Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-09 / 82. szám

Csütörtök, 1959. április 9. 2 Ülést tartott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Peking (TASZSZ): A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága április 2-tól 5-ig illést tartott Sanghajban. Az ülésen megvitatták és elfogadták a Kínai Népköztársaság 1959. évi népgazda­gági tervének tervezetét, foglalkoztak a falusi népi kommunák kérdésével, Jóvá­hagyták a jelöléseket az állam vezető tisztségére. Az 1959. évi népgazdasági terv szerint az idén 18 millió tonna acélt, 380 millió tonna szenet, 525 millió torina szemester­ményt és 5 millió tonna gyapotot kell ter­melni. Figyelembe vették az anyagi és technikai feltételek adta objektív lehetősé­geket, továbbá a néptömegek forradalmi lelkesedését. Ez á nagyszabású terv a kí­nai népgazdaság további jelentős fejlődé­gét biztosítja. A tervet az államtanács a kínai országos népi gyűlés ülésszaka elé terjeszti megvitatás végett Az ülésen megvizsgálták, A falusi népi kommunák kérdésének rendezésére irá­nyuló munkát Megállapították, hogy az utóbbi három hónapban ez a munka Jól, eredményesen folyt és következetesen meg­valósítják a Központi Bizottság 1958. de­cemberében megtartott 6. plénumán a né­pi kommunák kérdéséről hozott határo­zatot A Központi Bizottság ülésén megvitat­ták és meghatározták, kiket jelöljenek a Vezető állami tisztségekre. Különböző ta­nácskozások után a jelöléseket a kínai or­szágos népi gyűlés ülésszaka elé terjesztik majd. A Központi Bizottság ülése Mao Ce­tung elnöklésével folyt, Mao Ce-tung fon­tos beszédet mondott a munka módszeré­nek kérdéséről. A Központi Bizottság ülését megelőző­en, előkészítésként, bővített Ülést tartott a Központi Bizottság Politikai Bizottsága. Budapestre érkerett Nyekrasze? akadémikus A Nehézipari Minisztéri­um meghívására szerdán délután Budapestre érkezett N. N. Nyekraszov, a Szovjet­unió Tudományos Akadé­miájának levelező tagja, a termelőerőket tanulmányozó tartács elnökhelyettese. N. N. 'Nyekraszov körül­belül 10 napot tölt hazánk­ban, előadásokat tart is meglátogat néhány vegyipari üzemet, tudományos intéze­tet. Ellátogat Veszprémbe is, ahol a Nehézvegyipari Egye­temet, a Nehézvegyipari Ku­tató Intézetet, valamint a Magyar Ásványolaj- is Föld­gáekutató Intézetet keresi fel Élelmezési munkásvédelmi konferencia Budapesten A Minisztertanács és a SZOT határozata nyomán az élelmiszeripari dolgozók szakszervezete és az Élel­mezésügyi Minisztérium foglalkozott az élelmiszer­ipar balesetvédelmi kérdé­seivel, a baleseteket meg­előző módszerek terjeszté­sével és a soron levő mun­kásvédelmi intézkedésekkel. Az élelmiszeriparban ter­vet dolgoztak kl a műszaki balesetek elkerülésére a vi­gyázatlanságból eredő áramütések megszüntetésé­re. A feldolgozási Idény előtt az élelmiszeripar 18 Iparágának részvételével április 9-én országos mun­kásvédelmi konferenciát rendeznek. A konferencián ismertetik az üzemek és a gyárak vezetőivel, munkás­védelmi felelőseivel a leg­sürgősebb balesetvédelmi teendőketi A mlnneapollul Tribüné el­mű lap tudósítója megrázó ké­pet fest arról, hogy Haiti észak­nyugati részében éhhalál fe­nyegeti a parasztokat. A tik­kasztó aszály, továbbá a kávé árának két év óta tartó szaka­datlan esése az utolsó remé­nyétől la megfosztotta az em­lített körzetben él« 43 ezer pa­rasztot. Ezek már csak a na­Wttől várják a megváltást, AZ éhség következtében feltartót­hatatlanul terjed a tífusz. — A győri vár környékének helyreállítása alkalmából Is­mét szóbeszéd tárgya lett az a romanUkun elképzelés, hogy a győri várat alagút köti össze a 20 kilométerre fekvő pannon­halmi apátság épületével és hogy a várba vezető alagútak közül az egyik a Rába vize alatt húzódik. A győri szárma­zású Wunder László éa társa. Bésta Rezső békaemberek, a magyar mélységi csúcatartók, Győrbe érkeztek és megvizsgál­ták a győri vár alatt húzódó Rába folyó medret. Kutatásaik során semmi olyan lelet nem Ulál'ak. smely (gazolná a köz­véleményt ma ls élénkén fog­lalkoztató néphitet. Hat nyugat-európai ország kommunista pártjainak közös nyilatkozata Brüsszel (TASZSZ). Brüsz- latkozat — mindent meg­szelben április elsején és 2- tesznek az életszínvonal án megtartották az európai gyors emelése, a munkaidő szén- és acélközösséghez és csökkentése, a munka meg­a közös piachoz tartozó hat könnyítése végett, azért, nyugat-európai ország — a Német Szövetségi KöZtársa hogy minden ember számi­ra biztosítsák a legfőbb jót: ság, Belgium. Franciaország, a békét. Hollandia, Olaszország és A kommunista pártok — Luxemburg — kommunista hangzik a nyilatkozat — ün­pártjairtak értekezletét. nepélyes felhívással fordul­Az értekezlet részvevői nak a hat ország szocialista nyilatkozatot tettek közzé, pártjaihoz, minden szak­mely megjegyzi, hogy a mo- szervezeti és demokratikus nopóliumok az európai szén- szervezetéhez: —teremtsenek és acélközösség és a közös harci szövetséget a nagytőke piac megteremtésével olyan politikája ellen. A monopó­fegyverhez akartak jutni, Hümok ^ militaristák amelynek segítségével »csok- ...... . , „ kenthetik a hat ország mun- ^vetségevel szembe kell kásosztályának és népének állítani a dolgozók és a nép­életszínvonalát, megakadá- tömegek összehangolt ak­rabszolgatársftdaiom­tót saámftható a kizsákmá­nyolás, amelyet végeredmé­nyében cíák a szocialista tár­sadalmi rendszer szüntethet meg. A rabszolgatartó lyozhatják a gyarmati né- cjöjt« pek felszabadító mozgalmát, még tevékenyebben folytat-£••••••••••••••"•••••< hatják Afrikában a rablás! A pártoktatás anyagában politikáját, felléphetnek a. Í^S^V.SS^L „„..v,, . szolgatarsadalom témaköre, nemzetközi feszültség enyhí-J Ezenkívül is ázohban helyes tését Célzó mozgalom ellen,, e kérdéssel foglalkozni, hiszen a népek együttélése és bé- • J*?*^. * kés együttműködése ellen-. J A nyilatkozat rámutat, • hogy az európai szén- és' acélközösség és a közös pidc« vezetőinek egyik fő célkltÜ-\ zése -a német militarizmus m feltámasztásának meggyorsi- * állam a rabszolgatartó társa­fása és az Euratom sepitsé-Idalom felépítménye, a rab­gévei a német militarizmus"szolgatársadalomtól elkülö­atomfelfegyverezése. A ra-Jnült szervezet, a rabszolgák kétakilövő állomások soroza- • elnyomására és kizsákmá­tos felállítása még Inkább Jnyolésára. A rabszolgatartó fokozza azt a veszélyt, amely • állam, mint minden állam, Ismét ott lebeg Európa és atársadalmi fejlődés bizo­vllág felett. A dolgozók vise-I^yos fokának volt a termé­lik az óriási katonai kiadá-"ka- a rabszolgatartó gazda­sok terheit, ami rontja élet-I8őiti alap kialakulásának kö­Vlszonyalkat és akadálvozza -vetkezménye. a gazdasági ós kulturális ha-I ,A termelőerők fejlődése ladást". .következtében az ősközös­Ugyanakkor a Szovjetunió-Z*égi társadalomban réhamo­ban, a népi Kínában és al,en indu,t me* 3 ^bomlás népi demokratikus országok-mMVa™ala. Effves nemzetsé­ban - hangsúlyozza a nyi-I^ elszegényedtek es így .maguk is kenytelenek vol­' 1 "tak a gazdagabb nemzetsé­Jgek szolgálatába állani. A • még közösen birtokolt föl­... , Jdek fokozatosan egyéni tu­OSZ'rák ifjúsági küldöttség.ln donha vándoroltak A föl­árbPTik hazánkba fdeket csak azok tudták meg­erxeZIK nazannoa J művelni, akiknek meg volt A Magvar Iftúsáa Orszá-'az ehhei? szükséges gazda­A Magyar iijusag ortza Qk ^ fpy a aZ gos Tanacsénak meghivaséra; amúgv is gazdagabbak ke­méjim 18-án kéthapos láto--zébe került, a szegényebbek gatásra háromszdztagú oszt-"ennek birtoklásából kire­rák ifjúsági küldöttség érke-jSSd^m^kat zik hazáhkba. Az osztrák .kizáró jellegével egvütt. A fiatalok egyik csoportját J magántulajdon megieienésé­a Győr-Sopron megyei lfjú-"Vél kialakultak az osztályok: m !az egymással élesen szem­munkások látják vendégül.JhpT,á11ó kizsákmányoltak és Az osztrák küldöttek meg-«k;7S!5kmáhvolók. a rabtZol­tekintik majd a megye ne-I"ék és a rabszolgatartók osz­vezetesebb üzemeit, s ellátó-! tál7a- . , w - . , . . ,,, • A rabszolga a munkaesz­gatnak Sopronba Is. A kut-J kökkel ea„att a rabszol­döttség másik részét a Vas • aatartó tulaidonában volt. a megyei fiatalok látják ven-Rabszolga maga is mapántu­•'pidon tárva. Az ő*kóZr#<» 8 "ségi társadalomra jellemző —-—• . egvenlőség a rabszolgaság • megieteoésével hosszú év­rm V»| «| JszáZadokra megszakadt. A MCrVCli f Cilii • • • irsbszölgatársadalmt formá­iban az emberek egverüőtle­a lábatlant épületelemgyár;P(,k. gazdasági. Doltttttét. dolgozói ls, akik a gyártás-• tamadalmi viszonylatban hoz szükséges vasanyagotJpgvaránt a mellérendeltségi A KGST-országok megegyeztek az üveg- és kerámiaipar továbbfejlesztésének kérdéseiben A Kölcsönös Gazdasági Se- Szovjetunió képviselői vet­gftség Tanácsának üveg és tek részt. kerámiaipari munkacsoport- Megegyeztek az Üveg- és ja március 23—27-én Berlin- kerámiaipar további fejlesz­ben tartotta második ülés- tése kérdéseiben és az egy­szakát. séges munka Céljából tervet Az ülésen a Bolgár Nép- dolgoztak ki, amelyet az épí­közlársaság, a Csehszlovák tésügyi állandó bizottság épí­KÖztársasdg, a Lengyel Nép- tőanyagipari tagozata elé köztársaság, a Magyar Nép- terjesztettek. Az első ülésen köztársaság, a Német Demok- b°zott javaslatoknak megfe­di. r/- ±i z r, lelően az ideiglenes munka­ratikus Köztársaság, a Ro- csoport állandó munkacso­mán Népköztársaság és a porttá alakult át. Szovjet tudósok tájékr ztatőja a földre visszatérő mesterséges holdról lé­Angolellenes megmozdulás a Malaive-sziyeteken Colombo (TASZSZ). A Ceylon-szigetétől délnyugat­ra fekvő Maidive szigetcso­port déli részében angolelle­nes felkelés tört kl. A lakos­ság szembeszállt azzal, hogy a szigetcsoporthoz tartozó Han szigeten angol légitá­maszpontot létesítsenek. Saj­tójelentések szerint a szi­getcsoporton állomásozó an­gol katonaság fegyverrel foj­totta el a felkelést. Az ideiglenes algériai kormány elnöke Uj-Delhiben U) Delhi (MTI). Ferhat Abbasz, az ideiglenes algé­riai kormány elnöke szer­dán reggel repülőgépen Uj Delhibe érkezett. Kíséreté­ben van Jusszef ben Khed­da népjóléti miniszter. A kormányfőt Szuseta Kripa­lanl asszony, az Indiai Nem­zeti Kongresszus Párt fő­titkára fogadta, — A szovjet tudósoktól az emberek e mérésekkel elmúlt napokban a mester- nyegében birtokába Jutottak séges holdak több fontos mű- azoknak az adatoknak, ame­szeréről kapott képeket és iyek a visszatérő mestersé­tájekoztatot a Magyar Urha- _„„ . .. . _ . , . , józási Bizottság. ges holdak megtervezesének A bizottság tagjainak tá- alapját képezik, jéköztatása szerint a műsze- . rek érdekes következteté­b^rJlpíZZ^t Lhaszában bankettel rendeztek lyezett mágneses műszert » pÜílOSen láilla tlSZ eletére például úgy szerkesztették ... meg, hogy a szputnyik rehd- LhasZa (üj Kína). A Ki- tung elnöknek nagyszer® ellenes mozgásának ellenére nai Kommunista Párt tibeti vezetése alatt, is mindig adott helyzetet bizotteagai a tibeti autonóm Ezek az eredmények a ki­foglalt el a Föld mágneses kerület előkészítő bizottsága nai nemzetiségi politikának, erőteréhez képest így a a t'beti katonai parancs- a népi felszabadító hadsereg szakemberek pontos képet Pokaaf. áPrills .7"«i Lhaszá- egységeinek és a széles nép­kaptak a szputnyik rendelle- ba.n diszvacsorat adott ab- tömegek epüttes erőfeezi­nes mozgásait előidéző erők ^ alkalomból, hogy teselnek köszönhetők. Ezt a nagyságáról. A szovjet tudó- faszába erkezett a pancsen munkát a tibeti nép mele­sok e mérések alaoián ható- lama' a tlbetl autonóm te- gen támogatja és megbe­rozzákmeg hogvankerW- rület elökészítö hi^ttaágá- csüli. A tibeti felső rétegek hetők el a nem kívánt moz- nak ügyvezető elnöke. reakciós klikkje szemben gások. Ez azért is fontos, mert a visszatérő mestersé­ges hold nem végezhet olyan szabálytalan kilengé­seket, illetve mozgásokat, mint az eddigi mesterséges holdak. A szovjet űrhajózási szak­állt a tibeti nép akaratával, A pancsen láma a bankét- elárulta országunk érdekelt ten beszédet mondott. A és megbontotta anyaorszá­többi között kijelentette: gunk egységét. Remélem, "A munka minden terüle- hogy a Kínai Kommunista tén nagy eredmények szü- Pártnak és Mao Ce-tung el­lettek Tibet békés felsza- nőknek, továbbá a párt ti­badílása óta, a Kínai Kom- beti bizottságának közvetlen tnunisla Párt Központi Bl- vezetésével még szorosabban zottságának és Mao Ce- egyesíthetem Tibet népét". A RABSZOLGATARTÓ ÁLLAMRÓL Háromszál tagú A tatabányai 3-as számú épületelemgyár dolgozói március elején vállalták, hogy a termelőszövetkezetek építkezéseinek segítésére soronkíyül hétezer olyan be­tonoszlopot készítenek, ame­lyeket istállók építéséhez használhatnak fel. Munkáju­kat segítik a sztálinvárosi és küldik a tatabányai gyárba.• viszonyt áz alá- é* föléren­A három üzem összefogásé-• deltség viszonya váltotta fel. nek eredményeként szerdánI EzzeU mesteient az embert­délután útnak indították a«^és történetében először tár­terven felül gyártott első J tartalmi méretben az elnyO­betonoszlopokat a nagyacsá-« más, a kizsákmánvolás A dl termelőszövetkezetnek. "rabszolgatartó kiszipolyozta rabszolgáját, kényszerítő esz­közökkel a termelt javak át­adáséra kéhyszerítette. A ja­vak élvezete annak jutott, aki maga fokozatosan elju­tott odáig, hogy a termelés­sel járó munkából semmi részt nem vállalt, aki nem termelt, míg a termelő csu­pán puszta létfenntartását tudta biztosítani. A rabszolgák és rabszolga­tartók között oly éle6 volt az ellentét, hogy a kialakult kizsákmányolási viszonyt csak erőszakkal lehetett fenntartani. Az erőszak biz­tosítására megjelent az ál­lam. Az első állam, nelem színpadén megjelent, a rabszolgatartó állam volt A rabszolgatartóké volt, hisz az állam képviselői az ő so­raikból kerültek kl és ezek a képviselők, mint kormány­zók, kényszerítő szervet szer­vezve maguknak, minden erejükkel arra törekedtek, hogy osztályuk érdekeit, a rabszolgák elnyomásét bizto­sítva, megvédelmezzék. A rabszolgatartó állam is a gazdaság, a termelési vi­szohyok által determinált társadalom szülötte, amely­nek megvan a maga szüle­tési ideje, virágzást kora és halála. A rabszolgatartó társadal­mi rend három fejlődési fo­kon ment keresztül. a) A házi rabszolgaság kora és ezen felépülő rab­szolga államtípus. b) Az árutermelő rabszol­gaság kora és az ezen nyug­vó rabszolga államtípus. A rabszolga államtípus az adott társadalmi-gazdasági viszonyoknak megfelelőeh különböző államformákban jelentkezett. A rabszolgatartó monar­chia esetén az államhatá­lom teljessége formálisan egy személy, az uralkodó ke­zébe összpontosult, aki az ország kormányzását a trón­ja körül csoportosult rab­szolgatartók osztályának vé­leménye, tanácsa, kívánsága szerint, ugyancsak a rab­szolgatartók sorából kike­rült katona- és hivatalnok­testület segítségével látta el. A rabszolgatartó monar­chiák Voltak az ókori keleti államok majd valamennyien. A leggazdagabb ember a már korábban megépült ön­tözőművek feletti rendelke­zést szerezve, a trónt is biztosította a maga és csa­ládja számára. A trónra ke­rült monarchia természete­sén egyedül nem rendelke­zett akkora hatalommal, hogy mások véleménye és segítsége nélkül egyedül uralkodhatott volna, s ép­pen ezért arra törekedett, hogy a gazdaságilag uralko­dó osztály, a rabszolgatar­tók támogatását megszerezze magának. A rabszolgatartók támogatását azok érdekeinek védelmével és támogatásá­val szerezhette csupán meg, s ezért az uralkodó osztály (nem minden egyes tagja) akaraténak megvalósítására törekedett. Az uralkodó és az uralkodó osztály (a maga egészében nézve) között a viszony a legjobb volt, e jó viszony által biztosított egyetértésen nyugvó hata­lom bizonyult legalkalma­sabbnak arra, hogy az osz­tályuralmat tartósan fenn le­hessen tartani. A római rabszolgaáUam két ízben volt monarchikus államformájú fennállása fo­lyamán: kialakulásakor és hanyatlása idején. A köztársasági S: jú rabszolgatartó Rómában Sem csitult el az osztály­harc, sőt egyre élesedett. A rabszolgalázadások egyke na­gyobb fhéretüekké lettek, a parasztmozgalmak is erősöd­tek. A termelés kiterjesztése vagy legalább a régi termelés fenntartása érdékeben Űjabb és újabb rabszolgaszerző bó­dító háborút kellett vezetni. Mindezek egyesült hatására egyehesert vezetett öz üt új­ra a monarihlkus államfor­mához, á császársághoz. A rabszolgatartó demok­rácia legtipikusabb példája az ókori Athén. Az athéni államban az államhatalom letéteményese a népgyűlés volt. A legfontosabb tisztviselői állást, a hadvezér állását vá­lasztás, a többi hivatalokat pedig választás, vagy sorso­lás útján töltötték be. Az athéni demokrácia a rabszolgatartók demokráci­ája volt. A demokrácia ál­dásait csak a kisebbség él­vezte a többséggel szemben. Később a népgyűlés hatás­körét korlátozták, de az at­héni népgyűlés ennek elle­nére a római népgyűlésektől eltérően mindig megőrizte nagy jelentőségét: nélküle, ellene a legfontosabb állam­ügyekben intézkedni nem lehetett. A rabszolgatartó arisztok­rácia különösen két állam­ban teljesedett ki: Spártá­ban és Rómában. Spárta államszervezetét az jellemezte, hogy végső fo­kon egy kis csoport uralko­dott. Mellettük a népgyű­léshek alig volt szerepe. Csak a legritkább esetben hívták össze a teljes jogú harmincadik életévüket be­töltött spártaiakat népgyű­lés megtartáséra. Róma köztársasági korsza­kában a törvényhozó hata­lom letéteményesei formáli­san a népgyűlések voltak, melyek törvényhozó munká­jában minden római polgár részt vehetett. A népgyűlések tényleges hatalma azonban igen sok irányból és igen nagymértékben esett korlá­tozás alá. Mindenekelőtt a törvénykezdeményezés Joga a népgyűléseket nem illette meg, Csupán a senatus ió­váhagyásával valamelyik tisztviselő által benvújtott törvényjavaslatok felett dönthettek, vagv elfogadva, vagy elvetve azokat. Róma államformá­iénak arisztokratikus Jel­' legét mindezek mel­lett különös élességgel a tisztviselők szerepe dőntbo­rítla ki Összefoglalva: megállapít­hatjuk, hogy bármilyen for­mában, akár monarchikus, akár demokratikus, akár arisztokratikus köntösben je­lentkezett ls az állam, az rabszolgatartó állam Volt Mitidig a rabszolgatartók ér­dekeit szolgálta a rabszol­gák elnyomásának biztosítá­sával. Dr. A. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents