Délmagyarország, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) IA MUNKA HJWMEFIEM Irta: PUSZTAI JÓZSEFNÉ, a Szeged városi pártbizottság másodtitkára nálunk szegé-j nyebb orszá- J gok — nyúj-j tották felénk S segítő kezű-: ket. A mi utunk tehát nem; magános vergődés homályos: célok felé, kétes barátok ér- • dekeinek megfelelően, mint ; népünk felszabadulása előtt, ! Hetven évvel ezelőtt, 1889. június 14-én tartotta alakuló kongresszusát Párizsban, a II. Internacio- széles, az ország életében nesbőrű ember jár ma már nálé. A kongresszus el- ezelőtt soha nem létezett céltudatosan a szocializmus, fogadta többek között azt választói törvény alapján tett a kommunizmus építésének a határozatot, hogy -A hitet az ország népe 1919. útján. Alig néhány hónapja munkások felszabadítása- április 7-én a Tanácsköztár- hirdette meg a Szovjetunió nak valódi feltétele a politi- saság mellett. Kommunista Pártja a békés hanem tiszta, világos és em- ; kai hatalom meghódítása, ez a Tanácsköztársaság vér- alkotómunka eddig soha el berséges. Célunk: a szocia- ; egyben eszköze gazdasági befojtása után előbb a pol- nem képzelt gigászi prog- lizmus építése, együtt az ! helyzetük megjavításának gári restauráció fokozatosan, ramját, a kommunizmus fel- emberiség egyharmadával, s j is*. Ez a kongresszus mondja majd a Horthy-fasizinus a építésének tervet. A lenyu- a kapitalista országokban • ki határozatában: május el- legkíméletlenebb módon rom- göz° számadatok mogott ott élő munkásokkal, olyan ba- : seje a nemzetközi munkás- bolta szét a munkóshatalom van az egé®2 szovjet nep rátok kíséretében, akik 1958- ; ság harci ünnepe, ezen a na- legkissebb maradványát is. törhetetlen ereje és akarata: ban tettekkel adták tanúbi- í pon az egyes onszágok pro- a terror időszakában a mun- a kommunizmus megvalosi- zonyságát igaz barátságuk- | letariátusa sztrájkokkal és kásságtól még a gyülekezési fásába vetett hit és bizalom, nak. tüntető felvonulásokkal kö- és szólásszabadságot is cl- Ilyen tervet a világon elo- . í vetelje a politikai szabadság- vették. Ebben az időben a sz°r megvalósítani egy emjogokat, a nyolcórai munka- világosság és remény fák- beröltő alatt, legyőzni az évidő törvénybe iktatását. lyáját a föld alá kénysze- százados kapitalizmus terA kongresszus felhívása güit KMP hőslelkű harcosai melóeroit, büszke örömmel május 1 megünneplésére lel- tartották kezükben. A má- tóit el szerte a világon mmkes visszhangra talált a vi- jus elsejéken pedig átizzott den becsületes dolgozot. lág minden táján. A nem- a kapitalizmus és a fasizmus Nem veleüen jelenseg zetközileg szervezett tőkével elleni gyűlölet, a jobb jö- kommunizmust i 1J III MÁJUS építő a korszemben ott állt millió és vőbe, a felemelkedésbe millió ökölbeszorított mun- tett állhatatos hit tüze. káskéz. Már 1890-ben több ország proletariátusa, közöt- g szak bekövetkezése. Egye^z út, amely előttünk áll, £ tiszta és világos, de az egész j nép további erőfeszítését ki- | vánja meg. Bizonyos, hogy j a magyar dolgozó nép és kö- ; zöttük Szeged dolgozói is si- í keresen veszik ki részüket : az előttünk álló nem köny- • nes következménye annak, nyű feladatokból. Ezt bizo- : hogy a szovjet nép meg nyitja, hogy az MSZMP IV. : tudta tartani azt a politikai, kongresszusa tiszteletére • tük a magyar munkásság ^ most, a 15. szabad má- gazdasági hatalmat, tervsze- nagyszabású munkaverseny- : lelkesen ünnepelte május el- jus elsején hajtsuk meg a rűen tovább, fejlesztve, me- mozgalom indult meg, amely-: sejét. A budapesti nagygyű- proletariátus vörös zászlaját lyet 1917 októberében kezé- nek szép sikereit tapasztal- j lésen mintegy hatvanezer a nemzetközi és a magyar be vett. Az alkotás, a mun- hatjuk ..,...., munkás vett részt. Itt a munkásmozgalom mártírjai ka diadalát a szovjet nép a Szeged dolgozol kozul 50-j nyolcórai munkaidő törvény- és hősei előtt, akik közel csillagok közé írta fel, mint- kan emlekeznek a régi ma-. be iktatása szerepelt fő kö- egy évszázad óta harcoltak egy jelképéül annak: ilyen jus elsejekre. Mi volt az al-. vetelésképpen. Ez évben a munkásosztály emberi jo- magasságig csak a szabad mok Iegmereszebbike? Haj Magyarorezág minden nagy- gaiért, az emberiség szebb alkotóerő juthat el, olyan egyszer ebben az orszagban ; varosában — höztük Szege- cs boldogabb jövőjéért. népek, akiket nem választa- a hatalomba mienk tesz! JSz ? den is — tüntetések tak le. A ,, ^ ^ S^'MIE a^SSÖí^ WiWM&SiFVti sasra-ssiss sysamw »^veSLg ssBWJSSSát írták meg a nemzetközi es csuleset, az orszagepites, az ^ öéKe mása> a bőinek gy^: a magyar munkásmozgalom alkotás, a biztos, boldog es zelmé mindazok felett akik : történetének. Ez a harc, a nyugodt élet valóságát. Má- a a Slagot az esztelen' pusz-1 proletariátus elnyomásának JUS elseje ma is harci fel- A kommunizmus építésé- tulás lejtőjére akarják ta-: es kizsákmányolásának ido- vonulás seregszemle a fel- nek útjára lé i a munka BZÍtani, JA világ népeinek: eges átmenet, enyhülésén szabadult országokban a igazi diadala. Az üt> amely ft^7£foe,sa _ JL metórzé-: kívül. alapvető változást munka diadalanak igazi un- idáig vezetett igen nehéz g a megorze*; nem hozott. A kiharcolt en- nepe. Valóra vált a nagy volt szinte emberfeletti hi- Béért nem maradhat ered-: gedmények, a politikai jo- költő, Ady Endre jóslata: szeB a mindössze 41 ' éve ménytelen, s ennek nyo-: gok és munkásvédelmi in- „Ez az ország a mi orsza- fermdlló Szovjetuniónak csu- mán tézkedések csupán morzsák gunk, Itt ^most mar a mi pán 90 év rendelkezésre voltak a burzsoázia asztala- kezünk épít*. a békés építőmunkához, ről. Ugyanakkor a csendőr- Ez az ország a miénk, a HÚSZ év alatt ilyen magasszurony, lovasrendor, gumi- doígozó millióké, miénk a latra eljutni lehetetlen a kakibontakozhat hatalmasságában a mas építőmunka. dtadS i a dol9°zók nemzetközi szolidaritásának nagy ünnepe! gyár, a föld, a kultúra, s pitalizmus viszonyai között. bot, börtön mindig készen ^ __ _ > állt a szervezett munkás- ^,ogv munkálkodunk, úgy ilyen eredményt csak az a mozgalom megfékezésére. vesszük hasznát. Ha szám- nép, az a társadalmi rendAz egyre erősödő politikai vetést készítünk ezen a na- szer tud elérni, ahol a munés gazdasági nyomás, amely p^ nem kell szégyenkez- ka nem kényszerű szükséaz imperializmus kialakula- nünk bár kisebb-nagyobb gesség — bérrabszolgaság, sával a munkasosztalyra ne- kitérők voltak is az eltelt 15 ahol a munka eredménye hezedett, sürgetően vetette év történetében, emellett is nem a tőkés zsebét duzfel a május elsejei tüntete- mindig céltudatosan előre zasztja, hanem az egész orsek során a proletariátus po- haladtunk. Szorgalmas, be- szág ' fejlődését biztosítja A litikai jogainak követeleset, csületeo és szabadságát sze- testvéri szovjet népnek a Igen erőteljessé vált a szer- rető népünk hősi erőfeszi- szocializmus felépítésében vezett munkásság fellepese tése ny0mán emelkedett fel elért nagy eredményei nyoaz imperialista háborúk ide- hazánk a rablóháború pusz- mán soha nem látott mérjél). E harcok szervezői es títása utaT1 a rangot adó tékű fejlődés indult meg a következeies folytatoi a kom- ipari fejiődés útján. Ha nemzetközi munkasmozgamunista pártok. Az I. vüag- számvetést készítünk, azt is lomban is. A szocializmus háború befejezése egybeesik megállapíthatjuk, hogy be- építésének útját választó az európai forradalmi moz- teljesedett számunkra az első népi demokratikus országok galmak fellendülésevei. A május elsejék jelszava: a népei mellett a gyarmati és végsőkig elcsigázott katonak, nyojcórás munkanap, sőt ha- kapitalista országok munkásaz éhező, robotoló hator- iadunk a munkaidő további osztályainak egyre több siszági tömegek közvetlenül csökkentése felé, mely egyes kert elérő harca kovácsolta tapasztalták, hogy a háború egészségre káros iparágak- össze a proletár internaciocsak nyomort, kétségbeesést, ban máris megtörtént. A pi- nalizmust híven szolgáló négvaszt hozott a munkás sza- henéshez való jogot hazánk mára. 1917-ben az Auróra legszebb helvein létesült peK erejeT cirkáló ígyűlövése mint har- üdül(-)k biztosítják. Kinyílt * | ci riadó harsant bele a vi- az iskolák, az egyetemek ka- j is meggyőződhettünk lagba. Az orosz proletaria- puja a tudomány tárháza 1956_ban ^ ellenforradalmi tus mellett talpra alít a ma- az egvszerü ember gyerme- támadásnál a nemzetközi gyar es a nemet munkás- kej elött Az egvenlő mun- ,dnldarfSllai a nemzeiKozi osztály is. káért egyenlő bér követeié- munkásmozgalom igazi jeC

se. a nők társadalmi és po- len tőségéről: nemzeti, faji jak 1919-ben. a Tanács- litikai jogainak biztosítása különbség nélkül védeni a köztársaság megalakulásával adva van, csak tudni kell váltak valóra az 1890-es, első vele élni. május í jelszavai. Az első Ezek. a számunkra Áia már alkotmány biztosította egve- elavultnak tűnő jelszavak, bek között a munkára való melyeket a régi május elsejogot. a gyárak köztulajdon- jék zászlaira írtak, napjaba vételét, a nyolcórás mun- inkban sem vesztették azonkanapot. a nők és fiatalok ban aktualitásukat. A politimunkájának nagyarányú vé- kai. munkásvédelmi és térdeimét, az ipari tanulók ifi sadalmi jogok követelése adó fegyveres segítsége melorás munkahetét, az egyenlő e'emi erővel döngeti a kapi- ]ett az életet fenntartó mun munkáért egyenlő bért Eh- taUzmus kivénhedt falait. A ka folytatásának feltételeit Kor valósult meg eloszor az nenek öntudatra ebredese- ' . . általános, egyenlő és titkos nek korszakában élünk. Kó- 1S biztosította. A paranyi Alválasztójog is. E páratlanul zel egymilliárd fehér és szí- bánia, Mongólia, Korea — proletárhatalmat — ha kell, fegyverrel is —, ha kell, megosztani a darab kenyeret a munkástestvérrel. Mennyi szép, hősi tettre emlékezünk ma is! A Szovjetunió nyugabnat, békét Tegnap este ezer vidám kiszista zenével^, dallal köszöntötte Szegeden május elsejét Ha a dolgozók (elvonulása után délelőtt 10 órakor nagygyűlés a Széchenyi téren — Délután gazdag kulturális program "Éljen május elseje!.. .* — csendült fel az ismert, kedves dal tegnap este 7 óra tájban a város utcáin. Több mint ezer kiszista: fiúk és lányok vidám csapatai indultak el, hogy zenével, dallal és tánccal köszöntsék a hagyományosan szép ünnep, május elseje közeledtét. A korzón, a Kossuth Lajos, a Tolbuhin és a Petőfi sugárúton, a tereken, a Lenin körúton és a Sztálin sétányon meg-megálltak a fiatalok vidám csapatai. Üj ritmusba csaptak a harmonikák, megperdültek a népi táncos lányok sokszínű szoknyái — kezdődött a tánc. Aztán a csavargó áprilisi szél messzire sodorta az indulók hangját, amelyek a munkások sok évtizedes harcait, a felszabadult dolgozó nép alkotó örömét hirdették. A járókelők megálltak, hogy gyönyörködjenek az ifjakban, hallgassák éneküket, nézzék táncukat. Többen az idősebbek közül velük együtt dúdolták a dalokat. Kitárultak az ablakok és a szülök, meg gyermekeik üdvözlést intettek a kiszistáknak. Derült a szív. a lélek a fiatalok jókedve láttán. A járókelők közül itt is, ott is elkaptak egyet-egyet a lányok, $ kor ide, kor oda, táncra kellett perdülniök. De hát ropták is örömmel, nekifeledkezve. S a kiszisták hangulatos csapatai bejárták a várost, s ezzel megkezdődött Szegeden május elseje köszöntése. Ugyancsak tegnap, este fél 6-tól fél 8ig jólsikerült térzenét adott a szegedi munkásőrség zenekara és a MAV fúvószenekara. A május elseje szegedi műsora Ma, május elsején zene- menetoszlopaik a Széchenyi szóra ébred a nemzetiszínű tér felé. Az üzemi doigozókés vörös lobogódíszbe öltő- kai együtt vonulnak fel a zött Szeged. Délelőtt 9 órakor az üzemek, hivatalok és intézmények dolgozói munkahelyükön gyülekeznek, s ekkor indulnak el színpompásnak ígérkező, zenés Bizottság osztályvezetője. Szeged város országgyűlési képviselője. szegedi városi pártbizottság Ö lesz — mint ismeretes — tagjai. az ünnepi nagygyűlés szónoka. Az ünnepi díszbe öltöA Szegedi Kenderfonogyár zött Széchenyi téren menetének élen jön majd ... .... ,„ . , . Szirmai István elvtárs, az de'e,ott 10 orakor kezd°" MSZMP Központi Bízott- dlk a nagygyuIesságának tagja, a Központi (Folytatás a 4. oldalon.) XV. évfolyam, 101. szám Ara: 60 fiUér Péntek, 1959. május 1. Játékokon A színházi élet reprezentánsai a Szegedi Szabadtéri Hétemeletes bérház épül Szegeden