Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

Vásárnap, 1959. JünteS l Nagy sikert aratott a szegedi fiatalok „Béke és barátság" tornaünnepélye A Szegedi Kenderfonó­gyár fiataljainak és a torna résztvevőinek színpompás felvonulásával kezdődött Szegeden a -Béke és barát­ság* sportünnepség. Az üze­mi fiatalok a népi demokra­tikus államok zászlajával kezdték meg a sort. Előt­tük egy szovjet fiatal vitte a proletárinternacionaliz­must jelképező vörös zász­lót. Deák Béla, a KISZ vá­rosi bizottságának egyetemi és középiskolai felelőse köz­vetlen szavakkal ecsetelte a világ ifjúságának, közte a magyar fiataloknak a bé­kéért és a népek egymás közötti barátságáért vívott harcát. Ezt követte a nagyszabású sport- és tornabemutató mű­sor, mellyel több ezer álta­lános és középiskolai fiatal gyönyörködtette a nagyszámú nézőközönséget. A bemutató közben a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség repülői virágesőt hullattak a néző­közönségre és a sportolókra. Különösen kiemelkedett a több, mint ezerhatszáz fia­tal impozáns szabadgyakor­lata, az általános iskolás fiúk talajtorna gyakorlata, a Tömörkény Leánygimná­zium buzogánygyakorlata, továbbá a Ságvári Endre Gyakorlógimnázium zászló­gyakorlata. A fiúk és leá­nyok váltófutása, valamint az üzemi népi tánccsoportok bemutatója ugyancsak nagy sikert aratott. Az ifjúsági tornaünnepély élőképpel zárult. A szegedi fiatalok békevágyát kifeje­zően tükrözte az élőkép: -Éljen a béke* felirata. Na: Honvédelmi Nap A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei el­nöksége rendezésében teg­nap, szombaton délután megkezdődtek a honvédel­mi nap idei ünnepségei Szegeden, Az erőpróbák és látványos bemutatók résztvevői, az országos és világhírű bajnokok — az MHS központi sportolói — szombat délután 18 órakor ünnepi felvonulást tartot­tak, majd megkoszorúzták a Sztálin sétányi Lenin-em­lékművet: A koszorúzáson részt vett még a KISZ sze­gedi városi bizottsága, va­lamint a honvédség helyőr­sége is. Az ünnepi koszorú­zás után sok* száz néző előtt a Széchenyi téren az MHS életét, gyakorlati munkáját bemutató filme­ket vetítettek: A honvédelmi nap ren­dezvényei — mint ahogy azt lapunkban részletesen közöltük — ma délelőtt tíz órakor folytatódnak a sze­gedi közforgalmi repülőté­ren. Ólakat, istállókat épít terven felül tsz-eknek a Szegedi Építő KSZ Á Szegedi Építő KSZ dol­gozói a kongresszusi ver­senyben termelőszövetkezeti építkezések terven felüli el­végzését vállalták. Ezzel is segíteni kívánják a mező­gazdaság szocialista átalakí­tását — mint ahogyan azt felajánlásukban írásban is Rögzítették. Ez a szándék most valóra válik. A szegedi Dózsa Tsz-ben például határ­időre befejezik egy 2500 fé­rőhelyes csibenevfelő és há­rom 500 férőhelyes tyúkház építését annak ellenére, hogy ez a több mint 700 ezer forintos építkezés faanyag' hiánya miatt egy hónapig szünetelt. Az építkezés be­fejezéséhez — a tetőszerke­zet készítéséhez — a héten fogtak hozzá, s a lemaradás megszüntetésére részben a dolgozók tettek egyéni vál­lalásokat, részben pedig munkaerő átcsoportosítást hajtottak végre. Hasonlókép­pen szívükön viselik az Építő KSZ dolgozói egy újabb — papokban vállalt termelőszö­vetkezeti építkezés ügyét is. 'A klárafalvi Haladás Tsz 48 férőhelyes tehénistállót ren­delt meg október 30-ra. Eh­hez — a közel 700 ezer fo­rintos építkezéshez június 15-én vonulnak fel, s az építők vállalták, hogy tizen­öt nappal a határidő előtt, október 15-re befejezik a munkát. Ezzel még nem fejeződnek be a szegedi Építő KSZ ter­melőszövetkezeti munkái. A vállalásukban egymillió fo­rint terven felüli, főképpen tsz-építkezés elvégzése szere­pel. Ezt előreláthatólag túl is teljesítik, mert tárgyalás­ban vannak még a nagy­mágocsi termelőszövetkezet­tel, ahol előreláthatólag kö­zel egymillió forint költ­séggel egy 48 férőhelyes