Délmagyarország, 1959. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-29 / 99. szám

3 Szerda, 1959. április 29. 3 Megkezdődött a munka a gedói új településen Biztosítják a vizet az építkezésekhez — Elkészült az első ház alapja Meglehetősen jó ütemben haladnak a második kerületi tanácsnál a gedói munkás és több leendő háztulajdo- Szegedi Építőipari KTSZ nos kiásta az alapját is há- építi fel házát, zának. Szombaton már tár­kapcsolatos munkák. Több, mint ötven szegedi dolgozó dóban. Az egyetem egyik dolgozójának munkatársai A II. kerületi tanács épi­családiház-építési akcióval sadalmi munka is folyt Ge- tési és közlekedési csoport­ja megrendelte a szükséges terméskövet, téglát, cemen­jelentkezett, hogy a kerületi csoportosan segítettek mun- tet és egyéb építőanyagot. alapozá- Az alaphoz a törmeléket fo­lyamatosan szállítják a hely­színre. A tavaly Ságváritele­pen épített ikerházaktól el­tanács által biztosított tel- katársuk házának keken a Gedóban szeretne sánál. építeni. Négy család Ságvá­ritelepen. az új negyedben még meglévő üres telkeken épít A portákat már kisorsol­ták a jelenkezők között A tanács szakemberei ki­tűzték az ikerházak he­lyét Több szegedi üzem: a Ci­pőgyár, a Ruhagyár, a Ken­derfonógyár, az Erdőgazda- térően ság vállalta, hogy kőműves karbantartó részlegével felépítteti dolgozója új otthonát. A többi jelentkezőnek az eredeti elgondolás szerint a a gedói ikerházak tető­szerkezete nem gömbfából készül majd, hanem korszerű, vasbeton­gerenda födémszerkezettel, illetve gömbvas -CSRB? te­tőszerkezettel látják el az iperházakat, mert a fa biz­tosítása nehézségekbe ütkö­zik. A Víz- és Csatornaművek kútfúró részlege a városi ta­nács építési és közlekedési Népfront ken kívül álló parasztokra is osztályának megbízásából bizottsága úgy tekintünk, mint bará- már majdnem elkészült az ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága A kút 240 méter mély és előreláthatóan bőví*3 lesz. Az illetékesek 660 mé­ter csövet biztosítottak a vízvezeték számára. Az épít­tetők társadalmi munkával készítik el az új települést átszelő árkokat, amelyekbe A Hazafias Csongrád megyei , , , .... , ülést tartott Hódmezővásár- tokra, mint e haza szorgal- uj települes Kutjaval. helyen. A tanácskozáson mas fiaira, és a jövő tér­részt vett Alekszander Ku- melószövetkezeteinek tagjai­delski, a Lengyel Nemzeti ra. Emlékeztetett arra, hogy Egységfront Országos Irodá- sokat erösödött & nemzeti jának vezetője, Németh Ká- összefogás, széles nemzet­roly, az MSZMP Csongrád kialakuló­megyei bizottságának első BJ B titkára, Vass Istvánná, a Ha- ban, amely a tömegek bizal­zafias Népfront Országos mát is kifejezi a párt és a majd az egyes portákhoz, az Tanácsának titkára, továb- k0rmány iránt — s ebben építésihez szükséges vizet bá több társadalmi szerva része van a Hazafias zet megyei vezetője. Az ulé- ~ sen Katona Sándor, a Haza- Népfrontnak. Vázolta a XXI. tfias Népfront magyei titkára kongresszus jelentőségét, számolt be a bizottság első majd befejezésül a népfront­negyedévi munkájáról és a mozgalomnak a tömegkap­soronkovetkezo feladatok- ... .. róL Egyebek között hangsú- ^^t építéseben szuksefees lyozta, hogy a termelőszö- feladatairól szólott. vetkezetek politikai és gaz- a hozzászólásokat és avi- igyekeznek az ikerházak dasági megszilárdulásához tát Katona Sándor foglalta alapját mihamarabb elké­nagyarányú társadalmi se- míkíi,. szíteni, hogy a kőművesek gítséget nyújt a Hazafias os8Ze' maJd Hant0* Mlhaly hozzáfoghassanak a házak Népfront is. A továbbiakban elvtársat, a megyei tanács terméskő-lábazatához. Erre a népfrontbizottságok béke- v. b.-elnökhelyettesét a mc- gZ időre a vízvezeték is el­mozgalmi twékenysagéról, gyei bizottság ügyvezető al- készül, úgyhogy meg lehet munlljaaf^Umajd aVlSnép- kökévé választották, front választott szervezeté­nek működéséről beszélt Felhívta a figyelmet, hogy a népfrontbizottságoknak és azok elnökségeinek állandó­an kutatniok kell a közérde­kű problémákat, hogy ezek megoldására javaslatokat te­gyenek, társadalmi erőfeszí­téseket szervezzenek. A beszámolót élénk vita követte, melynek során fel­szólalt Németh Károly is. A mezőgazdaság átszervezé­sével kapcsolatban hangsú­vezetik el csőhálózaton. A leendő korszerű telepü­lésen máris élénk mozgás tapasztalható. Egy-két hét múlva a mun­ka még nagyobb ütemben folyik majd. A leendő háztulajdonosok az kezdeni a vályog verését is. Neofasiszta összeesküvést lepleztek le Bécsben Az osztrák államrendőr­ség és a hadsereg kémelhá­rító szerve leleplezett egy neofasiszta bűnszövetkezetet, amelynek irányítója a 24 tak és államellenes bűncse­lekmények miatt vád alá helyezték. Bevallották, hogy bombamerényletet készítet­éves Wolfgang Mussner, az tek elő a bécsi olasz nagy­osztrák altisztje hadsereg hivatásos volt. Mussnert és lyozta, hogy a szövetkezete- kilenc bűntársát letartózlat­Véglegesen megindult a burzsoá cseh csapatok in­ról is érdekes, ilyen termé­szetű hírek érkeznek. Az Aradi Újság tudósítása sze­rint dr. Varjassy "kormány­biztos* értekezletet hívott űnrjljc csapatok in- össze, ahol javasolta: "Arad­" a tervenciója. A ról induljon ki egy országos támadás Mis- jellagű politikai és katonai kolcot és Sal- mozgalom, amely politikai gótarjánt fe- és katonai téren döntő vál­nyegeti. tozást idézne elő Magyaror­A keleti had- szág életében*. A francia pa­seregparancsnokság elrendeli rancsnokság jelenlévő kép­a Tiszántúl kiürítését. "Ezen viselője melegen üdvözölte intézkedés folytán az ellen- ezt a tervet és megígérte, seggel való érintkezés fenn- hogy azonnal értesíti a ké­tartására kirendelt erőkön szülödésről Párizst, kívül csakis a szolnoki tá- Szegeden megszüntették a madó hídfő és a tiszafüredi lakásrekvirálást. Betrix ja­védőhídfő van a Tisza keleti vaslatára ezentúl három ta­partján saját birtokban* — gü bizottság intézi a lakás­olvassuk a hadseregparancs- ügyeket. A bizottságnak egy nokság egyik jelentésében. munkás, egy háztulajdonos A forradalmi kormányzó- tagja van. elnöke a város­tanács mai napon kelt fon- háza kiküldött tisztviselője, tos rendelete a pedagógusok Csak szigorúan meghatáro­fizetésének felemeléséről in- zott kérdésekkel foglalkoz­tézkedik. A nehéz helyzet- hatnak. Mégpedig: a lakbé­ben sem feledkezik meg te- rek jogosultnak látszó fel­hát a proletárdiktatúra az emelésével, a lakásszerződé­értelmiségnek erről a fon- sek felbontásával és a meg­tos rétegéről. A tanítóság je- üresedő lakások nyilvántar­lentős része egyébként is tásával. Az intézkedés óriási odaadó hive a Tanácsköztár- felháborodást váltott ki a saságnak. bérlők között. Ugyanakkor a Az intervenció sikereitől háztulajdonosok — joggal — felbuzdult burzsoázia a meg- úgy gondoljak, hogy elerke­szálU területeken szervezi zett * lakbérek zavartalan az ellenforradalmat. Arad- emelésének időszaka. követség ellen. Az volt a tervük, hogy megzavarják az osztrák fővárosban július végén kezdődő VII. Világ­ifjúsági Találkozót, Mussner az egyik bécsi laktanyából lopott fegyve­rekkel látta el az összeeskü­vőket. A rendőrség a ház­kutatások alkalmával lefog­lalt egy géppuskát, több gya­logsági fegyvert, pisztolyt; kézigránátot, nagy mennyi­ségű lqpzert és különböző uszító tartalmú röpiratokat. A fegyverek egy részét disz­szidált magyar ellenforradal­márok vitték Ausztriába. Megtalálták a bűnszövetke­zet pártfogóinak és pénzelői­nek névsorát is. Ezek nagy része a szélsőjobboldali úgy­nevezett Szabadelvű Párt is­mert képviselői. Belga érdemrendekkel tüntették ki az éle'menttf szovjet sarkkutatókat Mint a TASZSZ jelenti Loridan moszkvai belga nagykövet hétfőn átnyújtot­ta Belgium érdemrendjeit azoknak a szovjet sarkkuta­tóknak, akik 1958. decembe­rében megmentették a baj­ba jutott belga sarkkutatók életét. Belga kitüntetést ka' pott Jevgenyij Tolsztyikov, a szovjet délsarki expedíció vezetője, Viktor Perov re­pülő és társai. Folytatva és tovább fejlesztve • • • Az SZKP XXI. kongresszusa anyagának tanulmányozása során elenged­hetetlenül szükséges visszatekinteni az SZKP XX. kongresszusára és abból kiin­dulni, hogy milyen helyet foglalt el ez a kongresszus a Szovjetunió egész törté­nelmében. Az SZKP kongresszusainak mindig megvolt a nemzetközi jelentősége. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a XX. kongresszusra, amely új szakaszt nyitott a Szovjetunió fejlődésébon, vala­mint az egész nemzetközi munkásmozga­lom kiterjedésében. A XX. kongresszus elvi és gyakorlati megállapításai újszerűek, nagy jelentősé­gűek voltak, célszerű rámutatni arra, hogy milyen mértékben igazolódtak be tételei. Nemzetközi vonatkozásban a kongresz­szus akkor megállapította: a háború a két társadalmi rendszer között nem végzet­szerűen elkerülhetetlen, s van arra reális alap, hogy — elsősorban a szocialista or­szágok erejének fokozásával és a világ­békemozgalom kiterjesztésével — meg­akadályozzák a világháborút. Azóta a bé­kés egymás mellett élés politikája mind nagyobb és megalapozottabb elismerést nyert el. Az azóta lezajlott nemzetközi események fényes bizonyítékai ennek. A XXI. kongresszus továbbfejlesztette a XX. kongresszus e nagyon fontos tételét. A hétéves terv és a többi szocialista ország gazdasági tervének teljesítése annyira megváltoztatja majd a szocialista és a ka­pitalista világrendszer erőviszonyát, hogy a háborúk elhárításának lehetősége még reálisabbá válik. A népek, amelyek már most is torkig vannak az úgynevezett "hidegháborúval?, méginkább magukévá teszik azt a gondolatot, hogy a háború, mint a fontos kérdések megoldásának esz­köze. megengedhetetlen. Megállapította a XX. kongresz­szus, hogy lehetséges egyes kapitalista or­szágokban békés úton, a tömegek forra­dalmi harcával kivívni a munkásosztály politikai hatalmát. Ez a tétel megsokszo­rozta az egyes kommunista és munkás­pártok befolyását a széles tömegek kö­zött. Ezzel a problémával párhuzamosan vetődött fel az akcióegység szükségessége a jelenlegi helyzetben. Rendkívül fontos, hogy kommunisták és szocialisták, de még más, haladó demokratikus erők is megtalálják a közös nyelvet — a közös ellenség ellen. Az egységfront megnyilvá­nulása és sikere az egyes országokban biz­tosítják ennek életerejét. A döntő ideoló­giai különbözőségek — amelyek a szo­ciáldemokrata pártok programjában re­vizionista módon tükröződnek — nem ve­zethetnek odáig, hogy a becsületes, a szo­ciális haladást kívánó, a békéért és a demokráciáért harcoló szociáldemokrata tömegek a reakciós erők tartalékseregét képezzék. Ezért olyan platform szükséges, amely