Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-20 / 143. szám

3 Szombat, 1959. június 29. Ölést tart a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei választmánya Június 25-én, délelőtt 9 órakor ülést tart Szegeden a Textilipari Dolgozók Szak­szervezete Csongrád megyei választmánya. Az ülésen meghallgatják, illetve meg­vitatják három textilipari üzem újító mozgalmáról szó­ló jelentést. Második napi­rendi pontként a társadalom­biztosítási bizottságok mun­kájáról szóló jelentést tár­gyalják. Majd a területi bi­zottság elnöke ismerteti a harmadik negyedéves mun­katervet és beszámol az első íélévi munkáról. Csehszlovákiába utazik a Szegedi Bartók Béla Kóros A Közalkalmazottak Szak­szervezete Juhász Gyula Művelődési Otthonának tíz­éves énekkara, a Bartók Béla Kórus galántai meghí­vásra ma egyhetes tartózko­dásra Csehszlovákiába uta­zik, az IBUSZ társasutazása keretében. Ott-tartózkodása idején az énekkar hangver­senyt ad, melynek műsorá­ban Bartók és Kodály kó­rusművei mellett egy mai csehszlovák zeneszerző, Szu­chony kórusműveit, továbbá Hándel- és Purcell-számó­kát és Csongrád megyei nép­dalokat mutatnak be. Az utazáshoz szükséges költségeket a kórus tagjai részben hangversenyeik jö­vedelméből, részben szemé­lyes hozzájárulásból fedezik. A Bartók Béla Kórus láto­gatását későbbi időben a ga­lántai Kodály Kórus viszo­nozza hasonló alapon. Tegnap Szegeden is megkezdték a dús termés aratását A járásban is szépen halad a mezőgazdasági munka A szegedi határ földjein is kaszára érik a gabona. Tegnap, pénteken reggel két termelőszövetkezetben: a Táncsicsban és az Üj Életben már megkezdték a dús termés aratását. A Táncsics Termelőszö­vetkezet árpatábláját a Dorozsmai Gépál­lomás aratógépe vágja. A szövetkezetiek holdanként 16—18 mázsás árpatermésre számítanak. Búzából is igen jó termés ígérkezik és a becslések szerint kataszteri holdanként általában 15—16 mázsás búzatermést vár­nak. A szövetkezet tagjai egyébként most végzik a szénabetakarítást. Szépen fejlő­dik a kukorica is és háromszor már meg is kapálták. A szegedi Felszabadulás Termelőszövet­kezet tagjai tegnap reggel megkezdték 50 holdas árpatáblájuk körülvágását, hogy azután az aratógépek végezhessék a to­vábbi munkát. Ma, szombaton reggel az aratőgcp már munkába is áll a Felszabadulás Tsz árpatáblájában. Szeged-mihályteleki határrészen több egyéni gazda is megkezdte az őszi árpa aratását. Ha az időjárás kedvező lesz, akkor hamarosan mindenfelé megkezdik az aratást a város határában. A szegedi járásban rendben és lendüle­tesen haladnak a fontos mezőgazdasági munkák. A járás homokos földjein már javában végzik az aratást. Szép árpater­mést takarí that be a domaszéki Rá­kóczi, az ásotthalmi Szabadságharcos, a mórahalmi Vörös Október és a járás többi termelőszövetkezeteiben is. Ásotthalmon az állami gazdaság például kombájnnal arat. A járásban, a homokos részeken — mint például Domaszéken, Ásotthal­mon, Forráskúton — már megkezd­ték a rozs aratását is. A járás tiszántúli részén, a fekete földe­ken néhány napon belül hozzáfognak az árpa aratásához. A búza is egyre jobban szőkül, érik és így mind Szegeden, mind a szegedi járásban nemsokára már a búzát ls aratják. A termelőszövetkezetekben mindenütt nagyban könnyítik és segítik az aratás nehéz munkáját a gépállomások gépei. A terméskilátások Szegeden és a szegedi já­rásban kedvezőek és a termelőszövetke­zetek tagjai, valamint az egyéni gazdák is jó termést takaríthatnak be. Szemle a Szegedi Faltakísérleti Telepen Szakemberek kíséretében tekintette meg a gazdaságot Dögei Imre földművelésügyi miniszter • Tegnap, pénteken ven­dégsereg érkezett a szegedi Ságváritelepen elterülő Fajta­kísérleti Telepre. A látogató­kat már várták a kísérleti növények megtekintésére. Eljött Dögei Imre földműve­lésügyi miniszter, dr. Kolbay Károly professzor, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem rektora, dr. Penyigei Dénes professzor, a Növényfajtane­mesítő Tanács alelnöke, Ka­pás Sándor, a tanács titkár­ságának vezetője, dr. Rajki Sándor, a Martonvásári Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, Bagi József, az Agrimpex képviselője, dr. Somorjai Ferenc, a Délalföl­di Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója és sok más szakember, kutató. Pe­dagógusokat is meghívtak az országos szemle alkalmából, hogy elmondják a fiatalság­Huszonegy társadalmi ösztöndíjat alapítottak eddig a szegedi üzemekben A napokban mérte fel a városi tanács művelődési osztálya a szegedi üzemek­ben létrehozott társadalmi ösztöndíj-alapítványok je­lenlegi helyzetét. Ez a föl­mérés örvendetes eredményt hozott. A város üzemeinek vezetői magukévá téve a 19/1959. IV. 12 számú kor­mányrendeletben és a mű­velődési osztálynak e rende­lethez kapcsolódó külön fel­hívásában foglaltakat, lehe­tőségeikhez mérten — né­hány sajnálatos kivételtől eltekintve — mindannyian vállalták egy vagy két ala­pítvány létrehozását* Először azokról essék né­hány sző, akik a legtöbbet tették az üzemben dolgozó és tanulni vágyó tehetséges munkásfiatalokért. A szege­di Kenderfonógyár két ala­pítványt vállalt* egyet a Műegyetemre, havi 1000 fo­rinttal és egyet a Pedagó­giai Főiskolára, Szegedre, miiiiiiiini havi 500 forinttal. Az Új­szegedi Kender- és Lenszö­vőben két, egyenként 400 forintos alapítványt hoztak létre, egyet az Orvosegye­temre, egyet pedig a Bölcsé­szettudományi Karra. A Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat egy 500 forintos alapítványt vállalt a Mű­egyetemre. Az Ecsetgyár szintén egy alapítványt tett 400 forinttal. A DÁV-nál 9 fő tanul jelenleg is egyen­ként 300 forintos társadal­mi ösztöndíjjal. Most vál­lalták, hogy a társadalmi ösztöndíjjal tanulók számát 10 főre emelik. A Paprika­feldolgozó két alapítványt hozott létre, egyenként 500 —500 forinttal, s további alapítványok létrehozását vállalta a Szalámigyár, a Cipőgyár, a MÁV igazgató­ság és a téglagyár is. Vannak viszont olyan szege­di üzemek, amelyek ezideig érthetetlenül vonakodtak mind a tetteket, mind a gon­dolatot illetően. Nincs még alapítványa a Textilművek­nek, a Konzervgyárnak, a Jutaárugyárnak, a Falemez­gyárnak, a Ruhagyárnak és a Gázgyárnak, hogy csak a nagyobbakat említsük. Ezek­nek az üzemeknek a ve­zetői vagy nehézségekre hi­vatkozva bújtak ki a tár­sadalmi ösztöndíj-alapítás alól, vagy egyáltalán nem is hivatkoztak semmire. Ez a magatartás szerintünk nemcsak érthetetlen, de nem fér össze szocializmust építő államunk idevonatko­zó elképzeléseivel sem: Ugy gondoljuk, hogy az említett üzemek vezetői he­lyesen tennék, ha lehetősé­geiket mégegyszer átgon­dolva, adnának végleges vá­laszt kormányunknak erre a hozzájuk is intézett ké­résére* nak, miként folynak a kísér­letek Szegeden. Ugyanis itt a szegedi kí­sérleti telepen az idén először vetettek több fajta olasz­búzát. A vetőmag Jugoszlá­viából érkezett s 40—50 má­zsás termést ad katasztrális holdanként. Az itteni tapasz­talatok eddig azt mutatják, hogy a hidegre, fagyra érzé­keny — ez érthető is — azonkívül több vetőmagot kíván, mint amennyit a föld­be helyeztek és a sikértar­talma nem annyi, mint a magyar búzáké. Természete­sen a végleges eredményt majd csak később, a kísér­letek további folytatása után kapnak a kutatók. A fajta­kísérletezésnek pont az a célja, hogy több esztendőn át bebizonyítsák a kutató el­gondolását, hogy a növény külső, belső tulajdonságait hűen öröklik-e az utódok is. A Délalföldi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet olajlen­fajtáinak termesztését és a termesztés eredményét is megtekintették a vendégek. A szakemberek elismerőleg nyilatkoztak Bódi István, a telep vezetőjének munkássá­gáról. Érdeklődéssel figyel­ték a burgonya, a paradi­csom fajtakísérletezést is, majd Szók-kutasra utaztak, ahol ugyancsak szemlén vett részt a miniszter az ottani kísérleti telepen. Székkuta­son bemutatták a különbö­ző növényfajták hasznosítá­sát nagyüzemi gazdálkodás­ban is* Lelkesen és ujjongó örömmel Emlékezés a KIMSZ első kongresszusára Ma négy évtizede, hogy összeült a KIMSZ — Kommunista Ifjúmunká­sok Magyarországi Szövet­sége — első kongresszusa. Az ifjúsági szövetség ek­kor vette fel a "Kommu­nista? nevet, hogy becsü­lettel és odaadással szol­gálja az egész dolgozó ma­gyar ifjúság előrehaladá­sát, az első magyar prole­tárdiktatúra szent ügyét. A kongresszus időszaká­ban a magyar kommunis­ta ifjúsági mozgalom már fél esztendős múltra te­kinthetett vissza. 1918 de­cember végén ugyanis az Ifjúmunkások Országos Szövetsége elszakadt a re­formista és opportunista befolyás, illetve Irányítá­sa alatt álló szociáldemok­rata párttól, s bár eredeti nevét az 1919 júniusi kong­resszusig megtartotta, cse­lekedeteivel a kommunis­ta eszméért állt ki és ér­te harcolt. Az ifjúsági szövetség ne­héz időben tartotta tanács­kozását. Akkor, amikor a Magyar Tanácsköztársaság nehéz harcokat vívott a nemzetközi imperializmus seregeivel és a belső ellen­forradalmi erőkkel. Ebből adódóan éppen a magyar proletárdiktatúra megvé­dése állt a kongresszus középpontjában, s ennek érdekében hoztak több in­tézkedést. A tanácskozá­son elfogadott program, valamint a szervezeti sza­bályzat is azt bizonyítot­ta, hogy a szövetség tánto­ríthatatlanul a szocializ­mus és az internacionaliz­mus híve. A tanácskozás megállapította, hogy a kommunista eszmét, Marx, Engels és Lenin tanításait követik. A korabeli újságok be­számolnak az ifjúmunká­sok nagy jelentőségű ta­nácskozásáról. A Vörös Újság 1919 június 21-1 szá­mában a többi között eze­ket írta: "Az ifjúmunká­sok, akik mindig megalku­vást nem ismerő fiatal hévvel és törhetetlen aka­rattal állottak a munkás­mozgalom első soraiban, akiknek mozgalma dicsősé­ges sorozata az elnyomás és az osztályállam erő­szakszervezete elleni sza­kadatlan küzdelemnek, akik a háború alatt is gyö­nyörű tanújelét adták a fiatal szívekben lánggal égő lelkesedésnek és fiatal, korukat meghazudtoló komolysággal, elszánt ki­tartással és öntudat­tal mutattak példát idő­sebb munkástestvéreik­nek, lelkesen és ujjongó örömmel jöttek össze, hogy beszámoljanak eddi­gi küzdelmeikről és dia­dalaikról és új eröt merít­senek a nagy fontosságú harcokhoz. Az ifjúmunká­sok, akik forradalmi küz­delmükben azt írták vö­rös zászlójukra: "Ml már nem leszünk kizsákmá­nyolt proletárok!? — el­érkeztek ahhoz a ponthoz, amikor valóra kezd válni harci jelszavuk. Boldog ifjú testvéreink, akik üdén és frissen indulnak az új küzdelmek, a megváltást valóra váltó küzdelmek fe­lé. Ök már nem lesznek proletárok! Fél kilenc órakor nyi­totta meg a kongresszust Lékal János elvtárs, és rövid megnyitó beszéde után a jegyző felolvasta a beérkezett üdvözlő táv­iratokat. Ezután a IIL (kommunista) Internacio­náléhoz Moszkvába és a Vörös Hadsereg katonáihoz intézendő üdvözlő sür­gönyt terjesztette elő, me­lyet a gyűlés elfogadott. ... Utána a felnőtt mun­kások és a fronton har­coló vöröskatonák, a fron­ton levő ifjúmunkások, az olasz munkások, a dél­szláv proletariátus és a ro­mán proletariátus nevé­ben üdvözölték az ifjú­munkás-kongresszust ...? A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a KIMSZ nagy­szerű útján halad, céljait valósítja meg és fejleszti tovább. A kommunizmus, amely négy évtizede a KIMSZ céljai között sze­repelt, a mi munkánkkal érik valósággá. S a ma szép, nagy céljainak meg­valósításához erőt, buzdí­tást ad a dicső múltú KIMSZ első kongresszusa és egész tevékenysége. Építőgépész szakmunkásokat képeznek ki Szegeden Már az elmúlt években sok munkafolyamatot gépesí­tettek az építő- és az építő­anyagiparban. Az ötéves, méginkább a tizenöt éves távlati terv idején pedig nagymértékben gépesítik ezt az iparágat. Ezért már előre gondoskodni kell a gépek kezelésére, vezetésére, sze­relésére, javítására, karban­tartására alkalmas szakem­berekről is. Ma még ilyen szakmunkások nincsenek. A következő esztendőkben fo­kozatosan mintegy 5 ezer gép/észt képieznek ki. Az építőgépész tanulók képzése Szegeden is már az idei tanévben megkezdődik. Felvételre az általános is­kola nyolc osztályát elvég­zett 15—16 éves fiúk jelent­kezhetnek. A tanulmányi idő alatt más ipari tanulókkal azonos ellátásban, a tanul­mányi eredménytől függő ösztöndíjban, étkeztetésben, ruhaellátásban és egyéb jut­tatásban részesülnek. Je­lentkezni lehet 1959. július 15-ig Szegeden az É. M. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál, Bocs? kai utca 12. szám alatt. A vállalat csak helybeli fiata­lokat vesz fel, és képezi Id őket. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII|||I!IIIIIIIII1IIIIII!IIII!IIII!IIM A S Z O V J E T-M AGYAR ARÁTSÁG JEGYÉBEN Évről évre több dolgozónak nyílik le­hetősége, hogy társasutazások keretében felkeresse a világ első szocialista államát, a Szovjetuniót. Tavaly Magyarországról két és fél ezer dolgozó járt a nagy szov­jetország gyönyörű tájain, idén pedig a tervek szerint ötezren utaznak különféle csoportokban hosszabb, rövidebb időre. A napokban tért haza egy turistacsoport. amelyben Szegedről tízen vettek részt. Tíznapos útjuk alkalmával Lvovot és kör­nyékét. valamint Kijevet és Moszkvát lá­togatták meg. Mindenütt a szovjet dol­gozók határtalan szeretetével, forró ven­déglátásukkal találkoztak és a látogatás minden perce a szovjet—magyar barátság elmélyítését jelentette. Ütjük három em­lített'fő állomásán zenekarral, népes fos gadőcsoporttal köszöntötték a turistákat, s a tevékenyen működő Szovjet—Magyar Barátság Társaságának vezetői mondtak üdvözlő szavakat. E szíves fogadtatásról tanúskodnak képeink is. Első felvételün­kön Romanov kolhozfaluban a fo toripor­terek pergőtüzében veszi át a magyar kü­lönvonat utasainak egy tagja a baráti yendéglátást jelképező nagy kalácsot, gő^ (Lőkös Zoltán felvételei) ukrán népviseletbe öltözött kolhozparaszt­asszonytól. A második képen a kolhoz­falu virágcsokrokkal várakozóinak egy csoportját láthatjuk. A harmadik felvétel szovjet Ukrajna ősi városának, Lvovnak építészeti remekbe illő vasútállomása előtt készült, ahonnan autóbuszokkal indultak » környék megtekintésére a látogatók.

Next

/
Thumbnails
Contents