te-' hénistállót, raktárát és egyéb melléképületeket emelnek. Ellenforradalmi összeesküvést lepleztek le Kubában Santiago de Cuba-ban, Ku­ba fővárosában ellenforra­dalmi összeesküvést leplez­tek le, amely Fidel Castro kormánya ellen irányult. A kiadott hivatalos közle­mény szerint a rendőrség leleplezte az összeesküvők öt titkos bázisát. Tizenkét Batista-barát személyt le­tartóztattak, fegyvereket, lő­szert és más hadianyagokat foglaltak le. SZEGED as ország színe előtt 1919 június »Győzelem a frontokon, el­lenforrada­lom, harc az ínséggel — ez a legfonto­sabb momen­tuma a mai politikai hely­zetnek* —i ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Kun Béla, a buda­pesti Központi Forradalmi HÉJFORMÁZÁS Csak látszatra bonyolult munkafolyamat, tulajdon­képpen egyszerű és szép technológia a héjformázás. Kiss Lajos szakmunkás már feltette a melegítő szá­lak fölé a mintalapot. Azután néhányszor a gép kar­jához nyúl. A mintalap ráemelkedik a homoktároló edényre, vele együtt átfordul; és néhány másodperc múlva vissza lehet helyezni az eredeti állásba. A gyan­tás homok addigra rásül a mintalapra, s azon egy ba­kelizálődott kéreg keletkezett. Kész a héjforma. Ezzel a modern eljárással készülnek a Szegedi Vasöntödében a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárának szállított kapcsolókarok. A héjformázás előnye, hogy az önt­vény sima felületét minden csiszolás nélkül, nyomban lehet nikkelezni. Munkás és Katonatanács mai ülésén. A tanács a Vá­rosi Színházban egyébként ünnepi ülésre jött össze a frontokon aratott győzelem örömére. Azonban az ünne­pi gyűlés is munkaértekez­letté válik a mostani nehéz időkben. Kun Béla kertelés nélkül beszélt a fenti prob­lémákról. A forradalmi há­ború tovább folytatását, a Dunántúlon egyre inkább mozgolódó ellenforradalmá­rok fékentartását és az élel­mezési nehézségek megoldá­sát véghez vinni rendkívül ]nehéz, de nem megoldha­tatlan feladat. Azonban, 'mint Kun Béla mondja: Erre egyes egyedül a pro­letariátus diktatúrája tesz bennünket képessé. A bur­zsoá Magyarország e prob­lémák egyikét sem tudta volna megoldani.« Az utóbbi napok kimerítő csatái ellenére folytatódik a Vörös Hadsereg előnyomu­lása. A mai nap legkiemel­kedőbb eseménye, hogy a 16. gyalogezred elfoglalta ]Zólyomot. Szegeden Betrix a jobb­'oldali szociáldemokrata ve­zetőkkel tárgyal. Azok ki­jelentik, hogy nem támo­gatják a kormányt, csak ak­kor, ha Buhinger, Garami és Weltner is. helyet foglalnak benne. A miniszterelnök Garamit szívesen látná kor­mányában. már meg is bíz­ta a Svájcba utazott Bor­nemissza Gyulát, hogy tár­gyaljon ez ügyben a szo­ciáldemokrata vezérférfiú­val. * De Lobit francia tábornok !szemére hányta Károlyinak, hogy a kormányban germa­nofil egyének is helyet fog­lalnak. Károlyi közölte, hogy mindegyikük francia barát lesz, ha a franciák be­lváltják ígéreteiket és segíte­nek a bolsevizmus magyar­országi felszámolásában. V alami új, szokatlanul nagy dolog érett valósággá Szegeden: a magyar népi demokrácia nemzetközi ér­deklődéstől kísérve tálalja fel színmúvé­szetünk kvintesszencia jak ént: a Szabadtéri Játékokat. E nagy jelentőségű kulturális demonstráció nem "lokális*, hanem össz­népi ügy, másként szólva: országos ügy. Klebelsbergékkel ellentétben mi nem vé­kony póznalábakon álló balkáni kirakat­nak tekintjük e játékokat, hiszen Horthy­ék idején analfabétizmus, fizikai és szel­lemi nyomorúság húzódott meg e kirakat mögött. Mi széles anyagi és szellemi ala­pokból indulunk ki színjátszásunk e csú­csainak bemutatósára: dolgos népünket át­fogó, benne gyökerező és virágzó kultú­ránk szilárd alapjaiból. Nemzetközileg is előkelő helyen álló színjátszósunkból olyan gyöngyszemek láthatók, mint a Hunyadi László, János vitéz, Budai Nagy Antal és a program más darabjai. A kitűnő műsor értékét nagymértékben növeli, hogy si­került biztosítani — az