mindkét párt számára elfogadható. Ez folytatása annak a tradíciónak, melyet a Kommunista Internacionálé 1935-ben kezdeményezett, de most sokkal előnyö­sebb feltételek vannak erre a haladó erők számára. A XX. kongresszus egyik legjelentősebb tevékenysége a pártvezetés módszereinek gyökeres felülvizsgálata volt. A 30-as években kialakult, s a II. világháború után erösödött személyi kultuszt megszün­tette, és a lenini kollektív vezetést állí­totta vissza. Felszámolta a marxizmus— leninizmus dialektikus, alkotó alkalmazá­sától elforduló merev dogmatizmust és ami ezzel szoros kapcsolatban áll: a veze­tésnek a széles néptömegektől való elzár­kózását. A XX. kongresszus helyreállí­totta az elmélet és a gyakorlat egységét, mégpedig olymódon, hogy a forradalmi elméletet új tételekkel gazdagította, s egész tevékenységében a széles néptöme­gekre támaszkodik. Tovább fejlesztette a tömegek kezdeményező erejét. A XX. kongresszusnak ez a tevékenysége a sze­mélyi kultusz és káros velejárói felszá­molását országokon belül, nemzeti méret­ben is jelentette. A vezetésben bekövet­kezett óriási változások, a demokratikus centralizmus következetes megtartása, a szocialista demokrácia széles arányú ki­fejlesztése jellemzi a politikai életben be­következett változásokat. A két kongresszus közti idő alatt jelen­tős változások történtek a Szovjetunió­ban. Ezek közül helyes néhányat megem­líteni: a szövetségi köztársaságok jogainak nagyarányú kiszélesítése, a nemzetiségi politikában elkövetett hibák kiküszöbölése, az ifjúsági és a szakszervezeti szervek jo­gainak megnövelése, az állambiztonsági szervek tevékenységének korlátozása, a bíróságok tevékenységének mindenoldalú támogatása, a múlt év végén a Legfel­sőbb Tanács által elfogadott új büntető­törvénykönyv stb. A XXI. kongresszus az általános perspektivikus fejlődést az or­szág politikai életében egyes társadalmi szervek hatáskörének kiszélesítésében szabta meg, s ilyen értelemben is tovább fejlesztette a XX. kongresszus tételeit. A történelmi (e'en'öségü XX. kongresszus után, kiindulva az elfogadott általános politikai irányelvekből, továbbá a gazdasági feladatok gyors és elengedhe­tetlenül szükséges megoldásából, a Szov­jetunió gazdasági irányításában döntő fontosságú változások voltak. Az ipar éa építőipar irányításának átszervezése, az egyes szakminisztériumok felszámolása, a felesleges és túlzsúfolt centralizáció meg­szüntetése, a népgazdasági tanácsok létre­hozása, tehát a következetes decentrali­záció megvalósítása az egész szovjet ipar további fejlődésének egyik feltétele volt A párt, támaszkodva a széles tömegekre; helyesen ismerte fel a helyzetet és meg­valósította az ipar irányításának átszer­vezését. Ez a termelés nagyobb ütemű fejlődését, az önköltség lényeges csök­kentését, az iparvezetésben a decentrali­záció győzelmét, az újítások és a külön­böző kezdeményezések gyors felkarolását és támogatását jelentette. A népgazdasági tanácsok beváltak, az iparigazgatást job­ban és rugalmasabban szolgálják, mint a minisztériumok. Mint ismeretes, 1953 szeptembere óta a Szovjetunió egész népgazdaságának egyik központi kérdése a mezőgazdaság gyors felemelése. A második világháború után a mezőgazdaság helyzetét eléggé elhanya­golták, nem kapta meg azt a támogatást és anyagi ösztönzést a kolhozparasztság, amely egyik feltétele a mezőgazdaság gyors ütemű fejlődésének. Az alacsony ter­melői árak nem hatottak ösztönzőleg a termelés fokozására a mezőgazdaságban. Az 1953 óta foganatosított