Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-09 / 107. szám

Szombat, t#59. máfns 9 A külügyminiszteri tárgyalásokon lehetséges pozitív eredmények elérése — jelentette ki Hrusctov nyugatnémet újságíróknak adoti nyilatkozatában NjiWta Hruscsov, a Szov- Presztízskérdéseket és né* mozdítaná a nemzetköz! fe­jetunió Minisztertanácsának hány más kérdést figyelem- szültség enyhítését. Készek elnöke május 5-én beszélge- bevéve — mutatott rá Héus- vagyunk megoldani a meg­tést folytatott a Moszkvában csov — kompromisszumos ja- érett kérdéseket egészben, tartózkodó nyugatnémet szo- Vaslattal álltunk elő, még- vagy részletekben, attól füg­ciáldemokrata lapszerkesz- pedig azzal, hogy bizonyra gően, milyen megoldásra tőkkel. A beszélgetésben, átmeneti Időszakban tartóz- hajlandók partnereink, amelynek teljes szövegét kodhatnak Nyugat-Berlinben Azt kívániuk — ielentet a május »-l szovjet lapok jelképesen angol, francia, - - •» ' közlik, fontos nemzetközi amerikai és szovjet csapatok, problémákat érintettek. de természetesen egészen ÚJ Hruscsov többek között alapon nem mint megszálló kijelentette, a Szovjetunió Németor­szággal kapcsolatos politi­káját az a törekvés ve­zérli. hogy előmozdítsa az ország gazdasági életének békés fejlődését. A szovjet kormányfő az csapatok. te ki Hruscsov — hogy a német nép egyesüljön, és egyesülni is fog. De ez maguknak a németeknek az ügye. NSZK telenlegl kormányá­nak politikáiét kardcsörte- némeTbékeszeraődés aláírá­tőnek revansyágvónak, ml- fiAt ds9zekapcsoinl az eur6­Htarlstánnk minősítette. Sze- pal biztons6g problémájával ^ VÖMETTRJÁG NEMTÉRTOT' ANNYIT MLNT h» Németország nem tartóz- rozatIan ld6pe fenntartani a nék egyetlen katonai tömb- fesrüU hely!Mjtet Az európai „ w^Tx^L°J7 Megbízható forrásokból tud­Hajlandók vadunk e«"k nem akarJák Németország megvitatására ha valóban újraegyesítését. Féltiek az a kérdés helyes megoldá- egyesített Németországtól, sára Irányulnak. Hruscsov hozzáfűzte, hogy Hruscsov kifejtette a né- Adenauer szintén nem akar­met újságíróknak, hogy a 1® Németország újraegyesí­btztnnság kérdésének meg­oldása — mulatott rá — hőz sem. Hruscsov az NSZK NA­i-r *bonyo,u,t Mya* azt a hot?v m tését Nyilván attól fél, hogy ha Németország egysége hely­reáll, pártjának nem lesz többsége a Bundestagban, elveszti befolyását. Hruscsov ezután válaszolt a Szovletuníó hétéves tervé­ről feltett kérdésekre. Vál­laljuk — mondotta —, hogy. a gyakorlatban beblr.onyít­Frsneo Sps«vn1orszá?át ve- „ juk a szocializmus fölényét gvék fel ebbe a tömhhe. - £ - ^"^„.„n..,, Utalt rá, hogv Adenauer tá- * * .J™* miatta ezt a kezdemény. ffifiSÍ^patSf tótlí!" Kést. — Fz a fény — hangsú­lyozta Hruscsov — arra ys'l. hogy most konsrnU­dáMdn-V a resketős erők. Mámedlg ez veszélyes a békére. Nagv Jelentőséget tulaldo­nltunk a német kérdésnek — folytatta a szoviet kormány­fő — mivel belátjuk, milyen veszélyt jelent az emhort­ségre egy djabb háhóró ki­robbanása, és megértjük, milyen szerepet szánnak a nyugati hatalmak ebben a háborúban a németeknek Őszintén akarjuk, hogy a német nép ne hagv.fa ma­gát harmadik világhábo­rúba sodortatni. Általában el akarjuk kerül­ni ezt a háborút. Hruscsov megjegyezte, floev egyds amerikai tdbor­nnknk és tehgemngrok. va­lamint nvuga'német kato­na' vezetők félrevezetik or­szágaik '-Wáieménvét, a S*' bizonygatták, hogv a NATO-hoz tartozó orszá­? lóknak eztdőszerint valami­éle katonai előnvük van a Szovtetimlőval szemben. A legmagasabb RzlntÜ ér­tekeztpf kérdéséről szólva Hruscsov meglegvezte, hogy a külUgvmlnisztcri tárgya­lásokon Is lehetséges poZl­tfv eredmények elérése. De a kormánvfől találko­zó akkor Is hasznos lenne ha llven eredmények nem születnek meg. Az eredmények — mondot­ta Hruscsov — nemcsak a ml óhalunktól függenek. Hruscsov megiegyezte ftogv a nvueat-hertinl kér­dAs része e?v átfogóbb kér dóspek A fő dolog a német békeszerződés megkötése Nvtlván a két fennálló né­met állammal kell mntd NFCKÓTNL a HÉITOS-ER-ŐDA*­Ha v'szont volt szövetsé­geseink nem akarnak alá­ír"! llven békeszerződést akkee ml aláírjuk 81 NHK-VBI. Ha aláirtuk a békeszerző­dést az NDK-val — muta­tott rá Hnisreov — « nyu­gati hatalmak elvesztik a a jogukat, hogv meg-zállé csana'okat tarthassanak Nvugat-Berttnhen. Mi azon­ban n*t akartuk, hogy e kéres-v,en ne letrtmzmk né. zetetíérésetnk azokkal az ál­lamokkal. ameivek a hitle­ri Németnmzátf eúen vfvrft heno-öban szövetségeseink vo'tak. Hruscsov hangsúlyozta, hoev a Saovjetunió álláa­pontta: a he nem avatkozás Nvtt­g«* szabad város betagvetbe. A nvevat-ttprlinl rendszer megválasztásának kArdtae a Nvugnt-Berltnben élő néme­tek ttgve Adenauer Nvmrnt Berlin elleni merénvletett nem ismertük és nem ismer­jük eL a kapitalizmussal szemben, túlszárnyaljuk az Egyesült Államok színvonalát. Ez a Szovjetunió munkás­osztályának. dolgozóinak hatalmas győzelme lesz. Igen elégedettek vagyunk országunk belső helyzetével — hangsúlyozta Hruscsov. — Mi, a Kommunista Párt és a szovjet kormány veze­ződés kérdésétől etkttlő- tői nem ta kívánhatnánk nftve kell foglalkozni. jobbat, mert pépünk hangu­A Szovjetunió-jelentette kl lata kitűnő. Ez csodálatos Hruscsov - hajlandó megvizs- távlatokat nyit meg a Szov­gálni minden olyan kérdést, jetunió sikeres kommunista amelynek megoldása eló- építésé előtt. Megjelent a nyugdíjrendelet végrehajtási utasítása Vili kell fig>e embe venni a mnttkabéráilan Mw* A mi fásánál? — Ez ev iai nnr el*ejélől Itetl a hnimazni a végreha jiásl u ásflás rendelkezéseit A dolgozók társadalomblB- lehet. Az 1959. január 1. sftási járulék fizetésénél tosítási nyugdíjától szóló ren- napját megelőző Időbeh tel- figyelembe Vehető mérték­delet végrehajtási utasítása jesített tűlórára kapott díja- ben kell számítani, megjelent a Magyar Köz- zást teljes egészében figye- A foglalkozási betegségek lony tegnapi számában. Beve- lembe kell venni, zetőben részletesen mégha- A munkabérátlag öaszegé­tározza az öregsági nyugdíj- nek kiszámításánál nem le­ra, a rokkantsági nyugdíj- het figyelembe venni a nem ra, a baleseti járadékra, az munkabér jellegű juttatáso­özvegyi nyugdíjra, a férjek kat (például a nyéreségré­özvegyi nyugdíjára, avégki- szesedést, az újítási elégítésre, az árvaellátásra, stb.). mának, valamint az ott el­helyezett fegyverzetnek a csökkentése, az Idegen csa­patok kivonása minden kül­földi területről. Mindezekkel a kérdések­kel azonban — tette hoz­zá — a ném»t hékes-T­Ma reggel iniftil Genfbe a szovjet küldöttség Herfer e'ső bestédébe*? semmi f gyei* mremé'fót sem mendoft — Genf fe készülten várja a kii ügym matereket Szombaton reggel repülő- Herter kijelentette, hogy a külügyminiszterek genfi ér­gépen indul Oenfbe a kül- nyugati hatalmak -kemény tekezletén. úgv miniszteri értekezleten politikát- követnek majd résztvevő szovjet küldöttség. Genfbert berlini jogalkat és "Derűlátóan indulHnk A küldöttség vezetője And- kötelezettségeiket illetően, de útunkra* — Jelehtétte kl dr re) Gromiko. a Szovjetuhtó — mlnt mondotta — ez nem Lothar Bolz külügymlhlsz­külügymintsztere, tagjai: Zo- jelenti azt, hogy a nyugati . , .. ,-,„ rtn külügyminiszteAelyetles, hatalmak ne kívánnának Jó- ter- a vezetője. Malik, a Szovjetunió loüdo- akaratúlag tárgyalni. Leg- — »Tervünk készen áll. ni nagykövete, Pervuhin ber- alábbis csekély előrehaladást azokhoz az irányelvekhez tini nagykövet, Szmirnov szeretnénk, elérni — tette tartiuk magunkat, amelye­bonni nagykövet és Szolda- hozzá. tov, a külügyminisztérium Az elnökkel együtt rémé- ket a népl kamara megsza­osztáh,vezetője. A küldött- lem — mohdotta végül — a bott«. •éget nagy számú tanácsadó genfi értekezlet úgv fejlődik éc szakértő kíséri. majd, hogy csúcsértekezlet­A szoviet küldöttség útja hez vezet, és a genfi külügyminiszteri Az angol lapok rövid kl­értekezlet Irént rendkívül vonatokban ismertetik a bé­na?v az érdeklődés a Szov- szádét, s az az. éltflláhos be­ietunióban. A szovjet közvé- CVtaréstik, hoev Herter o fem*nu azt várla a MlWav- dullesl elcsépelt közhelyeket miniszterek tanácskozásától, ismételte rceq Dulles szemé hogy sikeresen előkészíti at lyes súlya és befolyása nél utat a nagyhatalmak kor- kül. mány'ó'nek estlestetálkntólá- Herteruek azt a kitelen­hoz. elősegít 1 a német béke- tését, hogv fcérrWnrgzár sterződés megkötéséi és e^-osfték^ek fokozatos fn­Tivuoat-fíerUn státusának Ivemáloák kéM leno'é, nvti­rendezését. dtatarnnták öi". xriet Christian Herter amerikai meztk. hogv az további M ktllügvmlnlszter esütörtfikön votodást im*nt Wn-bta-tn­este az amerikai televízió- azon korábhi rO*s-,nt,tmiv ban beszédet mondott a kit- amelu »—<nf a on„o szöbön átló genf! külüevml- rte'- -a sreKnd nlszteri értekezletről. Hang- tésok- útján lehet megvalé­sŰlVoz+a: a rvugatl hatalmak sít*"!. xpevseeps filláspontnt- kép- Genfben a evakn-tathan viselnek ma'd a fronti ér- rntnd-n tanhnikm stsrwt= tekezteten. *EZ az áilásnont letet befpro-tek a küiü"vmi­1 ehetővé tPSZl. hogy leazsá- nlcr'ert értekezletre. A bta­gosán meeoldták a Német- 4 onséni armarétu* szomhá országgal kaoesolatos kérdé- jén trtíTkörf'<«be. A rend seket. beleértve a hékncZAr- 3r_ rsenaő*-er*iitések ződéít és a berltnl kérdést, menérk/fék n trit-osba. valam'bt az eurőnat bizton- A m<r nAntaktő! séei rendszer megterernté- a7 újságírók rendelkezésére állt, # alapján járó baleseti já­radék kiszámításának alapjá az Igénybejelentést közvetlenül megelőző ti­zenkét hónap alatt elért munkabér havi átlaga, díjat feltéve, hogy a munkaké­HBHHPi HU pesscgcsökkenés az igénybe­a szülői njoigdíjra. a családi Munkabérként kell számi- jelentés időpontjában már nótlékra és a házastársi bőt- tásba venni a munkáltató- legalább tizenöt százalékot lékra jogosultság feltételeit. tói kapott minden termé- meghaladó mértékben fenn­A továbbiakban kimondja, szetbeni juttatást. állott. hogvan kell meghatározni a a munkaruha, a védőöltözet, A rendelet megállapítja a szolgálat idejét. védőétel (védőital), védöesz- házfelügyelők, az ipari (mü­Kimondjá a rendelet, hogy közök, üzemi étkeztetés, vas- szaki), mezőgazdasági (erdő­a munkabérátlag klszámí- úti utazási kedvezméhV, gazdasági), kereskedelmi ta* tásánát. figyelembe kell munkásszállás, muhkásszál- ntllők rokkantsági nyugdíját, venni mindazokat a Jutta- lítés és az állami gazdasá- a háztartási alkalmazottak tásokat, amelyeket a dol- goknál adott Illetményföld öregségi, rokkantsági ftyuff­gozó valamely bérrendsz pénzbenl értékének kivéte- diját. szerben (teljesítménybér, lével. A természetbeni jutttt- A továbbiakban a végrs­Időbér) munkabérként ka- tás pénzbeni értékét általá- hajtási utasítás részletesen patt. ban az állami kereskedelem- intézkedik a nyugellátások Ehhez hozéávehetŐk a mun- ben érvénves fogyasztói árak összegéről, felsorolja a 1o­kabéfalapWl fizetett egyéb alapján kell megállapítani, gosultságot kizáró és korlá­jutUtások is. így különösen A teljes havi ellátást í'akáá, tozó okokat, szabályozza a az egyéni vagy csoportos teljes étkezés) havj 350 fo- nyugellátások esedékességét, munka eredményeként ka- rint, az étkezést pedig havi a folyósfás megindítását. Az pott prémiumok; s azok a 300 forint pénzbenl értékkel ügvkezelés egyszerűsítése ér­pótlékok. amelyeket a dolgo- kell a munkabérátlag ki- dekében zó beosztása (pl. vezetői pót- számításánál figyelembe ven- a nyugellátást forintra kr­lék, működési pótlék), mun- nl. rekifett összegben kell fo­kakörének sajátos körűimé- A munkabérátlag kiszámf- lyósítani. nyei (veszélyességi pótlék, tásanál minden olyan nap- A végrehajtási utasítás pon­nvelvpótlék), munkában el- táH napot figyelembe kell tosan meghatározza a ktvé­töltött ideje (korpótlék) után venni, amelyen a dolgozó teles nyugellátás feltételeit, kapott. Hozzászámít a mun- munkaviszonyban állott, kl- rendelkezik a korábbi Jog­kaközi szünetre (étkzési és véve — a többi között — szabályok alant án megállg­tisztá'kodási idő) és a ké- a következőket: fizetés nél- pftott nyugellátások élbírá­szenléti (ügyeleti) szolgálat kÜ1l szabadság, Igazolt tá- iásáfól, a munkaviszonyban ideiére járó díj is. voltét, katonai szolgálat, nem álló személyeket üze­A munkabérátlng megálla- ideiglenes rokkantsági nvug- mi baleset esetén megillető pítása szempontiából az 1959. díj, szabadságvesztés, előze- nyugellátásról és a nyugdf­ianuár 1. napjától tellesített. tes letartóztatás, közbiítoh- lazás munkakönyvbe való leefeltebb havonta tizenkét sági őrizet (ha ezekre a na- belegyzésőrőL túlórára iáró díjazásnak pót- pókra munkabért nem ka- A végrehattásl ntanítás lék né'küli összegét lehet fi- pott). rendelkezéseit 1959. január evetembe venni. A túlóra- Ha az igénylőnek több 1-től kell alkalmazni, átalánvt a munkabérátlag' ipari szakképesítése vagv ea- Az 1959. évi január-április mngállapfása szempontlá- zel egyenértékű képzettsége hónapokra folyósított nyug­ból figyelembe venni nem van, a munkabér átlagát ar- ellátásokkal kapcsolatban ra a szakmára vonatkozó azonban Jogalap nélkül szabályok szerint járó mun- nyugdíifeJvétel címén a kebér alapián kell megálla- nyugdíjas terhére tartozást pítanl,. amejvben a leghosz- előírni, illetőleg az élótaj tar­sznbb iöcig dolgokott A ju- tozást behaliánt csak a ren­talékra bérrendszerben dol- delet hatálvba'épését meg­gozó nyugellátása összegé- előzően érvényben Volt jog­nek megállapításánál a ju- Szabályok szerinti esetekben talékot a társadalombiZtO és mértékben lehet. Marosán Gvffry elRadása a Budát lati Mdszaki Cgyeemen A Budapesti Műszaki Egyetem és az Építőipari Műszaki Egyetem pétiteken összevont szabad pártnapot rendezett. A nagyszámú hall­gatóság előtt Marosán György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a budapesti pdfblznttsdg első titkára az időszerű politikái kérdésekről tartott előadást. 12, 22, 29, 33, 69 a lol'ó e heti nyerőszámai Pénteken délelőtt Dotnbo­vároh rendezték a lottó 19. heti nyetö.s2ámalhak sorso­lását. Az előkészületek Után a kővetkező őt nyerőszámot húzták ki: 12, 22, 29, 33, 69. Ezen a héten 4 millió 479 ezéf 7BB szelvény Vett részt a sorsoláson. séti" A nvtigntt hatalmak noll­Mkátáttek alaólát Herter SZpVfl! szerint a következő Her'er amerfrni ká1ü?v­eivek kőoezik- az. eero-sőae, mmisztar oxetévenwa.htng­As NéroetorstaH repülőgépen Genfbe me?tererotA9e. h!'tensá?i ütaaott. revdezer IA'acOéSé a fadvvar­Irezés pltpnő'-AténAk etentén, A német ettthefek SZfVbŐl* s amta mteHnr e°m vatAsnl. jövő békeváavától kísérve, ttat mé". -Pprtln szphodífl. pénteken déhfán eliitaíött páezV és biztonságának sza- PertttibŐl az N1~»K küldött- 1 gvafok számára, akik az magyar vén békés M'tötó* vatolása- sége, hogy részt vegyen a elmúlt évszázadok Borán munkát folytat, legfObb tél Népünk egységesen harcol d v lágbékéért! (Folytatás az 1. Oldalról.) mérhetetlenül sokat vérez- ja. hogy hazáját, a béke ot­peihez a -reménység iiiené- tünk és szenvedtünk a né- szágát felvirágoztass a és a iét", s adta ki ebben a-tár- met militarizmus miatt, de maga erejével is szol­gyalnl, tárgyalni, tárgyalni)" vgésr. Európa, sőt az egész gátja az emberiség egye­jelszavát, a' nemzetközi el- világ népei számára legsüé- temes nagy Ügyé', a bá­lentétek békés útoh valő pősebben megoldandó fel- két. A fíéke-Vl>ántaiulcs megoidásáhak azóta világ- adat a német kérdés rendé- tagjai meg lehetnek gyözöd­swtrte visezhangZő követeié- zése. Nemcsak bennünk, ma- ve arról, hogy a stoclaUz­sét. gyarokban. de a békeszerető must énltö do'doző tttOóvdf emberek tiz- és száztni.lilői- nép, Mven alkaltnányáhrtz, A genfi értekezlet ban kélt nyug'alnnságot a tánioHthátatlanul kitart a bitalommal tölli el Nyugat-Németországban új- béke ügye m-tlett és to­tt béke híveit jáéledö fasiszta szellétn, i űábbra l* egységesén bareol nyugatnémet kormány min- a világbéke tílz'bsi'ásáéft A nagyhatalmak külügy- den éSsteHl javaslatot visz- A magyar forradalmi mtifi­minisztoreinek a napokban sznntrtsftá politikáin. Az kás-parnszt kotmány mesz­összeillö értekezlete ennek amerikai Imperializmus tá szemenöen eavetért a ma­a követelésnek a siketét is mo«atá«ával atom- és raké- Kvar békemtizgaloffl egyér­jelenti és úiabb reménység- tafogvverekkel felszerelt tetmd ItöVe'elésével: tegye­gel tölti el a béke hfvett. új- hyugatnémet hadsereg az a nagyhatalmak koik­ra megerősíti öntudatukat. atomháború nyotnasz'ó Ve- rét Intézkedéseket n hideg­A magyar nép szilárd özólyAt hoZza közel HftZánk háHotú feliálfflülftááta. Ül­meggyőzödéSe hogy a föld- határaihoz Is. Éppen ezért )ön össze a tsúrrértek-ztet kerekség nébeiHík erdfeszi- hazánk minden becsületes f* bézeiséh n jobb nemzet­lésével ezután is mea lehet Polgárá teljes erejével ált közi megértéihez, a VI ás nkaMlybznl a harmadik vi- ebbén a kérdésben a béke- kérdések békés reMezésé­lágháború kifóbban'ásríf. Eh- J^alom erőfeszítései m-f­hez, a jílenlcgi történelmi í<?­A monyor néo kitart a b*fce Ügye molle » A békemozgaltim tíz esz­tendeje alatt a földkerekség hntéko- minden részéből sok béke­hyabbnak és egységesebbhek harfcos látogatott el hazánk- Áv/xdelZ/kotthl"Totaak 1 kell lenhife, mifit Valaha is ba, a szrteialimust építő Ma- Sy°zewim- toapAK. volt. gyarországra. Vendégeink Dr. Münnich Ferenc, Némesak számunkra, ma- meggyőződték étről, hagy o a Magyar rr ELNÖKE; Időszakban, amikor olyan világosan megmutatkozik a relelős és gyümölcsöző tár­gyalások szükségessége, a vlláoközvéleméhytlek még tisztánlátóbbnak. het. A jubiláris ü'As a'kalmá­ből s-Ivétves üdvözletemet, küldőm a Péko-VUágta'íács tnetalhák, egyben sok Sikert ktváhok mostani ülésszakuk tnüBlíáfáhőa, s kifejezem azt a reményemet, hogy a világ haladó erői, a béke hívei I

Next

/
Thumbnails
Contents