Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-03 / 128. szám

5 Saerto, 1959. jfaha 1 Van a, szakmának utánpótlása Néhány szó az ipari tanulók év végi kiállításáról A T5 éves fennállását ün- András (III. é.) villanysze- kocsi modelljét Osztatlan toeplő Móra Ferenc iparita- relő tanuló elektromos be- tetszést aratott Dobler Lász­nuló iskola helyiipari rész- rendezéséről nyilatkozott. A ló (II. é.) motorszerelő saját legének tanulói év végi vizs- gép "Iskoláink hetvenöt konstrukciójú motorcsónak gamunkáinak kiállítását há- éves* szövegű feliratot ir ki, motorja is. rom napig láthattuk a KISZ apró villanykörték segítsé- Netn szóltunk a paplanké­székházában. A negyvenféle gével Általában ennek a szítők, vízvezetékszerelők, szakmát tanuló 1200 diák ál- résznek akadt legtöbb cso- Papucsosok, könyvkötők, tal készített legszebb, leg- . ..... bútorasztalosok vlzsgamun­«aobban sikerült darabok aal°ja A biztosíték tábla- kóiról küIön4íülönj számta­gyönyörködtették a látogató- elektromotorokat, me- km n£v is kimaradt e rövid kat az elmúlt napokban. rőket, kapcsolókat minden- beszámolóból, pedig megér­(SzíLágyl felvétele) A legtöbben az iparitanuló-kiállítás megtekintői közül az elektromos résznél Időznek. Fiatalokat, időseket egyaránt érdekel az ügyes technika. A bejárattól jobbra nyom- kl alaposan szemügyre vet- demelték volna a széles ban a szabó tanulók által te. nyilvánosságot. A Móra Fe­készített, kedves kis ruha- Néhányan még le ls gug- renc iparitanuló-Iskola év modellek hívták magukra a goltak, hogy közelebbről végi vizsgakiállítása fényes figyelmet, de a harmadéve- vizsgálgathassák az Újszege- bizonyítékot szolgáltatott a sek már felnőtt öltönyöket di Kender tíz tagú, II III. kétkedőknek: van a jó szak­is bemutattak (Szeles And- éves géplakatos, esztergályos munkásoknak jó utánpótlása rás: zakó) és a szűcsök tan- és mintaasztalos tanuló kol- ls- Az r-, H- és III. éves műhelye két szép gyermek- lektívájának remekbe ké- tanulók máris kiváló ismerői bundával és műbőrkabátok- szüit, működtethető szövő- a szakmának. A kiállítás si­kál rukkolt ki. Itt is sok gép modelljét, és a Il-es kere mutatja, hogy teljes nézelődő akadt, a vasipar Autójavító Vállalat ipari mértékben betöltötte íelada­kiállításánál nemkülönben, tanuló gárdájának tehergép- tát Műszerek, orvosi felszerelé­sek, szerszámok között lát­ható Fábián Béla (a Szegedi Kender II. éves tanulója) le­mezvágója, Kövi Ferenc, Szélpál László és Kiss Ist­ván cipőtalp vágója, Pocsai Dénes (II. é.) hurkatöltője. Mindhárom használatba ve­hető, szép kivitelű gépecs­ke. A sok bognármunka kö­zül Véneki Géza (II. é.) ko­csi eleje előtt álltak meg legtöbben, s közben a fény­képészek munkáiban gyö­nyörködtek. A fényképész tanulókból különösen a lá­nyok jeleskedtek. Andó Má­ria és Klem Magdolna (mindkettő II. éves) portréi nagyon szép felvételek. Néhány vizsgamunkára nyugodtan lehetne már mon­dani a mestermunka kifeje­zést. Nem hiába hívták fel egymás figyelmét a látoga­tók a cipészszakma tanulói­nak kiállított szép mintada­rabjaira. Szollösi Sándor (II. é.), Molnár József (I. é.), Győrfi Ferenc (I. é.) és Nagy János (III. é.) cipői a maguk nemében tökélete­sek. A bőrdíszművesek, csiz­madiák és lószerszám készí­tők munkái is nagyon tet­szettek. Érdekes színfoltja a kiál­lításnak a fogtechnikus ta­nulók számos vizsgamunká­ja, nagyított fogak, protézi­sek stb., valamint a művi­rág készítők (Czirok Judit 1. é. karácsonyi asztali dísz), valamint a kertészek (Recs­ki Magdolna II. é., virágko­sár) alkotásai. A festő-má­zolók, Veszeli László, Fehér István, Simon István (II. évesek) festett bútorlapokat mutattak be. A fodrászok szép rajzokkal szerepeltek, a