Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

7 Vasárnap, 1959. jontos T. „Olyan jól esik a gyerekek ragaszkodása .. Beszélgetés Kiss Sándorral, az Állami Fiúotthon igazgatójával — Az igazgató bácsihoz jöttein — mondom a pöttömnyi, de rettentően szigorú tekintetű kapusnak. Előbb néz-nézeget, de aztán, mikor látja, hogy alapjában véve elég ártalmatlan külsejű ember vagyok, készségesen útba igazít. Nem jön velem, mert ő nem hagyhatja el a szolgálati helyét Az épületben nagy munka folyik most. Az udvaron mész, tégla és homok. Benn a folyosókan, de a termekben is állványok és félig lebontott vagy félig fölhúzott válaszfalak. Az Állami Fiúotthon félmillió forintot kapott az államtól, hogy itt a Tolbuhin sugárút és a Londoni körút sarkán, az egykori és elég rossz emlékű árvaház épületét fölújítsa. Mertrmindennél fontosabb a gyermekek egészsége... Száz gyerek talált otthonra ebben az épületben. S hogy a szülők szeretetét, a családi otthon melegét pótolni tudja ez az intézet, abban nagy szerepe van Kiss Sándornak, az otthon melegszívű igazgatójának. A fehér csempékkel kirakott, tiszta konyhában találtam meg, a gyereke Anna nénijének birodalmában, ahol már javában főtt a finom ebéd: gombaleves és belsőségpörkölt burgonyával. — Nagy a fölfordulás — mentegetőzött az iroda felé menet — dehát egyszer ezt is meg kell csinálni, ezt az átalakítást. Rendbehozzuk, kicsinosíttatjuk ezt az épületet úgy, hogy különb új korában se volt. — No, és Kiss elvtárs? Hogy érzi magát ezek között a kis palánták között? — kérdezem aztán, már benn az igazgatói irodában. Eltűnődik. — Hat éve vagyok köztük. De harminchárom éves pedagógusi pályafutásom alatt volt időm megismerni és megszeretni a gyerekeket, akik egy csöpp szeretetért olyan hálásak tudnak lenni. Pedig de keserves, de sovány kenyér is volt a néptanítóé azelőtt. A gyerekek csakugyan nagyon szeretik a nevelőiket. Kiss elvtárs mutatott néhányat azok közül a levelek közül, amelyeket az intézetből elkerült növendékek írtak nevelőiknek, az igazgató bácsinak és az itt maradt pajtásoknak. "Sokszor gondolok a szegedi intézetre — írja Lengyel Gyuri Balatonalmádiból — nagyon szeretnék újra ott lenni Szegeden.* És most, a pedagógusnapon, kétszeresen idekívánkozik egy másik levél néhány sora. Hosszú Imri írta, aki négy évvel ezelőtt ment vissza Somogy megyében élő szüleihez, de aki azóta is rendszeresen írogat a szegedi nevelő "bácsiknak*. "Szeretettel gondolok viszsza Dudás tanító bácsira, Szőke nénire, Katica nénire és Anna nénire is. Most a hetediket járom... Én nagyon köszönöm a kedves tanár elvtársaknak az értem való sok fáradozásukat.. .* elszorul már akkor is, ha lépcsőn megyek fölfelé. Ez már az öregség. És hogy el ne felejtsem, három unokám van. Egy kislány és két kisfiú. Aztán majd azokat fogom lovagoltatni a hátamon ... S addig? Addig szeretném még, ha megvalósulha a Rigó utcai új fiúotthon bekapcsolásával az én régi kívánságom: hogy ne kelljen innen elmenni a növendékeinknek négy osztály elvégzése után más városokba, más intézetekbe, hanem itt maradhassanak a mi kezünk, a 'mi irányításunk alatt egészen 14 éves korukig, a nyolc osztály elvégzéséig, s aztán tőlünk kerüljenek ki az életbe, vagy ha jó tanulók, magasabb iskolák padjaiba, a mi növendékeinkként, akiket mi mindig hazavárunk majd és szívesen látunk, ha bekopogtatnak hozzánk. akár mint mérnökök, akár mint egyszerű munkásemberek. Pécsett is szerveznek nyári szabadegyetemet A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei tanácsa 1959-ben is megrendezi hagyományos nyári szabadegyetemét. Az érdeklődőket a Pedagógiai Főiskola kollégiumában helyezik el és számukra egyetemi tanárok és az egyes tudományágak legkiválóbb szakemberei tartanak előadásokat. A résztvevők megismerhetik majd Pécs és Baranya földrajzát, történetét, élővilágát, egykori és mai irodalmát, zenei, művészeti és tudományos életét. A pécsi szabadegyetem július 13-tól 26-ig tart, tehát a Szegedi Szabadtéri Játékok megnyitójáig befejeződik. Jelentkezhet iskolai végzettségre való tekintet nélkül bárki, aki üdülését hhsznos tanulmányokkal kívánja összekapcsolni. A teljes részvételi díj — melyben minden költség együtt van — 780 forint. Az érdeklődők a szabadegyetem titkárságától (Pécs, Janus Panonius utca 11) kaphatnak részletes információt. Kaphatók a szabadtéri képeslapok* melyekkel ismerőseiket meghívhatják az ünnepi hetekre a szegediek. Az ötlet kitűnő, s a képeslap művészi megoldása is kifogástalan. Nagy baj azonban, hogy mire megjelent, a rajta (egyébként is primitív szövegezéssel) föltüntetett műsor lényegesen megváltozott: maradt ki műsorszám, megváltoztak időpontok stb. Most az történik, hogy némelyiken kijavítják, némelyiken nem; ha a kép megvásárlója veszi magának a fáradtságot, hogy kijavítgatja, akkor nem téveszti meg a címzettet, de ha elmulasztja, igen. Persze, olyan kis helyre tintával, ceruzával nehéz olvasható számokat írni, tág tere a félreértéseknek ... Arról nem is beszélve, hogy milyen csúnya és a rendezésre rossz fényt vető ez az agyonjavitgatott műsor. Nem keressük most már ki a hibás, hogy ez így történt, de a hiba helyrehozására van egy sürgős javaslatunk. Nyomasson a szegedi nyomdában az Idegenforgalmi Hivatal akkora bélyeget, hogy letakarja vele a hibás nyomtatott szöveget a lapcm; s ezen ízléses, az olvashatóság mértékéig kicsinyített betűkkel közölje a végleges műsortervet (A hónapokat röiúditve, de betűkkel írják, a "hó* szó teljesen fölösleges, s ha a Hunyadi Lászlóhoz nem írják oda, hogy *opera*, akkor a Budai Nagy Antalhoz se, hogy "dráma*.) Ez a bélyeges megoldás rövid idő .alatt megvalósítható, és észrevehetetlenné teszi a hibát Emellett megvan az a haszna is, hogy másfajta . levelekre —* pl szegedi képeslapokra —• is fölragasztható, tehát, bővíti a propaganda-lehetőségeket. Azt is meg lehet gondolni, hogy jövőre eleve ilyen megoldást válasszanak az illetékesek, hiszen a képeslap elkészítéséhez több, idő kelI, s így a változtatásnak jobban ki van téve. A bélyeg külön rövidebb idő alatt, tehát később is elkészíthető. — Hogy magamról mondjak még valamit? Mit mondhatnék, ötvenhét éves múltam. Négy-öt év múlva nyugdíjba megyek. Ha erre gondolok, egy kicsit mindig elszorul a szívem. Meg el— Szereted az igazgató bácsit? — kérdeztem az udvaron egy szőke és buzgó kis labdarúgótól. — Igen — vágta rá rögtön. — Aztán miért szereted? — firtattam tovább. — Hát mert cukrot is szokott adni, ha jók vagyunk. Aztán el szoktunk menni a moziba is vasárnap délelőtt. Meg azért is szeretem, mert mindig olyan szépet mesél nekünk... és ő is szeret minket... Kiss Sándor igazgató bácsiról ennél jobbat és ennél szebben az újságíró tolla se írhat Papp Lajos Az egész világ zenei közvéleménye Haydnra és munkásságára tekint ebben az esztendőben, melyre halálának százötvenedik évfordulója esik. Nagy hangversenyeket és ünnepségeket rendeznek emlékére, idézik nevét és munkásságát a nagy művésznek kijáró tisztelettel. Ebbe a szép ünnepségsorozatba azonban itt-ott némi korlátoltság is vegyül. Burgenland tartományi főnöke nagy beszédet mondott a jubileumi év megnyitóján E isenstadtban (Kismarton), melyet stílusosan és álszent módon igy kezdett: »Josef Haydn az egész világé* — de sietett gyorsan hozzátenni: "Mindazonáltal és különösképpen Burgenlandé*. E sietséget látszólag az igazolja, hogy Haydn életének Haydn ünneprontói három évtizedét Burgenlandban töltötte és itt alkotta remekműveinek meghatározó többségét. De mindjárt jobban megközelíthetjük e kijelentés súlyát, ha figyelembe vesszük azokat a körülményeket, amelyek eit a korlátolt megjegyzést diktálták. Rendkívül találóan jellemzi ez az egy mondat Haydn örökségének sorsát, hiszen életművét, vagyonát és halhatatlanságát oly sokan ki akarták már sajátítani halála óta. Lehetetlenség felsorolni, hogy hányféle "örökös* tartott már igényt Haydnra és kincseire, feleségétől az Eszterházy•hercegekig, tanítványokig és kiadókig. Ebből természetcsen sok groteszkség és üzleties fogás ered, még ha valójában őszinte is a mester iránti nagy tisztelet. Mindenesétre, akik Haydnban a nagy művészt, a halhatatlan alkotót tisztelik keveset törődnek az Eszterházyakkal és az idegenforgalmi üzletesdivel. Idén, amikor a nagy géniusz halálának 150. évfordulóját ünnepeljük, osztrákokkal és magyarokkal valamennyi nép együtt ünnepli Josef Haydnt, aki valóban és viszszavonhatatlanul az egész világé. Ezek a kicsinyes és korlátolt ünneprontó kísérletek, pedig nagyon csekélyke arányban vannak az öt körülvevő őszinte ás érdektelen tisztelettel. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karan megrendezett nagy jelentőségű izotoptanfolyam — melynek indulásáról annak idején hírt adtunk olvasóinknak — most befejeződött A tanfolyamon résztvevő oktatók vizsgát tesznek és igy jogot nyernek arra, hogy a közelmúltban berendezett izotóplaboratóriumban dolgozhassanak. Az egymást követő előadásokból megismerkedtek az atomenergia békés felhasználásának lehetőségeivel, ezen belül a különböző tudományos területeken (szervetlen és analitikai kémia, biokémia, szerveskémia, fizikai kémia stb.) izotopok segítségével megvalósított legfontosabb tudományos eredményekkel és az izotópok alkalmazásának gyakorlati módszereivel. Mindennek nagy hasznát veszik majd oktató és .kutató munkájukban. A tanfolyam keretén beiül érdekes előadást tartott Kiss István, a kémiai tudományok kandidátusa, a Központi Fizikai Kutató Intézet osztályvezetője "A gyakorlatban használatos radioizotópok előállítása és az atomreaktor működési elve* címmel. Tekintve, hogy ez a téma manapság az emberek százezreit foglalkoztatja, részletesen ismertetjük az elhangzott előadást. Eddig 800 radioizotópot állítottak elö A természettudományos kutatásban, a mezőgazdaságban és az orvosi gyakorlatban ma már széleskörűen alkalmazott radioizotópok többsége mesterségesen előállított atomfajta. Szinte minden egyes elem egy, vagy több sugárzó izotópját sikerült már előállítani, kivételnek számít az a néhány elem, melynek mesterségesen előállított izotópja túlságosan rövid élettartamú és így nem lehet segítségével tudományos munkát megoldani. Az olvasó számára kínálkozik a kérdés: mit keli érteni ezen a szón — izotóp? Izotópoknak nevezzük az atomsúlyban egymástól különböző, de azonos kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkező elemeket. Érthető tehát, hogy ezeknek az elemeknek nagy jelentőségük van, ugyanis az izotópot tartalmazó vegyület teljesen azonos tulajdonságot mutat akár az élő szervezetben, akár különböző vegyületeiben, mint a nem sugárzó izotóp (a sugárzás következtében fellépő élettani és esetleges radiokémiai hatást nem számítva) és mivel ez a sugárzás könnyen kimutatható, alkalmas az izotóp helyének pontos megállapítására. Igy az izotópok segítségével különböző kémiai reakciók mechanizmusát. a sziláid testeken belül történő mozgásokat. az élő szervezet tápanyagfelvételét, a növények asszimilációját stb. sikerült tisztázni, de jelentős szerepük van a gyógyításban is. Eddig mintegy 800 radioizotopot állítottak elő a legkülönbözőbb magreakciók segítségével, és ezek közül mintegy 80— ISMERKEDÉS AZ IZOTÓPOKKAL ÉS AZ ATOMREAKTORRAL I Természettudományi Karon szervezett izot óptanfoiyam egyik érdekes előadásának Ismertetése 100 izotópot ma már iparszerűen készítenek. Az izotópokat részben gyorsítóberendezések segítségével (pl. ciklotron), másrészt atommáglyákban, illetve atomreaktorokban készítik. Túlnyomó többségüket mégis atomreaktorokban állítják elő és a hazai izotópoknak is ez lesz az elsődleges forrása. Ezért célszerű megismerkedni az atomreaktorok működési elvével, a hazai reaktor ismertetése áltaL Hogyan mükiidik az atomreaktor? Az atomreaktorban végbemenő magkémiai folyamatok, mint nevük is mutatja, magában az atommagban okoznak változást s az atommag töltésének változása következtében nyílik lehetőség arra, hogy valamilyen atomból egy más atom keletkezzék. Igy például nitrogénatomot neutronsugárzás hatására radioaktív szénizotóppá lehet átalakítani. Az átalakítás megértéséhez ismernünk kell az atom felépítését. Az atomok pozitív töltésű atommagból és az azt körülvevő elektronokból állnak. Az atommag sem egységes — a pozitív töltésű részt protonnak nevezzük. Emellett az atommagban hasonló súlyú, de töltés nélküli részecske is található — a neve: neutron. A neutron elektronsugárzás hatására pozitív töltésű protonná alakulhat át, de megvan a lehetősége annak is, hogy a proton pozitív töltésű elektron kisugárzása révén neutronná alakuljon. Az atomreaktorokban az urán atommag felhasadása során kisebb atomsúlyú elemek mellett nagy számú neutron keletkezik. Ezért az atomreaktorok alkalmasak arra, hogy nagy mennyiségben szolgáltassanak neutront, s ezek hatására végbemenjen az atommag átalakulása az atomreaktorban. Az uránmag hasadásakor nagy mennyiségű energia is szabadul fel, amely több milliószor nagyobb, mint egy kémiai reakció esetében, például a szén elégésekor keletkező energia. Az uránmag hasadásakor több, két-három neutron is keletkezik, s ezek újabb atomhasadást idézhetnek elő és így lehetővé válik a láncreakció r\vén az atomreaktor folyamatos működése. Az atomreaktor működési elvéből következik, hogy annak egyik leglényegesebb szerkezeti eleme a megfelelő üzemanyag. A természetben csupán egy ilyen atomfsitát sikerült találni, a 235-ös atom" súlyú uránt, azonban ez a természetes uránban csak 0,7 százalókban van jelen, az urán többi része (99,7 százalék) a 238as atomsúlyú uránizotop. Az atomreaktor üzemanyagaként a természetes összetételű urán is felhasználható, bár legtöbbször 1—20 százalékig feldúsítják a maghasadásra közvetlenül alkalmas urán 235-ös izotópot. A magyar kísérleti" atomreaktor üzemanyaga például 10 százalékban tartalmazza a magreakcióhoz szükséges urán 235-öt. Az atomreaktor természetes üzemanyagai mellett mesterségesen előállított izotópot is alkalmaznak. Az atomreaktor működése közben például — bonyolult magreakció eredményeként — az urán 238 izotóp átalakítható plutónium 239 izotóppá, amely már szintén képes maghasadásra. Mint említettük, a magreakciók létrehozásához neutronokra van szükség. • Minél kisebb a neutron mozgási sebessége, annál inkább megnő annak a valószínűsége, hogy az elektromos töltés nélküli neutron egy atommaggal ütközve azzal egyesüljön és ezáltal az izotóp-átalakulás bekövetkezzék. Ezért szükséges, hogy a gyors neutronokat kellően lelassítsák. A magyar kísérleti reaktorban lassító közegkéht közönséges vizet alkalmaznak, mely egyben megakadályozza, hogy a neutron eltávozzék az atomreaktorból, mert azt éppen úgy visszaveri, mint például a tükör a fényt. Az atomreaktor hűtésére a legkülönbözőbb anyagokat szokták alkalmazni, bár gyakran az azt körülvevő lassító, illetve visszaverő anyag — hazai esetben a víz — egyben a hűtést is megvalósítja. A maghasadás szabályozása céljából különböző neutronokat elnyelő anyagokat kell alkalmazni. Ezeknek a reaktor aktív terébe való behelyezésekor a neutron-elnyelés bekövetkezik, így a magreakció sebessége csökken — eltávolításukkor pedig az ellenkező folyamat játszódik le. Az atomreaktort természetesen körül kell venni megfelelő sugárvédelmet biztosító berendezéssel, amely speciális építészeti, szerkezeti anyag, több méter vastagságú betonfal és ólompáncél. 30 kilogramm urán a reakciótérben A magyar kísérleti atomreaktor rendeltetése és célja Magyarország izotópokkal történő ellátáisa. Hazánkban évek óta dolgoznak már izotópok segítségével, hiszen a Szovjetunió 1954 óta szállít kísérleti célokra radioaktív izotópot. A rövid élettartamú izotópok azonban nem szállíthatók, azok esetében fennáll az azonnali felhasználás követelménye; A hazai atomreaktor működése tehát nemcsak az eddig import útján beszerzett izotópok jelentős részét fogja termelni, de olyan kísérletek elvégzését ÍB lehetővé teszi, melyeket az említett okok miatt eddig nem lehetett megvalósítani. Említettük, hogy az atomreaktor működése közben hőenergia is szabadul fel. A magyarországi atomreaktorban termelt energiát azonban nem használjuk fel, mert kicsi az atomreaktor és a környezete közötti különbség. (A reaktor hőmérséklete 35 fok Celsius, a hűtővízé kb. 26 fok C.) Üzemeltetéséhez minimálisan három kilogramm 235-ös urán-izotópra van szükség, tehát az alkalmazott alapanyagot figyelembe véve legalább 30 kilogramm uránt kell az atomreaktorban elhelyezni. Ez hozzávetőlegesen kétezer kilowatt energiának megfelelő teljesítményt nyújthat. A reaktor aktív zónájában 36. egyenként körülbelül egy kilogrammos tömb formájában helyezik el a jelzett uránmennyiséget, azonban ott 51 tömb részére van hely s ez az elosztás lehetővé teszi, hogy a reaktor "kiégő* hasadóanyagát pótolják, illetve a különböző atommag-átalakításokhoz reakcióteret biztosítsanak. A folyamatos működés szempontjából is fontos ez. A reaktorban keletkező hőenergiát a hűtővíz viszi magával, amelyet egy másik hűtőrendszerben ismét eredeti alacsonyabb hőmérsékletre hútenek, majd visszavezetik a reaktorhoz. A hűtővíz tehát cirkulál. Az atomreaktorban keletkező neutronokat — amint erről már esett szó — fel lehet használni különböző izotópok előállítására. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a reaktor aktív zónájába elhelyezik az átalakítani kívánt elemet vagy vegyületét is, ott bekövetkezik a magreakció, amelynek eredményeként például a tellur nevű elem átalakul 131-es atomsúlyú jóddá, s ennek nagy a jelentősége a gyógyászat.han és a kutatásban is. Az izotópok tisztítására különböző — e cikk keretében nem ismertetett — eljárásokat (oldószeres extrakció; ioncserélő gyanták felhasználása; desztilláció; elektrokémiai módszerek stb.) alkalmaznak. A nemrégen üzembe helyezett magyarországi atomreaktor működése lehetővé teszi, hogy az izotópok előállításának pontos technológiáját kidolgozva, azokkal a tudományos kutatás a lehető legszélesebb területen meginduljon és így felszámolják a jelenleg még e téren meglévő elmaradásunkat.