Amerikában is annyira megcsodált — szovjet-balett fel­lépését, közel száz tagú balettművész rész­vételével. A legőszintébb elismerés illeti azokat a pártmunkásokat és állami funkcionáriuso­kat, akiknek kizárólagos érdeme, hogy felszínre hozták kultúrértékeink közé tar­tozó Szegedi Játékokat, évekig dajkálták, melengették, tisztogatták azirredentizmus­tól és a passió szellemétő™ Lelkes párt­ás állami funkcionáriusainknak köszönhe­tő, hogy Szeged e nagy obulusával gazda­gítja a honi színművészetek őszinte kö­szönet központi párt- és kormányszervek­nek, hogy kellőképpen méltányolták és ér­tékelték e nagy horderejű helyi kezdemé­nyezést. F elnőtt, érett nemzet gyönyörködik majd saját művészetében, reméljük évről évre visszatérően. A Játékok­nak különleges jelentősége, hogy nem ren­dezhető meg máshol — sem színházban, sem szabadtéri színpadon — csak a sze­gedi dóm lábánál húzódó téren. S éppen ezért értelmetlenség olyasmit gondolni, hogy ez is valami "szabadtéri szín pad «, mert egyáltalán nem az. Mindenekelőtt műfajilag nem az. Nincsen olyan szín­pad se szabadban, se épületben, ahol ren­dezésben, cselekmények bonyolításában, és a többszázas statisztéria mozgatásában még csak megközelítőt is lehetne alkotni. Az a monumentalitás, természetesség egy-egy darab bemutatásában, csak olyan színpa­don lehetséges, amely méreteiben is túlnő bármilyen nagy színházi színpa­don, s ahol a díszletek rakosgatása, hor­dozgatása nem befolyásolja, főként nem szűkíti a játékteret. E műfaji jellegnek megfelelően a bemutatásra kerülő darabo­kat a Szegedi Játékokhoz kellett igazítani, főként a Budai Nagy Antalt. Hazánk ve­zető színművészei közül választották kl a színre kerülő darabok szereplőit. De e tér akusztikájában, hangszínezésé­ben egészen mást nyújt, mint egy tiszte­letre méltó szabadtéri színpad, vagy szín­ház. S a fénykeverés, különböző, ezerszí­nű fényhatások felhasználása a megkívánt módon csak itt oldható meg. Az sem mel­lékes, hogy több mint ötezer néző látja, hallja egyformán ami a színpadon törté­nik. Megjegyzem, hogy az ötezernél vala­mivel több ülőhely a következő egy-két esztendőben valószínű . több ezerrel bővül. E néhány vonás is elég világosan mu­tatja, hogy itt valami nagy, rend­kívüli kulturális megmozdulásról van szó. Mit jelent Szegednek, s az egész megyé­nek a Szegedi Szabadtéri Játékok meg­rendezése? A szegedi munkásságnak és ér­telmiségnek nem szükséges "magyarázni*, hogy a két évvel ezelőtti időkig a város fejlődésében, gyarapodásában nem sok "új történt*. Viszont két esztendeje annyira "megindult* Szeged, hogy a legjobb szán­dékkal kérdezgetik a munkások: "konnan vesszük a pénzt?* Közismert, hogy a vendégfogadó gazda csinosítja portáját, lakását, ha vendégeket vár. Mi is ezt csináljuk. Rendbeszedjük az utcákat a belvárosban, s a felszabadult útburkolat anyagát visszük a külvárosba, a telepekre. Eddig évi 4 milliót költöttünk utakra, most 12 milliót fordítunk erre. A "sárga lámpákat* is kicseréljük a belvá­rosban. A házak tatarozására, rendbehozá­sára annyi pénzt fordítunk, mint azelőtt öt esztendőben együttvéve. Közlekedésünk javítására is többet költünk, a fővárosból néhány autóbuszt küldenek Szegedre. A vendéglátóipart bővítik, a volt Tisza Szálló átalakításának tervezete is edkészül. Erre a célra 7 millió forintot tartalékol a me­gyei jogú tanács. Az újszegedi strandot "legyalulták* és most folyik a végleges rendbehozása. A kereskedelem kirakatait fénycsövekkel világítják, ízléses, választé­kos áruk tömegével töltik meg a raktára­kat. Csak néhány adatot soroltam a Szege­di Szabadtéri Játékokkal összefüggésben, de ezek is elég blzonyítóak ahhoz, hogy megértsük: a város föllendülésében igen nagy jelentőségű a Játékok megrendezése. Nem három és fél millió forintot kapott a város a Játékok kapcsán (magára a já­tékokra igen), hanem harmincmilliót