nyomdászok röplap-, meg­hívó-, könyvtáblatervekkel. Különösen jól sikerült Tóth György (II. é.) a szabadtéri játékokról szóló prospektusá­nak szedése, melyet kivite­leztek is. Felsorakoztatták vizsga­munkáikat az asztalosok (Mócsánszki Péter II. é„ ék­szerdoboz, Fodor Antal I. é., függönytartó modell), az épületasztalosok (Darócz II. é.. ablakráma), a mintaasz­talosok a kádárok is. Jójárt János (I. é.) asztalos és Ba­kacsi István (I. é.) kárpitos kis kerek székét sokan ki­próbáltak. A legtöbb néző a legna­gyobb elragadtatással Furus Nagymaroson üdülőt, a Sárgán hétvégi víkend­házat kaptak a 42-es AKOV dolgozói Többször hírt adtunk már arról, hogy a 42-es Autóköz­lekedési Vállalat vezetői igyekeznek minél többet ten­ni az autóbusz és tehergép­kocsik közlekedtetésének megjavításáért E hasznos ténykedésük mellett azon­ban nem feledkeznek meg vállalatuk dolgozóiról sem. Éppen ezért nemrégiben örömmél értesítették a vál­lalat dolgozóit, hogy a Köz­lekedés és Szállítási Dolgo­zók Szakszervezetének el­nökségétől Nagymaroson szép üdülőt kaptak. Az üdü­lőhöz persze nem volt meg­felelő felszerelés, s ezt a dolgozók társadalmi munká­val, s a vállalat anyagi se­gítségével már készítik is. Eddig berendeztek két für­dőszobát, valamint ágyakat helyeztek el a termekbe. Az üdülő hosszabb időtar­tamú üdülés esetén 16 sze­mély kényelmes ellátására, befogadására alkalmas, de egy-két napos üdülésre egy­szerre 40 embernek is ké­nyelmet nyújt. A i f gymarosi üdülőn kí­vül saját erőből a Sárgán hétvégi üdülő építését kezd­ték meg a vállalat dolgozói. Az anyagköltséget, mintegy 30—35 ezer forintot, a vál­lalat biztosítja, a dolgozók pedig társadalmi munkával teszik széppé, kényelmessé vikendházukat. Szűnik a város és a falu közötti ellentét A négyutcás Alsóközponttól a mai Mórahalomig A néphatalom erejével építmény többféle célt szol- mondja, pár éven belül ez valóságos kis mezővárossá gál majd. A környékén is meglesz. Az építkezés nőtt a régi Alsóközpont. A épült családi házak össz- most a mélycsatornázással régi díszmagyaros képviselő komfortosakká válhatnak és kezdődik, urak hosszú időn keresztül az utcákon felgyülemlő eső- A faju szépítését nemcsak jártak ide, hogy a parasz- vizek sem teszik sá- a tanács, hanem a lakosság toktól megszerezzék a kep- rossá, mocskossá a köveze- js ^ apróságoktól a na­viselőházi tagsághoz szüksé- tet. Az egyik legfontosabb gyökig — szívügyének te­ges voksokat. Ígértek fút, rendeltetése pedig az új kjnti Jellemző hogy a Fel­fát közben - mint ahogy fürdő szennyvizének és viz- szabadulás utcán két oldalt Juhász Gyula írja egyik kar- feleslegének elvezetese lesz. húzódó, összesen 1200 mé­colatában — annyit sem A falu régi piacterén, a fes- ter jegenyesort kizárólag a tettek, hogy megtanulták volna az egyik választástól a másikig, hogy is kell itt mondani a választási gyűlé­sek alkalmával: "kedves embörök*, vagy pedig, hogy "kedvös ömberek*. Amióta a helybeli móra­halmi emberekből alakult tanács igazgatja a falu éle­tét, megdúzzadt a falu s szétrepesztette a négy utca által bezárt kis területet. Jelenleg már 60 körül jár az új utcák száma, melyek­ben már laknak és ahol gyors tempóban épülnek mostanában a családi házak. A község lakói művelődés és általános emberi életmód tekintetében mindinkább közelebb jutnak a városhoz, így oszlik, szűnik fokozato­san a két nagy dolgozó osz­tály: a munkásság és a pa- A félezernél is több vasbeton csőelem már a hely­rasztság közötti ellentét. A színre érkezett. Németh Ferenc elvtárs tanácselnök mórahalmiak és az idetar- (jobbról) boldogan magyarázza: hogyan is képzelik el tozó tanyavilág lakói na- " községi fürdőt. ponta láthatnak filmeket, gyönyörködhetnek