Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-16 / 88. szám

Csütörtök, 1939. április !«• A menetrend pontos betartásával, önköltségcsökkentésnél készülnek a pártkongresszusra a MüV szegedi igazgatóságának dolgozói Üzemeink nagy részében már megindult s nagy lendülettel folyik a kongresszus tiszteletére indított munkaverseny. A vasút dolgozói sem akarnak elmaradni az üzemek dolgozói mellett, s ezért a napokban megtartott termelési tanácskozásokon megvitatták, mi a legfontosabb teendőjük s ennek alapján Indították el a vasút területén is a kongresszusi versenyt. A MÁV szegedi igazgatóságának dolgozói szakszolgálatonként tettek felajánlást a pártkongresszus tiszteletére. A pályafenntartási szolgálat dolgozói például vállalták, hogy a minőség és a határidő betartásával is öt százalékkal csökkentik az általános költségeket, a termelékenységet pedig két százalékkal emelik. Felajánlották a pályafenntartás dolgozói azt is, hogy a munkagépek jobb kihasználásával a géphatásfokot az 1958. évivel szemben öt százalékkal növelik. A forgalmi szolgálat dolgozói mindenekelőtt a személy- és teherszállító vonatok menetrend szerinti, pontos közlekedtetésére tettek felajánlást. Elhatározták, hogy a személyszállító vonatok menetrendszerűségének 98 százalékos betartása mellett a tehervonatok menetrendszerűségét 80 százalékra teljesítik. A MÁV szegedi igazgatósága céljutalmat is tűzött ki a versenypontok legjobb teljesítőinek A tervek szerint csaknem 50 ezer forint jutalomban részesítik a verseny legjobb részvevőit. A kongresszusi munkaverseny során a forgalmi osztály kocsiszolgálatának dolgozói naponta értékelik az eredményeket, s a kifüggesztett napi teljesitménytóbla figyelmezteti majd a vasutasokat, hogy azon a napon jól, vagy rosszul dolgoztak. Az első versenyszakasz május elsejével zárul, utána pedig a vasutasnapig bezárólag indítanak ünnepi műszakokat. Ifjúmunkások és egyetemisták együttműködése Baráti megállapodás a Ruhagyár és a Tudományegyetem természettudományi kara KISZ-szervezete között A Szegedi Tudományegyetem természettudományi karának KISZ-szervezetében már régen tervezték, hogy baráti kapcsolatot épitenek ki a város egyik üzemének Ifjúmunkásaival. Ez a szép elgondolás márciusban már testet is öltött. -Hivatalosanmárcius 18-tól számítják a baráti megállapodás létrejöttét Ekkor az egyetemi és a ruhagyári KlSZ-szervezetek vezetőségei közös értekezletet tartottak, E megállapodtak az együttműködés, egymás segítésének a módjábanElsősorban is úgy döntöttek, hogy a különböző reszortfelelősök közvetlen kapcsolatot tartanak, s időnként megbeszélik a munkát Így indult meg a közös sportolás is. A ruhagyári klszisták éppen a közelmúltban mérték össze asztaliteniszben a tudásukat az egyetemistákkal. Ezt követi a már lekötött sakkmérkőzés-sorozat, majd később rendeznek labdarúgó- és röplabdamérkőzéseket is. Szépek a kulturális munkával kapcsolatos tervek is. Az üzem népi tánccsoportjában kevés a fiú, mert főképpen leányok táncolnak. A népi tánc iránt érdeklődő egyetemista fiatalok szépen beilleszkednek majd a tánccsoportba. Többen már jelentkeztek is, s a legközelebbi számok tanulásánál mér együtt gyakorolnak a munkáslányokkal. Hasonlóképpen több diákkal egészül ki az üzem színjátszó gárdája is. A természettudományi kar diákzenekara is a gyárban talál otthonra. A próbákra átengedik az üzem zongoráját, dobját és helyiségét. s a zenekar fejlődésével együtt létrehozzák majd a közös együttest is. A sport- és kulturális kapcsolatokban azonban még nem merül ki a közös tevékenység. A barátkozás és egvmás segítése más formában is történik. A múlt hónap végén például Juhász József, a Ruhagyár KtSZtitkára közel másfélszáz egyetemistának előadást tartott a munkásifiúság helyzetéről. életéről és problémáiról s számos jé gyakorin tl tapasztalat Ismertetéséve! segítette a természettudományi kar Ifjúsági mozga'mát Most pedig a kari KJBZtitkár. Vérkonvi Eoltán készülődik az üzembe. A közeljövőben beszámol a ruhagyári fiataloknak az egyetemi Ifjúság életéről, tanulásáról. s a KTS"Z-izo-vezet tevékenységéről. Ezt követi több. érdekes kérd 'se'kel foglalkozó természettudományos előadás Több egyetemi hallgató örömmel vállalta. hogv az Ifjúmunkásoknak ismertető előadást tart oivan nrobiémákró1. melyekről hallani akadnak. Találkoznak maid az üzemi és egyetemista fiaialok számos közös rendezvényen ig. A ruhagvór legutóMv bái ján már több egyetemi hallgató részt vett a KlSZ-szervezet képviseletében. Tartanak ezenkívül rendszeres klubdélutánokat is, ahol együtt szórakoznak, táncolnak, vagy éppen gyönyörködnek a közösen öszszeállított kulturális műsorban. Mind a gyár, mind pedig az egyetem természettudományi karának fiataljai nagy kedvvel és örömmel kezdték meg az együttműködést A közös szórakozás és szervezeti munka bizonyára hasznos lesz mind a két KISZ-szcrvezct számára. Éppen ezért úgy határozott a két KISZ-szervezet vezetősége, ho£y másfélhavonként mindig összejönnek megbeszélésre, s akkor részben együtt vitatják meg a mozgalmi munkát részben pedig további közös programot dolgoznak ki. ÍJxemek — kinőtt „ruhában" Tizennégy éves koromban kaptam az első sötétkék ruhámat, épp olyan volt, ellátva mindenféle zsebekkel, gombokkal, komoly pantallóval, mint a felnőtteké. Igaz, a kabát olyan bő volt, hogy a szárnya kétszer is körülért volna, a pantalló szárát meg majdhogy föl kellett tűrni, ami sokat levont örömöm teljességéből, de apám azzal vigasztalt: egyet se búsulj, fiam, holnapra belenősz!... Hát bele is nőttem. Sőt! Egy jó év múlva a pantalló szárát már nem föltűrni, hanem hosszabbítani kellett vclna, a kabát meg majd szétfeszült a hátamon. Az ujja alig ért alul a könyökömön, s a hónalja menten fölrepedt, ha kicsit merészebben nyújtottam kl a karomat • Ez az én kinőtt sötétkék ruhám járt az eszemben, amikor címet adtam ennek az írásnak. Mert napról napra nőnek, fejlődnek az üzemek is, s éppúgy kinövik •ruháikat", mint mi a magunkét kamaszkorunkban. A mi szűkebb hazánkban, itt Szegeden is számo6 példa mutatja ezt, különösen az utóbbi tizenegy néhány esztendő alatt Vegyük akár a Szegedi Kenderfonót. ÜJ üzemrészekkel bővült, új épületek, új géppaTk; az egykori tőkés kenderroUlri. gozó üzem modern nagyüzemmé lett. Persze, vannak ennek a gyors növekedésnek kevésbé szerencsés következményei 9,l is. Ilyen a már említett -ruhakinövés«, vagyis az üzem területének teljes fölélése és az ebből eredő krónikus helyhiány, amely sokszor gátlólag hat a termelékenység növekedésére. Most, amikor fokozottabb föladatok hárulnak üzemeinkre a termelékenység mennyiségi és minőségi fokozása tekintetében, különösen időszerűnek tűnik, hogy beszéljünk erről a problémáról. Két kisebb szegedi üzem helyzete igen nehéz éppen a helyhiány miatt. Az egyik a Szegedi Bútorgyár. Valamikor 30 munkással kezdték a bútorokat gyártani a Lenin körúti kis üzemben. Akkor még volt helyük bőven. Most 130 munkást foglalkoztat az üzem. Az udvara mór alig egy tenyérnyi. Szinte minden talpalatnyi helyet fölhasználnak, s hogy például komolyabb bútorok gyártásával nem foglalkozhatnak, annak elsősorban a helyhiány az oka. Nehéz így termelni — panaszkodott Juhász László igazgató. Megértjük és jogosnak érezzük ezt a panaszt. Hiszen amikor ott állnak a munkateremben az elkészült könyvszekrények és asztalkák, amíg az átvevő el nem szállítja őket, s a munkások alig tudnak mozogni tőlük, ilyen körülmények között valóban nehéz lehet rendes munkát végezni. mint tűzrendészeti utak száméra 180 négyzetméternyi területnek kellene jutnia az előírások szerint. Ha mindezt levonjuk az 549-ből, 61 négyzetméter marad 100 dolgozónak mozgási területre, vagyis alig kétharmad négyzetméternyi terület egynakegynek, holott ugyancsak az előírás szerint legalább két négyzetméternek kellene jutnia minden dolgozó számára. A ládakészítő részleg munkásainak egy része az udvar sarkában összetákolt fészerben dolgozik egyelőre. Még szerencse, hogy nyár jön a tavasz után és nem tél. Persze önkéntelenül az is fölvetődik az emberben, hogy minek a Hangszerkészítő Vállalatnak ládakészítő meg bútorkészítő részleg. Hiszen ott a Falemezgyár vagy a Ládagyár, mindkettőnek elég nagy a kapacitása, egyik sem küzd helyproblémákkal. Vagy minden gondnak egyszerűen csak az az oka, hogy a Hangszerkészítő tanácsi vállalat, s mint ilyen valamiféle autonómiát élvezve, konkurrálni próbál az állami kezelésben lévő nagy faipari üzemekkel. Ideje volna már alaposan fontolóra venni a kettős kezelés miatt létrejött káros és gazdaságilag is helytelen -párhuzamosságokkérdését is. H m Az öltözőszekrények SZARKÁI Apró, de bosszantó kis ügyek, amelyek öltözői lopások néven ismeretesek a rendőrség és a bíróság előtt Értékben nem nagy összegekről van szó: különféle ruhaneműk, női és felsőruhák, egy-egy harisnya, pár cipő, sálkendők, 50—100 forintok, egy-egy óra, irattérca stb. tűnik el esetenként. Előfordult, hogy pénztércét loptak el, amelyben ugyan mindössze néhány forint lapult, de benne volt az aznapra szóló két mozijegy is. Az illető fiatalembernek Ilyenformán agyonütötte valaki a kellemesnek ígérkező estéjét. Ismételten szólva, apró, de bosszantó dolgok ezek, s ha előfordulásukban ritkábbak és csökkenőben is vannak, sőt nem is általánosak, mégis hol ebben, hol abban az üzemben fordul elő. S mert a dolgozók érdekeiről van szó, nézzük meg, kik a felelősek ezekért az -apró- ügyekért. Kezdjük a Szegedi Seprűgyórral. Mindenki megbízik Az öltözőhelyiségbe belépve, furcsa kén fogadja a szemlélőt. Első pillanatra úgy tűnik — látva a nyitott, vagy félig zárt öltözőszekrényeket —, hogy mindenki megbízik mindenkiben. S ez önmagában nem is volna rossz, de ,,. többször eltűntek már a nvitvabngvott szekrénvekben 'evő robák zsebéből különfél« értéktáraink. 50—100 forint, vagv eltűnt maga a ruhanemű ls. A női öltözőkben körü'bplül 40 személy vetkőz'k-öltözlk, ugyanakkor 4—5 S7"krényen van csak elfogadható zár, A többit biztosftótűve! akasztotok be, vaev egyszerűen mérgával kötötték össze, how kl ne nvíllon. A legtöbb öltözőszekrény aifa!án kabét ruha. sőt még ilsnnemű is lóg. az eavik '•ebét zsebben ign-n'v*nv. Kepno töt>h ferieitol. A férf'öltö-ében hasonló a kén. A sz-krénveken ugvan "an zőrs-erkezet. de n'ncs bezzá kulcs. Lakat réHára alkalmas nánttal sem látták el a szekrénveket. Fz viszont a vállalat dolga és kötelessége lenne, a szekrények bezárása pedig valamennyi dolgozóé. A hiányosságot és hanyagságot már szóvá tették a vállalatnak, de ezideig nem történt Intézkedés. Maradt minden a régiben, és lehetőség is a további öltözői lopásokra. Kevés a szekrény A Szegedi Textilművekben fordított a kép. Ott nem az öltözőben lopnak, hanem a munkahelyre, a gépsorok közé kivitt női táskákból. A legjobb megoldás ennek kiküszöbölésére az lenne, hogy a dolgozók bent hagynák biztonságos öltözőikben a kézitáskákat, és csak a pénztárcát vennék magukhoz, amely könnyen zsebbe fér. A Szegedi Kenderfonógyárban kedvezőbb a kép, habár itt is találkozni olyan öltözőszekrénnyel, amelynek a lakatja nem megfelelő. Itt azonban nagyobb gondot fordítanak a szekrények zárására maguk a dolgozók is, de nem kevésbé az üzem, amely a szekrényhez lakatokat biztosit, és egy szekrényben csak egy dolgozó teszi a ruháit. A Szegedi Jutaárugyárban viszont többen teszik a ruháikat egyetlen öltözőszekrénybe. Mindössze 160—170 szekrény van a női öltözőben, ugyanakkor több száz személy dolgozik az üzemben. A férfiöltözőben is kevés a negyvenegynehány szekrény. Akik specializálják magukat Helytelen, hogy egyes üzemekben munkaközben bárki és bármikor beszaladgálhat az öltözőhelyiségbe, mondván, hogy bent felejtette a pénztárcáját, óráját, igazolványát, vagy egyéb értéktárgyát. Ilyen alkalmakkor viszont az öltözői felügyelő nem kíséri az illetőt a szekrényéhez, mint ahogy azt tenni kellene, hiszen van akinek az efféle lopás a specialitása. S ha valami elvesz, annak legtöbbször kisbottal üthetik a nyomát. A legtöbb öltözőszekrényen a lakat sem megfelelő, mert olyan gyenge, hogy ha az ember megfogja, akkor a markában marad. A kulcsot viszont már régen elvesztették, a lakat pedig hozzáidomult a -leleményesemberhez, aki kulcs nélkül, egyetlen rántással nyitja a lakatét és egy pattintással be ls tudja zárni. Ezt viszont mindenki megteheti, sőt megteszi, aki munkatársai meglopására specializálja magát. A Gőzfürdőben A Szegedi Gőzfürdőről szólva: itt ls előfordulnak különféle öltözői lopások. A régi, korszerűtlen nagy kabinokat — amelyek valamikor egy személyre készültek, de ma már több ember kényszerül vetkőzni benne egyidőben — át kellene alakítani egyszemélyes öltözőkké. Ez viszont horribilis pénzt követel, közel egymillió forintot Más megoldás' lenne egy vetközőtéreég kialakítása, a ruhákat pedig zárt kabinban kellene elhelyezni, s ennek ellenében a fürdőző blokkszámot kapna, amellyel majd kiválthatja ruháit. A Gőzfürdő Vállalat meghonosította az úgynevezett táskarendszert, amely nagyszerűen bevált fiatalkorú fürdőzők ruháinak megőrzésénél. Ugyanettől a megoldástól azonban idegenkednek a felnőtt vendégek, különösen zsúfoltság esetén. Azt mondják, hogv megfizették a kabinjegyet és ragaszkodnak is a kabinhoz. A fürdőzőnek igaza van, a vállalat viszont továbbra is küszködik; hogv a lehetőségekhez mérten mindenkit ki.plépítnen, ha nem is az igényekhez mérten, bár az lenne a jó. Előzzük meg Kis ügyekről szóltunk, amelyek alapjában véve mégsem a7ok. Ha úgv tetszik közügy, amennyiben minden egves drégozó ember proh'Amá'ával, va'óságos sérelmével foglalkozni kötelesség és közüqv — hi"att'on belül és kívül is Ezért kell többet gondo'ni a megszüntetésükre, a preventív intézkedésekre mind a válla'atokna.k, mind pedig az üzemeken belül maguknak a dolgozóknak. (lődl) A másik ilyen kisüzem a Hangszerkészítő Vállalat a Hétvezér utcában. Sebők István, az üzem műszaki vezetője elmondta, hogy amióta a ládakészítő részlegnek is itt kellett részben helyet adniok, azóta végképp tarthatatlan az állapot a helyhiány miatt. 100 dolgozó van az üzemben, ha nem számítjuk az adminisztratív dolgozókat. Az összmunkaterület 549 négyzetméter. Ebből a gépek és egyéb berendezések elvesznek 238 négyzetmétert. 70 négyzetmétert foglal el a napi anvagmenynyiség, • közlekedési, valaDe, egy kis kitérő titán visszatérve ereáeti témánkhoz, én mégis úgy gondolom, valamiképpen megoldást kellene találni, hogy ezek a helyproblémák megszűnjenek, vagy legalább enyhüljenek. Bajó László, a Hangszerkészítő igazgatója beszélt arról, nemrég kérték a Városi Tanács ipari osztályát, hogy vizsgálja meg a helyzetüket. Én azt hiszem, körültekintő vizsgálódással, a lehetőségek alapos fölmérésével könnyíteni lehetne a Hangszerkészítő Vállalat és a többi, hasonló problémákkal küzdő tizem helyzetén. (P—P) a Szegedi Epiiht- és Bú'oreszla'o* KISZ terven felii! készít bútorokat és iavítóntülielyeket nyit Egyre jobban hozzájárul a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez a Szegedi Épület. és Bútorasztalos KTSZ. Tavaly, az első negyedévben még csak tiz konyhabútort, s néhány hálószobát és kom bináltszekrényt készítettek, az idén viszont már ennek a többszörösét gyártották. Áprilisig kétfajta kivitelben 40 konyha-, 25 hálószobabútor és 12 több fazonban, egyéni kivitelben készült kombináltszekrény került ki a szövetkezet műhelyéből. Ezenkívül előállítottak több száz apró bútort is, s az első negyedévi tervüket 70 ezer forinttal túlteljesítették. Külön meg kell jegyezni, hogy a ktsz-ben készült bútorok a szegedi és környékbeli vásárlóknak, illetve rendelőknek jutnak. Például húsz hálószobabútor, amelyet a Bútorértékesítő Vállalat részére gyártottak. Szegeden kerül eladásra április második felében. Az emelkedő termelés részben a szövetkezet műszaki fejlesztésének, új berendezéseknek köszönhető, részben pedig, hogy az idén is több kisiparost vettek fel- Az első negyedévben például öt asztalosmester lépett be tanulójával együtt a ktsz-be, közöttük volt olyan te, aki 25 ezer forint értékű gépi berendezést hozott magával. Ez a gyarapodás lehetővé teszi, hogy fokozott mértékben tud Iák kielégíteni az egyéni ízléseket is. A szövetkezet bárki részére a saját elképzelése és terve szerint elkészíti a bútort — amennyiben az technikailag kivihető. A ktsz tagsága az eddigi eredményeket újabbakkal kívánja tetézni. A pártkongresszus tiszteletére elhatározták, hogy terven felül öt hálószobabútort és öt kombináltszekrényt készítenek, s ezzel segítik a fokozódó igények kielégítését. Másik szép tervük — melynek szintén a lakosság látja héfeznát —, hogy a város területén három javítóműhelyt létesítenek. Ezek a fiókműhelyek elvállalják a szervízszolgálatot, s elvégzik az apróbb ablají-, ajtó-, bútorjavitásokat is. Jaóvá tesSTÜU hogy a Szegedi Nemzeti Színház nagyfüggönye — enyhén szólva — már nem -szalonképesTávol állunk attól, hogy egy szép, új függöny vásárlását javasoljuk, mert tudjuk, [ hogy drága az efféle. \ Azt azonban szeiet- j nénk — a várha'.ó in- 1 tenzívebb idegenforga- : lomra való tekintettel i is —, ha a függöny sza- [ kadásait nem óriási, ] ákom-bákom öltésekkel, 1 és fő'eg vem fehér színű i házicérnával varrnák ' össze. Annyi pénze min- j den bizonnyal van a ] színháznak, hogy piros, j vagy bordó színű cér- i nát vásároljon. j