a város rendezésére, szépítésére, építkezések­re, stb. Ez a körülmény minden valószí­nűség szerint örömmel tölti el a szegedi embereket. V endéglátók leszünk. Ezrével érkez­nek hozzánk az ország különböző részéből és külföldről. Vendéglátó gazdaként, szíves magyar szokással illik fogadni vendégeinket. Az idő sürget, gyors intékedésekre yan szükség. A MAV szegedi igazgatója előre bizto­sítja — lehetőségeinkhez mérten — a já­tékokra érkezők részére szükséges vonat­közlekedést. A MALÉV pedig a repülő­járatokat. Közlekedésünk fogyatékossága ne legyen akadály. Természetesen az sem mindegy, milyen állomásra érkeznek meg a vonatok: a vasút anyagi erejéhez mérten hozassa rendbe az állomásokat, váróter­mekét, a világítást, stb. Az érkező vendégek ellátásában vendég­látóiparunké a fő gond. Nagy körültekin­téssel folyó szervezőmunkát igényel, hogy naponta 2500—3000 "Vidéki*, külföldi ét­kezhessen, ihasson — szórakozhasson ked­vére Szegeden. A vendéglátóhelyeket ho­zassák rendbe, gondoskodjanak ételekben, italokban megfelelő "szegedi specialitások­ról*, különösen szombaton és vasárnap. A kiszolgáló személyzet udvarias, jó mun­káján is múlik, hogy milyen vélemény ala­kul ki vendéglátásunkról. Nem lenne kö­zömbös, ha időben eldöntenék a zárórát, mert a jelenlegi kurta záróra mellett a késő estékbe nyúló előadás végén "éhen vesznek* vendégeink. Éjjel 2—3 órakor kellene zárni reprezentatív üzemeteket és halászcsárdáinkat. K ereskedelmünk is mutassa meg magát. ízléses, fénycsöves kiraka­tokkal, szép tiszta portálokkal vár­ja az érkezőket. A piszkos, elhanyagolt portálokat hozassák rendbe, kérjenek pénzt a főhatóságoktól, hogy ne valljon szégyent a szegedi kereskedelem külföld előtt, mer® most a magyar kereskedelmet reprezentál­ja egy hónapon keresztül. A vendéglátás jusson kifejezésre a kereskedelem áruellá­tásában és a kiszolgálásban is. Kisipari ter­melőszövetkezeteink csinosítsák ki üzletei^ ket és a belvánpsban lévő műhelyeket. Építőipari vállalataink és útfenntartó üzemünk igazgatói és munkássága tekint-' se legsajátabb ügyének, hogy a szükséges építkezések tatarozási és útburkolati mun­kák időre elkészüljenek. E vállalatok te­vékenysége városrendezési és városképi szempontból fontos, hiszen a város külle­mén is megítélik a város gazdáit: Szeged lakóit. Iparunk kiállítása vizsgának számít az ország és külföld előtt. Ugy rendezzük meg ipari kiállításunkat, vásárunkat, hogy munkásságunk és műszaki értelmiségünk legszebb alkotásai kerüljenek a látogatók elé, szép, díszes -kivitelben. Szükséges az érdeklődést felkeltő reklám, propaganda, vendéglátóiparunk, ipari üzemeink és ke­reskedelmünk részéről is. Szeged hívja fel a figyelmet magára: termékeire, áruira, ételféleségeire —, díszes, képes újsághir­detéseken, fényreklámokon, röplapokon, stb. A Szegedi Ünnepi Hetek alkalmából vá­rosunk szellemi életét is tegyük vendé­geink elé. Városunk történetét, képzőmű­vészeti, irodalmi, színművészeti hagyomá­nyaiból mindazt, amit magunkénak val­lunk és mutassuk be a jelent, tizenötesz­tendős szellemi munkánk termékeit Is. Köztisztasági üzemünk — a lakosság, és a házfelügyelők, közreműködésével — tartsa tisztán a várost. Ha másként nem megy, kölcsönkért gépekkel. A "Tiszta Szegedért* mozgalom különösen most válik időszerűvé. Kertészeti vállalatunk a par­kokat, tereket ültesse be virágokkal. H at hét múlva, július 20-án nyílnak a kapuk és Szeged az ország szí­ne előtt vizsgázik, hogy mit tud kultúrában, iparban, kereskedelemben. Vizsgázik arról is, hogy milyen emberek lakják ezt a szép Tisza-parti várost. Min­den jóérzésű szegedi tekintse személyes ügyének e "vizsga* sikerét, hogy ne vall­junk szégyent honfitársaink és a külorszá­gokból érkezők előtt. Kormányunk előtt se, mert az is meglátogatja városunkat. SIKLÓS JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents