz-ek fejlesztéséért, erősítéséért, nagyobbításáért végeztünk. S éppen ezzel kapcsolatban egy érdekes szemléltető adat nagyon idekívánkozik. Ha a szegedi járás több mint 60 ezer holdnyi kenyérgabona vetésterülete már mind a termelőszövetkezetekhez tartozna, akkor — az 1,8 mázsás különbséget véve alapul — most a cséplés alkalmával mintegy 110 ezer mázsával több búzát és rozsot ereszthetnénk zsákokba. Ez pedig — a számok nem hazudnak — 43—45 ezer dolgozó ember évi kenyérszükségletének kielégítését jelentené. Mondjuk ki nyíltan az igazságot: nagyjából jövőre is ugyanennyi "élet?-et hagynánk benne a földben, ha addig nem győzedelmeskednék a szövetkezeti mozgalom ügye. Elég gazdag aratás előtt állunk tehát. Ez azonban nem jogosít fel egyetlen földművelőt sem arra, hogy elégedetten karba dugja a kezét és úgy várja a gabonaérést. A bőségnek is szokott gondja lenni, ha nem is olyan nyomasztó, mint az ínség gondja; Valamennyi szövetkezeti tag egyénileg is érdekelt abban, hogy a közösség időben hozzáfogjon a gabona betakarításához, s minél gyorsabban biztos helyre kerüljön a szemtermés. Ha bár a szegedi járás szövetkezetei 2774 katasztrális holdnyi gépi aratásra kötöttek szerződést négy gépállomással, most nem szabad nyugodtan várni ezekre a gépekre. A szokatlanul magasra nőtt rozsban és a ledőlt búzában lehetnek olyan táblák, ahol aligha boldogulhat a kombájn, sőt bizonyára lesznek olyan területek, ahol az aratógép is csak üggyélbajjal tud- előrehaladni; Ezért ahol kell, a szövetkezeti tagok már most kalapálják élesre a kaszákat; vágjanak takarókat, szerezzék be a kaszaköveket is és mindent, ami kell, hogy mihelyt kellően megérik a gabona, rögtön munkához láthassanak. Talán mondani sem kell, az a szövetkezet jár legjobban, amely szinte éjt-nappallá változtatva, minden percet kihasznál a gabonatermés gyors betakarítása érdekében, hiszen köztudomású; hogy a sokáig lábon hagyott érett gabona rengeteg szemet képes elszórni. Mihelyt keresztek• i rakódik a gabona, szinoe te a következő órában sürgőssé válik a másodvetés. Az időjárás továbbra is megfelelőenk ígérkezik; illetve a földben már eddig is tekintélyes mennyiségű nedvesség tárolódott; ezért vétek lenne elhanyagolni a tarló mégegyszeri bevetését; Az állattenyésztésre nagy gondot fordító; előrelátó tsz-ek és egyénileg gazdálkodók ezt minden bizonnyal haladéktalanul meg is teszik. Ezért inkább azokhoz szólunk, akiki még mindig idegenkednek a másodvetéstől: a hometi kos részeken bátran vessenek tarlóburgonyát a gabona után, a feketébb talajokon pedig rövid tenyészt idejű kukoricát. Ma már Csak nagyon kevesek által vitatott az & tény, hogy nemcsak az időjárás, hanem az emberek! gondolkodása, szakmai hozzáértése, a legújabb agró-i technikai módszerek alkalmazása ls hozzájárul a nagyobb terméshozamokhoz, á magasabb jövedelemhez. Kép szöveg nélkül Ruházati cikkek, autóbuszok és rádiók Guineának Magyar kereskedelmi küldöttség látogatása az afrikai köztársaságban A Guineai Köztársaságba kája iránt. Conakryban, aa héttagú magyar kereskedel- ország fővárosában megáilami küldöttség látogatott. A podást írtunk alá a keresdelegáció visszaérkezett Bu- kedelemügyi minisztérium dapestre, és vezetője, Havas képviselőivel: egy malmot; Károly, a tapasztalatokról — autóbuszokat, mezőgazdasági a többi között — a követke- munkaeszközöket, szerszámozőket mondotta: kat, villamos háztartási ké— A februárban nálunk szülékeket, rádiókat, zojárt guineai kormányküldött- máncedényeket, zárakat, köség arról is tárgyalt, hogy tött és szövött ruházati cikországaink között megte- keket és több más árut szálremtjük a kereskedelmi kap- lítunk a Guineai Köztársacsolatokat. Az elhatározás ságba. Tőlük elsősorban megyakorlati megvalósítására zőgazdasági termékeket vámegnéztük a helyszínen, sárolhatunk. Guinea nagy hogy a fiatal független or- gazdasági fejlődés előtt álló szágnak milyen árukra van ország, és vezetői az áruszüksége, mit tudnánk szál- csere megteremtésén kívül lítani, és azokért mit kap- szeretnék, ha kapcsolataink hatnánk. Guineában nagy tovább szélesednének; szíveérdeklődést tanúsítanak a sen látnának magyar szakmagyar ipar termékei és a embereket, mérnököket, ormagyar szakemberek mun- vosokat. Piros" sárgájú tojást tojnak a „paprikás" tyúkok © ©mtan < : Érdekes kísér• leti sorozat fe• jeződött be a : Szegedi Paprika; feldolgozó Válla• lat egyes számú i telepén. Ez eset; ben nem a pap• rikakikészítés, fel• dolgozás űj mód: jait kutatgatták, ; hanem arra vol• tak kíváncsiak, J milyen változást : hoz a tojótyúkok S paprikával való • etetése. A több| hetes kísérlet soI rán külön külön : adagolásban etet| ték pépes eledel• ben * a szegedi • Dózsa TermelőJ szövetkezet tyűkjjaival a csípős és • csípőségtől mentes S paprikát. Mielőtt i a tyúkokat be• fogták a paprika• kúrára, tojásaikból egyedenként többet félretettek mintának. Azután külön ketrecbe zárták őket és naponta 5—15 gramm csípős és csípmentes paprikát adtak eledeleikbe. Egy hét múlva már komoly eltérést tapasztaltak a tojások sárgájának színeződésében. Egy hónapi etetés után már egészen pirosas színt kaptak. A toiások ízében változás nem történt. A tyúkok is hamar megszokták a paorikás eledelt. Olyannyira megkedvelték, hogv amikor etetésükre került sor, hangos károgással üdvözölték etetőjüket. Vegyileg még nem elemezték a tojásokat, de az már biztos: egy tojásból is lehet olyan szép sárga húslevestésztát gyúrni, mintha kettő vagy három tojást ütöttek volna bele; Hogy egyéb haszna van-e a tyúkok paprikával való etetésének, ez még nem derült ki. Alsóvároson egyesek azt mondják, nem újdonság ez az új etetési mód, mert állítólag régebben ilyen tojásokkal készítették a híres kéttojásos szegedi tarhonyát — egy tojással.