időnként tői szépségű liget túlsó ol- falu kis úttörőt ültették. <5k a tájszinhaz előadásában is. dalón> hatalmas piatánoki fasították a Nyár utcát és a Minden egyéb kultur.genyu- juhaífák, enyhelyébe széles, vásárteret is. Pontosan any­ket kielégíti a gazdagon be- nagy, fehérre meszelt me_ nyi fát ültettek a J^JSs rendezett muvelodesi haz. dencében fürödhetnek majd mint a felnőttek, 1500 dara­Az igények azonban min- nyáron át a ráérő időben bot. A járdák építése állan­den nap növekednek itt egy a falu lakói. Az árnyas 11- dó programmá lett. Az idén jó arasznyit. Mostanában get, — melynek szépségén például a Petőfi Sándor ut­egyre több áldozatokat kell túl eddig semmi különösebb ca kap új járdát, hoznia a tanácsnak a városi haszna sem volt — a falusi Bármerre tekintünk itt íS^s.'r^Uany0^6;!: ^Igozók kedvenc pihenőbe- Mórahalmon, minden arról gi. nagyon is természetes lyeve válik- A íurdo meg" tanúskodik: az egykor talán dolog. Az idén kerül sor az építése rengeteg pénzbe, nem is nagyon sokára ter­első nagy, mélyen a talajba sok-sok fáradságos munká- melőszövetkezeti faluvá fej­megépfítéróre^Hatszé^ntóter ba kerÜ1 majd' A h°™k lödő ««*»»* sel" hosszan 120' centiméter át- köbméterének tízezreit kell jében, sem az emberele élet­mérőjű betoncsöveket fek- kitermelni, de mint Németh módjában nem hasonlít töb­tetnak a talajba. Ez a mély- elvtárs, a tanács elnöke bé a r.égi alsótanyára. Eső utáni helyzet Szatymazon Börcsök Lajos szatymazi ból pedig 9 mázsás termés mezőgazdasági felügyelő je- várható, lentése• A kapásnövények állapota Az őszi gabonák fejlődé- közepes A kukorica a ho­,, xu.'i in „Z mokverés miatt egyik-másik se kielégítő. Búzából 10 má- ^^^ gyengébb. Kapálá­zsás, őszi árpából 12 má- sa és egyelése 70 százalék­zsás, rozsból 11 mázsás, zab- ban befejeződött. A burgo­nyában korábban a fagy, je­lenleg pedig a burgonyabo­gár tett némi kárt. A burgo­nya töltögetését mintegy fele részben elvégezték a termelők. A napraforgó idő­szerű ápolása is befejező­dött. A szőlőkben az időszerű munkákat elvégezték, átla­gosan egyszer mindenütt permetezek, s most van fo­lyamatban a második per­metezés. Most kezdődik a peronoszpóra-veszély. A mészellótás hiányos. A kár­tevők elleni védekezés a gyümölcsösökben jó ütem­ben halad. (Siflis felv.) \W\ Az ünnepi könyvhét polcairól llja Ehrenburg: A kommünár pipája llja Ehrenburp a magyar olvasóközönség elótt jóként mint regényíró ismeretes, újabban azonban egy érdekes el­beszéléskötetével lepte meg az irodalmi közvéleményt a Magyar Helikon Kiadó. A kötet termése nem új, még a 20-as évekből való, akkor jelent meg Ehrenburg "Tizen­három pipa* című elbeszéléskötete, melyből »A kommünár pipája nyolc elbeszélést tartalmaz. Mindegyik történet egy­egy pipához fűződik, de nem formálisan, mert a pipák ezúttal emberi sorsokat szimbolizálnak. A kor, melyben ezek az elbeszélések születtek, az el­ső világháború és az Európa-szerte dühöngő ellenforrada­lom kora. A történetekben ennek megfelelően érződik az író keserűsége, akár a hós kommünár és a hazavágyó frontkatonák, akár a holland farmer, a zsidó ószeres, az angol lord, a filmszínész, vagy a hadiözvegy történetét olvassuk. Egyébként mélységesen emberi feldolgozást nyertek a történetek Ehrenburg tolla alatt. A fanyar irónia és a vaskos szókimondás az a skála, amelyen az iró bravúro­san játszik, érzékeltetve a szerelmi hűtlenség, a hiábavaló ábrándok, az álszentesség is egyéb emberi gyengeségek feletti elszomorodását vagy megbocsátó mosolyát. A kötet Ehrenburg művészetének nagyszerűségéről és csiszoltságáról győzi meg ismételten az olvasót. HAYDN: AZ ÉVSZAKOK Jubileumi hangverseny a Szegedi Nemzeti Színházban A klasszikus mester