mezőgazdasági intézkedések, a szűzföldek feltörése, az ál­lattenyésztés fellendítése, a különböző ha­tározatok az egyes mezőgazdasági termé­kek fokozásáról, a termelői árrendszer módosítása, és ami a nagyon lényeges, az állami gépállomások átszervezése, a mező­gazdasági gépek eladása kolhozoknak, a begyűjtés megszüntetése és a felvásárlási rendszer bevezetése, s még egy pár intéz­kedés, nem maradhattak eredmény nél­kül. A mezőgazdasági termelés rohamosan növekedett az utóbbi években, ami a la­kosság szükségleteinek kielégítését össze­kapcsolta a kolhozparasztok jövedelmének jelentős emelésével. Ilyen gyorsütemű, de egyben az abszolút termelés növekedését illetően is a Szovjetunió nem ért el ek­kora sikereket a mezőgazdaságban. A hét­éves terv egyik sajátossága abban van, hogy a mezőgazdasági termelés még ed­dig nem látott fejlődését irányozza elő. A XX. kongresszus óta eltelt 3 év alatt jelentősen növekedett a szovjet dolgozók reáljövedelme, a legtöbb iparág­ban bevezették, vagy bevezetik a 7 órás munkanapot, s a szociális intézkedése­ket még nagyobb mértékben kiszélesítet­ték. A XXI. kongresszuson elfogadott hét­éves terv még tovább fejleszti a dolgozók szociális helyzetét, és a legnagyobb élet­színvonalat fogja biztosítani. Nagy jelentőségű esemény volt a Szov­jetunióban a múlt évben az egész nép által megvitatott és elfogadott törvény az iskola átszervezéséről. Az iskolának az élet­tel való összekapcsolása elengedhetetlen, teljesen szükségszerű lépés volt. Az új is­kolarendszer bevezetése lépést jelent a szellemi és fizikai munka közti különbség me gszü ntetésében. A párt vezetésével az egész szovjet nép önfeláldozó munkát végzett, hogy a gya­korlatban valósítsa meg a XX. kongresz­szus határozatait. Csak a néptől és a párt­tagság tömegeitől elszakadt pártellenes csoport próbálta meg revízió alá venni a párt lenini irányvonalát, s igyekezett bi­zalmatlanságot kelteni a XX. kongresz­szus határozatainak szellemében hozott fontos politikai és gazdasági intézkedések­kel szemben, meg akarva akadályozni a kongresszus határozatainak végrehajtását. Ez a csoport — mint ismeretes — a pár­ton belüli frakciózás útjára lépett, szem­befordult a párt kongresszusi határoza­taival. E pártellenes csoport a régi, kon­zerválódott dogmatikus vezetési módszer maradványa, ök nem ismerték fel az újat, a megváltozott viszonyokat az egész gazdasági, politikai, társadalmi életben. Mint tudjuk, az SZKP Központi Bizott­ságának 1957 júliusi anyagából, a párt­ellenes csoport szembekerült az ipar át­szervezésével, ellenezték a több millió hektárú szűzföld feltörését, valamint több nemzetközi kérdésben is helytelen állás­pontra kerültek. Az SZKP félretolta útjá­ból a pártellenes csoportot, még szoro­sabbra zárta sorait, és tovább erősítette kapcsolatait a néppel. A XXI. kongresz­szus is megmutatta a kommunista párt, az egész szovjet nép egységét és össze­forrottságát Szervesen kapcsolód k a XXT. kongresszus egész tevékenysége a XX. kongresszus történelmi jelentőségű általá­nos politikai, gazdasági és ideológiai irányelveihez. De a most lezajlott kong­resszus nem maradt meg csupán ennyi­ben, hanem olyan gazdasági perspektívát adott a szovjet népnek, amely a világ egész munkásosztályának vágyát is kife­jezi. Azután a XX. kongresszus szellemé­ben alkotó módon tovább fejlesztette a marxizmus—leninizmust, az egész nemzet­közi proletariátus tevékenységét megszabó tudományos elméletet Varga Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents