Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

Péntek, 1959. június 5. Tanácstag-beszámol ók Piroska és a farkas na^jST 6-án^anácstagI gBS SSf, UjSE a szerzővel beszámolót: gok; a bemutató előtt Délután 3 órakor a Rákó- 6 órakor a Földműves ut­czl utca 11. szám alatt kul- cai általános Iskolában Mé­turális műsorral egybekötve száros Lajos városi, Finta RuzsAIi János és Czakó Kálmán és Német Magdol­".tf ^üSS?®*5 i0 1arkag. dmí 3 felwmÁ. fiolákban már régóta nak Is hály. Nagy Istvánné, Boty- 6 orakor a Sárkány utca sos mesejáték ktrü{ bemu-' meretes a központi fűtés. ^rPZ^KlT?0?^ tattara június 7-én. vasár- Kis maganházakban már ke­nap délelőtt fél 11 órai kez- ] vésbé. Az ehhez szükséges dettel a Kamaraszínházban, speciális kazánokat, fútőbe­A bemutató külön érdekes- rendezéseket nemigen gyár­A jól sikerült Csipkeró­zsika-előadás után most is­mét bemutatóra készül a Meseszínház. A »Piroska és Mit leríhatunk a Szegedi Ipari Vásáron? Központi fűtés családi házakhoz Nagy bérházakban, lakó- hassa a főváros tyán Istvánné és Antal kerületi tanácstagok; Antal városi. Lovász János H órakor a Tolbuhln su- és Ugrai Zoltán kerületi ta­gárúti iparitanuló intézetben nácstagok; ugyancsak dél­Hódi Imre városi, Szekszór- után 6 órakor a Kertészeti lakossága- majd ilyennel rendelkezik, este hazaérve könnyen be­fűt het a lakásban: csali be kell kapcsolnia az áramot, s rövid időn belül meleget áraszt a fűtőtest. A cserép­A modern lakásfűtőberen- kályha fűtése, favágás, szén­Elektromos fűtésű radiátor ri.rJ7;jrjZ VAUnLZír^?"1 l^i ^gy a meseoperet- tottak. Ha keszítettek is. dezesek újdonságai közé felhordás, mind munkát vesz VUCW DV.AC* I 4„Z /"te M4Mre. n4LÜM4iji<HT m/tsá í rt<vn or\L- rvórlfV\A t»r(iH tartozik a szegedi Móricuké- iuZnvho csalt másfél óra kerületi tanácstagok; 6 óra- városi, Otott Béla és Köröm­kor a Beesel utcai óvodában pő József kerületi tanácsta- 1 Balogh Lászlóné városi, gok. Gusztáv ültette át a színpad nyelvere, ő irta a dal betelek versszövegét. s a dalokat is 6 komponálta. Most, hogy a bemutató előtt két nappal felkeres­tük és megkértük őt magát, beszéljen az újság olvasói­nak arról, mi indította' me­sedráma írására, először na­gyon szabadkozott. Járványügyi tudományos Kutatómunka Csongrádon Az Országos Közegészség- vizsgáltak a csongrádi váro­ligyl Intézet Járványügyi si tanács v. b. egészségügyi tudományos kutatómunkát csoportjának bevonásával. A folytat Csongrádon ls. A vizsgálat azt a célt szolgál­tavaszi kötelező védőoltások ta, hogy megállapítsák: az során DI-PER-TE-oItásban oltások nyomán milyen el­részesítettek közül mintegy lenanyagot termelt a" szer­nyolcvanat utólagosan meg- vezet, igen sok pénzbe került tartozik a szegedi Mérlegké- igénybe és csak másfél óra nemcsak a berendezés, ha- szító és Kazánkovács KTSZ múlva ad meleget a kályha nem a vele való fűtés is. elektromos fűtésű radiátora. Ezt a készüléket egyszer kell Ezért csak kevesen tudták Érdekessége, hogy teljesen feltölteni vízzel, utána sem­megvásárolni és lakásfútés- zárt, s ezért tűzmentes. Al- mi gondja nincs rá a tű­re alkalmazni. Költségessé kalmas lesz robbanásveszé- lajdonosának. A fűtőtest a tette a magánház fűtését az, lyes raktárak, papír- és ukás bármelyik részén el­hogy az e célra készített ka- textilüzletek, irattárak stb. helyezhető, sőt egyik szobá­zánok fütőfelülete három fűtésére. Bizonyára megked- ból a másikba szállítható, méter felett volt. Ennek üze- vellk a garzonlakós-tulajdo- mert kocsira lesz sze­meltetéaéhez sok tüzelőre nosok is, különösen mr,",á- rejve. Az elektromos radiá­volt szükség. Nemritkán kü- nos emberek vagy olyan tof mintapéldányát is JHLJi^H lön fűtőt is kellett alkal- csaladok, akik a nappali ~ Szered! Ioari - Nem olyan jelentőségű mázni, vagy a házigazdának órákban nemien tartóz- waunjaK a özegeui ipa vállalkozás ez, hogy sok be- j kellett magára vállalWa a kodnak a lakásban. Aki Vásáron, izédet' érdemelne. Afitáldidctótek ADÁSVÉTEL UvlyeggyurieuiL'uyi, tömegbélyeget, regi levelezési veszeti. BélycRkeresltedéa, Kelemen utca 4. x Raolu motorkerék­pír üj ra vizsgáztat­va, Jókarben, el­adó. Algyű, Szegc­dlüt Alig huszitáit 250-es fekete Pannónia el­uűó. Érd. Remény utca »• Mtegedlék I Jégesekrény, 1 aj­tós, príma, eladó, vidra utoa 3. fldsz. jobbra. 3081 2+1 rádió, sportko­csi. aperhera al­udó. Pulcz u. felső caengő. 20 a 2040 iteitkül-, clpofeatee minden színben, — garanciával. , Szent Miklós utca 1. Fel­ső város. x Agyakat, ruhaazek­rényeket, asztalo­kat, székeket, — konyliakredencekct vrazek. Lenin krt. 19. X2921 X - X L X ... TUztára mosott gép­törlö-rongyot vásá­rol a Szegedi Nyom­da Vállalat, KA­rusz utca 9. 2'/a milliméteres vas­rsd i-ladó. Tolbuhln Sgt. 21. 3091 Olrsó ludóazobabu­tor, egy fehér 2-as szekrény eladó. — Tolbuhln egt. M. — délután. x3078 Kukorica góré, kis és nagy cserép el­adó. Hattyú utca 04. L A U A S INGATLAN petófltelep 3+a. 1003. sz. ház 2 szoba, konyha, (.-kínzóba ée mellékhely laégek — 274 n-öl 30 db gyü­mölcsfává!, külön 300 n-öl gyümölcsös eladó, nyaraló épí­tésére alkalmas — VHgy pestkörnyéki­ért elcserélhető. lláz szoba, konyha, kamra, lakAaátadAs­aal eladó. Tolbuhln agt. 56. 3086 Egyszobás, félkom­fortos lakásom el­cserélném kétszobás hasonlóért. „GAz, viz, villany, WC bent" Jeligére ki­adóba. x Budapesti 2 szobás, esetlrg 1 szobás nagyméretűért el­cserélném szegedi társbérletemet szép utcai I. cmele'l 2 szobás, parkettás, — balkonod, gázos la­kásomat. Cim a ki­adóban. 3083 E G Y £ B rac, sezlon, ágybe­tét készítését, javí­tását vállalom. Saj­ka utca 12. Dudás kárpitos. Gátőrről fűrészelést vállal a „Dózsa'' Tsz Szeged, Rókusi ff. 41. Sertéshizlal­da mögött. 