Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

5 Vasárnap, 1959. június % MÓRA FERENC, JUHÁSZ GYULA meg a „R o b i n H o o d" WlUlllliliim<muitmiiimiiiiiii""""u«"0ii"iiiim>imiNri..mm, Pillanatképek a könyvhét ötödik napjáról A Széchenyi téri könyv- lós Ikrek hava című prózás- lését illetően néhány tanul­eátor előtt diákok állnak. kötete a legkelendőbb — ság önként is kínálkozik a — Van még Robin Hood? mondja. 'eszögezésre. — képezik az eladótól. A És a fiatalok? Mit vá- örvendetes eredmény az tagadó fejrázás után már sárolnak leginkább? — kér- előző könyvhetekhez viszo­— — Í.-.-1-J.1—i- _ 1-: dezern nyitva a versek iránti nagy, — A tudományos-fantasz- i»etve viszonylagosan nagy Érettségiző munkások csak unottan turkálnak a ki­rakott könyvek között, s ha­mar odébb is állnak. Bizo­nyára Robin Hood-ot ke­resni ... — Ez most a sláger — vá­laszolja a kérdésemre a sá­tor gazdája, Reményfi Gyu­la. Ezt keresik diákok, diák­lányok, s a szülők is, úgy látszik, csak ezt a könyvet szeretnék megvenni a gyer­mekeiknek. Nyilván a film miatt van ez a nagy népsze­rűség. tikus ifjúsági regények kö­zül különösen a Ceresz fog­lyait. De nagy előszeretettel vásárolják Hegedűs Géza történelmi regényeit is. * — És hogy fogynak a verseskötetek? — érdeklő­dőm Révész Bélánétól, a Kárász utcán felállított könyvsátor vezetőjétől. érdeklődés, örvendetes, hogy egyre többen vásárolják a nyomdatechnikai szempont­ból is már-már művészi ki­vitelű Helikon-könyveket, ami az igények növekedésé­re mutat. Aztán örvendetes az is, hogy nem csökken, sőt egyre növekszik az olcsó sorozatok népszerűsége. Ez a kezdeményezés helyessége Mit mondjak? Legtöbb mellett nagyban köszönhető — Dehát azért csak vesz- persze Juhász Gyula összes a sorozatban kiadásra ke­nek mást is? — kérdezős- verseiböJ fogyctt eb P6"*" rülő könyvek gondos meg­ködöm tovább. tTjen0ó^rí£aHkt válogatásának is. Rendkívül — Na, igen. Móra- és a Helikon-sorozat legújabb kö- örvendetes eredmény a mai magyar írók művei iránti érdeklődés bizonyos mérvű növekedése, amit például az említett Berke&i- és Győry­regények iránt megmutat­kozó kereslet is tanúsít. Szomorú viszont, hogy még mindig vannak nagyon bibliofil Juhász Gyula-kötet tétét, Gaucheron francia fogyott még nálam különö- költő A lyoni selyemszövők „, cimu elbeszelo koltemenyet. sen. Nagyon vették a Heh- Hpratius verseiből, az Euró­kon-sorozat első kötetét, Mó- pa-sorozat legújabb kötetei­ricz Rózsa Sándorját.is. Na- bői is adtam el jó néhá­gyon szép könyv. nyat' . . ,.,. , — És a mai írók'' ~~ Vasarolják ^ olcsó so" — LS a mai iroK. rozatokat? — folytatom a — Elsősorban Berkesi kérdezősködést. Andrásnak az -Októberi vi- — Hogyne! Hirtelen meg sokan olyanok is, akiknek har? és folytatása, a -Vihar se tudnám mondani, meny- irodalmi igénye nem jutott után? című regényei fogy- nyit adtam el az Olcsó tovább a Robin Hood­nak. Ezekből már számos Könyvtár legújabb számá- nal> vagy éppen Piszkos példányt eladtam. Aztán so- ból, a Twist Olivérből, kan megvették Győry Dezső Ugyanígy veszik a Vidám Sorsvirág című regényét, Könyveket is. Az Európa meg Tamási Áron -Czime- Könyvkiadó Modern Köny­resek? című új könyvét is. vek-sorozata szintén kapós. Passuth László történelmi A sorozat legújabb kötetét, regényei ugyancsak kelen- O'Casey Vörösbe fordul a Fred legújabb kalandjainál. (P—P) ök is ballagtak, végzős nagydiákok, akárcsak a 17— 18 évesek. Az iskolapadban négy éven át ők is éppen úgy drukkoltak egy-egy nehe­zebb náp sikeréért, akár fiatalabb társaik, csak nem délelőtt, hanem az esti órákban, négy órától nyol­cig, kilencig. Utána pedig odahaza folytatódott tovább az -iskolai műszak?, napról napra, hétről hétre megrö­vidítve az éjszakát; tanköny­vek és füzetek fölé hajolva sokszor a kakas első kuko­rékolásáig. Aztán pár órá­nyi alvás, míg az ébresztő­óra szigorú csörgésével el nem hessenti a kis álom­manókat. Reggel öt óra, vagy fél hat. Amelyik munkásdi­ák a perifériákról indul dol­gozni, annak ötkor csörög az óra, hogy hatra kiérjen a Tolbu­hin sugárúti Vasöntödébe, a Szegedi, vagy az Újszege­di Kendergyárba, az épí­tőipari vállalat valamelyik külső építkezéséhez, a MAV Vasanyagjavítóba, a Cipő­gyárba stb. S ki győzné fel­sorolni az összes többiek munkahelyét, akik egy fej­hossznyi előnnyel -csak? fél hatkor kelnek fel, mert közelebb laknak az üzem­hez. Iskolába menet és elvesztik ki az előnyök a hátrányok­kal és fordít­va. Róluk és értük írva, két munkás­diákot keres­tem fel mun­kahelyükön. A MÁV ti­sza-pályaud­vari vasanyag­javító üzemé­ben hosszú, nyurga fiatal­ember hajol az eszterga­pad fölé. Bo­vatsek Mihály esztergályos, a Gépipari Tech­nikum esti tagozatos érett­ségiző diákja. Meglepődik, mert sose volt még riport­alany. Ahogy mondja: az élet rendje, (Liebmann Béla felv.) vet viszont 10­az A formázókanalat felcserélte a logarléo cél Mihály Lajos vasöntő, mire a techni­kum utolsó évfolyamába lépett. Az új típu­sú műszaki értelmiség képviselője, hozzá­tartozva mégis a nagy családhoz, a mun­kásosztályhoz, és üzeme munkásaihoz, akik tanulni küldték, hogy azután ők is tanul­hassanak töle. dőek. * Tukarcsi Lászlóné, az An­na-kúti pavilon vezetője legtöbbet Karinthy kötetei­ből adott el. — Nagyon sokan vásárol­nak ezenkívül Jókai-köny­veket. A könyvnapra meg­hajnal cfmű drámáját töb­ben is megvették már tő­lem. * Három könyvsátort láto­gattam meg. A könyvhétnek sincs még vége. Nem alkot­hatok végleges képet a könyvhét szegedi sikeréről. FELNŐ A KÜBEKHÁZI, NAGY CSALAD jelent könyvek közül a Ró- Nem is ez volt a célom. De sasa Sándor és Radnóti Mik- mindenesetre a közönség íz­wiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiaiiiiiiiKiiiiiiiiiniiiiiituiiii* fl tej városában Kübekháza is termelőszövetkezeti köz­ség lett az idei tavaszon. A gazdák — felül a 80 százalékon — elindultak az új útra. De van itt még pár tucatnyi csa­lád, mely még mindig latolgatja a válasz­tást. Gyötrődnek, tépelődnek maguk­ban: menjenek-e ők is, vagy maradja­nak még? Minden szavukban, gondola­tukban ott él a megcsontosodott maradi­ság sugallata: ha kicsi is, csak a ma­gam földje. Gyakran -vigasztalgatják? = magukat ilyenformán: láttuk, eddig a * Sarló Kalapács Tsz se boldogult jobban, | mint mi... - Most ne szóljunk arról, a kegyetlen, = Nagy Imre-féle politikai szelekről, me­* lyek itt Kübekházán is annyi jó szándé­; kot, erős akaratot bunkóztak le. Ne em­2 legessük 1953-at és 1956-ot 6e. Csak azt 3 mondjuk meg, amit minden tisztességes § szándékú parasztember megért: Kübek­? házán és máshol sincs kész azzal a szo­| cializmus, hogy az emberek belépnek a ; közösbe. Mert ott, bizony még nagyon | sokáig megmarad az ész egyéninek. ? Az új életmód követelményeivel szem­| ben — talán nem túlzott a kifejezés, ha 1 azt mondjuk — -gyermekkorba? jutnak 2 vissza az emberek. Fel kell nöniök még 1 egyszer, de már együttérző szocialista | gondolkodású emberekké. Velük együtt é fejlődik erősödik az együttes vagyon is. 1 A siatisziika bizonyít * Ebből már rátalál a parasztember is a ; gondolat magjára: bizony a kübekházi | tsz is fiatal, sok betegséggel teli gyer­| mekkorát élte eddig. Most pedig, ha be­| járjuk másfél ezer holdas határát, gaz­i daságát, boldogan nyugtázhatjuk: felnő | ez a család, erőssé. __ gazdaggá válik nem 1 is sokára. Azt a követelményt, amit ed­| dig állítottak a kivülállók, a tavalyi, = vagy az azelőtti kis szocialista -csecse­2 mő? elé, mot már a felnövekvő -ifjú?, ? játszi könnyedséggel teljesítheti. | Azért van szeme az embernek, hogy 1 nézzen és lásson is vele. Az agy pedig y arra való, hogy emlékezzünk, tárgyilago­2 san le tudjuk mérni a fejlődés nagysá­| gát. Járási statisztika bizonyítja, hogy | a kübekházi egyéni gazdák- az utóbbi tíz = évben árutermelésüket illetően messze el­2 maradtak még a roszabb homoki földeken | dolgozó parasztok mögött is. Jellemző, = hogy a falu egyéni búzatermés átlaga 1 tavaly is 204 kilogramm volt csupán hol­2 dánként, a Sarló Kalapács Tsz 7 mázsá­| jávai szemben. Az idén több lesz az hogy örökö­sen képezze magát az em­ber. s ebben nincsen sem­mi különös, ez a természetes. Nem a bizo­, nyítványért tanul, az csak fürkészi most már még tu­elonyt, mert az meg toluk velejárója. a több tudásnak, datosabban, mint eddig. A esik távolabbra. Igy és A keze alá kerülő meg- rajzismereti tudás, a számi­ilyenformán egyenlítődnek munkálatlan anyag titkait tások, az anyag technológiá­ja — s a szakismeretek mel­lett a humán vonatkozású tárgyak szinte együtt hat­nak ezután gyakorlati mun­kájában. 27 éves fővel azok közé tartozik, akik alapo­san megdolgoznak az ered­ményekért. Könnyebb lett volna neki is tízegynéhány esztendővel hamarabb, mint annak idején hasonló korú társainak, akiknek családi körülményük nem szólt bele zavartban tanu­lásukba. Neki beleszólt. A család az ő keresetére is szá­mított, míg mostanára már utolérték magukat. Sokat várnak tőle az üzemben — mint az anyag tudato­sabb ismerőjétől. A másik végzős nagydiák mindössze 22 éves. Mihály Lajos vasöntő, azaz egy esztendő óta már műszaki beosztásban dolgozik. Tech­nológiai utasításokat szer­keszt és ellenőriz. A munka­folyamatokat papíron rögzí­ti, de ha úgy adódik, odaáll a formázóba, hogy maga is meggyőződjön munkája eredményéről, sikeréről. Még egy .nagy nekiru­gaszkodás az érettségi, az­tán jut idő másra is. Több szórakozásra, mint ahogy azt 22 esztendeje meg is követeli. Eddig még aludni is kevés ideje jutott, mert sok az álma. Az egyszeregy­től az integrálig, az egysze­rűtől a bonyolultig elérni nem kis dolog, különösen nem, ha egy egész üzem fi­gyeli lépteit. Mert • nem mindenki örül annak. ha fiatal munkások Nem messzire Vologdától, és technikusok zoetechniku-1 én} parcellákon ^ ionban azt az az ősi orosz varostol fek- sok, állatorvosok, agronomu-? B it termelőszövetkezet taeiai v„„b ,.,w,.,„i, b„-;;i„„b bi " ugrást, amit a termeioszovetKezei tagjai szik Molocsnoje község, sok, gépészek kerülnek kis amely valóságos tudományos innen. Valóban ráillik e -j központ és iskolaváros. Itt városra a név: a tej városa.* találjuk a Tejipari Föisko-, _ Képűnkön vajtköpülő gé-­lat és Technikumot, Faipari . .... . . ... Szakiskolát. Állattenyésztő- ppt '"hatunk munkában, a­si és Nemesítő Kísérleti Al- tudományos kísérleti feldől-* lomást. Tejipari mérnökök gozó üzemben. * tesznek most, log követni. teljességgel képtelen do­Két kalász A klárafalvi út -választó vízként? is szolgál most a kübekházi határban. Az út egyik fele tsz-birtok, a másik oldalon még egyéni táblák vannak. A föld mi­nősége teljesen azonos. Még csak az sem áll, hogy a tsz több istállótrágyát adott a földjének, mint az . egyéniek, mert eddig még nem volt ebben a hely­zetben. . Mégis — elnézést a kifejezésért — az egyéniek ígérkező termése a tsz­éhez képest szánalom. A 121 holdnyi szövetkezett búzatábla — ha csak jég­verés nem éri — megadja szerényen is a 12—14 mázsát. Csak találomra fogtam meg egy kalászt és aztán megolvastam, hány szál nőtt egy magról. Tizenöt volt. Az egyszem búza 450-et ad vissza a szö­vetkezetnek maga helyett. A határ má­sik oldalán keresve kerestem a legjobb egyéni táblát. Egy tőből kelt 8 szál búza, 180 szemet ígér. Igy aránylik a ló is a traktorhoz. Ha igaz az az ősi paraszti hit, hogy a búza maga az élet, akkor a vak is látja, hol a nagyobb élet. Ugyancsak hasonló az összevetés a cu­korrépánál is. A szövetkezeti répák nagysága már 8—10 deka között válta­kozik. A Sarló és Kalapács Tsz 151 hold­nyi kendertáblája például még a szö­vetkezetek között is megyei hírnévnek örvend. Az arányosain, nőtt szálak nagy­sága egyre-másra 120 centiméter. Tehát máris megütik az első osztályú minősé­get. Ilyen kenderre, hasonló területen senki se emlékszik Kübekházán. Az ár­patermesztésben komoly versenytársra talált itt a deszki Kossuth Tsz. A 124 holdas terület könnyen bírja az átlag 18 mázsát. Úi elnök Ez már kezd olyanná válni, mint ami­lyenekről a kommunisták beszéltek és beszélnek most is, úton, útfélen a pa­rasztembereknek. Bár a nagy út előtte áll még a kübekházi szövetkezetnek is. Azt a bizonyos -huszárvágást? meg kell tenni hamarosan az állattenyésztésben is. Köpösdi Ferenc elvtárs, a községi ta­nács titkára pár héttel ezelőtt leszámol­ta az aktákat, visszaadta az íróasztalt is. A tsz-tagság a nemrég elhalt id. Gera elvtárs helyébe őt választotta elnöknek. Az energikus, parasztból lett tanácsi ve­zető máris nyakig van a munkában. Be­szerzett már 150 darab hízónak való sertést, 50 fehérhúsú tenyészkoca süldő is érkezik hamarosan a régi korcsok he­lyébe. Ez az állomány az alapja annak, hogy néhány év múlva 500-as, sőt ezres tételekben is foglalkozhassanak süldőne­yeléssel, hizlalással. Építik, tatarozzák, csinosítják most az épületeket az új állatok számára. S mindez a nagy munka, a gazdag szövetke­zeti határ képe megelégedéssel tölti el azt a sok kübekházi egyéni embert, kik­nek a belépési nyilatkozataik már a szövetkezetnél vannak. Ma már mondo­gatják is néha: hiába, a napot nem le­het megállítani az égen. (Csépi) olthatatlan tudásszomjjal nekivágnak a nagy óceán­nak. A megértő és segítő szándékok mellett hallatsza­nak irigy, rosszindulatú, cinikus megjegyzések még a munkatársak soraiból is. Egy Szegedről elszárma­zott fiatal, szinte robbanás­szerű tehetséggel megáldott énekest például egyesek an­nak idején kinevettek, kigú­nyoltak a munkahelyén, mi­kor énekórákra járt. Búcsú­hangversenyén viszont azok is ott szorongtak a sorok­ban, akik azelőtt minden­félével ugratták, itfivel győz­te meg őket és mivel győzik meg a munkásdiákok a ci­nikus csúfolódókat. Eleven példájukkal, amelynek év­ről évre mind több követője akad, számolva azzal is, hogv sok mindenről le kell mondaniuk, mert egyszerű­en nem jut rá idő, majd csak az érettségi után. Lődi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents