Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-23 / 119. szám

3 Szombat, 1959. május 23. ság munkatársa értékelte az MSZMP Központi Bizottsá­ga március 6-i határozatá­nak végrehajtását, s az ez­zel kapcsolatos tapasztalato­kat Szegeden. Eszerint még nem tettek mindenben eleget e fontos párthatározatban feladatoknak a szegediek. A népgazdasági tervek elő­irányzott 4 százalékos túl­teljesítésével szemben glo­bálisan Nagyobb következetességgel dolgozzunk a márciusi párthatározat végrehajtásáért! — sürgette a szegedi pártszervezetek agit.-prop. titkárainak tanácskozása Tegnap délután a Ruha- szervezetekkel együtt be- többet kell foglalkozniuk az gyár nagytermében tartót- széljék meg külön-külön is új szövetkezeti tagokkal, tak tanácskozást a szegedi a dolgozókkal az üzem hely- A tájékoztatóhoz több pártszervezetek agit.-prop. zetét, az egyéni tennivaló- agit-prop. titkár szólt hoz­titkárai. Kispál Jenő elv- kat. zá, s vitatta meg a tenniva­társ, a szegedi pártbizott- A mezőgazdaság területén lókat. Befejezésül ifj. Simon általában jelentős eredmé- Béla elvtárs, a szegedi párt­nyek mutatkoznak a bizottság osztályvezetője márciusi párthatározat mutatott rá, hogy végrehajtásában. a márciusi párthatározat A szegedi termelőszövetke- végrehajtása az egész tár­zetek határidő előtt végez- sadalom ügye, ték el a mezőgazdasági s ezért ismernie kell azt kitűzött munkálatokat, s jól halad a minden rétegnek, beleértve növényápolás is. Itt a leg- az értelmiséget is. Kihatás­fontosabb feladat, hogy to- sai van ugyanis az egész vább erősítsük a termelőszö- társadalomra, egész jövőnk­vetkezeteket, melyek most re, s ezért a kommunisták­tavasszal már számbelileg is nak, a gazdasági vezetőknek .... jelentősen fejlődtek. A tsz még nagyobb következetes­éppcn hogy csak teljesi- pártszervezeteinek és a pat- séggel kell dogozniuk a tette Szeged ipara az el- ronáló üzemi munkásoknak feladatok megvalósításáért, ső negyedévi tervet, s különösen lemaradt a szö­vetkezeti ipar. Több üzem adós maradt az exporttervének teljesítésé­vel, ami pedig végső soron hátráltatja az I959-re elő­rehozott beruházások telje­sítését, fontos import-nyers­anyagok beszerzését. A ter­melékenység bizonyos fokú visszaesést mutat a múlt év hasonló időszakához képest — s mindezek a hiányossá­gok nem mindenekelőtt a sokat emlegetett "-objektív* okokban keresendők: A po­litikai és gazdasági vezetés­ben helyenként ismét kezd eluralkodni a -nagyvonalú­ság*, a számokkal való do­bálódzás, s megfeledkeznek a mindennapos, apróbb — de lényegében döntő —gaz­dasági feladatokról, az ele­ven kapcsolat kiépítéséről a dolgozókkal: Különböző üzemi nehézségek megoldá­sához gyakran a felsőbb szervektől várják csak a segítséget, s nem használják ki kellő­en a helyi adottságokat. A márciusi párthatározat sikeres végrehajtása érde­kében egyik legfontosabb feladat, hogv ismét — most már több mint két hónap távlatából vitassák meg az üzemek­ben a konkrét, helyi fel­adatokat. A pártszervezetek a szak­Két hónap tapasztalata A magyar danulon felveszi a versenyt a nyugat-európai legjobb műszálakkal Március második felében, két hónap alatt elérkeztünk senyt. A kikészítésen kell tehát alig két hónapja he- oda, hogy a magyar danulon még némiképpen javítani, lyezték üzembe a nyerges- minősége eléri a nyugat- Ez is megtörténik és akkor újfalusi magyar viscosagyár- európai legkiválóbb műszá- a danulon világviszonylatban ban az első magyar műszál­üzemet, amely kaprolaktám­ból a danulon elnevezésű magyar nylont állítja elő. Az aránylag igen rövid gyár­tási időszak eredményéről a Nehézipari Minisztérium szervesvegyipari főosztályán a következőket mondották: A nyergesújfalusi danulon­üzern ezideig körülbelül 130 tonna szálat gyártott, 75 szá­zalékát már a Hungária ve­gyiművekben előállított kap­rolaktámból. Ha a múlt évi és az év eleji próbaüzemi kísérleteket nem számítjuk, elmondhatjuk: lényegében A viráa?ó gazdálkodás titka a gyálaréii Komsssomol Tsx-ben a szöveikezeíi demokrácia biztosítása, az egyetértő munka Érdemes ellátogatnia Gyá- idős Vörös Bálintot válasz- koztak a tagok például ar­larétre annak, aki látni tották maguk közül elnökük- ról is, hogyan kellene körül­akarja miként omlik, dől nek. Ma már nem is egy- keríteni a központi gazdaság szanaszét a múltban sze- szerűen elnöküket, hanem udvarát. Aztán a mérlegház génységre kárhoztatott pa- a nagy család édesapját felépítése, a hídmérleg meg­rasztok szellemi börtöne, tisztelik benne. Pedig olykor vásárlása ... Minden el­Helyén felépül az új, nagy- szigorú is volt nagyon. Elő- hangzott szó, gondolat azt szerű paraszti életmód vilá- fordult, hogy némely han- célozta itt, hogyan lehetne ga. Jelenleg 65 család él, goskodók csak résziből akar- gyorsabban, könnyebben, dolgozik együtt 510 katasz- tak kaszálni a közös lucer- Különösen az állattenyésztés trális holdnyi földön. Zö- naföldön, s akkor Bálint foglalkoztatja leginkább műkben olyanok, akik a bácsi röviden így válaszolt: most az embereket. Több földosztás előtt semmit sem, -Abból nem esztek. Inkább napon át beszélgettek arról, vagy csak valamicskét magam csinálom!« S mire hogy az új tenyészállatokra mondhattak magukénak a körülnéztek a határban, már kell forditani a közös kassza határ elsőrendű búza-, pap- helyszínen voltak a motoros forintjait, önként szavazták rikaitermő földjeiből. kaszák, rendsodróik. így meg, hogy előlegfizetések A már nem ép- aratott győzelmet Vörös elv- csak negyedévenként legye­nen úi Évekked ezelőtt társ a régi kapzsiság felett, nek. így jutott utóbb 18 ezer , -- : a miikor Mindenkinek el kellett is- forint anyakocák vásárlásá­kezdtek. Volt >d°zt?mikor mernie: ,gaza volt M eta5k. ra 22 ez6r forint meg újabb helyes úton járnak-e? nek- Szégyen ilyen csúfságra tehenek vételére. Az igazga­még nem látták tisztán: va­Eltóehbri2efiHettekJa tócskán mégegyszer csak gondolni is. tóság szeretett volna már ftótes Scsad7k*3is Az Nemrég ismét lucemaka- néhány munkagépet is vá­,.„u «7á- szálasra került a sor. A ve- sárolni. Többek között egy m^a váfl^víz tz igtz- ^öség megkérdezte az em- rendsodrót, fűkaszát meg ra . SSá kfiitt bereket: tarlóhántáshoz hattestű ekét. ^ .Suí^ST » Srt - "át hogyan csináljuk? Az emberek erre azt mond­'eaznak A tanácskozás rövid volt: ták: szükség van ezekre _ Levágjuk mi macink! okvetlenül, de várjunk még Eavüll a közös célért Ezzel is takarékoskodjunk! egy kicsit. Helyesebb, ha yY , Dehát kapálni is kell? állatokat veszünk előbb, élettapasztala- _ volt az ellenvetés. Egy tokkal nagy biró kovácsot, az Kulturális felemelkedés Lengyelországban A Lengyel Népköztársaságban nagy gondot fordítanak • széles néptömegek kulturális felemelésére, műveltségé­nek emelésére. A Lengyel Egyesült Munkáspárt nemrégi­ben lezajlott kongresszusa is fontos feladatnak jelölte meg az iskolahálózat fejlesztését, a kultúra további népszerű­sítését, különösen falun. Az elkövetkező öt év alatt 27 ezer tantermet szándékoznak építeni. A célkitűzések között szerepel az iskolának az élettel, a termelő munká­val, a korszerű technikával való szoros kapcsolatának ki­építése. Hatalmas összegeket fordítanak a mozik, könyv­tárak, művelődési otthonok építésére is. Felső képünk egy falusi művelődési otthon könyvkölcsönzéséről készült, az alsó kép pedig egy modern varsói iskola szertárában, ahol korszerű műszereket tanulmányoznak az iskola tanulói. ötven forintos - Kapálni csak vtóigoss^ egYségre számítanak lehet, mire reggel lesz, oda 3 is eljutunk — hangzott a fe- A hétköznapi egyéni lelet, s a nagy lucernatáblán problémák itt már nem még hajnal előtt megpendül- egyes emberek kis vagy tek a kaszák. nagy bajai, hanem az . , ,. , egész közösségé. Arra is A tagsag velemenye ny£i;te lehetőség, hogy ha alapján valakinek sürgős pénzhiánya támad, ne lássa híját a fo­Valamikor sokan erveitek rintnak. Különösen az új ebben a szövetkezetben így: tagok között akadnak olya­-Miért éppen én? Csinálja nokj akik még kevés kitar. inkább más*. Most p«hg rendelkeznek, s nekik már ez a szemlélet járja: szükségük van sűrűn előleg­-Éppen én maradjak el, re- A kollektíva nagy meg­amikor mindenki ott van?* értést tanúsít a fiatalok A jó, dolgos gyálai parasz- iránt is> a^ szeretnek szó­tok szövetkezéssel sokszoro- rakoznii bálba járni, táncol­zódott nagy ereje valósággal jy Határozatot hoztak rá, húzza, emeli felfelé a vete- hogy nekik — már aki kéri ményeket és az egész gazda- _ 50—g0 forint szórakozás­ságot. Egyetlen hét sem te- ra vató zsebpénzt is kell lik el anélkül, hogy vala- adni időnkónt, természete­mivel ne szépülne, gyara- sen évvégi elszámolásra, podna a közös vagyon. Vörös Az osztási terv 45,86 fo­Bálint, Vecsernyés János, rint egységenként. S hozzá­Kiss Mihály, Bus József, az telietjük: olyan szép, szinte igazgatóság tagjai, nemcsak bámulatra méltó most min­hogy elszámolnak a közös- dene a szövetkezetnek, hogy ség utolsó garasával is, de telán még 50-nél is több el nem költik azt a szövet- lesz év végére. Mint mond­kezeti tagok beleegyezése ják az emberek: rajtuk nem nélkül. Általános gyakor- múlik. Az egyetértés tökéle­lattá vált, hogy a szokásos tes és ez a legfontosabb, havi közgyűlések előtt igaz­gatósági üléseket tartanak. -fa Ezekre sem kerül sor addig, míg az emberek meg nem Csupa bizakodó, életvidám ismerik, mit hogyan gondol emberrel találkozunk a gyá­a vezetőség. Déli pihenők- laréti Komszomol Tsz-ben. ben, hajnali gyülekezések Olyanok, akiknek sok más alkalmával rendszeres az paraszttársukkal együtt régi ilyesmi: -Vagyunk itt 20-an, mentalitásuk: ha egyszer 25-en, halljuk, ki rqit java- meggyőződnek valaminek a sol?* S a tagság, ötletek- jóságáról, nem hagyják azt ben. elgondolásokban egyál- el akkor sem, ha szíjat akar­taián nem szegény. Sohasem nának hasítani a bőrükből, fordulhat elő, hogy az igaz- Ezt jó lenne tudomásul ven­gatósági ülés után a köz- njök azoknak a manapság g^zletSSLn^fs - tanácsot osz­szemben találná magát a to8ato nyugati uraknak, tagsággal. akik -féltik* parasztságun­r, , , , , . , kat a szerintük számára Beoszio tervezgeiessel idegen szövetkeaeti gaadál_ Számtalan ilyen kis hajnali kodás útjától, meg déli röpgyűlésen vitat- Csépi József lak színvonalát ós grillonnal is felveszi a ver­a svájci is a legjobb műszálak között lesz. A nyergesújfalusi műszálüzem külső képe Vízgazdálkodási társulat alakult Újszegeden Az I. kerületi tanács kez­deményezésére az újszegedi gazdák vízgazdálkodási tár­sulatot alakítottak. Társula­tukat annak a kormányren­deletnek értelmében hozták létre, amely szerint madik kategóriába esetén Üjszeged alsótisza­parti része ne szenvedhes­sen kárt. Az alakuló közgyűlésen résztvevő újszegedi gazdák megválasztották az igazga­a har- tósági és felügyelő bizott­sorolt sági tagokat is, Koszó Jó­belvízlevezető csatornákat az zsefet, Szabó Györgynél* állam közvetlenül átadja az Metszegi Gyulát, illetve Bod­érdekelteknek. Újszegeden rogi Pétert, Juhász Jánost, egy ilyen érdekeltségi terű- és Regdon Lipótot. A csa­leten a dolgozók 53 száza- tornák karbantartására erre léka kérte a vízgazdálkodási az esztendőre megszavaztak társulat létrehozását. A víz- 15 forintot katasztrális hol­gazdálkodási társulat célja, dánként. A társulat önmaga hogy az érdekeltek vegyék szabja majd meg adott saját kezelésükbe a csaior- esetben a szükséges munkák nákat, rendbentartásukról elvégzését, valamint azok el­rendszeresen gondoskodja- lenőrzését is, hogy a belvíz nak, hogy esetleges belvíz ne fenyegethesse őket Holnap lesz az MSZBT megyei aktívaülése Vásárhelyen Május 24-én, vasárnap Vá- lóját, megtárgyalja a ma­sárhelyen gyűlnek össze a gyar—szovjet barátsági hó­megye minden részéből a nap tapasztalatait, és meg­Magyar—Szovjet Baráti Tár- vizsgálja a mozgalom jelen­saság községi, városi, járási legi helyzetét és feladatait és megyei aktivistái. A me- Sor kerül az emléklapok, ki­gyed aktívaülés — mely a tüntetések, az olvasómozga­Bethlen Gimnázium dísztér- lom díjainak kiosztására is. mében lesz — meghallgatja Az aktívaülés végén fil­a megyei elnökség beszámo- met vetítenek. 1919 május 23 adását. Stromfeld azonban nem járul hozzá ehhez. Az svra „„„„j 1- hadosztály beveti utolsó oeV- Ízt a tartalékait « « 8- vala­nstn mmt a 9- munkáse»red időn­kZ Rím a ként heves kézitusába bo­Kun tseia a csatkozván, végülis megál­ZZZnT Utja az ^öretörö ellenséget. ZnZZZv Szamuely Tibor váratlanul kélik Jem ^lbUkkan Moszkvában. «2 b/Z Hogy keriilt oda? Beült egy szabod a for- rozzant repülőgépbe Dobos radalom mai szakaszaban pilóta mö é % Vtyás/öidi kihasználatlanul maradni repülőtéren (előbb azonban egy csöpp energianak sem, megmotoztatta magát a má­^ly a proletariátusban és tyásföldi munkástanács tag­kulonbozo szervezeteiben jaival merf a jobbold/H szunnyadhat... a tanacsok szociáldemokraták azt ter­szervezete, a part-szerveze- _ tek a szakszervezetek a fo- róla- hogv aranV* tek, a szakszervezeten a jo nyal böven ellátva k gyasztasi szövetkezetek, a szökni (Felszálltak proletarmuvelodes egyesule- sem á„tafc tei, mind-mind csatomak, Hadsereg frontvonalai „lo­amelyeken a munkásosztály gött fekvő egyik ukrajnai re­az ero- püiőtérig Megállni persze es meg orosz Vörös mö­központi hatalma az erő­colé tömegekből amelyek- ^ Tek volnZ meWaz út tol egyedül nyerheti az elte- ellenséges országokon, fron­fikrztk legfontosabb ^ kadtápterüleleken megállapítása. at vezetett. Leszállás után A burzsoá cseh csapatok Szamuely tárgyalt az Vkrán megpróbálják visszafoglalni Tanácsköztársaság hadügyi Miskolcot. Ma hajnalban népbiztosával és most Moszk­nagyerejű koncentrált tárna- vában tájékoztatja Lenint a dást indítottak a város el- magyar helyzetről és maga is len. A 3. hadtest vezérkari tájékozódik Szovjetoroszor­fönöke javasolja a város fel- szág viszonyairól.

Next

/
Thumbnails
Contents