Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

Szerda. 1959. április 15. rlkus tárcáinak előadásával. Kitűnő érzékkel adta vissza e művek gunyoros, elevenbe maró élét, pompásan emelte A fasizmus elleni irodalom a Tiszaíáj Irodalmi Színpad műsorán A Tiszatáj Irodalmi Szin- miféle rendszerben, egysé- )a lépett fel. József Attila-, pad legutóbbi, hétfői műso- gesen szolgálják az est alap- Radnóti- és Babits-vers sket rát "Hiszek az ember- gondolatát. mondott, de sajnos, nem ben* címmel a fasizmus el- Bevezető előadást dr. M a- tudta megtalálni e költemé­leni költészetnek, irodalom- dácsy László docens mon- nyék igazi alaphangját. An­nak szentelte. Igényes e fel- <jott a2 előzetesen meghírde- nál nagyobb élvezetet nyúj­adat és dicséretes a szán- tett Tolnai Gábor, a Kortárs tott Bálint György "A dék, amely ezt műsorra tűz- szerkesztője helyett. Elisme- tintahal* valamint Gábor te. Sajnos azonban, ezúttal réséül szolgáljon, hogy alig Andor "Őrültek országa* és sem juthatott a szándék j^j nav állott rendelkezésé- "Pékár Gyula* című szati­teljes egészében érvényre. A re a felkészüléshez és a kö­műsor egyes darabjai ugyan zönségnek mégsem kellett értékéi ennek az irodalom- csalódnia: színvonalas, elem­nak, de az est egészéből z6 és élvezetesen előadott ís­mégis hiányzott az átgon- mertetést kaptak az est mii- ki a mondanivaló lényegét, dolt céltudatosság. Ez —ér- SOrában szereplő írókról, Az irodalmi estet sikerül­tesülésünk szerint — nem- költőkről. A továbbiakban a fen egészítette ki a zenei csak a rendezőség hibájául legnagyobb élményt Gobbi műsor. Megzenésített József róható, hanem oka a felkért HHda, a budapesti Nemzeti Attila- és Radnóti-verseket színészek egy része áldozat- Színház Kossuth-díjas mű- stílusosan adott elő Esze­vállalásának hiányában is vésznőjének fellépése jelen- nyi Irma, az Operaház ma­kereshető. A fellépések le- tette. A műsor címadó írá- gánénekesnője Vasady­mondása, másrészt idegen- gát, Móra Ferenc 1919-es Balogh Lajosnak, az Ope­kedés új számok betanu- harcos, de mélységesen hu- ráhúz karnagyának zongora­lásától, megnehezítik e szín- manlsta publicisztikáját kíséretével. Sok tapsot ka­pad munkáját. Helyes len- mondotta el olyan nemes P°tt V asady-Balogh ne, ha arra illetékes szer- egyszerűséggel, amely még- l-ajos Ónálló zongoraszámal­inkább előtérbe állította a ért is. köztük saját szerze­felemelő mórai gondolito- ményű hangversenyetüdjé­kat. Újszerű érdekessége volt ért, amelynek virtuóz elő­fellépésének az a versissze- adásával különösen figyel­állítás, amellyel József At- rnet keltett, tila költeményeiből a kő'tő Mindent egybevetve: a Ti­életét, hitvallását állította szatáj Irodalmi Színpad elénk. Szuggesztív előadás- utóbbi rendezvényei közül módja, megragadó versértei- ez volt a legsikerültebb. Or­A közönség jogosan vár- mezése mély hatást gyako- vendetes lenne, ha az e cikk­hatta volna, hogy a fasizmus rolt a közönségre, amely ben ls felvetett hibák leküzdé­elleni irodalomból a kevés- percekig tartó tapssal hono- sével, következetes müsor­bé ismert szerzők is hangot rálta a nagyszerű élményt, szerkesztési elvek megvaló­kapjanak a színpadról. Min- Az est másik elöadómCvé- Másával fejlődhetne tovább . , .. _ . , , _ ,,,, _,„ . a város kulturális életének denekelőtt pedig azt, hogy szeként Mikes Ulla, a bu- e2 újszerű tényezője a bemutatott művek vala- dapesti Vidám Színpad tap* " E j. vek segítségével sikerülne végre megoldani e tekintet­ben is a Tiszatáj Irodalmi Színpad egyenetlen munká­jának problémáját, mert e nagyra hivatott vállalkozás­nak nem szabad emiatt a megkövetelhető színvonal alá süllyednie. Havonta öt kerékpárt hagynak el a szegediek Lapozgatás a „feledékenység** albumában tiumpság, hanyagság és paprikás volt. Nyilvánvaló a ben a kint hagyott kerékpá­feledékenység — Ilyen 6za- kerékpártulajdonos disznó- pókról. vakat lehetne írni eló-vagy torból ment haza, s valahol Üjabban a kapuk alatt, a utónév gyanánt az elhagyott letette és elfelejtette tovább lépcsőházakban és az udva­kerékpárok névtábláira, a vinni a kerékpárt. Tartva rokban hagyott, vagy ottfe­tulajdonosok vezetekneve azonban a feleségétói, ott- , ., . 7. , , . elé vagy utána. S hogy er- hon azt mondta, hogy köl- lenett kerekpárokra specia­re mennyire komolyan len- csőn adta egyik barátjának lizáltálc magukat a kerék­ne szükség, annak bizonyí- a kerékpárt. Csak két hét pártolvajok. Ajánlatos ta­tására -csak* két számadat múlva vallotta be otthon bát az óvatosság és az óv­kivánkozik ide rögtön. A -férfiasan* és később • . ... ~ múlt esztendőben Szeged te- rendőrségen tett feljelentés lmezKeaes a Kerekpárok rületén 62 kerékpárt találtak visszavonásakor, hogy úgy megőrzésére. Egyébként sen­és szolgáltattak be, mint -ta- hagyta el a kerékpárját va- kinek sem ajánlatos ezután Iáit tárgyat* a városi ren- lahol. Előtte viszont egyre kerékpározgatnl a városban dőrkapitányságra, havonta tolvajokat emlegetett. , . . . ,, , átlag ötöt. Ez év első ne- A , . „„ vagy másho1 a Kerékpár tu­gyedében ugyancsak tartotta A sorakozott mama lajdonjogát tanúsító iga­magát a tavalyi átlag, mert £ másik eset éppen a zolvány, vagy adásvétel ese­ezeddig 15 darab kerékpárt kban türtént. Koós Ka- tén a hivatalos számla, 11­EíuE^Sw* m 8 talin Zrínyi utca 5 BZám letve tanúkkal is igazolt megtalálók ^'Ktte^SnyiS f^" ^ megerdemelnek, hogy ideír- h ^ szállítson rajta a Az ««• vonatkozo mtézke­juk a nevüket, amiért párt- Házii , szövetkezetbe. Mi- nagyon is indokolt, vég­.S^ l l vel nem tud kerékpározni, re rendet kell teremteni emberek jármüvét nem egy ^ u utána di ott vonatkozásban hn<fv esetben munkaeszközét, ne- fele1tettp ' ,,ÖVetkezet előtt. vonatKozasoan is, hogy hogy bűnös kezekbe kerül- g^g* se szól a lányának megszűnjenek a hanyagságok jon. Sokkal jobban -megér- gemmit majd elment otthon. és a felelőtlenségek, ame­demelnek* azonban a -nep- ^ Koós Katalin viszont ,yek nemegyBzer oly ^ Sm^guTteVemtatte'kt ZmtenT —** ^ « folytán elhagy- KereKpajat. ^ elU..... hatósáeoknak és bosszanko­rülmények ták, rékpárjukat Előidézve ez zel felesleges hatósági ügy ... pasztái ta, hogy -ellopták* vagy elhagyják a ke- ZL hatóságoknak és bosszanko NOSZÍT gyorsan'' szaladt "telje- dóst a károsultnak saját ha­lenteni az ismeretlen tettest, nyagsága miatt A vagyon­iméit nem beszélve arról miközben a szövetkezeti védelem nemcsak a hatóság S ték8 az^tlzletbe 3a" ire" ékpárt" * "^en szaladgálnivalójuk, ha a ke- mivel g Ra ottólItkere_ áUampolgáré is kinek-ki­rekpárt vissza akarjak kap- setlenQ1 & gazdátlanul. nek viszont mégiscsak fon­ni- A példákat lehetne sorol- tos saját ingóságának védel­Mi van a háttérben ? ni tovább, végig a tavalyi 62 hát jobb vigyázzon rá. és az idei 15 eseten keresz­Mert mi is van tulajdon- tüL A feledékenység, a ha­képpen a háttérben? A kis- nyagság, a lumpság, ime így vendéglő, vagy az italbolt gyártat aktákat és ad feles­előtt hagyott kerékpárra leges munkát a hatóság­nem minden esetben ül rá nafc, ennek előtte viszont a tulajdonosa a fröccsözés alkalmat ts arra, hogy való­után. Egyszerűen -elfelejti*, ban ellophassák a gazdátla­hogy kerékpárral ment oda, nul és lezáratlanul hagyott vagy hogy elgyáltalán van-e kerékpárokat, kerékpárja. Másnap reggel viszont, mikor munkába in- Az a hatom — dúlna, veszi észre, hogy tolvajt is szül nincs a helyén a kerékpár, s „„„AI, a feleségnek akkora mesét "yen alkalmak szültek kerekít le megdöbbenést azokat a ^rekpariolvajláso­színlelve, hogy hol és mikor Kat ame yeket m^tanában -lopták* el tőle. Ezután kö- leplezett le a rendőrség öt vetkezik a feljelentés a rend- kerékpartolvajt vettek onzet­őrségen ismeretlen kerékpár- be, többek között ifj. Makra tolvaj ellen stb. Lajos, Algyő, Rákóczitelep Vittek már be talált, el- 47 szám alatti lakost, aki hagyott tárgyként olyan ke- Szegeden a 600-as Iparita­rékpárt is, amelynek cso- nuló Iskoia udvaráról lopott magtartóján hatalmas pak- „„ . . ,,K„atA-_ kok közé ágyazva hosszú el egymást követően két ke­szál hurka és kolbász, egy rékpárt, valamint több dina­nagy lábasban pedig disznó- mót is letördelt más eset­(1—1 Házépítők között Drezdában, Szeged testvérvárosában tehettek az építkezéshez, amit hasznosítottak is. A városháza nagytermében egész várost építettek gipsz­darukkal emelik a helyük­re. A panelépítkezés többféle módszere található Drezdá­házakból. Az építőmunkát ban, és több keletnémetor­Hat ki'ométer két kilométer széles síkság honol még ma is Drezda egykori műemlékekkel teli azonban csak ott lehet iga­zán értékelni, ahol az új házak egyik napról a má­sikra emelkednek, Nem túlzás e meg­állapí­tás, hogy egyik napról a másikra. A városi tanács szági városban. A végleges módszert még nem dolgoz­ták ki. Azt mondják, hogy minden nap hoz valami újat. A tudományos kísérle­tezések eredményei még nem véglegesek, ezért a gazdasági számítások sem pontosak. De már elmond­belvárosa helyén. Az angol mérnökei elmondották, hogy ható, hogy a panelépítkezés és amerikai légierők bom­bái ütötték e tátongó sebet a város szívén 1945 febru­árjában, amikor már a szovjet csapatok Drezda tér­ségében megtörték a fasisz­általában 40—50 nap alatt épül fel egy harminclaká­egyes módszereivel a mun­kaerőrófordftást több mint sos ház és három munkás felére csökkentették, a ha­két nap alatt épít fel egy lakást. Az ilyen gyorskezű kőművesekre kíváncsi az Csak nem lebecsülendő, . ták ellenállásót. A romokat ember, s igen érdekli, hogy szükséges építőanyag meny elhordták, az úttesteket milyen gyorsfalazásl mód- nylsége is jelentősen esök­helyreállftották. Igyekeztek szerrel, eljárással dolgoznak, megszüntetni a lakósveszte- Mint előre sejteni lehet, séget, de az új házak zömét nagyüzemi módon építik, nem a régiek helyén, ha- helyesebben éllítlák össze nem új településeken emel- a lakásokat. Előregyártott ték. Az utóbbi években lapokból egész szobafal azonban elkezdték gyógyí- nagyságú elemekből készül- szerelési munkál; tani a sebet, s e munka nek itt a házak. A romhá­nyomán újjáépült a Zwin- zak téglatörmelékeiből egy ger, megnyílt a világhírű automatikusan vezérelt ke­kéntár s ismét régi gazdag- verőberendezés állítja elő a ságában várja az érdeklő- panelek legfontosabb nyers­dőket a város híres egész- anyagát, a szemcsés betont. Természetesen nem itt, a lakóházak tövében, hanem odébb egy nagy telepen, úgy is mondhatjuk, hogy a "ház­gyárban*. Ezt a szemcsés betont öntik fal- vagy ségügyi múzeuma ls A városháza nagy makett­termében tett látogatás al­kalmával bontakoztak ki előttem először a nagy új­jáépítő munka körvonalai. Több évi kiállítási anyagot láthat itt az ember. A több Ezek a panelek többféle mé- munkában hasznosítsák; gyományos téglaépítkezések­hez mérten. S ami ugyan­kent, az építkezés pedig lé­nyegesen meggyorsult. Sőt folyamatossá is vált, mert télen, ha az Időjárás nehezí­ti is a munkát, zavartalanul folytatódnak a házak össze­A városháza műhelyében* — ahol az épülő új negyedek, vagy az újjáépítendő belváros ma­kettjeit készítik —, már az 1960-as terven dolgoznak; Ezt márciusban tették köz­szemlére és októberig tart­ják nyitva a kiállítást. Ez­után pedig összegezik a ja­mennyezetlap formákba, vaslatokat, hogy a további évi azt jelenti, hogy min- retűek, és többféle szerelé­den év lakásépítési tervét sűek. Előfordul, hogy ajtó­gipszből is megformázták, val és ablakkal is felsze­s már előre a város lakói- relik. A házak összeszerelé­nak bemutatták. Az új la- se emeletenként történik, kások eljövendő lakói már Természetesen a lanokat, előző évben elmondhatták lépcsőrészeket és a tetőszer­véleményüket, javaslatokat kezeteket gépekkel, óriás A drezdai építkezés len­dülete, a modern lakásépí­tési technika alkalmazása az egész országra jellemző. Hyen az élet, a munka. Az élet, amelyet az ember szebbre, Jobbra formál. Nagy Pál egyik "-házgyárban* a kész épületelemet drótkötélpályán szállítják tovább Meghalt Mison Adolf elvtárs munkásmozgalmi veterán Április 14-én elhunyt Mi- jogaiért és életkörülményei­son Adolf elvtárs, a mun­kásmozgalom veteránja. Mi­son Adolf elvtárs 1878-ban született a csehországi Hum­polecen, s már kora ifjúsá­gában, a bekapcsolódott a munkások pm©! Irodalmi est az aulában A közelmúltban jelent meg az olvasók és az írók ked­a fiatal szegedi írók szép ves találkozása lesz. Első­kivitelű és gazdag tartalmú sorban költőket iktattak az antológiája. Ezt a könyvet est műsorába, így Andrássy az olvasóközönség szeretet- Lajos, Borbély Gábor, Far­tel fogadta és elismerő sza- kas László, Gál Sándor, Hat­vakkal illette. A kötet meg- vanl Dániel, Kovács Miklós, jelenése után e fiatal írók Lődi Ferenc, MaQdu Lucián, csoportja elhatározta, hogy Markó Pál, Papp Lajos és az irodalmi közvéleménnyel Paróczai Gergely verseiből közvetlen kapcsolatot te- adnak elő r.z egyetem sza­remt, s így a könyv megje- valógárdájának tagjai. A lenése után első alkalommal április 17-én, pénteken este 6 órakor szerzői estet ren­dez a Központi Egyetem aulájában. Ez a szerzői est — mint egy "eleven antológia* — ;zép prózát Dér Endre József Attila-díjas, továbbá Bárdos Pál, Fenákel Judit és Tó'Ji Béla képviseli. Az érdeklő­dők a Bölcsészeti Karon és a helyszínen válthatnak be­lépőjegyeket nek megjavításáért vívott harcba. Először szülőváro­sának posztógyárában dol­gozott, mint takács, majd vándorútra kelt családjával ," ".7, .J",'T együtt, s Németország több századfordulón tartom'ányában dolgo»>tt. Ez Idő alatt számos sztrájk­ban és munkástüntetésbpn vállalt aktív szerepet, ezért is kellett végül Németorszá­got elhagynia. 1914-ben te­lepedett meg Szegeden. s ettől kezdve a Kenderfonó­gyár munkása volt. A felszabadulástól kezdve a Magyar Kommunista Párt lelkes tagjaként dolgozott az akkor már idős munkás­mozgalmi harcos, s érde­meiért több kitüntetést ka­pott. Az 1956-os ellenforra­dalom leverésekor az elsők között volt. akik megvakí­tották az MSZMP üzem) szervezetét a Kenderfonó­gvárban. Mison Adolf elvtársat hol­nap, csütörtökön délután fél 4 órakor temetik a bel­városi temető kupolacsarno­kából. A szegedi nártbizott­ság nevében id. Simon Bé'e Vvtérq búcsúztatja az el­hunytat; I Megélénkült a munka a budai várpalotában A budai várpalota rom­jai között az utóbbi hetek­ben megélénkült az építők tevékenysége. Az elmúlt évek kisebb összegű állag­megóvási és helyreállítási költségeivel szemben az idén 25,4 millió forintot irá­nyoztak elő a palota újjá­építésére. A tekintélyes összegből most nagyobb te­rületen, gyorsabb ütemben fogtak munkához. Az Idei munkálatok már szorosan beleilleszkednek a most készülő tulajdonkép­peni újjáépítési tervekbe. 1957 d«a főbb sz*z magyart ín'e ntJak Svájcban A Bund című svájci lap írja április 10-i számában: "Arról értesülünk, hogy a rendőri főosztály a tartóz­kodásra és letelepedésre vo­natkozó törvényes rendelke­zések alapján 1957 eleje óta több száz magyart inter­nált*.

Next

/
Thumbnails
Contents