Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-15 / 112. szám

Péntek. 1959. május 18. 2 Tárgyalóasztalra került a három nyugati hatalom „csomagterve66 A német küldöttek is felszólaltak a genfi külügyminiszteri értekezlet csütörtöki ütésén A négy nagyhatalom külügyminisztereinek genfi érte- tárgyalások feltétlen szük­kezlete csütörtökön délután 15 óra 35 perckor megkezdte ségességét. negyedik ülését, amelyen Couve de Murville francia kül- Lothar Bolz után Grewe a ügyminiszter elnökölt. Az ülés 17 óra 45 perckor ért véget Német Szöveteégi Köztársa­Ezen az ülésen a három nyugati külügyminiszter előterjesz- ság képviselője szólalt fel tette -csomagtervét*. A két német küldött be­A genfi értekezlet csütörtöki ülésén a Német Szövet- kdének elhangzása után ** ?, NffTlet. ,D€mokratikua Köztársaság Herter amerikai külügymi­kuldotteégei szolásra je entkeztek niszter kifejtette az Ameri­A két német küldöttségnek megadták a felszólalás jo- kai Egyesült Államok régóta ismert és semmi újat nem tartalmazó elutasító állás­pontját a Német Demokrati gát. Hogyan folyt le az ülée? Harlamov, a külügytni- Az NDK külügyminisztere ^rg^á™.!^'!,?^ niszterek genfi értekezletén a továbbiakban arról szólt, gk"5"gl^vta?^ részvevő szovjet küldöttség reméli, hogy a nagyhalai- G™mifco szovjet kül­szóvivője csütörtök este saj- mak Megtalálják az utat a ügytBini«trerI ehhez tóértekerJetet tartott. Németországgal valóitoké íSV^iTl /^ZJ Mint elmondotta, a csütör- szerzódés megkötéséhez Is ^J^ZJ0^?^^ tökl ülésen elsőnek Herter Nvugat-Berlin „hncrreáii. bafnosabb \esz *™ább amerikai külügyminiszter kXténlk ladnt az értekezlet konkrét SSSnSt^k" EKÍ "eS: ^^t^k^l TSü^nlszterek genfi -cwimae-tervct* » Nvticat • gonaolatat és kifejtette Ülését pénteken délután 15 JSL^.^Tti-.* » két német állam közötti óra 30 Wre tűzték kl. Az értekezlet „visezazökkent a tervbe vett pályára*Y Nyugati hírügynökségek stratégiájára. A konferencián tudósítói a külügyminiszteri résztvevő országok körének értekezlet szerdai ülésével kiszélesítését célzó szovjet foglalkozva általában azt a javaslatokkal szemben csak javaslatainak kúsza egyvele­gét Gromiko szovjet kül­ügyminiszter már a szerdai ülésen kijelentette: e pilla­natban igen sok megoldat­lan nemzetközi kérdés vár rendezésre. Ezek egyidejű és egymással összefüggő tár­gyalása nem kecsegtet ered- tényt emelik ki, hogy az ér- azt tudják felhozni, hogy ménnyel, sót reménytelen- tekezlet harmadik ülése hoz- más államok, mint például nek látszik. A szovjet kül- zálátott a tulajdonképpeni Belgium, Hollandia, Norvé­döttség egyébként részlete- problémák — a német kér- gia szintén sokat szenvedtek sen kl fogja fejteni állás- dés, Berlin és az európai biz- a hitleri agresszió idején és pontját ezekkel a Javaslatok- tonság — megvitatásához. szintén harcoltak a náci Né­kal kapcsolatban. Az elnök- John Hightower AP-tudó- metország ellen és ezért lő Couve de Murville rövid sftó szerint az a tény, hogy ugyanannyira jogosultak, beszéd után megadta a szót a szerdai ülésen mind a négy hogy részt vegyenek az érte­Lothar Bolznak, a Német külügyminiszter általános kezleten, mint Lengyelország Demokratikus Köztársa- politikai nyilatkozatot tett, és Csehszlovákia, ság mlniszterelnökhelyette- arra mutat, hogy -sikerült Ez azonban nem lehet ok sének és külügyminiszteré- az értekezletet visszazökken­nék. teni a tervbe vett pályára«. — Ezen a külügyminíszte- * rl konferencián — mondot- A Német Szociáldemokra­ta többek között Lothar ta Párt sajtószolgálata szer­Bolz — a Német Demokra- dán -A Nyugat defenzivá­tikus Köztársaság, annak ban* cím alatt foglalkozik a kormánya és lakossága ne- genfi külügyminiszteri érte­vében beszélek. Engedjék kezlet eddigi eseményeivel, meg, hogy biztosítsam önö- Nem lehet eltitkolni — ál­ket: a német nép túlnyomó lapítja meg a német szociál­többsége szívből üdvözli, demokraták sajtószolgálata hogy erre, a Kelet és Nyu- —, hogy az első két ülésen a gat közötti tanácskozásra tanácskozások tempóját és sor került A nemzetközi fe- klímáját a szovjet diplomá­szültség különösen súlyosan cia szabta meg. A két német Lengyelország és Csehszlo­vákia kirekesztésére, legfeljebb további államok képviselőinek bevonására. Szörfét—a ngol— amerikai megbeszélések a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről Véget ért a Béke-Világtanáes jubileumi ülésszaka Szerdán Stockholmban be­fejeződött a Béke-Világta­nács jubileumi ülésszakA, amelyet a béke-világmozga­lom megindulásának 10. év­fordulója alkalmából hívtak össze. Tekintettel a sok fel­szólalásra, május 13-ra vir­radó éjszaka is tartottak plenáris ülést. A felszólalások után az ülésszak küldöttel egyhangú­lag megválasztották a Béke­Világtanács 19 tagból álló új elnökségét. Megválasztot­ták azokat a küldötteket ls, amelyek a békemozgalom álláspontját ' tolmácsolják majd a genfi külügyminisz­teri értekezletnek és a ké­sőbbi csúcstalálkozó részve­vőinek. Végül a jubileumi ülés részvevői Jóváhagyták a -Határozatok a német kér­désről*, -Az atomfegyverek kérdéséről*, valamint a -Vi­lágmozgalmat a legmaga­sabb szintű értekezletért* cí­mű felhívásokat. A Béke-Vilóglanócs felhívása a világ népeihez A Béke-Világtanács a kö­vetkező felhívást intézte a világ népeihez: »A hidegháború hosszú évei után találkozniok kell a nagyhatalmak képviselői- vevői! a térségekben, ahol veszély fenyegeti a békét, elsősor­ban Európa közepén. Férfiak és nők, a békéért folyó világméretű harc rész­nek, akiktől a világ sorsa függ. Ezt a találkozót a világ valamennyi országának né­pe kívánja, hogy elhárítsuk a németországi helyzet folytán fenyegető fegyveres összeüt­közést, hogy megszabadítsuk a népeket az atomháború lidércnyomásától és meg­nyissuk a lefegyverzés, a bé­kés együttműködés útját. A Béke-Világtanács, ami­kor megvonja tízéves mun­kájának mérlegét, felhívja a béke minden hívét, hogy kö­vetelje: — örökre szüntessék meg a nukleáris kísérleti robban­tásokat, tiltsák be a nukleá­ris fegyvereket; — távolítsák el egymástól a fegyveres erőket azokban Kedvező légkörben folynak a szovjet—angol kereskede mi megbeszélések Londonba érkezett értesü­lések szerint a kölcsönös szívélyesség légkörében foly­nak az angol hivatalos ke­reskedelmi küldöttség tár­gyalásai Moszkvában a két ország kereskedelmi kapcso­latainak nagyméretű növe­léséről. Gyűléseitek, meneteitek ét kampányaltok felébresztik majd azoknak az emberek­nek millióit, akik szívük mé­lyén velünk éreznek, de még nem jutottak el a cselekvé­sig. A szervezett harc arra készteti majd az államfér­fiakat, hogy találkozzanak és mindaddig tárgyaljanak, amíg meg nem tették a bé­kéhez vezető első lépéseket. Ezekre a lépésekre szükség van, hogy véget vessünk a hidegháborúnak, biztosítsuk minden nép és mindenegyes ember jogát a szabadságra és a békés életre*. Magyar—koreai közös közleményt ittak alá Phenjanban (Folytatás az 1. oldalról.) rendezésének ez a legreáli­sabb útja. A felek elítélik az amerikai imperialisták nyílt beavatkozását az ázsi­ai országok ügyeibe. Határozottan támogatják a japán népnek a japán mili­tarizmus feltámasztása ellen, országa semlegesítéséért foly­tatott harcát és azt a köve­telését, hogy mondják fel az úgynevezett japán—amerikai biztonsági egyezményt A két párt képviselői hangsúlyozták a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának világtörté­nelmi jelentőségét. A küldöttségek megállapí­tották, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a mar­xizmus—leninizmusnak az élet konkrét viszonyaira való alkotó alkalmazásával, a szo­Meskezdodtek az 1960-as népszámlálás előkészületei érinti a német népet, amely állam részvétele kérdésének törtökön délelőtt találkozott Gromiko szovjet, Herter amerikai és Selwyn Lloyd ANGOL KÜLÜGYMINISZTER CSÜ- j Felülvizsgálják a házszámtáblákat, jegyzákbe veszik mii sem kíván jobban, mint megoldása semmiesetre sem azt, hogy Európának tartós tekinthető Bonn győzelmé­és biztosított békéje legyen, nek. A német nép mélységes A szociáldemokrata sajtó­megelégedései fogadta, hogy szolgálat végül sajnálkozik, képviselőinek módot nyúj- hogy a bonni kormány még tottak ahhoz, hogy hangját semmiféle kezdeményező hallassa ezen az értekezle- szellemről sem tett tanúbi­ten. — Az európai hadművele­tek befejezése óta első ízben ülnek a két német állam külügyminiszterei azon ha­zonyságot. Gyenge nyugati érvek A tőkés körök ismert lap­talmak külügyminisztereivel ja," a -Neu Zürcher Zeitung* szemben, amelyeknek népeit a többi között így ír: a német militaristák megtá- -A nyugati hatalmak gyen- nek tárgyában közzétett leg madták és szörnyűséges há- ge érvekkel válaszolnak az utóbbi szovjet és nyugati borúba döntötték. orosz küldöttség céltudatos nyilatkozatokkal. először azzal a céllal, hogy foglalkozzék az atom- és hidrogénfegyverekkel folyta­tott kísérletek megtiltásának kérdésével. A három külügyminiszter csütörtöki bizalmas megbe­szélésén foglalkozott azon szerződés megkötésének esé­lyével, amely szerződés egyes cikkelyeit a genfi atomértekezleten már elfo­gadták. A külügyminiszte­rek ugyancsak foglalkoztak a kísérletek megszüntetésé­Iá lakóépületeket Az 1960-as népszámlálás előkészületei országszerte megkezdődtek. A tanácsok felülvizsgálják a területükön lévő lakóépületek számozá­sát, az utca-elnevezéseket és az utca-névtáblák elhelye­zését. Az intézkedés kimondja, hogy ha zavarok vannak a házak számozásában, a ta­nácsoknak gondoskodniok kell a megfelelő átszámo­zásról. A népszámlálás za­vartalan lebonyolítását se­gíti az az előírás is, hogy valamennyi házon lehetőleg egyöntetűen, a kapu körül, jól látható helyen kell fel­tüntetni a házszámot és az utca nevét. Uj utcákban a már felépült házak számait úgy kell megállapítani, hogy a későbbi építkezések alkal­mával ne legyen szükség át­számozásra. Július végéig állítják ösz­sze a minden épületre kiter­jedő utca- és házszám­jegyzéket, s szeptember vé­géig javaslatot tesznek a számlálókörzetek elhelyezé­sére. cializmus és a kommunizmus építésében szerzett gazdag tapasztalataival, a proletár in­ternacionalizmus zászlajához való hűségével, a békéért és az emberi haladásért vívott áldozatos harcával méltán foglal el vezető helyet a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban. A felek ismételten aláhúz­ták, hogy a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lomban a mai revizionizmus jelenti a fő veszélyt. Mind­két párt elsőrendű köteles­ségének tartja, hogy kérlel­hetetlen harcot folytasson a jugoszláv revizionizmus és valamennyi revizionista elem ellen. A felek kijelentették, hogy erélyes harcot vívnak a dog­matizmus minden megnyil­vánulása ellen. A közös nyilatkozatot dr. Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, a magyar küldöttség vezető­je, illetve Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke, a koreai kül­döttség vezetőie írta alá. * Csütörtökön este a Ma­gyar Népköztársaság phen­jani nagykövetsége fogadást adott a magyar párt- és kor­mányküldöttségnek a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban tett baráti látoga­tása alkalmából. A magyar párt. és kor­mányküldöttség pénteken reggel hazautazik a koreai főváros bóL 99 Kultúra66 a frontváros politikai árnyékában OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX-XDOOOO^^ OOOOOOOOOOOOOOOOGXDOOGOOGXSOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOGí: .©OOOOOOOOi Az utóbbi hetekben és hó­napokban a nyugat-berlini újságok, amelyek különben kínosan ügyelnek, hogy a sa­ját portájukon levő bajokat elhallgassák, vagy elbaga­tellizálják, kénytelenek már a nyugat-berlini kulturális élet válságáról beszélni. Egy sor riasztó tényt sorolnak fel. s ezekből le lehet vonni a következtetést, hogy a kul­turális élet a frontváros po­litika árnyékában mindin­kább hanyatlik és vészit je­lentőségéből. Az újságok nem, de a kulturális élet be­látással biró személyiségei már olyan véleményt ls nyil­vánítanak, hogy ezen a téren egészségtelenül hat Nyugat­Berlin elszigeteltsége termé­szetes hétterétől és hogy a felelősség ezért a helvzetért egyedül a nyugat-berlini sze­nátus politikáját terheli, mert Nyugat-Berlinből NATO-frontvárost csinál az NDK és a szocialista álla­mok ellen. Milyen riasztó tényekről van szó? Jelentős művészek mind kevésbé akarnak mos­tanában Nyugat-Berlinben tevékenykedni, mások elha­tározták. hogv elhagyják a várost. Így például a nyugat­berlini operának mindmáig nem sikerült neves karna­gyot találnia, mert Sawalisch és Wallberg egyaránt visz­szautasították meghívásukat erre az állásra az anyagi eszközök nem kielégítő volta miatt. Az opera Intendánsa, Carl Ebért professzor is va­lószínűleg feladja állását, mert mindmáig nincs szer­ződése. A nyugat-berlini rá­dió szimfonikus zenekara Fricsay Ferenc távozása óta szintén nem talált új veze­tőt. A Schiller-Theater igaz­gatója, Boleslaw Berleg hat év óta végleges szerződés nélkül dolgozik. Kollégája. Oscar Fritz Schuh, a Thea­ter am Kurfürstendammnál, Nyugat-Németországba köl­tözött át, mert az állandó pénzhiány miatt nem tudott megfelelően dolgozni és nem volt képes a művészi szín­vonalat tartani. Tatjana Csovsky balettmesternő Maj­nafrankfurtba távozott és Erna Berger, a világhírű énekesnő is elhagyni készül a várost. A művészek ilyen elhatá­rozása mögött mindig az a tény van, hogy a hisztériá­nak és a hidegháborúnak je­lenleg NyugatrBerlinben uralkodó légkörében nem bontakozhat ld termékeny, gyümölcsöző kulturális élet. A hidegháború atmoszférája magával hozza, hogy ma Nyugat-Berlinben ismét bün­tetlenül grasszálhatnak anti­szemita, fasiszta elemek. Nemrégiben egy fehérgár­dista emigráns és volt SS­vezető uszítására fasiszta fiatalok egy csoportja bűz­bombákkal és ordítozással félbeszakította az -Ich und kein Engel* című színdarab előadását, mert a darab a varsói gettó lakóinak hősies harcáról szól a nácibarbá­rok ellen. A demokratikus diákoknak e provokáció el­len tiltakozó felvonulását a nyugat-berlini rendőrség be­tiltotta és feloszlatta. Ha­sonlóan büntetlenül maradt a faji uszítóknak az a cso­portja, amely a nyugat-ber­lini operában botrányt ren­dezett, amikor Vera Little néger énekesnő, mint Car­men lépett fel. Nem üldözik a néger diákok diszkriminá­lását sem a dahlemi egve­temen. Hogy ilyen légkör­ben ismét náci szellem üti fel a fejét az iskolákban, nem csodálatcc, ha meggon­doljuk, hogy a tanítók olyan hivatalosan engedélyezett könyvekre támaszkodhatnak, amelyek egész tendenciájuk­ban a náci rezsimet igazol­ják. Tiburtius, a nyugat-ber­lini népművelési szenátor, egykori aktív militarista és fasiszta, még azt is kijelen­tette, hogy nem lát rá okot, hogy Hitler -Mein Kampó­jának használatát az isko­lákban betiltsák. A frontváros hisztérikus légkörében mindenekelőtt a fiatalokra gyakorolnak rom­boló hatást. Már nem is le­het számon tartani, hány tárgyaláson mondják el fia­talkorú bűnözők, hogy a Nyugat-Berlinben tömegesen nyújtott gengszterfilmek és szennyirodalom adta a lö­kést számukra bűncselekmé­nyek elkövetésére. Az utóbbi időben mesterségesen is lét­rehoznak tömeghisztériát. Röviddel ezelőtt egész Nyu­gat-Berlint foglalkoztatta az a botrány, amely az ameri­kai Rock and Roll-apostol. Bili Haley fellépésekor a Sportpalastban kitört. Az énekes olyan őrjöngő álla­potba hozta fiatal hallgatóit, hogy azok széttörték a szék­sorokat, összezúzták a szín­pad berendezését és végül tettlegesen léptek fel a rend­őrséggel szemben. A közvé­lemény élénken követelte nz effajta -kulturális rendezvé­nyek* betiltását, a szenátus azonban azzal az átlátszó ki­fogással hárította ezt el, hogy magán-hangverseny­irodák műsorait nem lehet betiltani, hiszen -szabadság* van. Ez az érv ugyan nem győzhet meg senkit, mert a szenátus mindeddig megaka­dályozta magán-hangverseny­irodák olyan terveit, hogv Dávid Ojsztrahot, a világ­hírű szovjet hegedűművészt Nyugat-Berlinben felléptes­sék, vagy Brecht-matinét rendezzenek az NDK művé­szeivel. A nyugat-berlini szenátus ilyen kultúrpolitikája követ­keztében azok a művészek, akik őszintén a művészi élet tisztaságáért, a megértésért és a békéért szállnak síkra, nehezen tudják felfogásukat megvalósítani. Mégis sok nyugat-berlini művész a ne­hézségek és kellemetlensé­gek ellenére — a Schiller­Theater igazgatója ellen pél­dául egy lipcsei vendégjá­ték miatt csúnya hecckam­pányt indítottak — igyekszik ápolni a jó hagyományokat és nem hagyja, hogy elsza­kítsák a keletet és nyuga­tot összekötő szálakat. Nagy­számú nyugat-berlini mű­vész a szenátus ellenállását leküzdve keresztülvitte, hogy a város mindkét részének kulturális intézményeiben, vagy egészen a demokra­tikus Berlinben tevékenyke­dik. A nyugat-berlini egye­temen néhány héttel ezelőtt megrendezett nagy atom­fegyverkezés-ellenes diák­kongresszus élénk figyelmet keltett és pozitív irányba be­folyásolta a német kérdés megoldásáról folyó vitát. A szovjet javaslatok után a művészeket, ugyanúgy, mint a lakosság többi részét az az aktuális kérdés foglalkoztat­ja, hogy hogyan lehet a je­lenlegi tarthatatlan helyze­tet megszüntetni. Nagy ér­deklődést kelt az a javaslat, hogv Nyugat-Berlint nyilvá­nítsak demilitarizált szabad várossá. Nyugat-Berlin ak­kor lesz ismét kulturális központ, ha nem lesz többé háborús veszélv tűzfészke és provokációs támaszpont a .Német Demokratikus Köz­társaság ellen, hanem jó kapcsolatokat tart fenn mindkét német állammal és így kulturális élete légkörben fejlődik. békés Joachim Bagemühl

Next

/
Thumbnails
Contents