Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-30 / 125. szám

3 Szombat, 1959. május 30. Szép eredmények a III. kerületben Alsóváros, Mihálytelek, Hattyastelep lakosai jelentős társadalmi munkát végeztek ez év tavaszán Az 1959. évi városfejlesz­tési tervek összeállításánál a III. kerületi tanácsnál minden eddigit felülmúló összeget, majdnem hétszáz­ezer forintot "állítottak be? társadalmi munka címén a terv előirányzati részébe. öt hónap telt el az év­ből és az eddigiek máris igazolták, hogy a szegedi III. kerületi tanácsnál jól számítottak. Nem csalat­koztak, mert Alsóvároson, Hattyason, Mihályteleken a lakosok egyaránt átérezték: környékük, utcájuk egy-egy problémája sokkal gyorsab­ban megoldódik, kívánsá­guk hamarabb megvalósul, ha maguk is segítenek va­lamit a tanácsnak. A Hazafias Népfront jól dolgozik Természetesen, nem min­denki ismerte fel világo­san a társadalmi munka je­lentőségét a III. kerületben és jónéhány lakos eleinte közömbös volt. Ezeket a ta­nács tagjai kisgyűléseken, fogadóórákon, baráti talál­kozások alkalmával, sokszor pedig családlátogatásokon, otthonukban győzték meg a bekapcsolódás szükségessé­géről. A tanácstagokon kívül e szép eredményeit elsősor­ban a Hazafias Népfront kerületi szervezetének kö­szönhetők. A Hazafias Nép­front itteni vezetői, aktív tagjai valóban lelkes mun­kát végeztek ez év tavaszán a kerület minden részében* Május első heteiben ün­nepnapokon is nagyon for­galmas volt az ilyenkor kü­lönben csöndes, álmodozó Alsóváros. Ezer fuvar kő Különösen a Földműves és Sárkány utcák környé­kén, a Pálfy utcában, a Szent Antal utcában dolgoz­tak még vasárnap is. A Földműves és Sárkány ut­cákban az útépítés során kibontott temérdek követ szállították a gazdák gumis kocsin, szekérrel — kinek milyen van. A tanács ugyan­is a Tompa Mihály, Pásztor és Csonka utcák kikövezé­sét tervezi a Földműves és Sárkány utcákból kikerülő, még használható anyagból. A környék érdekelt lakói vállalták, hogy ők maguk szállítják tovább a helyszín­re a követ, csakhogy "biz­tosabb legyen? a dolog és kevesebbe kerüljön. Sok gazda családjával együtt vonult ki, asszonyok, gyerekek segítettek a kő fel- és lerakásánál. Az érin­tett utcákban munkások is laknak, akiknek természe­tesen nincs kocsijuk, tehát "gyalognapszámmal? járul­tak a közös ügyhöz, s ugyancsak segítettek a ra­kodásnál. Hozzávetőleges számítások szerint ezSr­ezerszáz fuvart végeztek el a környék lakói ráérő ide­jükben. főleg pedig május másodikán a kőszállításnál. Miből lesz a bölcsödé kerítése? Másik két utcában — mégpedig a Pálfy és a Szent Antal utcákban új aszfalt gyalogjárdát készít­tetett a tanács. Az itteni Ma kezdődik az ünnepi könyvhét Irodalmi est az aulában Ma az egész országban megkezdődik «az ünnepi könyvhét. Szegeden este 7 órakor tartják meg az ün­nepélyes megnyitót a köz­ponti egyetem aulájában, ahol zenés irodalmi műsor­ral szórakoztatják az iroda­lombarátokat. A műsoros es­ten megjelenik és műveiből bemutat Illés Béla Kossuth­díjas író és Fodor József Kcesuth-díjas költő is, to­vábbá Kárász József, Bárdos Pál olvasnak fel műveikből a szegediek közül. Tusa Er­zsébet zongorázik, Moldován Stefánia Liszt-díjas énekel, Mentes József és Kovács János pedig szegedi írók mű­veiből mutatnak be. háztulajdonosok, lakók ma­guk szedték fel a régi jár­da tégláit, tisztították, ku­pacolták azokat. A Pálfy utcában az új járda szélesí­tését akadályozó régi fa­sort is a lakosok vágták ki. A kivágott törzseket a ta­nács Mihályteleken a böl­csőde kerítésénél használja fel. A háztulajdonosok azonkívül a járda alá he­lyezett, az udvari csapadék­vizet elvezető, valamint az átereszeknél felhasznált be­toncsöveket saját pénzükön vásárolták meg. Mihályteleken a Dózsa ut­cában a múlt évről áthúzó­dó munkákat is az utca la­kói fejezték be. A csatorna­ásásnál kitermelődött földet elhordták feltöltésre, több mint négyezer facsemetét ültettek el. Hattyastelepen ugyancsak sok helyütt se­gítették a tanácsot különbö­ző munkával az ottani lako­sok* A terv egyharmada már megvalósult A fenti munkáknál, az egyes utcákban esetenként ötven-hatvanezer forint ér­tékű az eddig elvégzett tár­sadalmi munka. Az adatok természetesen csak a költ­ségvetési év végére lesznek teljesek, mert hiszen csak akkor tűnik kl, hogy egy­egv ilyen akció a tervezett feladatnál mennyi megtaka­rítást eredményezett a III. kerületi tanácsnak. Heve­nyészett számítások szerint a tervezett hétszázezer fo­rint értékű társadalmi mun­kának már jó egyharmada megvalósult. Sem a tanács, sem a Ha­zafias Népfront azonban nem ül babérain. Most to­vábbi munkákat szerveznek. A Nemestakács utcában, a Kordasoron útépítésre, a Hattyasteleoen járda énité­sére. kultúrház létesítésére kerül sor, lehetőleg még ez évben.. Az érdekelt városré­szek, utcák lakói között máris észrevehető a készség az alsóvárosi, mihályteleki munkások, gazdák példájá­nak követésére. Szeged miért marad el Kalocsa mögött a paprikaültetésben ? rzS n 1919 május 30 elő. Kelemen, a szegediek Ma a kora feíe' megelégedéssel fogadja reggeli órák- 0 iavaslat0t annál is inkább, ban 250 km mert ő szerepel benne bei­kiterjedésű ügyminiszterként. Egyetlen arcvonalon nJvnél botránkozott meg. megindult a Sehogyan sem tetszik neki, Vörös Hadse- av Palmai, a dezignált reg támadása tgazságügyminiszter »,zsidó­az északi vallásu*. A hadügyminiszter fronf0n A tisztségét egyelőre maga a közeli napokban eldől tehát, ™z?ere<nöfc tömbe> A\ hogy a magyar Vörös Had- \fhet Jiogy nem sokáig, mert sereg vezetői és katonái ké- ZVtZntZt- • r"** pesek-e nagyobb arányú tá- akadt megfelelő jelolt. Leg­madó hadművelet végrehaj- alábbis Károlyi ma sokáig tására. Egyelőre szépen ha- tárgyalt Horthy Miklóssal, a lad a támadás. A mai nap Szegeden váratlanul felbuk­legnagyobb eseménye Lo- kaná karvajorrú euentenger­sonc elfoglalasa. Ez a 3. had­osztály érdeme. Kitűntek a naggyal, harcban az internacionális- , ták. -Az I. budapesti nem- < zetközi vörös ezrednek U.„ III. és V. zászlóaljai a Lo­soncot szívósan és teljes el-', ismerést méltóan védő el-' lenségre való támadásnál', egymással vetélkedve har-> coltak. Különösen elismerést', érdemel a... II. század és < az I. (orosz) zászlóalj. Vilke', és Panyidaroc elleni ellensé-' ges ágyútűz alatt végrehaj­tott merész támadása? — olvassuk az egyik parancs­noki jelentésből. Érdekes intézkedések tör­ténnek a hadsereg további" nevelése érdekében. A szel­lemi termékek országos biz-' tosa éppen ma jelenti, hogy] határozatot hoztak a kato-i nák újsággal, politikai és] szépirodalommal való ellá-i tására. A következő számú kor-[ mánylista is elkészült Sze-] geden. Ezt Károlyi Gyula' miniszterelnök terjesztette', 5, 25, 41, 52, 89 — a lottó e heti nyerfiszámai A lottó 22. Játékhetének sorsolását pénteken Celldö­mölkön tartotta meg a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Erre a hétre 4 254181 szelvényt küldtek be a fogadók, így egy-egy nyerőosztályra 1570 618 fo­rint jut* A kisorsolt nyerőszámok a következők: 5, 25, 41, 52, 89. A következő heti tárgy­nyereménysorsoláson a 19. játékhét szelvényei vesznek részt* A PAPRIKATERMELÉS határozottan nagy szaktu­dást igénylő foglalkozás. Szeged-Alsóvároson, s a ve­le határos Mihályteleken, Röszkén és a többi környe­ző községekben már régi, kitaposott ösvénye van a paprikatermesztésnek. Az utóbbi időben azonban mó­dosult ez az ösvény. Sok újat hozott felszínre a tu­domány és eredményeit al­kalmazzák is, de jóval ki­sebb mértékben, mint a má­sik nagy paprikatermelő­tájon, Kalocsa vidékén. A két nagy paprikaterme­ló gócpont, Szeged és Ka­locsa évek óta vetélkednek egymással, hogy melyik tud jobb paprikát termelni. A versengésnek részesei a ter­melők, és különösen a fel­dolgozó vállalatok, a ter­meltetők. Fel is használtak minden újabb, hasznosabb módszert a feldolgozásnál, kísérleteznek, kutatnak, ho­gyan lehetne több és jobb paprikát előállítani. Egyszer egyik, másszor a másik vál­lalat rukkol elő valamivel. S mi tagadás —, az utóbbi esztendőkben néha megelő­zött bennünket Kalocsa. A többi között azzal is, hogy a termelők fogékonyabbak voltak az új iránt. A KORAI palántaültetés, az öntözéses termelés nem új fogalom, de a fűszerpap­rika-termelésben sohasem alkalmazták. Amikor a ku­tatók javasolták ezeket a módszereket, ezt is idegen­kedve fogadták, mint álta­lában az újat a. falun. Egy idő óta azonban kezdenek meghonosodni, különösen termelőszövetkezeteinkben ezek az új paprikatermelési módszerek. Például Hódme­zővásárhelyen és a megye északi területén már meg­barátkoztak a melegágyi pa­lántanevéléssel, az öntözés­sel. Mihálytelken, Röszkén még sokan azzal válaszol­nak: "öregapám is június derekán ültette ki a palán­tát?. Tavaly például 42 ezer négyzetméter melegágyi ab­lakkeretet juttatott a feldol­gozó vállalat a termelöknek, az idén pedig további há­romezer négyzetmétert. Az ellenőrzések során megálla­pította a feldolgozó vállalat, hogy az idén alig 30 ezer négyzetméter területű me­legágyban neveltek korai ki­ültetésű paprikapalántát. A csökkenést az okozta, hogy a megye északi városait, községeit átadták konzerv­ipari növények termelteté­sére. Ezek kiváltak a papri­katermelő körzetből és ter­mészetesen vitték magukkal a tavaly vásárolt melegágyi ablakkereteket is. A korai kiültetéssel, a hosszabb tenyészidejű csípő­ségtől mentes paprikát is szép eredménnyel lehet ter­melni. Legalább egy szedés­sel többet, mintegy nyolc mázsával nagyobb termést takaríthatnak be, ha már május dereikán kiültetik a palántákat. A FELDOLGOZÓ válla­latnak öt palántázógépe van. Ez nem valami sok, sőt igen kevés. Hiszen egy gép naponta csak három holdon tudja elültetni a palántát. S ha ehhez hozzávesszük a szentesi tangazdaság egy, s a nagyfai gazdaság ócskava­sakból összepofozott két 'ül­tetőgépét, Csongrád megyé­ben naponta mintegy 24 hol­dat tudunk elültetni, ha megfelelő az időjárás. Nem nehéz kiszámftani, hogy tíz nap alatt ez a géppark csak 240 hold ültetésére ké­pes. Ez pedig elenyésző szá­zaléka a hatezer holdnak, mert — mint ismeretes — ilyen nagy területen termel­nek az idén fűszerpaprikát Csongrád megyében. Termelőszövetkezeteink nagy része megbarátkozott a gépi ültetéssel, sőt igényli is. Szegeden most, amikor szorít bennünket az idő, tü­relmetlenkednek a feldolgo­zó vállalat termelési osztá­lyának dolgozói, s néhány termelőszövetkezeti vezető is. Nem tudunk többet nyúj­tani saját erőnkből?! Pedig már Magyarországon is gyártják a palántáló gépe­ket a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban. Az illetékes minisztériumi szervek az idei szezonra ígértek is tíz palántázógé­pet, amelyeknek már meg kellett volna érkezniök Csongrád megyébe. A fel­dolgozó vállalatnál elmon­dották, hogy május 15-e előtt sürgették a gépieket, azonban azok még nem ér­keztek meg. A Földműve­lésügyi Minisztérium elosztó szerveinél május 22-én azt mondották, hogy elküldték a gépieket. Nem tudni merre utaznak, hol járnak, csak azt tudjuk, hogy itt nagy szükség lenne rájuk. Az ITTENI szakemberek elmondják, hogy annál több gépet kapott Kalocsa vidé­ke, ahol már állítólag be is fejezték a palántaültetést. S most öt géppel jelentke­zett az ottani gépállomás, hogy szívesen segítkezik a palántaültetésben. Lám, mi most kapadozunk, keressük a palántázógépet, Kalocsán már végeztek is a munká­val. Amikor szemükre vet­jük a termelőknek, hogy nem fogékonyak az új iránt, hogy feleslegesen idegenked­nek, úgy hisszük arra is fi­gyelmeztetnünk kell: az idő nyílásával, a tavasz bonta­kozásával együtt kell ébre­dezni a Csongrád megyei gépellátó szerveknek is. Kü­lönben egyenlőtlen lesz a vetélkedés Kalocsával, s a híres szegedi paprika ne<m marad méltó vetélytársa a kalocsainak, és elmarad az egyre növekvő hazai s kül­földi igények mögött. Nagy Pál Akik elveszik mások elől a kereseti lehetőséget Látogatás a Falemezgyárban Kinn a város szélén áll, közel Dorozsmához a Szegedi Falemezgyár. Irodája a bu­depesti műútra néz, ott be­szélgetünk dr. Amrik László főmérnök, Erős István mun­kaügyi előadó, Dora János párttitkár, Siklósi István mű­szaki dsztályvezető, Vass Sándor ü. b.-titkár társasá­gában. A ládaszegező üzem­ről van szó. 16 ezer láda az elmaradás Első eset 1957 óta, mikor­is felállították ezt az üzem­részt, hogy baj van a láda­szegezővel. Tavaly még egész évben termeltek, az idén azonban csak a nyári hat hónapban. Amikor március végén megkezdték a létiszám feltöltését, a munkaerőgaz­Jólesik a fagylalt dálkozás százas csoport­ban közvetítette ki a mun­kára jelentkezőket. Ügy lát­szott, hogy minden a legna­gyobb rendben lesz. A láda­szegezéíst néhány nap alatt be lehet gyakorolni, és a meglévő törzsgárda segítsé­gével teljesíthető lesz a terv. Csalódtak azonban a vára­kozásban. — Az üzem a tervezettnél 32 fővel több dolgozót fog­lalkoztat, ennek ellenére 16 ezer zöldségesláda elkészí­tésével vannak elmaradva — mondja Siklási elvtárs, a mű­szaki vezető. A „800 forintos hangulat" Erős Istvánné rávilágít a bajok okára. — Az új dolgozók közül igen sokan nem veszik ki ré­szüket a munkából képiessé­geik szerint. Ez az egyik ok. A másik a fluktuáció. Az újonnan felvettekből 32 ki­lépni volt eddig. Szinte rákfenét jelentett az elmúlt hetek alatt az üzemrészben elterjedt "800 forintos hangulat?. Ennek Sz.-né volt fő szószólója. 'Egyesek szerint elegendő ke­reset a havi 800 forint is, nem érdemes többet dolgoz­ni, teljesíteni a normát. Ha­sonló nézeteket vall P. J.-né is, aki "úri? betegségére hi­vatkozik, és arra, hogy ["nemcsak a ládaszegezéstsel? lehet keresni. Holott a be­csületes dolgozók még 1100 forintot is kereshetnek a 'szegezőben, ha jól végzik munkájukat. B. I. kétgyermekes anya. [Szociális körülményei miatt sokat elnéznek neki, pedig fegyelmezetlenségben — bát­ran mondhatni — élenjár. Többet van "betegállomány­ban?, mint ahány napot dol­gozik. Amikor művezetője szá­mon kéri tőle mulasztásait, így felel: — Mit akarnak, ha egyszer beteg volt a gyerek, én meg elvágtam az ujjam? — Az elmúlt hónapban nem egé­szen 400 forint táppiénzből "tartotta el? magát és két gyermekét. Amikor afelől érdeklődtünk, hogy tartásdi­jat kap-e a gyerekek apjá­tól, mérgesen azt válaszolta, hogy minden fillért úgy keli kiperelnie belőle. A többség átvesii az irányítást A ládaszegező üzem elma­rad a tervteljesítésben, mert egyes dolgozók csak munkahelyi bejegyzést akar­tak szerezni az igazolvá­nyukba, s nem akarnak be­csületes kenyeret, hanem csupán alibit. S elfoglalják olyan dolgozók elől a mun­kalehetőséget, akik arra rá­szorulnak, és akik örömmel állnának helyt a munkában. Természetesen nem min­den dolgozó nővel van baj az üzemben, sőt a többség éppen nem osztja a furona nézeteket, és azon van, hogy visszaszerezze a régi becsüle­tét a szegezőnek. Például Kerti Mihályné már 1957 óta itt dolgozik, most is minden tudását arra fordít­ja, hogy tanítsa, oktassa az újakat, a fiatalabbakat. A töbMseg becsületes gon­dolkozásánk, rendes munká­jának következéseként az újabb jelekből már bizonyos­ra vehető, hogy elérkezik a termelési elmaradás meg­szüntetésének ideje. S eltűn­nek a szegezőből azok, akik elvették eddig mások elől a munkahelyet. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents