Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-13 / 110. szám

3 Szerda, 1939. május 13. fonatmentők IIHII :::::: -j! TAVASZ UTCA 2. • Van valami jelkép is ab­ban, hogy a Tavasz utca pá­ros oldala mellett aszfaltke­verő gép áll, s már hosszú távolságon el is készült a II. , kerületi tanács beruházásé- öt év alatt csaknem öt- bői igen lényeges az anyag­ból épülő új, sima, nyíl- millió forint nyereséget fize- kihozatal. A kongresszusi egyenes járda. Az utcavégi tett be ez a vállalat, s a jó munkaversenyben, melyben Fonalmentő Vállalat csök- munkának persze a zsebek- a dolgozók 92 százaléka részt kent munkaképességű dolgo- ben szintén megvolt a Iát- vesz (a bedolgozók kivételé­zói sokszor fogják emlegetni szatja: tíz és fél nap nyere- vei mindenki), a keresztor­azokat, akiknek fejében meg- Ségrészesedést fizettek az el- sózó azt vállalta, hogy az fogamzott a terv. múlt éJ eredményei alap- anyagkihozatal százalékát ján minden dolgozónak. 0,5-del felemeli. A vállalást Mindig többet Hasznosság és telies ver- aZ elsÖ hónaPban> áP" r, , e e?.tel,Ver rilisban túlteljesítették: 85,7 öt évvel ezelőtt egy Tol- tikalitásra yalo törekvés hel tt 89 7 százalékot ér_ buhin sugárúti kis, korsze- je lemzi a műszaki vezetest tek el- A Számszerinti szép rűtlen helyiségből indult el állandóan uj es uj gépeket eredmény elismerése mel­a vállalat a fejlődés útján, szereznek be, hogy a fonal- lett ne feledkezzünk meg Aki ma belép ebbe a mo- mentestol kezdve egeszén a arról h ezt é dern épületbe, még csodál- k<*z áruig maguk allithassak annál az üzemréSZnél mu­koznivalója is lesz elegendő, elő a kulonbozo crkkeket. tatják fel ahol iegtöbb a Mindig többet — ez a ki- Gyártmányaik kiváló mino- csökkent munkaképességű íratlan jelszó. Ezt követték seguek. Ebben a negyedev- dolgozó évek folyamán a párt-, az ben 12 ezer törülközőt, 30 állami a tanácsi szervek, ezer méter műszaki szövet- A városi tanács Fonal­mikor a csökkent munka- nek is megfelelő lepedővász- mentő Vállalata példa az képességűek munkába helye- nat készítenek a szövődé- országban, hogyan kell szo­zésén súlyos anyagi áldoza- ben, a kötöde négyféle sza- cialista társadalmunknak sé­tákkal kellett segíteni. Most bású olaszkát és férfi für- gítséget adni a nem teljes pedig ezt a jelszót követik dőnadrágokat gyárt kétezer munkaértéku emberek szá­az -tt dolgozók is. Bolgár pedagógusok - szegedi tapasztalatcserén Szegeden a politechnikai képzés helyes gyakorlati módszerének megoldása ér­dekében úttörő jellegű ki­Bérietek folynak két közép­iskolában is. E kísérleteknek több más mellett az a tanul­ságos érdekességük, hogy egyszerre két, egymással vi­tatkozó elgondolást szem­léltetnek: a szószerinti poli­technikai képzést és a mo­notechnikai képzést. Ezért Szeged különösen erős von­eást gyakorol mindazokra, akik ezekkel a kérdésekkel tudományosan, vagy gya­korlati tapasztalatszerzés céljából foglalkoznak — mind itthon, mind a népi demokratikus országokban. Üjabban a bolgár közokta­tás két munkása látogatott Szegedre. A Radnóti Miklós Gimnáziumban, a Földmű­ves utcai általános iskolá­ban, a Móra Ferenc Iparita­nuló-intézetben, a Gépipari és a Textilipari Technikum­ban, továbbá néhány sze­gedi nagyüzemben tanulmá­nyozták, illetve tanulmányoz­zák a politechnikai oktatás gyakorlatát. Tegnap este a Szegedi Nemzeti Színházban megtekintették az Aida elő­adását is. Ma délután a vá­rost is megtekintik, majd kétnapos tartózkodás után ma este elutaznak városunk­ból. kilogramm mennyiségben. mára. De példa arra is, ^ _ hogy ezek az emberek ho­I\Ő az anyagkihozatal gyan adják vissza a segítsé­get, hogyan válnak ennek Anyagkihozatalnak neve- a társadalomnak hasznos, zik a Fonalmentőben azt, megbecsült munkásaivá. A hogy száz kilogramm fonal- pártkongresszus tiszteletére ból hány százalékot tudnak indult munkaversenyben új­hasznosan felhasználni. Te- ra példát adnak helytállá­hát a termelés szempontjá- sukról. Az alkotó művészei" útján M indig kockázatos dolog egyetlen eseményből messzemenő követ­keztetések levonása. Mégis teljes biztonsággal állapít­hatjuk meg abból az ered­ményes találkozóból, amely hétfőn este Szeged művé­szeti életének néhány vezető képviselője között zajlott le, hogy helyes úton indultak el a művészeti alkotó mun­ka további gyors kibonta­koztatása érdekében. A ta­lálkozó felvillantotta, hogy a szegedi művészekben ele­venen él a vágy arra, hogy kapcsolatot találjanak egy­mással és e kapcsolatokat minél tökéletesebb alkotá­sok létrehozására használják fel. A szegedi művészeti élet számot tevő képviselői már idejekorán felismerték he­lyüket a népi demokratikus társadalomban. Legjobbjaik határozott művészi állásfog az egyes művészeti ágakon belül is csak alkalmi kap­csolatokat fenntartva mű­ködtek. Ezért is fogadták, olyan örömmel a városi pártbizottság mellett műkö­dő kulturális bizottság kez­deményezését annak érde­kében, hogy szorosabb, in­tézményesebb tartsanak fenn litikai tekintetben is szilárd alkotót. A mikor az egyes művé­szeti ágakon belül szoros kapcsolatot te­remtenek annak művelői egymással, és kinyújtják ke­züket a művészeti élet más területein dolgozók felé is, kapcsolatot akkor ez természetesen nem egymással, jelenthet csupán lezárt kört így jött létre a hétfő esti ta- Ha valaki, akkor éppen a lálkozó a TIT klubjában, művész az, aki a legérzéke­ahol a pártbizottság és a ta- nyebben reagál az élet ezer­nács képviselői mellett meg- nyi megnyilvánulására. Ezért jelent a szegedi színészek, nem lehet elzárt egység — zeneművészek, írók, képző­művészek, újságírók több meghívott tagja. S már ez, az első közös találkozás is megmutatta, hogy lenne je­lentősége Szegeden olyan közösség létrehozásának, amely gyakorta, sőt állandó jelleggel is biztosítaná mű­vészeink együttműködését. S ez ma már nem is csupán lalásukkal vetették meg lá- ködös tervezgetés, hiszen a bukat azon a talajon, ame­lyet az ellenforradalom le­verése óta bekövetkezett po­litikai és gazdasági eredmé­nyek, s nem kevésbé a párt Központi Bizottságának mű­velődéspolitikai irányelvei­ben lefektetett határozott kultúrpolitika szilárdított meg.. A különféle művészeti ágak képviselői mind ez ideig azonban nemcsak egymástól lényegé­ben elszigetelve, hanem még művészeti szövetségek közeli helyreállításával hamarosan megszületik ennek gyakor­lati lehetősége. A hétfő esti találkozó egyebek közt ép­pen azt is célozta, hogy a hamarosan ismét létrejövő országos művészeti szövetsé­gek szegedi csoportjainak különösen amikor már való­ban egység lesz — a szegedi művészvilág. Az ecset, vagy a szobrászvéső mestereinek éppen úgy, mint a zenevilág varázslóinak, a színpad em­berábrázoló művészeinek, vagy a toll -írástudóinak* meg kell találniok a kapcso­latot mindenekelőtt a mun­kásosztállyal, de- a dolgozó nép minden rétegével is. Közel kell kerülniök alkotó­művészeinknek a társadalom életéhez, problémáihoz, hi­szen ott lelhetik meg legin­kább jövendő alkotásaik leg* gazdagabban felbuzogó for­rását. Hol is kereshetnének bőségesebben gyümölcsöző élményanyagot, mint népünk megalakításához megteremt- soraiban, a dolgozó, az új Nemzetközi kiállításra kerül egy fiatal szegedi fafaragómüvész új alkotása -Acs, vagy művész* cím­mel lapunkban korábban ri­portot közöltünk a fiatal M. Nagy Sándor, Szeged, Pári­zsi körút 39 szám alatt la­kó fafaragóművészről. A fiatal művész azóta befejez­te megkezdett munkáját. Az írók történelmi direktóriumá­nak létrejöt­nem eléggé »úri módon* vi­selkedik. A Varjasyéhoz ha­sonló magatartású Dettre Já­nos ismételten igyekszik tisztázni magát az ABC előtt, azonban eredményte­nák nem szívesen harcolnak. len a kísérlete. Bejelenti, nemegyszer szembefordul- hogy szabadsaganak lejarta nak tisztjeikkel, újabban at- utan nem ter v,SS2:o tatá­tól rettegnek, hogy Besszará- Iába. te után ma biába viszik őket, az otta- De Lobit tábornok ma májUS megalakult ni frontra. szemlét tartott a városban az irók szak- A szegedi Antibolsevisla állomásozó francia csapatok szervezete is. Comité vezetői tárgyaltak fölött. Színes látványosság Elnöke Bíró "UZ aradi kormány« Sze- volt. A magyar katonatisz­Lajos, alelnö- geden tartózkodó képviselői- tek tetszését azonban nem kei ' Osváth vei. Kiderült, hogy az ara- nyerte meg a szemle, mert Ernő, Révész Béla és Ba- diak sem egységesek. Sáro- szerintük hiányzott »a moz­bits Mihály, titkára pedig sy-Kapeller és Eckhard Ti- dulatok precizitása, exaktsá­Bartha Lajos. A szakszer- bor megtalálták az alkal- ga« — azaz a K. und K. vezet 550 számontartott ma- mat, hogy alaposan bemárt- hadseregdrillje. A tisztek gyar írót tömörít soraiba. sák Kelemen Béláék előtt egyébként ma összeírták Szamuely Tibor a hadi- Varjasy Lajos volt radikális azokat, akik ellen eddigi foglyok és szökött katonák párti ügyvédet, az aradi magatartásuk miatt kifogá­vallomásai alapján a ro- mozgolódás kezdeményező- sok merültek fel. »Becsület­mán katonák hangulatáról íét• Varjasy szerintük telje- ügyi vizsgálatot* indítanak .. . , sen megbízhatatlan, a szo- ellenük. Az eljárás surgos a számol be a hadügyi nep- ciaUstákkai is keresi az tisztek mielőbbi szelektálása biztossághoz küldött mai je- érintkezést, »kokettál a érdekében. Készülődik tehát leütésében. A román kato- szakszervezetekkel«, tehát a -nemzeti hadsereg«. (Ltebmann Béla felv.) Csodálatos faragásokkal va- Bolt esetleges megvétel cél­lósággal életre keltett 32 jából. A megvételt megelő­sakkfigurát. Faragásaival a zően azonban a fiatal fafa­korabeli magyar és török ru- ragómúvész szeretné re­ha és fegyver-motívumokat mekbe sikerült munkáját ki­eleveníti fel. A nagy értékű állítani valahol, esetleg az művészi faragvány iránt — Ajándék Bolt, vagy más ahogyan értesültünk — már- reprezentatív üzlet kirakatá­is érdeklődött az Ajándék ban. Reméljük, kívánságát bármely nagy áruház szíve­sen teljesíti, annál is in­kább, mert mint ahogy érte­sültünk, M. Nagy Sándor fa­faragóművész új alkotása egy nemzetközi kiállításon is szerepel a közeljövőben. Makarenko mellszobra az Ifjú Gárda ifjúsági városban A szegedi Ifjú Gárda ifjú­sági város fiatal lakói elha­tározták, hogy emlékművet állítanak otthonuk parkjá­ban Makarenkónak, a szo­cialista pedagógus nagy út­törőjének. A parkban — melyet ugyancsak Makaren­kóról neveznek el — elhe­lyezik Makarenko mellszob­rát. A szobrot az ifjúsági város egyik tanára, Poni­csán Ádám mintázza, a kép­zőművészeti szakkörben dol­gozó fiatalok segítségével. Az emlékmű ünnepélyes le­leplezését május 30-án dél­után 4 órakor rendezik meg, se a szükséges bázist. A megjelentek valamennyien örömmel üdvözölték azt a gondolatot, hogy feladatuk sikeres végzéséhez megfele­lő keretet kapjon a művé­szeti élet Szegeden is. Csak haszonnal járhat egy helyi­séggel is rendelkező művé­szeti klub megszervezése, amelyben rendszeresen ta­lálkozhatnak a szegedi művészek egymással. Termé­szetes azonban, hogy e kap­csolatnak, s akár a minden­napok majdan itt lezajló ta­lálkozásainak nem az öncé­lúság jegyében kell létrejön­niök. A hétfő esti mintegy négyórás beszélgetés preg­nánsan tanúskodott arról, hogy művészeink többsége nem is gondol erre. Jófor­mán minden megjelent el­mondotta véleményét és a társadalmat megalkotó em­berek között. Ezt a célt szol­gálhatják majd a munkás­és művésztalálkozók meg­szervezése, de főként az ilyen alkalmi kapcsolaton túlmenő állandó, személyes baráti kapcsolatok megte­remtése. S oha ennyire nem érez­hették maguk mellett a magyar művészek egy egész társadalom segít­ségét, mint éppen napjaink­ban. Hiszen e legutóbbi sze­gedi találkozó létrejötte, s ami még főbb, ebből kiin­dulva a most megnyíló még újabb lehetőségek nem ép­pen ezt példázzák-e? S mindezek mögött egyre meg­újuló kezdeményező erőként ott áll a párt támogatása. Azé a párté, amely az egész nép útját, s benne a művé­felszólalások mindegyike szek elhaladásának útját megmutatta, hogy igen sok művészetpolitikai kérdést akarnak megvitatni egymás­sal. Valamennyien egyöntetű helyesléssel fogadták Sárkö­zi István elvtársnak, a váro­si pártbizottság kulturális felelősének mintegy prog­ramadó tájékoztatóját a mű­vészek együttműködésének kialakításával kapcsolatosan, valamint Tari János elvtárs­nak, a városi tanács v. b. el­nökhelyettesének értékes fej­tegetéseit a művészi munka igazi tartalmáról. Nem volt véleménykülönbség köztük és a megjelentek között ab­ban, hogy az elvi és művé­szetpolitikai problémák mar­xista—leninista alapokon álló tisztázása, a művésztár­sadalom eszmei-politikai és ideológiai módszeres fejlő­is megvilágítja. Ma már minden komoly művész igényli is ezt az iránymuta­tást, mert tisztában van az­zal, hogy a művészeti alko­tó munka kibontakozása, magas eszmei és művészi tartalmú, közérthető al­kotások létrejötte egye­dül csak így lehetsé­ges. Ma már egyetlen jó­szándékú és komolyan gon­dolkodó művész sem állítja szembe a pártosság és a sza­badság hamis ellentétét, az ellenforradalmi zavart keltők egyik kedvelt szólamát. Ma már a túlnyomó többség tisztában van azzal, hogy sehol sincs a társadalomtól független szabadság. Az iga­zi szabadságot az jelenti, ha mindig a leghaladóbb világ­nézet szolgálatában segítjük dése elengedhetetlen a mü- elö egy egész nép szabad fel­alkotasok ^színvonalanak erneikedését. Napjainkban ez csak a marxizmus—leniniz­emelése céljából. C sak örömet okozhat az a kezdeményezés, amelynek egészséges kibontakozásánál ez alka­lommal jelen lehettünk. S világosnak kell lennie a to­vábbi útnak is. A művészeti szövetségek megalakulásá­val, tartalmas közösségi, klubélet kialakításával, a művészek egészséges társa­dalmi életének megszervezé­sével csak nyerhetnek mind ők, mind pedig a szocialista társadalmunk. Korai lenne ez­úttal még részletkérdésekről beszélni a kialakuló keretek­re, tagságra, s más ehhez hasonló gyakorlati kérdések­re vonatkozóan. Annak azon­ban máris nyilvánvalónak kell lennie, hogy a szegedi művészek e kialakuló közös­ségének csak olyan tagjai le­hetnek, akik a művészet sa­játos eszközeivel hozzá akarnak járulni a szocialis­ta társadalom alapvető cél* jainak megvalósításához. Emellett ugyancsak lénye­ges, hogy e létrejövő közös­ség tagsága egyúttal szak­mailag is rangot jelentsen. E kettő együttesen adja ugyan­is az igazi művészt: a szak­mailag kiváló és eszmei-po­mus világnézetéből táplál­kozva lehetséges. Ez bizto­sítja egy idejét múlt társa­dalom kötöttségeitől való megszabadulást és így a leg­teljesebb szabadságot mind­azok számára, akik művé­szetüket a dolgozó emberek igaz ügyének szentelik. em célja e cikknek, IN hogy beszéljen mind­azokról a dicséretes eredményekről, amelyeket Szeged művészei csupán csak az ellenforradalom óta is felmutattak. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy minden eredmény egy-egy lépést jelentett előre művé­szeink formálódásának, to­vábbfejlődésének, öntudato­sodásának útján. S ez az út egyre szélesedik, egyre biz­tosabbá válik. Szeged művé­szeinek most kialakuló ba­ráti és alkotó közössége re­mélhetően mind magasabb színvonalú művészeti alkotá­sokban hozza meg igazi gyü­mölcsét nem valami szűk kör számára. Egymás meg­találásán, a művészeti élet gazdagodásán túl társadal­munk, az egész nép nyeresé­gét jelenti ez majd. Lőkös Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents