Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

5 Csütörtök, 1959. május 3. Sajátjuknak vallják a közöst A kiibekházi Sarló Kalapács Tsz-hez ősszel csatlakozó egyéni gazdák kezdeményezései a szövetkezeti közgyűlésen Csak elismeréssel lehet szólni arról az igazán szép kollektív megnyilvánulásról, amely a kübekházi dolgozó parasztság körében tapasz­talható. A Sarló Kalapács llK' földjüknek 30 százaléka lók kezdeményezése, mert a erejéig kötelesek a búza­vetőmagot is beadni. Mihelyt a gabonát elcsépe­a vetőmagot minden gaz­Sarló Kalapács Tsz-ben je­lenleg kevés a munkaerő, s ha ők nem segítenének, a fűkaszálást részéből ki kel­Termelőszövetkezet legutóbbi , közgyűlésén jórészt megje- raktaraba szállítja. da egyenest a szövetkezet 'e"e adnk ^l^Z^XFt Horvátod ős^ belépő A közös földek termőere­jének növelése érdekében ni gazdák is, akik már a szövetkezet tagjainak vall- , . , , „ .. ják magukat, de csak ősztől rinte azt a 26 szelvény Ma­a közgyűlés­kezdve végeznek aktív közös kap?tt a Viz" munkát Az egész közgyűlés lelkes hangulatban zajlott le. A sok felszólalás mindegyikén érződött az a felelősség, amelyet a szövetkezet meg­szilárdulásáért éreznek az emberek. Különösen az ősz­szel csatlakozó férfiak és ügyi Igazgatóságtól, az ősszel belépő tagok le­részére, a feleségek pedig segíthetnének összegyűjte­ni a szénát. Noelné indítványát a köz­gyűlés örömmel elfogadta és mindjárt megbízták azzal, . . , ' ..1. hogy szervezze be azokat az asszonyok kezdemenyeztek " a /toimví r™.. asszonyoKai sok életrevaló dolgot. Közü­lük hangzott el például az a nagyszerű javaslat, hogy mindazok, akik őszre csat­azt javasolta nek, hogy az egyéni istállókból már közös szarvasokba hordják a trágyát. kaszálhatnák ^ szövetkezet Az okos- >3 kezdeményezés­nek szinten megörült a szö­vetkezet régi tagsága és mindjárt határozatot is hoz­tak annak elfogadására. A határozatot azonban azzal egészítették ki, hogy a szarvasok helyét máris olyan helyeken kell kijelölni a szö­ís a szenagyuj­len a közgyűélsen. Ez a kez­deményezés nagy jelentősé­, , , „ 0 1A . . gű a közös gazdálkodás fej­fokoznak a Sarló Kalapacs- f^ése szempontjából, mert tésbe, akik nem voltak je- vetkezet gazdaságában, ahon­nan azután nem kell a trá­gyát messzire fuvarozni a földekre. Szinte kifogyhatatlanok az idén még egyéni föl­így azok, akik ősszel vesz­nek részt tevékenyen a szö­dó4 termelt kukoricájuk- vetkezet munkájában, hoz­bol katasztrahs holdanként zájárulnak a közös takar­"" kilogrammot csövesen mányalap megteremtéséhez. szövetkezet Azok az öszi belépők, akik nem mennek füvet kaszálni, illetve szénát gyűjteni, az 30 adjanak be raktárába, hogy a megszaporodott jo­szágállományt legyen majd új gazdasági év megkezdő­imből takarmányozni. Ugyan- séig holdanként 50 kiló szá­voltak a jobbnál jobb kezde­ményezések. Az őszig még egyénileg gazdálkodó tsz-ta­gok vállalták azt is, hogy azt a földterületet, amely­ről korán letakarítják a termést, máris átengedik a szövetkezetnek másodvetés céljaira. Mindemellett elhatározták csak az ő indítványuk alap- lastakarmánnyal járulnak továbbá, hogy amennyiben a ján fogadott el a közgyűlés hozzá a szövetkezet takar- régi tagsag nem győzné be­egy olyan határozatot, hogy mánybázisához. Ezen túlme- takarítani ősszel a termest, az ősszel csatlakozók beho- nően azonban azért is hasz- akkor szívesen segítenek ne­nos a jelenleg még kívülál- kik. ki kézierővel, ki lófo­gattal. Ez egyrészt olyan for­mában történik, hogy sokan nemcsak október 31-e után kezdik meg a közös munkát, hanem már korábban is, ahogy a helyzet kívánja. , .. Helybenhagyta a közgyűlés najoroi rprpn. invnclnfáf la ZOtt Viharos ülé­meg ma a szegedi vas­utasok bizal­mi férfiai az üzletvezetöség tisztviselőinek szakadár ma­magatartását. Szűcs Ferenc javaslatát is, hogy egyelőre ne csökkent­roknak a süllyedő menekülő patkányéhoz ha­co„ •">» magatartása A pénz- sék'őszre"Vem a lóaállo­sen vitattak ugyigazgatosag fogalmazói mállyt, mert ha zökkenők kara testületileg kxlep a lennének a gépellátással, lo­máiUS f0 K partbo1 éS " Kozalkalmazot- vak né]kül fennakadás len­' utasok bizal- tak Szövetségéből. A bank- ne a szántás-vetésben. tisztviselők szintén tudatják Rendkívül pozitíven fog­kilépésüket. A legnagyobb iait állást a garló Kalapács visszhangot azonban a reak- Tsz közgyűlése az öregek ciós tanárok magatartása kérdésében is. Jakabovics támasztotta. Megalakították Józsefet és Kocsis Istvánt A bizalmi testület végül is »nemzeti szövetségüket«. rögtön egyhangúan leszavaz­éles hangú határozatban el- Megszűntnek nyilvánítják a ták, mivel azok az öregek Ítélte ezt az áruló lépést. Ki- pedagógusok szakszervezetét ellen szólaltak fel. nyilvánították akaratukat, és visszaállítják a forradal­hogy a Szövetség helyi cso- mak előtti tanügyi rend­portja továbbra is a Ma­gyarországi Szocialista Párt­ban marad. Ez tulajdonkép­pen kiállás a Tanácsköztár­saság mellett. Hivatkozik is A tagság határozottan ál­lást foglalt abban, hogy a már idős egyéni gazdákat is felveszik földjükkel együtt a szövetkezetbe, szert. Mindezek a megmoz­dulások nyilvánvaló össze­függésben vannak a Tanács­köztársaság nehéz helyzeté- csak azt kérik tőlük, hogy vei. Nyilván a franciák vé- amit bírnak, segítsenek: ve­arra a határozat, hogy a hö- delmére és a Tanácsköztár- gyenek részt a könnyű, ne­siesen helytálló, mintegy saság gyors, azonnali össze- kik való közös munkában. százezernyi magyar vasutast omlására számítanak a moz• Nem kétséges, hogy a kü­nem szabad cserben hagyni galmak szervezői. bekházi Sarló Kalapács Ter­ii szegedi vasutasoknak sem. A Tanácsköztársaság hely- melőszövetkezetben még so­Ezzel az állásfoglalással , ,. , ., . ... ha nem volt ilyen egységes egyetértve, a 650 nyugdíjas zete tenyle° sulyot- A knzi' a tagság, ilyen jó a hangu­vasutas is belépett a szövet- sen azonban túljutott. Egyre lat. mint jelenleg. A termés­ségbe. több munkásalakulat indul kilátások szépek és ha ter­Más szegedi intézmények- a frontra. A burzsoá cseh veiket következetesen meg­ítél is megnyilvánul a kon- csapatok előrenyomulását a Srkó^aT«tóí junktúra-szocialista kispolgá- kitartó ellenállás lelassította, vetkezetek mellé. •usiiBiiatiariatiaiiaMBiiaiiBitaiiaiiciiauaiiaiiaiiaiianBuaiiaiiaiiaiiaiia.iauaKairaiia .•uBtiBisauaiiBiiiaiiaitaii •ti":iaiiaLiatiaiiaiiairaiiS'.iBiiaiiaiiB:ta!iatiBi;a>iai<BF/a,iat A párt vezető szerepe fokozódik a kommunizmus építésében A z SZI£P XXI. kongresz- során a szubjektív tényező szusa sok más kérdés jelentősége megoldásával választ adott arra is, hogy a kommunizmus építését milyen főbb szubjektív té­nyezők segítik elő. A szub­jektív tényezők közül is a megnő. Ez a együtt szocialista gazdasági rendből következik. Nem jelenti ez azonban azt, mintha a gaz­dasági fejlődés a szocializ­musban nem lenne aláren­delve az objektív törvények­kongresszus kiemelte a leg- nek, de hatásuk nem spon­fontosabbat: a kommunista tán jellegű. Ezért változik párt vezető szerepének szük- meg a szocializmusban az ségességét. A kongresszus a objektív és szubjektív té­lenini tanítások szellemében nyezők jelentősége. Ez az aláhúzta hogy: »a kommu- oka annak, hogy a párt — nista társadalom építése fo- mint szubjektív tényező — lyamán a párt szerepének irányító és szervező szerepe növekednie kell, nem pedig a kommunista társadalom csökkennie, ahogyan a mai építésében fokozott jelentő­revizionisták állítják*. Lenin a szocialista forra­dalom győzelme után szá­mos munkájában hangsú­lyozta a kommunista párt vezető szerepének szüksé­gességét a szocialista társa­dalom építésében. 1920. má­jusában így írt erről a kér­désről: »Ma már bizonyára segu. . z SZKP XXI. kong­f\ resszusa az élet ta­pasztalatából indult ki, amikor a kommunizmus építését elválaszthatatlanul összekapcsolta a párt állan­dó erősítésével. Visszautasí­totta a revizionisták párt­elleni támadását. Rámuta­majdnem mindenki látja, . revizioniz­hogy a bolsevikok nemhogy £ÜL M^ÍAE két és fél évig, de két és fél hónapig sem tarthatták vol­na magukat hatalmon, ha mus támadásai, a proletár­diktatúra tagadása mellett a párt vezető szerepe ellen pártunkban nem lett volna ^Sáf tagTdj^ í a legszigorúbb fegyelem, va­lóságos vasfegyelem, ha a párt nem élvezte volna a munkásosztály egész töme­gének, azaz mindazoknak a kommunista pártok vezető szerepét, annak fokozott je­lentőségét a szocialista tár­sadalom építésében. Szembe­?!,.' afr r , TAr állítják a párt vezető szere­legteljesebb es legodaadóbb a'uja .—p x „T támogatását, akik a mun- tagadiák hogv kormánv kásosztály gondolkodó, tisz- xaga°xak? * , k0""a".y tességes. önfeláldozó, befő- tevekenyseget a párt politi­lyásos, az elmaradt rétege- kaanak a „ megvalósítása ket vezetni vaev magukkal KeU* hogy Jellemezze- Ebbo1 álrtro t^c tflro^ a meggondolásból követelik ragadni kepes eleme,* többek köziJtt a fobbpárt­Ugyanebben a munkájában rendszert js. igyekeznek el­— >»Bak>ldaliság« — a kom- mosni az alapvető különbsé­munxzmus gyermekbetegsé­ge* — arra is felhívta a fi­gyelmet Lenin, hogy a pro­letárdiktatúra idején foko­zottan érvényesülni kell a párt vezető szerepének. A proletárdiktatúra megszilár­dítása, a szocializmus felépí­tése elképzelhetetlen erős, pét a kormány vezetésével, get a polgári és a szocialista demokrácia között. A kommunista mozgalom az elmúlt években nagy csapásokat mért a revizio­nizmusra, de mint a XXI. kongresszus megállapította az még nem semmisült meg. . . ,, Még napjainkban is igen harcedzet marxista part nel- gyakran találkozunk a párt kul: -Acélos es harcedzett szerepét tagad6 revizionista part nelkul, az osztály vala- nézetekkel Igen káros ^ menny, becsületes elemenek tarthatatlan nézeteket val­bizalmát élvező párt nélkül, olyan párt nélkül, amely fi­lanak pl. a párt vezető sze­repéről a jugoszláv revízió­gyelemmel tudja kísérni és nisták Ismeretes az, hogy a befolyásolni tudja a töme­gek hangulatát — ilyen har­cot sikeresen vívni lehetet­len ... Aki, csak valamelyest Jugoszláv Kommunista Szövetség vezetői nem he­lyeselték 1956-ban az MSZ­MP megszervezését, szerin­..... , , . ., Liiiiiiii vvirtm.ii J"v-i in is gyöngíti a proletariátus ^ a „munkástanácsok„ be­pártjának vasfegyelmét (kü lönösen a proletariátus dik­tatúrája idején) az tényle- p ' . tölthették volna a párt sze­Különösen éleseri megnyilvánult a jugoszláv gesen a burzsoáziát segíti a revizionisták igazi arculata a JKSZ VIII. kongresszusának proletariátus ellen*. A Szovjetunió négy évti­zedes, a népi demokráciák másfél évtizedes tapasztala­tai kétséget kizárólag bizo­programjában. E program­ban a marxizmus—leniniz­mus főbb tételeit vették re­vízió alá. Azzal, hogy a nyitják a fentebb elmon­program *új módon* vetet­te fel az osztályharc, a pro­letár forradalom, az állam Működik a földgázlefejtő állomás (Siflis telv.) dott lenini tanítások igazsá­gát. Különösen bizonyítja a marxista párt szükségessé- elméletét stb. kérdéseket, rgét a szocializmus építésé- nyntan ahhoz a következte­Iben hazánk tapasztalata. Mi téshez jutottak el, hogy a íigen keserves tapasztalato- SZOcialista társadalom épí­"kat szereztünk arról, hogy fosé során a párt elveszti a limit jelent, ha gyöngül a gyak0rlati jelentőségét. H ogyan valósul meg a párt vezető szerepe a kommunista társada­párt vezető szerepe, ha nincs Megkezdte mükédését a szegedi földsáz- Íe?Vs^e? rarfegVe(cm atop­lefejtő állomás. Képünkön a rókusi atlo- -J°n ^ }A melletti külső lefejtő állomás és a l^n folytatott harc elen A ....... . vp. Gázgyár udvarán lévő keveröberendezés fmagyar munkásosztály a sa- lom epitéseben? A párt.ve­látható. A földgázlcfejtö állomás segítse- tapasztalata alapjan tud- zetese a kommunista_ tar«­gével - ha Szeged megfelelő csőhálózat- "ja. hogy a part szerepenek dalom epitesében elsosorban fal rendelkezik — megduplázható a gazt- ?bármiféle lebecsulese, a párt ugy nyilvánul meg, hogy a . ' "gyöngítése a legfontosabb párt tudományos programot I ponton gyöngíti a szocializ- ad, meghatározza e program = , . ,. --..-.vi i végrehajtásának eszközeit. kijelöli a cselekvés helyes hogy irányvonalát, szervezi és ve­a szocializmus, illet- zetj a tömegeket a kornmu­ve a kommunizmus nizmus építésében. Csak a l építésében a párt szerepe kommunista párt képes a ve­|musért folytatott harcot, az oka annak, M -megnő? Erre a kérdésre Le­?nin 1920-ban így válaszolt: l"A központosított nagybur­"zsoáziát legyőzni ezerszerte í könnyebb, mint .legyőzni' a ^kistulajdonosok millióit és I tízmillióit. ..« Vagyis a szo­"cialista forradalom győzel­Ime után a munkásosztály rés pártja előtt álló feladatok l nagysága megsokszorozódik. rA társadalom kommunista ^átalakításának hatalmas len­-dülete, a kommunista építés lelőtt álló óriási feladatok -összehasonlíthatatlanul na­l gyobb eszmei és szervező ^erővel rendelkező vezetőt is ••követelnek. Ilyen vezető a -kommunista párt. "" A kommunizmus építése zető szerep betöltésére, mert egyedüli következetes hor­dozója és megvalósítója a kommunizmus felépítéséért folytatott harc tudományá­nak: a marxizmus—leniniz­musnak. Éppen azért, mert a párt tudományos elmélet­tel rendelkezik, képes idejé­ben felismerni a társadalom anyagi életének szükségle­teit és ennek megfelelően időben a nép elé tűzni az ab­ból következő feladatokat. Hogy csak egy példát em­lítsünk az elmondottak iga­zolására: Hruscsov elvtárs a XXI. kongresszusi beszá­molójában elmondotta, hogy a mezőgazdasággal kapcso­latban most azért tud ragyo­gó eredményekről beszámol­ni a kongresszusnak mert a párt idejében felismer­te, hogy a további elő­rehaladás feltétele a mező­gazdaság nagyarányú fejlő­dését gátló tényezők félre­söprése. Mint ismeretes, a XX. kongresszus programot tudott adni a mezőgazdaság nagy mértékű fellendítésé­hez, melynek eredményei már kezdvezően éreztetik hatásukat. A kommunista párt azon­ban nemcsak programot ad a cselekvéshez, de szervezi is a tömegeket a program megvalósításáért. Lenin több esetben felhívta a figyelmet arra. hogy csak a kommu­nisták munkájával, bár­mennyire áldozatkész, lelkes kommunistákról is van szó, nem lehet felépíteni a kom­munizmust. A párt ereje ép­pen abban rejlik, hogy meg tudja szervezni a tömegeket, a kommunizmus eszméinek a valóraváltására és harcba tudja vinni a tömegeket a kitűzött célok győzelemre­viteléért. A pártnak értenie kell ahhoz, hogy meg tudja győzni a tömegeket politiká­jának helyességéiül. Ehhez viszont szükség van a párt állandó nevelőmunkájára. M int Lenin mondja, a párt nevelőmunkájá­nak legfontosabb fel­adata a tömegeket a párt ön­tudatának színvonalára emel­ni. A kommunista párt ön­tudata és a tömegek öntu­data közötti különbség nem tűnik el a szocializmus fel­építésével. A párt, mivel tu­dományos elmélete vezérli, messzebb lát, mint a nép széles tömegei. Ezért a párt­nak nap mint nap munkál­kodnia kell azért, hogy szo­cialista tudattal vértezze fel a dolgozó tömegeket. A XXI. kongresszus nem vélet­lenül tulajdonít oly nagy jelentőséget a kommunista nevelésnek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a szocia­lizmus, illetve a kommuniz­mus építésének üteme jelen­tős mértékben függ a töme­gek kommunista nevelésé­ben elért sikerektől, attól, hogy milyen eredményeket ér el a párt a tömegek tu­datának az átformálásáért folytatott harcban. A töme­gek tudatossága döntő mér­tékben meghatározza azok alkotó tevékenységét. A XXI. kongresszus ezzel kap­csolatban megállapította: "Minél fejlettebb a milliós tömegek öntudata, annál eredményesebben teljesítik a kommunista építés terveit«. A kommunista társada­lom építése megkö­veteli, hogy a párt nevelőmunkája eredménye­képpen a kollektivizmus, a munkaszeretet, a szocialista nemzetköziség, egyszóval a kommunista erkölcs az egész népet jellemezze. »Ahhoz, hogy eljussunk a kommu­nizmushoz — a legigazságo­sabb és legtökéletesebb tár­sadalomhoz, amelyben tel­jesem kibontakoznak a sza­bad ember legnemesebb er­kölcsi tulajdonságai — a jövő emberét már most kell nevelni«. Ki kell fejleszte­nünk a szovjet emberekben a kommunista erkölcsöt, amelynek alapja: odaadás a kommunizmus iránt és hajt­hatatlanság a kommunizmus ellenségeivel szemben, a tár­sadalmi kötelesség felisme­rése, aktív részvétel a tár­sadalom javát szolgáló mun­kában, az emberi együtt­élés alapvető szabályainak önkéntes betartása, a kölcsö­nös elvtársi segítség, a be­csü'etesség és az igazságos­ság, a társadalmi rend meg­szegőivel szembeni kérlelhe­tetlensóg — hangoztatta a XXI. kongresszus. Az elmondottakon kivül ez a kommunista párt egyik legdöntőbb feladata a kom­munista társadalom építésé­ben. Rácz János

Next

/
Thumbnails
Contents