Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-08 / 81. szám
Szerda, 1959. iprWs t Egyre több dolgozó védi már a társadalmi tulajdont I városi és járási ügyészség vezetőiének nyilatkozata A társadalmi tulajdon védelme az ellenforradalom és az azt követő időszakban sok helyen háttérbe szorult, 8 ezt a "lehetőséget- a kártevő elemek nem egy esetben ki is használták. Szegedről és a járás területéről is lehetne erre példát idézni — mondja Kárpáti Ferenc, a városi és járási ügyészség vezetője, akit felkerestünk, hogy megtudjuk: hogyan is állunk napjainkban a társadalmi tulajdon védelmével? A hathatós intézkedések mellett népszerűek voltak, és nagy érdeklődés kisérte az ügyészség részéről is rendszeresen tartott azon előadásokat — üzemekben, termelőszövetkezetben, gépállomásokon és egyéb intézményekben —, amelyek a társadalmi tulajdon fokozott védelméről szóltak. Ezekben az előadásokban — mondotta Kárpáti ügyész — nem egy esetben az előadás helyéül szolgáló tizem, vagy intézmény életéből vett példákkal illusztráltunk kártevéseket, amelyek komoly összegekkel károsították meg az ott dolgozókat. Sok egészséges javaslat Ezek alapján számos észrevétel, bejelentés, egészséges javaslat hangzott el és érkezett hozzánk közvetlenül, vagy közvetve, amely a társadalmi tulajdon védelme vonatkozásában a bűncselekmények megelőzésére szolgált. Mindezek pedig azt bizonyítják, hogy a dolgozók széles rétegeiben felébredt és sikerült ébren tartani a társadalmi tulajdon védelmét, hiszen a társadalom érdekén kívül egyéni érdek is, hogy ne lophasson, ne károsíthasson meg bennünket senki. A dolgozók eszükkel és szivükkel védik a nemzet javait, és ezt nemcsak egymástól várják el és kérik számon, hanem azoktól is, akik bizonylatokká' dolgoznak közvetlenül, anyaggal és pénzzel bánnak — és még egyet, megkövetelik a dolgozók, hogy mindezt szakmai és politikai hozzáértéssel végezzék. Sérti és bántja a dolgozókat, ha a munkahelyükön olyasmit tapasztalnak, hogy a bizonylatokkal, a kiadások és a bevételek okmányaival rendetlenül, hanyagul bánnak egyesek, mint ahogy erre volt már példa. Ellenőrzés alkalmával egy ellenőr például nem találta rendben az egyik szövetkezeti bolt bizonylatait, de a keresett bizonylatokból csupa véletlenségből talált néhányat az egyik mellekhelyiségben. Még mindig rossz az nllnnérzés a földmttvesszövetkezeteknél Több helyen még most is baj van a helyes, a célszerű és az áttekinthető raktározással, valamint az ellenőrzések elégtelenségével és minőségével. Különösen a földművesszövetkezet vonatkozásában nem állnak egyes ellenőrök szakmai és politikai tekintetben hivatásuk magaslatán. Ahol viszont ez így van, ott nem lehet csodálkozni, ha előbb-utóbb kibukik több ezer forintos hiány anyagban, vagy pénzben, mert a felületes ellenőrzés módot ad a visszaélésre, vagy a hanyagságra. A boltvezetői, vagy az ellenőri alkalmasság ne a személyi, vagy a rokoni kapcsolatokon alapuljon, hanem a szakmai és politikai képzettségen, a rátermettségen és a megbízhatóságon. A földművesszövetkezet házatáján történt az is, hogy vegyesbolt-vezetőnek neveztek ki egy egyébként becsületes, volt traktorost, aki a kereskedelem legelemibb és alapvető dolgaival sem volt tisztában. Rövid idő múlva több ezer forintos hiányt -profitált" a dilettáns boltvezető — minden jóindulata mellett. I bizalmi munkakürttkrftl Az 1957. évi 6«-os törvényerejű rendelet előírja, hogy fontos és bizalmi munkakörben milyen személyeket lehet foglalkoztatni. Ennek tökéletes végrehajtása is nagymértékben védi a társadalmi tulajdont. Aki a szóbanforgó rendelet követelményeinek nem felel meg, büntetett előéletű stb., fontos és bizalmi munkakört nem tölthet be, akármilyen jó szakember is. Márpedig fontos beosztásnak számít a vállalati és üzleti pénzekkel való bánás. Éppen ezért helyes intézkedés, hogy a már flekkes személyek anyag- és pénzkezeléssel nem dolgozhatnak; éppen a személyükben rejlő okok miatt nem alkalmasak erre. Több esetben előfordult, hogy vállalatok, intézmények és szövetkezetek vezetői a rendelet ellenére alkalmaztak fontos és bizalmi munkakörben oda nem való egyéneket A felülvizsgálatok alkalmával viszont arra hivatkoztak, hogy pótolhatatlanok, magas szaktudásúak, egyszóval hasraestek előttük, vagy csak önmaguk lelkiismeretét akarták ezzel a mesével megnyugtatni. Mikor viszont kiugrik a baj, mint ahogy már hasonló esetben előfordult, az illető igazgató, vagy vállalatvezető, mosná kezeit — csak hogy előre figyelmeztették. Ezesetben a felelős vezető felelőssége is felmerül, mégpedig indokoltan. I korábbi intézkedések ellenőrzéséiül A továbbiakban arról tájékoztatott bennünket Kárpáti Ferenc ügyész, hogy egyes vállalatok, intézmények és gazdaságok vezetői egyes felderített visszaélések, sikkasztások és csalások kapcsán még nem eléggé vonják le a tanulságokat, hogy ne ismétlődhessenek meg bűncselekmények a vezetésükre bízott társadalmi értékek ellen. Általános felügyeleti vonatkozásban az ügyészség nemrégiben vizsgálatot tartott több helyen a társadalmi tulajdon védelmében. Egyes esetekben a vezetőknek és igazgatóknak konkrét javaslatokat tettek, amelyek megvalósításával fokozottabban védhetjük a társadalmi tulajdont. A korábbi vizsgálatok alapján a közeljövőben megnézi az Ügyészség javaslatai és észrevételei végrehajtását, azaz mérlegre kerül az eredmény és a mulasztás, hogy van-e rés, amelyen át alkalom nyílhat a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményre, vagy már betömték a réseket azóta. Beszélgetés a színházművészet feladatairól német művészvendégekkel Szegeden A Német Demokratikus Köztársaság hazánkban tartózkodó művészküldöttségének három tagja — dr. Heinrich Allmeroth, a drezdai színházak főigazgatója; Walter Vogt, az NDK művészeti szakszervezetének titkára és Werner S c h ö n i g e r, a schwerini zenekarok főigazgatója — néhány napos fővárosi tartózkodás után Szegedre látogatott. Vendégeink érdeklődésének homlokterében állt a színházi bemutatók és előadások megtekintése, tekintve, hogy útjuk egyik célja az új magyar színpadi művek megtekintése és esetleges németországi bemutatása. Szegedi programjukat éppen ezért Gerencsér Miklós Kerekeskút című drámájának megtekintésével kezdték. Elmondották, hogy igen megnyerte tetszésüket és komolyan gondolkoznak azon, hogy Drezdában műsorra tűzzék. Hasznos eszmecsere A Szegedi Nemzeti Színházban találkoztak a színház vezetőivel és a művészekkel. Hasznos eszmecserét folytattak a színházművészet mai aktuális kérdéseiről és a színészek feladatairól a szocializmus viszonyai között. Dr. Allmeroth, aki évek óta nagy figyelemmel kíséri a magyar Bzínházi életet és rendszeresen szerződtet magyar énekeseket németországi vendégszerepA pártélet eseményeiből Az SZKP XXI. kongreszszusának anyagát, valamint az SZKP Központi Bizottságának márciusi határozatát tanulmányozzák hétfőtől kezdve Szegeden, s pártoktatás marxizmus—leninizmus és az időszerű kérdések tanfolyamain. A fontos oktatási munkában üzemekből, hivatalokból és intézményekből jelentős számmal vesznek részt olyan pártonkívüliek is, akik eddig nem jártak politikai oktatásra. Az érdeklődésre jellemző, hogy a Gyufagyár három tanfolyamára például közel 30 pártonkívüli jár el a nagy fontosságú határozatok megbeszélésére. A következő héten a szakosított tanfolyamokon is megkezdik a kongresszusi anyag tanulmányozását. • Mihályteleken a Szabad Tisza Tsz tagjai derekasan kiveszik részüket egyénileg gazdálkodó paraszttársaik felvilágosításából. A tsz-nek azt a négy tagját, akik különösen elismerésre méltóan folytattak eszmecserét a falu lakossága körében, s segítették a pártszervezet tevékenységét, a tsz pórtszervezete tagjelöltnek vette fel. • A Szegedi Tudományegyetem pártszervezete április 4-e alkalmából nagysikerű klubnapot rendezett az egyetemen. Az egyetem kommunista és pártonkívüli tanárai. oktatói szeretettel fogadták körükben a szovjet hadsereg képviselőit, valamint az újszeged! szövőgyár munkásküldöttségét, akik között ott volt Bódi László, szövőgyári vasesztergályos, országgyűlési képviselő. A klubnapon az egyetem vezetői, oktatói, s valamennyi Csfi'Srtfkffn nyereménybetétkönyvsorsolás lesz Szolnokon A nyereménybetétkönyvek 1959. I. negyedévi sorsolását április 9-én. csütörtökön délután Szolnokon rendezi az Országos Takarékpénztár. A húzáson minden olyan érvényes nyereménybetétkönyv részt vesz, amelyet legkésőbb 1959. március 30-ig váltottak. Minden ezer betétkönyv közül 14 nyer: egy az átlagbetét 200 százalékát, kettő az átlagbetét 100 százalékát, 11 pedig az átlagbetét 50 százalékát résztvevő kitűnő hangulatban sokáig maradt egyiitt. * Az újszegedi Állami Védőnőképző Intézet, a bíróság és a Somogyi Könyvtár kommunistái nemrégiben megalakították pártszervezetüket. A három pártszervezet mindenben elő kívánja segíteni területe munkájának előrehaladását. A Szegedi Postaigazgatóság kommunistái több megye területére járnak ki munkájuk során, s helyesen jó kapcsolatokat teremtenek a helyi pártszevezetekkel. A helyi pártszervezetekkel megbeszélik az ott dolgozó postahivatal munkáját, meghallgatják az ezzel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat. Mindezek is hozzájárulnak a postahivatalok jobb működéséhez. * Kommunista aktivaülést tartottak az Újszegedi KenderLenszövőben. Az aktivaülésen meghatározták az MSZMP Központi Bizottsága márciusi határozatából adódó helyi feladatokat. Megjelölték a többi között a termelés fokozása érdekében a műszaki fejlesztést. így például az év végéig száz szövőgép fordulatszámát tiz százalékkal növelik. Elhatározták, hogy a szőnyegek gyártását öt százalékkal növelik, és hozzáfognak a lángmentes munkaruhák készítéséhez. Ezeken kívül még több önköltségcsökkentési feladat megvalósítását tűzték ki célul. lésre, tájékoztatta a színház művészeit a német színészek feladatairól, művészi és politikai magatartásukról. Elmondotta, hogy most minden békeszerető német állampolgár szómára az a legfontosabb feladat: békeszerződést harcoljnak ki Németországnak és ezzel békés úton oldják meg a két állam egyesítését. Ezzel a német militaristák kezéből véglegesen ki akarják csavarni a fegyvert és a két rendszer békés versenyében kívánják bebizonyítani a szocialista társadalom fölényét. Állástfoglaló művészetre van szűkség Szólt a művészeknek az ezekkel kapcsolatos feladatairól: a művészet eredeti célja, hogy neveljen, tehát a békés -fegyverek" közé tartozik. Ebben rejlik a szocialista művészet feladata, és így magasztosul igazi humanizmussá. A semleges művészetnek véget kell vetni és állást kell foglalni a munkásosztály mellett. Ez az állásfoglalás egyúttal azt a kötelezettséget is jelenti a művészek számára, hogy a szocializmus lehető leggyorsabb felépítésében szívvellélekkel részt vegyenek. Színházak esetében ez a törekvés egyrészt műsorpolitikai kérdés. A művészeknek állandóan dolgozni, harcolni kell a nagy társadalmi feladatokért, s olyan műveket kell színpadra vinniök, amelyek nagy tudatformáló erőt képviselnek. Ezeket a gondolatokat a német művészek egyre inkább magukévá teszik és széles mozgalom bontakozott ki a színházakban a dolgozókkal való ismerkedés és szükséges együttélés érdekében. A művészek az élenjáró szocialista munkásoktól tanulnak meg szocialista módon gondolkozni, élni és dolgozni. Rendszeres művészeti kapcsolatok Drezdával Ezek a gondolatok számos kérdést váltottak ki a jelenlévőkből, s így hosszas beszélgetés kezdődött, melynek során mindkét fél számos tapasztalatot szerzett. A német vendégek e látogatás alkalmával kifejezték azt az óhajukat — különösen dr. Henrich Allmeroth, a drezdai színházak főigazgatója —, hogy a jövőben a színházi élet minden mozzanatára kiterjedő közvetlen, baráti kapcsolatban szeretnének dolgozni a Szegedi Nemzeti Színházzal. Szóba került a műsortervek kölcsönös cseréje, a műsorfüzetek rendszeres megküldése, továbbá később meghatározandó művészcsere is. Ez a látogatás szorosabbra fűzte a kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország művészei között, de különösen kedvezően hatott Szeged és Drezda testvérvárosok baráti kapcsolatainak további bővülésére. A német vendégeket a színház szakszervezeti bizottsága kedves emléktárgyakkal ajándékozta meg, amelyre ők hasonló gesztussal válaszoltak: több drezdai emléktárgy mellett átnyújtották a színháznak Ernst Thölmann plakettjét, melyen ez a felírás áll: -Soha többé fasizmust!A vendégek Szegedről Debrecenbe utaztak. Smuts tábornok és kísérete elutazott Magyarországról. Párizs felé tart, hogy beszámoljon a békekonferencián magyarországi tapasztalatairól Bolgár Elek bécsi követünknek, a minden hájjal megkent diplomata módjára azt a nyilvánvalóan álnok kijelentést tette, hogy Magyarország barátja volt és marad. Megjelentek a rendeletek a filmgyárak és a mozik, valamint a közúti fuvarozási vállalatok szocializálásáról. Azt is olvashatjuk a mai lapokban, hogy letartóztatták Hazai Samu, volt hadügyminisztert, aki a háború reménytelenné váló időszakában a munkások és parasztok tízezreit küldte a frontra. Vele együtt »vonult be« a gyűjtőfogházba Lánczy Leó, a Kereskedelmi Bank elnöke, a magyar finánctőke egyik leghirhedtebb alakja, és még néhány hasonszőrű társuk. Sokat mond az a szerény hirecske is, hogy mától kezdve az úri korzóknak, a Duna-partnak és a Stefániának padjatt bárki ingyen igénybe veheti. A nénbiztosok ma ellátogattak Budapest legnagyobb üzemeibe, ahol a Vörös Hadsereg kiegészítésére szolgáló gyári munkásszázadok megszervezéséről beszélgettek a munkásokkal. A pesti egyetem régi szellemtől és a régi szellem képviselőitől megtisztított bölcsészettudományi karán Babits Mihály után ma ismét bemutatkozott néhány fiatal tanár. Révay József a római, Lackó Géza a francia, Trostler József a német irodalomból tart előadásokat. A régi hadsereg hivatásos tisztjei egyre nagyobb számmal ülnek ki az utcára — tüntető módon egyenruhában — cipőt tisztítani A »Magyarország- némi szarkazmussal figyelmezteti őket, hogy ne vegyék el a könnyű kereset lehetőségét a hadirokkantaktól, keressenek inkább valami nehezebb fizikai munkát. Az újszegedi hídon való átjárást ismét megszigorították a szerbek. Újszeged ezzel csaknem teljesen elszakadt a várostól. Nem lehet átjárni a földet megművelni. Telefonhívásra csak a szerb parancsnokság ügyeletese jelentkezik, aki válogatott jókívánságokat közöl a telefonálóval, szerencsére szérbül. Nagyobb baj azonban, hogy elakadtak a túloldalról jövő élelmiszerszállítmányok. Ez is közrejátszik abban, hogy ismét emelkedett a hús ára Szegeden, JlfJ§& p. • Mm? 'HhSI JSjjffik 1 Élt jfflill 1IPWMl Wf MlShBHE W ^ • ' '' ^l^^sBn min gjg|Jr jSÉfl 'tWimI mSbwl Olebmann Béla felv.) "Ezentúl mindig közelebb leszünk Szegedhez- — ezzel búcsúztak el a Német Demokratikus Köztársaság művészeti küldöttségének tagjai a szegedi művészektől. Képünk a búcsúzás pillanatát örökíti meg. A kép előterében dr. Heinrich Allmeroth, Szeged testvérvárosának, Drezdának színházi főigazgatója szorít kezet Vaszy Viktorral, Moldován Stefánia szegedi Liszt-díjas operaénekes társaságában. Szegedi író a SZOT irodalmi pályázatának győztesei között A SZOT titkársága ösztöndíj-pályázatot hirdetett pályájuk kezdetén lévő fiatal írók részére, akik a dolgozók, főként a munkásosztály életéről írnak regényt, novellát, verset, s drámát. A felhívásra 155 író pályázata érkezett be. A titkárság által fel Kért bíráló bizottság véleménye alapján 7 írónak juttat egyévi időtartamra ösztöndíjat. Közöttük van Dér Endre József Attila-díjas szegedi író. A többi díjnyertes; Donga György, Gerő János, Fábián Zoltán, CB. Szabó Béla és Tóth László: Az ösztöndíjat a titkárság egy év után indokolt esetben meghosszabbítja. Ez évben Onnenllk az Operaház megnyitásának 75. évfordulója Ez év szeptemberében lesz 75 éve, hogy a Magyar Állami Operaház megnyitotta kapuit. Az ünnepi megnyitón a Bánk bén és a Lohengrin első felvonását, valamint a Hunyadi László nyitányát játszották, ez utóbbit a már hajlott korú Erkel Ferenc vezényletével: A jubileum alkalmából szeptember végén és október elején ünnepi előadássorozatot rendez az Operaház;