Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-07 / 132. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK < UMlllillK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Hruscsov elvtárs szombaton Budapesttől hazautazott Moszkvába # f§ Szeged az ország | LAPJAI Slíne elő,t —re——— I fjá XV. évfolyam, 132. szám Ara: 60 fillér Vasárnap, 1959. június 7. Hruscsov elvtárs: Azt kívánom a magyar népnek, hogy virágozzék fei élete és arasson úi, még nagyobb sikereket a szocializmus építésében Az SZKP Központi Bizottságának első titkára válaszolt as MTI és a Népszabadság szerkesztősége kérdéseire Az esztergapad befogótárcsája szigorúan a kés alá for- g gatja egy készülő excenter-prés nyers csapágy-anyagát. A g gépnek, az anyagnak és a késnek azonban az esztergályos = pelnŐ 3 kŰbökhéZÍ S Bovatsek Mihály parancsol a MÁV vasanyag javító mű- = n3QV CSáldd helyében. Esztergályos? Nem, rosszul mondtuk. Immár = :[ érettségiző gépipari technikumi »öreg diák", egy a most f| végző munkásdiákok közül. (Riport lapunk 5. oldalán.) Íll|||l!lll|||||||||||||||!lili||||||||||||||||||||||||||!||nilll||ll A Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság szerkesz­tősége azzal a kéréssel for­dult N. Sz. Hruscsov elv­társhoz, hogy válaszoljon néhány kérdésükre. Az aláb­biakban közöljük a kérdé­seket és Hruscsov elvtárs válaszát KÉRDÉS: Ml u la véle­ménye a jelenlegi nemzet­közi helyzetről és a béke perspektíváiról? VALASZ: Tömören azt mondhatom, hogy a nemzet­közi helyzet ma nem rossz. A nemzetközi helyzet bizo­nyos fokú javulását jelzi a genfi külügyminiszteri érte­kezlet is. Igaz, hogy a nyu­gati országokban pesszimis­ta vélemények is elhangza­nak: .egyesek szerint az ér­tekezlet munkája "zsákutcá­ba* jut, sőt a »válság* szó is hallható és így tovább. Ugy vélem, ezeket a kifeje­zéseket azok használják, akik nem kívánják a nem­zetközi feszültség enyhülé­sét. Bizonyos körök nyilván­valóan félnek, hogy a kül­ügyminiszterek Genfben megegyeznek a fő kérdések­ben. E körök mindent meg­tesznek, hogy ezt megaka­dályozzák. Bár akadnak aggasztó je­lenségek, a nemzetközi hely­zet — a békés együttélés el­lenfeleinek minden kísérlete ellenére — ma jobb mint két-három évvel ezelőtt volt. Ami a perspektívát illeti, úgy véljük, hogy ez még jobbá válik. Mire alapítjuk azt a meggyőződésünket? Arra, hogy az erőviszonyok megváltoztak a béke javára. A béke erői nagyon meg­növekedtek, még hatalma­sabbakká váltak, s vissza­verhetnek minden imperia­lista agresszort. Mindenek­előtt a szocialista tábor or­szágaira gondolok, amelyek állhatatosan küzdenek a bé­kéért. A mai erőviszonyok mel­lett aligha akadnak olyan emberek, akik józan ésszel űj háborút akarnának kirob­bantani, hogy más országo­kat meghódítva gazdagodja­nak; vagy akik megkísérel­nék, hogy kapitalista rendet kényszerítsenek rá a szocia­lizmus országaira. A való­ságos helyzettel számoló po­litikusoknak meg kell álla­pítaniok, hogy a szocialista országok ellen intézett tá­madás a mai feltételek kö­zött a kapitalista világ tel­jes katasztrófájával végződne. Bárhogyan fenyegetőzze­nek is a háborúval a német tábornokok, ezek a megrög­zött revansiszták, vagy a ve­lük versengő amerikai tá­bornokok, bennünket nem ijesztenek meg. De bizonyé­ra ők maguk sem gondol­hatják valóban úgy, aho­gyan mondják. S valószínű, hogy az Egyesült Államok és a többi ország közvéle­ménye sem helyesli az uszí­tó kijelentéseket. A népek tudatában mind mélyebb gyökereket ver az a gondolat, hogy a háború megengedhetetlen. A világ valamennyi népe békére szomjazik, egyre határozot­tabban szembeszáll a fegy­verkezési hajszával, követeli az új háború megakadályo­zását. Ezzel az agresszív erőknek is számolniok kell. (Folytatás a oldalon.) Most érettségizik | Pillanatképek § | a könyvhét ötödik 1 napjáról mm Üdvözlésekkel és jutalmazásokkal már tegnap megkezdődött a nevelők ünneplése Az iskolákban és a taná­csoknál sok kedves megle­petést szereztek tegnap a pedagógusoknak. Az úttörők a tanítás megkezdése előtt virágokkal köszöntötték ne­velőiket és a szülői munka­közösségek és a társadalmi szervezetek is felkeresték őket munkahelyükön, hogy a VIII. pedagógusnap alkal­mából kifejezzék elismeré­süket a lelkiismeretes ne­velői munkáért. A déli órákban a kerületi tanácsok végrehajtó bi­zottságai rendeztek meleg hangulatú kis ünnepsége­ket, melyeken megjutal­mazták a legeredménye­sebben dolgozó pedagógu­sokat. Az I. kerületben 38, a II. ke­rületben 16, a III. kerületben pedig 18 nevelőt részesített a tanács tekinté­lyes pénzjutalomban, 700— 1000 forintos összegekkel.' A Szegedi Tudományegye­temen tegnap délelőtt először ünnepelték meg a pedagógusnapot. Az ünnepségeket karonként tartották meg, s a KISZ­szervezet tagjai virágokkal köszöntötték a professzoro­kat és az egyetem oktatóit. Megjelent ebből az alkalom­ból a Művelődésügyi Mi­nisztérium kiküldötte: Rad­nóti Györgyné osztályvezető ls, aki a miniszter megbízá­sából Gulya Károly adjunk­tusnak és Ketskeméti István docensnek átnyújtotta az "Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója* kitüntetést. Ugyanak­kor a karok dékánjai kiosz­tották a rektori jutalma­kat is. A nevelók ünneplése a mai programmal folytató­dik. A városi tanács délelőtt 9 órakor a Nemzeti Színház­ban rendezendő ünnepségen köszönti pedagógusainkat, Ünnepi beszédet Tari János; a városi tanács v. b. elnök­helyettese mond. Itt adják át a művelődésügyi minisz­ter által adományozott ki­tüntetéseket és jutalmakat. Az ünnepség első része után ajándékműsorként az Aida című operát játssza a Szegedi Nemzeti Színház együttese a pedagógus­közönségnek. Este rendezik meg a Hungáriában a ne­velők baráti találkozóját. Szegedi ós megyei nevelőket is kitüntettek a pedagógusnap alkalmából Szombaton a Parlament kupolatermében ünnepélye­sen átadták a nyolcadik pe­dagógusnap alkalmából ado­mányozott kormánykitünte­téseket. Az ünnepségen meg­jelent Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára és Kállai Gyula, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Benke Valéria művelődésügyi mi­niszter. A kitüntetett pedagóguso­kat Dobi István üdvözölte, majd Benke Valéria művelő­désügyi miniszter átadta a kiváló tanár-, kiváló tanító­és kiváló óvónő-kitüntetése­ket. A kitüntetett megyei ne velők: "Szocialista Munkáért* ér­demérem kitüntetést kapott: Kiss Sándor, a szegedi, Lon­doni körúti nevelőotthon igazgatója. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a "Ki­váló Tanár* kitüntető cimet adományozta: Antóni Sándornak, a ma­kói 601. számú iparitanuló­intézet tanárának. A "Kiváló Tanító„ kitün­tető címeti Márai Rózsának, a szegedi tanítóképző gya­korló iskolája tanítójának. A "Kiváló óvónő" kitün tető elmet: Sisak Marcelná­nek, a nagylaki óvoda veze­tő óvónőjének. Választmányi értekezletet tartott a MÉSZÖV A Csongrád megyei föld­művesszövetkezetek megyei választmánya értekezletet tartott szombaton a Csong­rád megyei Szakszervezetek Szeged, Tolbuhin sugárúti székházában. Az értekezle­ten a megyei földművesszö­vetkezetek 1959 első negyed­évi munkájáról tanácskoz­tak. Hunyadkűrti Lajos elv­társ, a MÉSZÖV igazgatósá­gának elnöke tertott beszá­molót. Ezután a földműves­szövetkezetek felügyelő bi­zottságának jelentését hall gatta meg a választmány az első negyedévben végzett el­lenőrzések eredményességé­ről. A későbbiekben Hegyesi Béla, a MÉSZÖV* főkönyve­lője ismertette az 1958. évi mérleget. Almási István terv- és pénzügyi osztály' vezető pedig az 1959. évi költségvetési tervezetet ter­jesztette a résztvevők elé, s kérte annak jóváhagyását. (Siflis felv.) mnasMOgc^^ mamim Honvédelmünk erősítése-a béke erősítése Irta: Jánoska Gergely százados, as MHS Csongrád megyei elnöke Haza, hazaszeretet, hon­védelem, béke — magasz­tos fogalmak. Kifejezik egy nép és ezen belül egyes emberek egymáshoz és az egész társadalomhoz való viszonyát. A haza fogalmát a történelem során az adott történelmi viszonyok­tól függően, különbözőkép­pen értékelik. A szocializmus építői szá­mára a haza azokat a tár­sadalmi, politikai és még más körülményeket je­lenti, amelyekben szabadon, békében élhetnek és har­colhatnak mindenféle ki­zsákmányolás ellen az egész világon. A szocializmusban válik a haza igazán a nép hazájává: A történelem tanulságai azt igazolják, hogy népünk nagy többsége kész volt éle­te feláldozásával is harcol­ni a hazáért, pedig a haza évszázadokig idegen volt számára, mert itt elnyom­ták, kizsákmányolták. Pél­daként felsorolhatjuk Hu­nyadi harcait, a Rákóczi vezette szabadságharcot, vagy az 1848—49-es forra­dalmat és szabadságharcot: Még csodálatosabb példáit találjuk a nép áldozatkész­ségének az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idősza­kában, amikor először volt valóban hazája a magyar munkásnak és parasztnak. Az igaz hazafiság és an­nak hősi példái , mindig összefonódnak a nemzetközi proletárszolidaritással, a proletár internacionaliz­mussal. Nemzeti történel­münk kiemelkedő forradal­mi és szabadságküzdelmei mindig összefonódtak a szomszéd népek harcával a zsarnokság eljen. Fokozot­tan megnyilvánul a nemzet­közi összefogás napjainkban, amikor is a szemünk előtt fejlődött ki az egységes, erős, szociali^a rendszer, melynek minden országa testvéri összefogással, egy akarattal munkálkodik a rendszer és a világbéke erő­sítésén, ami hazánk szabad­ságának* felvirágzásának záloga. A szocialista rend­szer hatalmas ereje mellett a háborúra spekuláló erők részére egyre komolyabb akadályt jeient a szervezett és nagy tömegeket aktivi­záló béke-világmozgalom efeje. Nálunk a béke nem csupán politikai jelszó, ha­nem alapvető feltétel né­pünk jólétének további emeléséhez, hazánk szabad­ságának erősítéséhez, vé­delméhez. Éppen ezért a békét nem elég csak óhaj­tanunk, hanem harcolnunk kell érte, elsősorban hazánk védelmével, honvédelmünk erősítésével. Nem véletlen, hogy az amerikai és más imperialis­ta országok nagy előszere­tettel terjesztik a pacifiz­mus eszméjét, hiszen jól tudják, hogy néphatalmunk erejét, önvédelmi készségét gyengíti a pacifista hangu­lat. Éppen azért igen fontos annak megértése, hogy a békéért nemcsak szavakkal kell harcolni, hanem tettek­kel, így hadseregünk és egész népünk honvédelmi felkészültségével is. A honvédelem, különösen a szocialista társadalmi rendszerben, sohasem szű­kíthető le a fegyveres erők ténykedésére, mert a hadsereg csakis akkor tud­ja a haza védelmét ered­ményesen megoldani, ha élvezi az egész dolgozó nép bizalmát és mindenoldalú támogatását. A fegyveres erők és a dolgozó nép kö­zötti szoros egység megvé­désére úgy kell vigyázni, mint szemünk fényére. Nem szabad még egyszer megengednünk, hogyha csak egy pillanatra is. mint 1956 októberében történt, az el­lenség megbontsa a fegyve­res erők és a dolgozó nép egységét. együttműködését. Munkáshatalmunk, szocia­lista építésünk védelmének fö eszköze a hadsereg. Emellett azonban a mun­kásosztálynak és pártjának szüksége van olyan tömeg­szervezetre, amely szervezi, elősegíti a haza védelmének erősítését a fegyveres erők keretejn túl valamennyi dolgozó réteg soraiban. Éz a szervezet a Magyar Hon­védelmi Sportszövetség, amelynek erejét, munkáját nem kis részben jellemzi a mai szegedi honvédelmi nap. Szövetségesünk, a magyar dolgozók honvédelmi tö­megszervezete, melynek alapvető feladata a honvéz delmi sportok kiszélesítésé­vel, valamint a katonai elő- és utóképzéssel a la-> kosság honvédelmi tömeg­munkára való felkészítése, nevelés áldozatkész hazafi­ságra, a szocialista haza sze­retetére, megvédésére. Eb­ből kiindulva azt kell szem előtt tartanunk, — amikor sportágainkat kiválasztjuk, amikor tagjainkat, ifjúsá­gunkat bevonjuk a munká­ba —, hogy tevékenységünk a munkásosztály osztályér­dekeit szolgálja és megfe­lelő módon hozzájáruljunk honvédelmünk erősítéséhez, a béke védelméhez. A honvédelmi tömegmun­ka természetesen nem az MHS privilégiuma — ha­nem amint Fehér Lajos elvtárs, pártunk Politikai Bizottságának tagja szövet­ségünk IV. konferenciáján mondotta: "j..a haza vé­delmi képességének állan­dó növelése egész társa­dalmunk feladata, kezdve a párttól; minden egyes be­csületes, hazáját szerető emberé*. Igyekeznünk kell minél több becsületes dol­gozót bevonni a honvédel­mi tömegmunkába. Népünk ma olyan időket él át. amelyben előttünk egyetlen generációnak nem volt része; új haza szüle­tett és épül, olyan haza, amely szabad életünket egy­re szebbé, gazdagabbá teszi. Minden, a hazáiát szerető állampolgár becsületbeli ügye teljesíteni azt a fel­adatot, amit Alkotmányunk ír elő számára: »A haza vé­delme a Magyar Népköztár­saság minden polgárának szent kötelessége.

Next

/
Thumbnails
Contents