Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-05 / 130. szám

XV. évfolyam, 130 szám Ara 50 fillér. mm———————_— Budapestre érkezett Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének albániai útjáról hazatérőben az MSZMP vezetőinek meghívására csütörtökön délben rövid lá­togatásra Magyarországra érkezett. Vele együtt jött Magyarországra R. J. Mali­novszkij, a Szovjetunió marsallja, honvé­delmi miniszter. Fogadásukra a ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára. Apró An­tal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sán­dor, Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Sik Endre külügyminiszter és Révész Géza vezérez­redes, honvédelmi miniszter. Részt vett a fogadáson Edip Cuci, az Al­bán Népköztársaság magyarországi nagy­követe, V. V. Asztafjev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője, az albán és a szovjet nagy­követség több munkatársa. As Elnöki Tanács fogadási adott Coj Jen Gen tissteletére A fogadáson N. Sz. Hruscsov és R. 3. Malinovsikij is megjelent A Magyar Népköztársa- Zoltán, a Politikai Bizottság Tupoljev akadémikus. Ott ság Elnöki Tanácsa csütör- póttagja. voltak a finn kulturális köl­tőkön este az Országház- Részt vett a fogadáson N. döttség tagjai. Megjelentek ban fogadást adott Coj Jen Sz. Hruscsov, a Szovjetunió a fogadáson a Magyar Szo­Gen-nek, a Koreai Népi Kommunista Pártja Közpon- cialista Munkáspárt Közpon­Demokratikus Köztársaság ti Bizottságának első titká- ti Bizottsága, az Elnöki Ta­Legfelső Népi Gyűlése elnök- ra, a Szovjetunió Miniszter- nács, a forradalmi munkás­ságé elnökének tiszteletére, tanácsának elnöke, vala- paraszt kormány számos tag­A fogadáson részt vett mint R. J. Malinovszkij, a ja, a politikai, a gazdasági. Dobi István, a Népköztársa- Szovjetunió marsallja, hon- és kulturális élet sok vezető ság Elnöki Tanácsának el- védelmi miniszter. személyisége. nöke, Kádár János, az MSZ- Ott voltak a fogadáson Jelen volt a budapesti MP Központi Bizottságának Coj Jen Gen elnök kísére- diplomáciai képviseletek első titkára, dr. Münnich tének tagjai. Részt vett a számos vezetője és tagja. Ferenc, a forradalmi mun- fogadáson Beqir Balluku, az A fogadáson pohárköszön­kás-paraszt kormány elnöke, Albán Munkapárt Politikai tőt mondott Dobi István, , . . _Bizottságának tagja, az Al- az Elnöki Tanács elnöke. Apró Antal, Biszku neia, bán Népköztársaság Minisz- Szavaira Coj Jen Gen vála­Fehér Lajos, Fock Jenő, tertanácsának első elnök- szolt. Kállai Gyula, Kiss Károly, helyettese, honvédelmi mi- A mindvégig baráti han­Marosán György, Rónai Sán- niszter, Hysni Kapo, az Al- gulatban lefolyt fogadáson , , _ __ bán Munkapárt Politikai Bi- N. Sz. Hruscsov hosszan, aor, somogyt mikios, az zottságájialí fogja a Köz_ szívélyesen elbeszélgetett a MSZMP Politikai Bizottsa- ponti Bizottság titkára. fogadáson résztvevő ven gának tagjai, Komócsin Jelen volt a fogadáson dégekkeL Benke Valéria művelődésügyi miniszter és llku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes látogatása Szegeden Tegnap délelőtt egynapos látogatásra Szegedre érke­zett Benke Valéria elvtársnő, művelődésügyi miniszter és llku Pál elvtárs, művelődés­ügyi miniszterhelyettes. A városban tartózkodásuk során megtekintették a Radnóti gimnáziumot, az Ifjú Gár­da ifjúsági várost, a Textil­műveket, s jártak az Autó­javító Vállalatnál ls. Mind­egyik helyen a politechni­kai oktatás gyakorlata iránt érdeklődtek. Mint ismeretes, a Radnóti Miklós Gimnáziumban az iskolai munka keretei között műhelyekben alkalmazzák a politechnikai képzés mód­szereit, a Textilművekben pedig a Rózsa Ferenc Gim­názium több tanulója tölt hetenként egy-egy napot szakmai ismeretszerzés cél­jából. Vendégeink a város veze­tőinek kíséretében hosszasan elbeszélgettek üzemi vezetők­kel, tanárokkal, szülőkkel és diákokkal. Elismerően nyi­latkoztak azokról a szép eredményekről, amelyeket az iskolák és az üzemek a po­litechnikai képzés terén el­értek. — örülhetnek azok a diá­kok — mondotta Benke Valéria elvtársnő —, akik az országban az elsők kö­zött tanulhatnak ilyen kö­rülmények között. Öröm­Mostanában mindennapi jelenség a szegedi utcákon, hogy messzi községekből érkezett úttörőkkel, kis isko­lásokkal találkozhatunk, akik tanulmányozni jöttek a város érdekességeit. Képünk is egy ilyen ásotthalmi gyer­meksereget mutat be, amint éppen a Szegedi Vasöntö­dében tesznek látogatást. Az üzem egyik fiatal műveze­tője a fémolvasztás és öntés "ördöngös? mesterségét ma­gyarázza a gyermekeknek. mel és lelkesedéssel ve­gyenek tehát részt ebben a munkában és becsüljék meg azt az áldozatot, amelyet a társadalom, ta­náraik és az üzemek sok irányú képzésükért hoz­nak. Viszonozzák azzal, hogy minden kis alkalmat kihasználnak a gyakorlati ismeretek elsajátítására. A vendégek annak a re­ményüknek adtak kifeje­zést, hogy rövidesen hazánk sok-sok középiskolája elé példaképül állíthatjuk majd a szegedi iskola tantestüle­tének oktató-nevelő munká­ját, a politechnikai képzés­ben bevált módszereit és eredményeit, s tagjainak a munkában és az életben ta­núsított emberi magatartását. Elmondották, hogy országo­san is hasznosítani kívánják a szegedi tapasztalatokat. A megbeszélés után a vá­rosi tanács vezetőivel foly­tattak eszmecserét a Műve­lődésügyi Minisztérium ve­zetői. Részletesen megvitatták Szeged kulturális problé­máit, különös tekintettel az iskolák és tanintézetek helyzetére. Végül megte­kintették a Szabadtéri Já­tékok előkészületeinek szinhelyét, meghallgatták az előkészü­letekről szóló tájékoztatást, majd megállapították, hogy a nagy kulturális rendez­vénnyel kapcsolatos munká­latok eredményesen folynak Számos hasznos tanácsot ad­tak a felmerült problémák megoldásához és kilátásba helyezték a Mű­velődésiig vi Minisztérium támogatását. Becsület és tisztesség S okat lehetne erről írni, hiszen jelen­létét vagy éppen hiáiiyát egyaránt megtalálni az életben. Az apróbb, meg a nagyobb dolgokban, a napok sod­rásában olyan jó mind sűrűbben találkoz­ni a becsülettel és a tisztességgel, amelye­ket elsők közötti helyre állítunk a szocia­lista erkölcs tételeiben. Milliók és milliók csendben, hivalkodás, cikornya nélkül nap­ról napra új bizonyítékait adják a becsü­letnek és a tisztességnek azokon a posz­tokon — gyárakban, földeken, irodákban, kórházakban, kutató-intézetekben és sok helyen másutt —, ahol dolgoznak. Mert fémjelzi az embert az is, ahogyan dolgo­zik. Nincs abban semmi különös, "csak? ép­pen a becsülethez tartozik, hogy például a munkabrigádban mindenki képessége, tehetsége és ereje szerint dolgozik, mert nem mások rovására akar pénzt keresni. A tisztesség megnyilvánulása — marad­junk a munkabrigád példájánál —, hogy a fiatalabbak kímélik a hajlott korú em­bert, a dolog nehezebbjét elvégzik helyet­te. Tisztelettel lehet szólni az orvosokról, akik végtelen odaadással teljesítik hivatá­sukat. Nem becsületes és nem tisztességes azonban, hogy — amint panaszolták — az egyik körzeti rendelő orvosa ügyesen otthagyta a várakozó betegeket, pedig még a rendelési idő sem ért véget. Persze ha a rendelési idő véget ért, hivatástudatból és tisztességből még akkor is kellett vol­na foglalkozni a betegekkel! F áj hallani, amikor arról panaszkod­nak a munkások, hogy egyik-másik különböző beosztásban lévő vezető gorombán, durván beszél velük, vagy ta­lán még szidja is őket. A hibát határo­zottan meg kell mondani, azonban ez nem jelenthet tisztességtelen magatartást. A munkások sem a hibák szóvá tevését ki­fogásolják, hanem a sértő, lekicsinylő hangvételt, amely az ember önérzetébe hasít. Előfordul, főként fiatalabb munká­sokkal, hogy tiszteletlenül viselkednek az idősebbekkel és feleteseikkel szemben. Szerencsére nemcsak az idősebbek, ha­nem a meghatározó többségben lévő, tisz­tességet tudó fiatalok is eredményesen működnek közre a helytelen jelenség meg­szüntetésében. Kicsiség és mégis jó érzés, ha halljuk: a boltban 20 forinttal többet adott vissza a pénztárosnő és a vevő nem vágta zseb­re a pénzt, hanem visszajuttatta. Vagy: a taxisofőrnek a fizetéskor két összeragadt százast adtak át. A sofőr visszaadta a fe­lesleges pénzt. A gyárban keresték azt a munkást, aki a hibát elkövette az eevik árunál. Az illető, aki nem ismerte kellően a technológiát és ezért hibázott, mindjárt jelentkezett, volt ereje megmondani, hogy ő volt a "fuseráló?. Sajnos, még mindig aikadnak olyan em­berek, akik munkatársukról ügyesen és a hátuk mögött kígyót-békát beszélnek, hogy befeketítsék. Gyalázatos dolog ez és . éppei) olyan; idegen a mi, épülő új vilá- • gunktól, mint á karrierizmus, a talpnya-' íás. Némelyek még attól sem riadnak visz- ' szá, hogy "hallottam? alapján rágalmazza­nak. Mint kígyó, úgy fonja körül az em-' bert a rágalom és ha nem vigyázunk, az ilyen eseteknek súlyos és sajnálatos követ­kezményei lehetnek. A korrupció, bár er­re is mindig igyekszünk lecsapni, még elő- • dugja a fejét, és nyomában nagyon ügyes praktikával jelentős összegekhez jutnak a bűn fertőjébe kerültek. Nem új dolog, azonban mégis igaz, hogy .csak a. becsüle­tes emberek együttes erejével emelhetünk gátat a korrupciónak is. B ecsület és tisztesség az erkölcshöz tartozik. S amikor szóvá tesszük az egyik gazdasági vezető dolgát, nem akarunk a magánéletébe avatkozni, csupán a tisztességről, erkölcsi normákról szólunk, amelyek rá is kötelezőek. Az illető felesé­gét, családját elhanyagolja, mert össze­akadt egy nővel, aki minden szabad ide­jét kitölti. Semmi közünk ahhoz, ha fe­leségétől elválik — megesik az ilyesmi az életben —, de az már tisztességtelen, hogy nem gondoskodik családjáról és nem igyekszik szénáját mielőbb rendbe tenni. Az illető gazdasági vezető dolgairól beszél­nek a munkások is és családi élete — ép­pen azért, mert még rendezetlen — fur­csa helyzetbe hozta. A "kettősség?, meg­szüntetésével egyenesbe kerülhet, és nyil­vánvaló, hogy ekkor mivel nem ütközik a kialakult közerkölcsbe, senkinek nem lehet beleszólása magánéletébe. A bor és a pálinka arra való, hogy an­nak idején megigya az ember, a jóízlés határáig. Vannak emberek, akik az ital rabjai és elisszák fizetésüket, fillér nélkül hagyva családjukat. S megint vannak em­berek, akik arra "Utaznak?, hogy a "han­gulatba került? iszákossal vég nélkül fi­zettessenek a kocsmában és nem gondol­nak, vagy nem akarnak gonodolni arra, hogy ezzel apró gyerekek szájából veszik el a kenyeret. A társadalom nagyon he­lyesen tisztességtelen dologként tartja ezt nyilván. Csak helyeselni lehet, hogy az iszákosokkal szemben az üzemekben és másutt határozottan fellépnek — éppen az iszákos és családja érdekében. Tisztessé­ges dolog, hogy a notórius iszákos helyett felesége vegye fel a pénzt a fizetéskor? feltétlenül az. F olytathatnánk tovább a sorokat a becsületről és a tisztességről, ame­lyeknek mindig más és ezerszínű példái jelentkeznek. S a rengeteg munká­val épülő szocialista világunkban éppen a dolgos hétköznapokban mindig erősebben hat és érvényesül a becsület, a tisztes­ség. (m. s.) iiiniiiiiiiiiiinniniimmiinimniniiiiiiiiniiiiinnffiiiii il illUlIlUIIüliUlllí lUUlUllUIUlIIiiilIi Illiili UHUálUU UII1 il III lüUlIUUUUiUllIUllIUlllilUIHUllüilUUlUUU^ illliUl ililllJI TU —114-es repű őgép Budapesten Mit láthatank a szegedi ipari vásáros? # Öröm — ürömmel slfl i1. •<::> Segítsünk egymáson RT LAPJA| Péntek, 1959. június 5. 1 (Tizennégy és léi tonna műselyem naponta Lengyelországban is rohamos léptekkel fejlődik a fo­gyasztási cikkeket gyártó ipar. Az állam különösen a nyu­gati területek iparának fejlesztésére fordít nagy gondot. A Wroclawi Műszálgyár bővítésére például 450 millió zloty-t fordítanak 1959—62 között. A gyár jelenleg nyolc és fél tonna műselymet gyárt naponta, s ezt a teljesít­ményét 1962-re 14 és fél tonnára fogják növelni. A gyár kibővítésével kapcsolatban 110 modern fonodái gépet vá­sárolnak a Német Demokratikus Köztársaságból, a többi szükséges berendezést pedig a lengyel ipar szállítja. A kéj

Next

/
Thumbnails
Contents