ora- Bartók Béla Szimfonikus tóriumremekének hétfő esti Zenekarral és a Szegedi bemutatójával áldozott a Nemzeti Színház szólistáival, szegedi zenei élet Haydn Vaszy Viktornak az egész emlékének, halálának 150. apparátust biztos kézzel irá­évfordulóján, A nagy él- nyitó pálcája alatt, ci nagy ményért köszönet és elisme- alkotáshoz méltó jormában rés illeti mindenekelőtt a szólaltatta meg ezt a csodá­Szegedi Zenebarátok pom- latos természetpoézisében pás vegyeskarát, amely a egyedülálló remekművet. Jo­seph Haydn élete alkonyán koronázta meg életmüvét két lírai, természetfestő ora­tóriummal, amelyek muzsi­kájának leszűrt eredmé­nyeit összegezik a jalu tisz­ta levegőjében kialakult, de­rűs, mindig életigenlő világ­nézetével. Az Évszakok par­titúrája is igazolja az oszt­rák mesternek a délnémet népzenével való szoros kap­csolatát. Ez a friss forrás ihleti a négy évszak színe­sen váltakozó képeinek fel­vázolásánál s közvetlenül ebből ered életbölcsessége, amely Simon paraszt Esz­dúr áriájában . (A Tél kép­ben) azt hangoztatja ember­társai felé, hogy a termé­szethez hasonlóan halad sor­suk az ifjúság tavaszától az öregség téli időszakához, s a sírig. Az előadás stílusát és ze­nei pontosságát Vaszy Vik­tor biztosította, aki hangzás­ban hibátlanul összekap­csolta az énekkart a zene­karral. A zenekar az egyes évszakokat bevezető téte­lekben — főként a fafúvók árnyalt előadása révén — lebilincselő hatással tolmá­csolta a klasszikus hangu­latok hullámzó váltakozá­sát, de az énekszámok kísé­retében is kitűnt kamaraze­nei finomságával. Az ének­karról nyert összkép igen kedvező, a szólamok ki­egyenlítődtek s puha éne­kükkel, valamint jó szöveg­mondásukkal megfeleltek a magas művészi követelmé­nyeknek. Szeged büszke le­het arra, hogy ilyen ütőké­pes vegyeskara van, amely szerepléseivel mind minő­ségi, mind számbeli megerő­södését igazolja. Teljes elis­merés illeti az énekkar szó­lamkorrepetitorait, akik ez­úttal is lelkesen énekeltek szólamaikban. Az ő munká­jukat és a feszes karmesteri irányítást éreztük, amikor a jól összevágó polifon karré­szekben gyönyörködtünk. A három szólista: Sinkó György, Berdál Valéria és Vargha Róbert tudása leg­javával szolgálta a szép produkciót, amelybe első­sorban a stílus vonalán igye­keztek beilleszkedni. Szécsi József konferálása segített a mű eszmei mondanivalójá­nak átértésében. Az általa elmondott ismertetőt Erdős János írta. A Szegedi Nemzeti Szín­házat megtöltő közönség tetszésnyilvánítása az üte­mes tapsokig fokozódott az oratórium mindkét részének elhangzása után. jeléül an­nak, hogy ennek a műfaj­nak igénye is él a szivek­ben. Az Évszakok szép elő­adása egyben záróakkordja a hangversenyévadnak. Szatmári Géza VIT-kiállítás Szegeden A KISZ Központi Bizott­sága a VII. VIT alkalmából "Vllágifjúsági és diáktalál­kozó története* címmel ki­állítást rendez a Technika Házában. A kiállításon mint­egy 250 fénykép mutatja be a nemzetközi ifjúsági moz­galom kialakulását, a DÍVSZ történetét. A képek idézik a prágai, a budapesti, a berlini, a bukaresti, a var­sói és a moszkvai világifjú­sági találkozók emlékét. A kiállítást ma nyitják meg Budapesten. A kiállítás anyagát Szegeden is bemu­tatják. Illetékmentes a méregvásárlási jegy Mint ismeretes, a méreg­vásárlási engedélyek kiadása illetéklerováshoz volt kötve. Tekintettel azonban arra, hogy a növényi kártevők el­leni védekezést ez nagyon megnehezítette, a Pénzügy­minisztérium 78.590/1959. V. főosztály rendelete értelmé­ben megszűnt az illetékle­rovás. A rendelkezés szerint azon­ban továbbra is illetéket kell fizetni a méregjegy után, ha nem a mezőgazda­sági kártevők elleni védeke­zés céljából kérik azt.

Next

/
Thumbnails
Contents