3068 Hölgyfodráset azon­nal felveszel;. „Fod­rász • JeUgére a Ta­karéktár u. Hirde­tőbe. fűtés gondját. Ezért tartót ták gazdaságosabbnak cserépkályha-fűtést. A Szegedi Mérlegkészítő és Kazánkovács KTSZ-ben az utóbbi időben háromíaj ta kisméretű kazánt tervez­tek, készítettek. Az elaő mintapéldányokat már hasz­nálják is családi ház fűté­sére. A gyakorlatban leg­jobban bevált típusból, a la­kva nagyságához mérten, egytől három négyzetméter fútőfelületig készítenék ka­zánokat. Ezek nagysága nem lesz nagyobb, mint egy zo­máncozott vaskályha, ma­gassága 110 centiméter, szé­lessége 33, mélysége pedig 44 centiméter. A sorozatban gyártott íútőkályhákból a Szegedi Ipari Vásáron is ki­állítanak. A lakosság megte­kintheti, s a helyszínen szakemberek tájékoztatják az érdeklődőket működésé­ről, gazdaságosságáról. Már a budapesti Szerel­vénykészletező Vállalat Rádióműsor Pintek KOSSUTH-RADIO 'dőf^á^ntáí^í'^-V'li w": öperxszinpad" csillagai. 10,54 Jó lurádló. Utána a vidéki színházi k^nlka, tdőjárásjelentés. 30,31 műsor 5.39 Hírek. Idöjáraejelen- -Az nem 74r b»JJ«ü". K® tTa «30 Jó remeltt 6,59 Idó- vvtitéa a KISZ egyetemi kul­e.ai JO reaneiii .„„y, aantó­A gyere­kekért csináltam az egészet. Persze azért nem volt túlsá­gosán könnyű megirni. Volt vele munka éppen elég. Egy három, illetve négy szerep­lős meséből három felvonást írni, méghozzá úgy, hogy le­hetőleg minél több szerep legyen benne, alaposan meg­nehezítette a megírást. Igy kerültek be a darabba más mesék hősei, Jancsi és Ju­liska, aztán Hófehérke és a hét törpe, János vitéz, Erős János és a többiek, hogy az erdőben táborozó úttörőkről ne is beszéljek. így sok gye­rek kap szerepet s az elő­adás is mozgalmasabb, vál­tozatosabb. Mondom, nem szépirói igényektől hajtva irtam meg ezt a mesedara­bot. Sokkal inkább azért, mert láttam annak idején a Csipkerózsikát, s akkor na­gyon szívemhez nőttek a gyerekek. Hát nekik, meg a Meseszínház apró közön­ségének akartam örömet szerezni. A kis szereplők Káldor Jenő és Várady Zoltán ve­zetésével lázasan készülnek a bemutatóra. Megtartották a főpróbát, már csak az TV^jtZr^ rendezés iránt. Mintáddá-J^ótón. m^ ra js~ik. kilométer — Moszkvától Kuar­tanajlg. IX. réaz. 17.40 Davtd Ojaztrah hegedül. 11,00 Oyárt sziréna. 11,20 Szív küldi szív­nek. 19,03 Ifjú Figyelő. 19,25 A* turális seregszemléjének döntő­léről. 21,40 Kozák G. József és népi zenekara játazlk. 22.00 Hí­rek. ldöjárásjelentés. 0.10 A Máday-ifj. Nagy-együttes Ját­jrlzéa. 7,10 Hírek, ldöjárásjelen­tés. 7,10 UJ könyvek. 7,25 Szín­ház-, hangverseny- ós mozimű­sor. 7.45 Naptár. 7.69 Időjelzés. 0 00 Műsorismertetés. Időjárás- • • I Jelentós. 0,0é Technikái szünet. *.30 Hlmnuaz­0 10 Reezletek Vlncze Ottó Bo­ci. boci tarka éa Farkas Fe- PETOFI-RADIO n nc Zeng az erdő c. operett­jéből. 8,55 Ismerkedés a gy«'­ral. 9.10 Szórakozutó zene 5,00 Reggelt zene. 0,50 Szín­ház , tárlat- és hangversenymű­Oia 5« Tompa Mihály versei- ,or. gi6fl Torna. 0,00—9,10 Hírek, ból. 10.00 Hírek, lapszemle. Idő- ldöjárásjelentés. 14,00 Időjárás­lárásjelentéa. 10.10 Törtenetek a es vízállásjelentés. 14,15 verbun­becsl keringőről. 11,10 UJ haj- kosok, népdalok, csárdások. 13 U'O. 11,40 A Prágai Várőrseg 6r, zenekari hangverseny. 15.43 fűv6s.zenekara Játszik. 11,00 Dell A Soproni Napok előtt. 16.00 harangszó, hírek, ldőjáráajelen- Tánczene. 16.40 Lány opónakkah tés. 12,10 Böbe Gáspár Krnií Elbeszélés. 16,55 Operettketlüsök. éa népi zenekara Játszik. 12,00 17,20 Félóra könnyűzene. 17.50 Gazdaszemmel a nagyvilág me- A körzet parlamentje. 18.00 Nú­zogazdaságáról. 13,15 Tánczene, taszó. 15.30 A magyar Irodalom 14,10 Úttörő hlradő. 14.35 Napi- története. 15.00 Hírek, időjárás­renden .... 14.10 Régi nagy éne- jelentés. 10,05 Ezer szó oroszul, kenek. 15,00 Hírek, közérdekű 19.15 Tánczene. 10,45 Sporthír­közlemények. 15,00 Időjáráslelen­tés. 15,10 Bródy Tsmáa: Köny­adó. 20,00 Heti hangversenyka­lauz. 20.40 Falurádió. 21.00 Hí­n.vű múzsa — egyv eleg. 13,30 rek. 21,01 Századunk zenemű-1 Uj Helikon Társaság. 16,15 Bán- vészete. 21.40 A helikoni ünnep­órrteklődik n nnavszcrú be-l"11 Vllmo* (fuv]"" « Wclner- ségek után. 22.00 Keméndl And­eraeKtoaiK a Iiusjazt.ru irc I vonósnégyes hangversenye a rás énekel. Herrer Pál zeneka­adás. nyokat kér, hogy bemutnt­22,20 Hovanscslns. ••W Opera részletek. 23,00 tés. 17.15 Tánczene. 17.25 8500 járásjelentés. 23.15 Műsorzárás. txi 1X1 -f nnepelek. Kicsi, magányos 1/ ünnep ez. Titkos. Senki sem tudja, hogy most szü­letésnapot ülök. A harminchato­dikat. Nem dáridósat, csöndeset, magamban. Szép, tágas szobámban az esti szürkületben félhomályba húzód­nak a bútorok. Finom, faragott ívüek és előkelőek.• Vannak szebb bútorok is, de nekem ezek a leg­kedvesebbek. Régen valamilyen nagyméltóság kényelmét szolgál­ták, most az én gyönyörködteté­semre állnak. A Bizományi Áru­házból hoztam őket, mivel nagyon megtetszettek, s a régi nagy sze­mélyiségek mostanában ott ved­lenek. Nem szégyellem, hogy ko­pott gúnyába öltöztettem szobá­mat: néha a kopott értékesebb, mlnt az új. Ez sem szégyen. Az ablak előtt kigyulladt az ut­cai fénycsö-lámpa, méltóságosan hideg fényét beszórja szobámba. A bútorok színe, vonala megélén­kül, beszédesekké válnak e holt tárgyak és én hallgatom óket. Bánkódással kezdték. Dicsősé­ges életpályájukat megtörte az élet, magas fényességből hullottak lefelé halványuló csillogással, míg végre kopottan — de emlékeztet­ve fénykorukra — sok életkacs­karingó után megtelepedtek ná­lam. Most korholnak engem, mert nem veszem figyelembe jobb sorsra érdeme* tulajdonságukat, nincs szép, fényes dáridó, igazi úri orgia: >•ha nem tudnád, mi olyankor fénylünk, pompázunk pezsgős szemek vizsga-tükrében". — mondja nekem intarziáin alól, ovális szájából a nagy tálaló. M egnyugtattam ós megfigyel­meztettem. Nálunk már nincsenek csömörós-ba­cehanáliák. A bankár tir — BS«­telen-meztelen — egzotikussá va­rázsolt tivornyái ízet lene;;. A mi szánk édességét más hozza, ftazerilnk az egyszerűség, termé­szetesség mindenben. — S most elhallgass — szóltam erre az úri hetvenkedöre — meg­váltottalak a pusztulástól, nem rothadtál el az ócska-lomok ke­reskedésében. — Hallgatok — válaszolt szep­penten —, de ez az élet? Egyedül, magadban, egy csésze tea mellett Stktós János / Minden szépei" és ülöd a születési tort? Eltalálta. Eltoltam teáscsészé­met, születésnapi kedvem meg­romlott. Egyedül... Valóban egye­dül... Kl tud rólam? Amíg munkámat végzem, a főnök, mert ő kéri szá­mon. Munkatársaim, amíg látnak. Ez a szokvány, de belül, hogy én érzek, gondolkodom, örömös-bá­natos napokat hordok... ki tud erről? Senki. Csak nem állok elébe Ruzicskának, ennek a hájas, ér­zésekben tompára született fa­tuskónak, hogy "te, komám, ma vagyok harminchat esztendős«. Azt felelné: — Ugy kell neked, miért nem gebedtél már meg. Igaza is van, megérdemelném ha mondanám, de én okos vagyok, nem fecsegem el az én dolgomat. Tamasinak se. — Ajh, úgy, aztán asszony még­sincs ... Tán csira vagy te, héé? — röhögne rám teli szájjal. Kóbor meg talán megtréfálna olyan csúnyán, mint a múltkor Gárgyánt. Berugatta ..., de rette­netesen, aztán meg bevitte a gyár­ba és a portára fektette, hogy tudja meg a fél üzem: "Gárgyán szaktárs részeges disznó". — Bár a testvéreim — jut eszembe — talán csak emlékezné­nek rám. Segítettem nekik, keres­tem a kenyeret, amíg kidokto­rálta óket az állam. Ugy örültem, amikor Ilus jött, anyám vállára borult sírva: — Anyám, orvos vagyok, itt a diplomám. Megcsókoltam a homlokát, idomtalan bognár kezemmel simo­gattam finom bőrű arcát. Elsza­ladtam a kocsmába és hoztam három üveg palackos bort... It­tunk, kis húgom jövőjére. Azóta sok idó eljárt. Iluska asz­szony, professzor a férje, fővá­rosban élnek. '— Igazságtalan vagyok — kor­holom magam miért kívánok ilyesmit, annyi sok gondjuk lehet, gyógyítás, meg minden... P alikára tévedt ünneplős ész­járásom, de elszégyelltem magam azon nyomban. — Buta érzelmek. Brüsszelből, a világ kiállításáról csak nem ír, hogy "kedves bátyám örvendezek veled, harminchatodik esztendőd nekem is öröm...« Van elég gondja enélkül is. Főmérnök, Kos­suth-dijas — sok számolás, terve­zés, meg a képviselőség, meg a jó ég tudja mi... minden ... Igy van jól, ahogyan van. Min­denki éli a magáét. Örömét-bána­tát csöndesen, magának. Ugy lát­szik, kétféle az élet. Egyik, ami­kor emberek közt járunk, dolgo­zunk, tesszük a kötelességet, s vé­gezzük munkánkat ingyen, az em­berekért. A másik meg, magunk­ban élünk, érzelmekben,.. gon­dolatainkban, kis titkos örömeink­ben .., bánatainkban. Ilyenre csi­nálta az embert a természet. Szegény anyám — vettem kézbe fényképét — talán jobban van már... meglátogatom holnap dél­után. Olyan jó, hogy nálam van a képe. Sokat nézegetem. Nagyon hasonlítok anyámra. Sápadt, szo­morú arcunkról, mindig messze­néző. világosbarna szemünkről megismertek minket az idegenek is. — Haija. a fia kiköpött anyja — mondogatták neki a szomszédok gyermekkoromban. T ermészetét is elörököltem tőle, bár ezt az egyet ne hagyta volna rám. Evődé­sít, érzékeny befelé élését, szor­galmas. örökmozgó, nyughatatlan akaratát. Milyen nagy balvégzet ez. De milyen. Uzi, hajtja gondol­kodásban, kergeti munkában, égeti az embert két vígéról, hogy gyor­sabban lobbanjon el... Azért mégsem irigylem a lustákat, a lelki tunyaságban élőket. Fiam, csak akkor leszel bol­dog, ha embertársaidat is boldo­gítod — hajtogatta anyám e mély­értelmű életbölcseletet, ahogyan a szövőgép mellett alkalmazta. — Ki lehet ez — mondom ma­gamban enyhe bosszankodással. Meggyújtom a viUanyt, körül­pillantok a szobában. A bútorok kiléptek a homályból, élénkebbek, barátságosabbak. Most a fényes­ségben nincs szavuk, véleményük e holt tárgyaknak. — Ki az? — kérdezem az ajtó­ban. — Én, a Palásti Feri. A komám fia, ismertem fel a hangjáról. Zárom az ajtót, s a kisgyerek elébem áll, rózsaszinű papírba csomagolt csokrot nyújt, meg egy kis fehér dobozt. — Anyukája küldte... De én is kívánok boldog születésnapot... — és már indul is. — Várjál fiú — hívom vissza. — Vegyél fagylaltot — nyújtom a pénzt, de nem fogadja el. — Tiszteltetem apádat — eme­lem feljebb hangom, hogy utol­érje a mondat. Ismét asztalhoz ülök. Bontom a kis csokrot. Szépen nyílt fehér, ró­zsaszínű szegfűből néhány szál, meg bimbós rózsa piros, világos­teaszin, kis zölddel körülvonva. A virágok között pici, fehér cédula, anyám nehézbetüs, szögletes írá­sával. Elolvasom: "Drága kisfiam Minden szépet és jót kívánok születésnapod alkalmából. Szerető Anyád". A fehér doboz felületén egy sze­let papír, három szóval: "vajjal sütöttem, eheted". Dióskalács. •zyr u vizába helyezem a virá­l\_ got, szegfűk és rózsák kö­zé teszem anyám kezeírá­sát. Most fölmagasztosul a pilla­nat, születésnapom van, anyám beszél hozzám, én válaszolok és mesélek neki az életről, szép, tisz­ta emberi érzésekről, ö hallgat­ja... tudom, meghallja. A bútorok fal felé fordítják úrt­tivornyás fényüket, most nem kí­vánják e szobába ők sem az el­merült világ dáridóját. Elmosolyodom a magam egy­ügyüségén. — Most milyen jó volna itt, Margit... összevesztünk miattam... jőváteszem a vétkem. Hiába, agg­legénységem sok bajt hoz rám. Rekedten szólt a csöngő. Űjra jön valaki. — Ki az? — Nyissad már, mit hápogsz, mint a vén ruca? — Ruzicska? — csodálkoztam mozdulatlanul az ajtóban. — Gyere, csak gyere kijebb az ajtóból. Balfülemet húzta Ruzicska, a jobbat meg Tamasi. — Három és hat... hat és há­rom — cibáltak nevetve, én meg álltam, meglepetten. — Hagyják abba! Maguk felnőtt emberek? — Margit — ért el eszemig. — Megembereltem magam. — Bemutatom a barátaimat. — Na, komám éljél sokáig erő­ben egészségben — nyújtott Ru­zicska egy üveg furmintot. — Nősüljél meg, tartozzál vala­hová pajtás, mert az nagy boldog­ság — nyomta kezembe Tamasi a másik furmint. — Kösz ... köszö ... köszö­nöm — dadogtam szégyenemben. M argit mellettem ült a szi­ken. Nagy, barna szemeiből meleg, puha fény árad. Szelíd arcán apró gond-re­dök suhannak, napbarnított, hú­sos karjait pihenteti az asztalon. Fekete haján igazit egyet. A bútorok lopva, kifelé fordít­ják fényüket, leskelődnek ránk. Ég a villany, csöndes a szoba, kelten ülünk egymással szemben, érzem milyen nemes, fölségesen szép az élet és nagy az ember.

Next

/
Thumbnails
Contents